Air Power Blog

A LégierőBlogger a napokban Isztambulban, a gigantikus IDEF13 védelmi kiállításon dolgozik, ahol hál' istennek HM látogatókkal (VGHÁT) is találkozott. Mert ma kell Törökországra figyelni, hiszen ebben az eurázsiai középhatalomban most több védelmi és biztonsági tudatosságot tapasztalni, mint a halódó Európában összesen...

A török védelmi ipar büszkesége, az AW Mangusta alapon fejlesztett ATAK T129.

 A gép orrán a szenzortorony, a berepülőpilóta fején a Aselsan hadiipari konszern által fejlesztett AVCI megjelenítős sisak.

Az AVCI sisak közelről.

Közelebb a magyar valósághoz...Felfegyverzett Eurocopter EC625 helikopter a szabadtéri statikus bemutatón. A bal oldalon a Roketsan Cirit lézeres 2,75 inches rakétájának dupla indítója látható. Mint a cég emberei közölték, a fegyver már túl van első éles bevetésén.

A török nemzeti harci repülőgép tervezésének koncepcionális projektje nagyon is élő. Az egyik ipari partner ebben a Saab.

A Roketsan rakétái. Sárga orral két elektrooptikai irányítású, datalinkes UMTAS páncéltörő rakéta, jobbra fönn a lézeres L UMTAS változat, jobbra lenn pedig a már említett Cirit.

Önvédelem a helikoptereknek. Az Aselsan alvállalkozóival együtt közel négyszáz török helikopternek gyárt és integrál az igényeknek megfelelő, különböző konfigurációjú, de azonos elemekből felépülő rendszereket. Az alapfelszerelés a CMDS és az MWR (licenszgyártott AN/AAR-60, saját szoftverrel), a teljes esetében (például az AH-1W, illetve speciális S-70 esetében) ehhez hozzájön a besugárzásjelző, a zavaró és a lézer-besugárzásjelző. A képen a rendkívül korszerű, kétantennás, fázisösszehasonlítással nagy pontosságú iránymérést végző RWR-antennaegység (jobbra fenn kettő látható), illetve az ezzel "passzoló" fázisvezérelt zavaróantenna-egység (balra látható, mellső jobb-bal egység, valszeg S-70 integrációhoz).  

Légvédelmi megoldások: balra a Korkut kétcsövű, 35 milliméteres gépágyú, középen egy többfeladatú radar járművekre, jobbra pedig a Sentinelre hajazó Kalkan radar.

Gőzerővel zajlik a lérak-fejlesztés is. A képen SHORAD rendszer (T-Lalamids) tervezett rakétája.

A T-Lalamids lánctalpas járműre tervezett hordozó-indító és radaros járműve számítógépes grafikán. A két oldalon lévő két-két rakétakonténer vízszintesbe forgatást követően fekszik rá a jármű tetejére a menethelyzethez, a radar- és EO-szenzortornyot a konténerek közé előre hajtják le. A platform ugyanaz, mint fent élőben a 35-ös ágyú alatt. 

Egy érdekesség a Selex ES standján: R-27T fej.

Az olasz cég meg nem nevezett országok érdeklődésére szenzortechnológiájával korszerűsítené az elterjedt rakétatípust. 

Zord

Feladvány 1. Esetleg ezt látja belülről a Vasálarcos?

Feladvány 2. R2D2 sárkány a gyárban?

A megoldás, amint arra kedves olvasóink is rámutattak, az Aselsan Aselpodja

A változás parancsnoka. Ez a két szó jut kapásból az eszembe Kilián Nándor dandártábornokról, most, hogy négy év után távozik a kecskeméti alakulat éléről, átadva helyét Ugrik Csaba ezredesnek. Mert lehet ugyan, hogy ez kisebb-nagyobb mértékben elmondható lenne a magyar vadászrepülés közel másfél évtizede egyedülálló fellegvárának korábbi parancsnokairól is, ám én a magam szubjektív módján mégis úgy látom, hogy a rendszerváltás óta Nándi idején sikerült a bázisnak, és vele együtt a magyar vadászrepülő fegyvernemnek végre megtalálnia a helyét korszakunk kiábrándító realitásai között - amikor úgymond a változás elért valahova. Ezen a tényen, a beosztottakat is illető érdemen pedig az sem változtat, hogy az élet rendje és módja szerint még aki úttörőként kezdi, az is csak konzervatívként fejezheti be munkáját egy változó szervezet élén, ahol jövendő vezetők új korosztálya bontja ki szárnyait, menet közben türelmetlenül még magasabbra helyezve a mércét. 

Feladatból, változásból persze mindig marad, így ezúttal is, Ugrik Csabára és csapatára. Az ő vállára ráadásul nem a hivatalos ceremóniával helyeződött át a teher, jól meg van már pakolva egy ideje - bizonyos értelemben most csak a papírt kapta meg erről az állapotról. Deklaráltan jön a szlovén, majd a balti air policing, és ahogy én látom, jó lenne annak a "kipuhatolása" is, hogy a fő feladat mellett meddig lehet bővíteni a repertoárt a fixnek éppen fix repórakeretek mellett. Nem expedíciós álmok kergetéséről van itt szó persze, azok nyilvánvalóan elérhetetlenek. Egyszerűen csak arról, hogy dob-e igazi bombát magyar Gripen az elkövetkező években? Végez-e légi utántöltést? Újabb országokkal bővül-e a crossborder gyakorlási portfolio? Működhet-e ehhez Pápa, vagy más hazai repülőtér egy "hatósugár-növelő inga" felfüggesztési pontjaként? Mindez magasabb szintű döntéseket feltételez, de az is tagadhatatlan, hogy a szakma részéről a típust jól ismerő, repülő kecskeméti bázisparancsnok kezdeményezőkészsége bír a legnagyobb helyi értékkel.   

Aztán ott van az SZDRB profiljának másik, méltatlanul keveset emlegetett fele. Mint azt a vkf-től ma megtudhattuk, elindult a nemzeti szállítórepülő képesség fenntartását-megújítását célzó döntés kormányzati előkészítése. Értsd: a vadászok után a szállítókhoz is "új" technika érkezhet Kecskemétre (legalábbis remélem, hogy ide) a helyzetből adódóan vélhetően rövid átfutási idővel. Ha a szállítórepülő közösség eddig ügyesen is egyengette a terepet, a bázisparancsnokra a megvalósítás szakaszában hárulhat jelentős szerep ebben az ügyben, ami a program optimális lefolyását mindenképpen befolyásolja. 

Zord

A horvát-cseh-magyar AAT PTC-ről, az afgán szállítópilótákat oktató állomány felkészítését célzó, nemzetközi finanszírozású programról már többször volt szó itt. Ma az éppen folyamatban lévő kurzus szimulátoros fázisát tekinthette meg Csehországban, az Ostrava Mosnov repülőtéren a LégierőBlogger a Helicopter Training Point (HTP) Ostrava CZ a.s. cég létesítményében - hála a Balla Tibor őrnagy úr vezette magyar csoport egész napos türelmének, és a HM beleegyezésének. A szimulátor echte orosz repülési- és rendszermodellel dolgozik, így a virtuális repülés a Mi-171-es típussal rendkívüli mértékben megközelíti az igazit.

Látvány a szimulátor kabinja mellől. A mozgás vizuális érzete annyira élethű, hogy könnyen meg lehet szédülni, főként huzamosabb idejű szimulátorban tartózkodást követően.

Látvány a kabinból. A fülke világítása NVG-kompatibilis, azaz lehetséges igazi éjjellátó szemüveggel is a „repülés”, bár ez nem tartozik a AAT PTC tematikájába, mivel az AAT feladata az afgán helikopterhajózók alapfokú képzése.

Szimulátor-operátori konzol a teherkabin elülső jobb oldalán a pilótafülke ajtaja mellett. Innen is figyelemmel lehet követni az eseményeket, illetve inputokat beadni.

Az AAT PTC kurzus tipikusnak nevezhető jelenete a szimulátor fő vezérlőpultjának helységében, mely közvetlenül a szimulátorkabin terme mellett található (ha az ablakon lévő roló fel lenne húzva, látni lehetne a Minyó-kabint, a panoráma-kivetőtőrendszert és a csonka gömbfelület „mozivásznát”). Vegyesen horvát, cseh, magyar hajózók a HTP Ostvara CZ munkatársaival figyelik a szomszédban izzadó ekvipázs munkáját. Az AAT PTC fontos eleme, hogy a személyzetek is vegyesek, melyekkel igyekeznek azokra a kommunikációs és „crew resource management” kihívásokra felkészülni, melyek Sindandban érhetik őket.

A szimulátorkabin egy igazi Minyóé (valószínűleg egy leállított géptest újrahasznosítása). Felül az állványzaton a nyolc vetítőberendezés, a kabin előtt a 210 fok széles és 65-70 fok magas szférikus ernyő, amire a vetítés történik.

A HTP Ostrava CZ a.s. egyik munkatársa (tapasztalt helikopterhajózó maga is) éppen a számítógépes oktatókabinetben mutatja be az elméleti felkészülés során használt programot a Légierőbloggernek. 

Leszállás poros körülmények között egy hegytetőn. A „brownout” jelenségére történő felkészülés lehetősége a szimulátor egyik erőssége, különösen az afgán körülményekre tekintettel. Érdekes, hogy a helikoptert vezető pilóta ilyenkor befelé néz, legfőbb műszere a műhorizont, azzal próbálja meg tartani azt a helyzetet, amiben a gép nem indul el nem kívánt irányba, ami egy szűk helyen (confined LZ) súlyos következményekkel járhat. A külvilágról az LZ irányítójától és a személyzet többi tagjától kap információt. Ennek logikája a negatív visszacsatolás, azaz ha a gép elindul hátra a porban, akkor a „stop back!” utasítást kapja.

Poros leszállás a szimulátor irányító- és ellenőrzőpultjáról szemlélve, ahol a három felső kijelző a külső nézet megjelenítésére szolgál. Lent balra egy fekete-fehér kamera a szimulátor kabinjának élő képét mutatja, itt nyomon követhető a személyzet tevékenysége, mozdulatai, reakciói. Középen a különböző műszer- és kezelőpanelek hívhatóak fel, mellyel ellenőrizni lehet, hogy milyen értékeket látnak a kabinban, illetve a kezelőszervek, kapcsolók milyen állásban vannak, kezelésük helyes-e. Végül lent jobbra a szimulátor-operátor kezelőfelülete, ahonnan konfigurálni lehet a rendszert, például változtatni a körülményeken (napszak, időjárás, porfelverés intenzitása), hibákat beadni, stb. A pult munkahelyein ülők (itt balra Balla Tibor őrnagy úr, jobbra a cég egyik munkatársa) funkciója azonban itt nem ér véget, nekik kell például megteremteniük a jellemző kommunikációs környezetet (pl. irányítás). Ez triviális dolognak tűnik, de nagyon is hangsúlyos eleme a kiképzésnek és az afganisztáni feladatvégrehajtásnak is, és a stressz egy fő alkotóeleme. Ki beszél kihez? Mit mondott? Nekem szólt? Egy nemzetközi környezetben, sűrű forgalom mellett, ezernyi kiejtéssel, az angol nyelv különböző változataival szembesülni nagy kihívás. A szimulátor esetében a AAT PTC vezetésében helyet foglaló horvát alezredes, és egy veterán amerikai tanácsadó igencsak autentikus módon gondoskodik erről a szerepről. 

Az idei második AAT PTC kurzus szolnoki tagjai a TV-171-es szimulátor kabinja előtt. Nem hagytak kétséget afelől, hogy a berendezés életük egyik legintenzívebb kiképzési feladatával szembesíti őket, benne olyan vészhelyzeti és taktikai elemekkel, melyeket valós kiképzési repülésen túl kockázatos lenne gyakorolni.

Zord

Ps1: A LégierőBlogger ezúton szeretne köszönetet mondani a Balla Tibor őrnagy úr vezette magyar csapatnak, Martin Lubojacky úrnak, a HTP Ostrava CZ műveleti és üzleti igazgatójának, Igazság Arnold úrnak a HM Sajtóosztály vezetőjének, illetve még mindenki másnak, akiket illet.

Ps2: A HTP Ostrava CZ a.s. vészhelyzeti szimulátorversenyeket is rendez a NATO-napok idején. Mint a 2011-es és 2012-es verseny eredményeiből is kitűnik, a cég partnereinek köre meglehetősen széles: a típus hazai üzemeltetői (haderő, pardubicei kiképzőközpont) mellett a lengyelek különböző haderő- és fegyvernemei is rendszeres látogatók (Army, Air Force, SOF, Navy). A szimulátorbajnokságon már magyar személyzetek is részt vettek.