@zord: Zsír anyag. Köszi.

www.shephardmedia.com/news/digital-battlespace/boeing-upgrade-us-f-15c-trainers/

Erről ki mit hallott?

@molnibalage: Ez véletlenül nem egy Super Hornet cockpit?

@stonefort: Ez a másik fele a hírnek, amit nem értek..

@stonefort: @molnibalage:

Szerintem SH. De a 15C/D cockpitok sem feltétlenül néznek már ki ugyanúgy, ahogy az MSIP után lettek. Sajnos fotóm nincs hogy alátámasszam, de a Golden Eagle keretében cél a modern fülke is.

Zord

@zord: Tuti? Éppen két persze posztolta, hogy amennyire én tudom a GE programban SEM merült fel a pit modernizáció. Erről van adatod? Mert akkor lövöm is be a cikkbe.

@molnibalage:

Az ANG-nek van egy követelmény-dokumentuma, abban említik.

De most gyorsan erre akadtam:

www.f-16.net/f-16_forum_viewtopic-t-19018.html

Zord

Egy szomorú hír: elhunyt Sally Ride, az első amerikai űrhajósnő.

edition.cnn.com/2012/07/23/us/sally-ride-dead/index.html?hpt=hp_t3

Zord

Nagyon, de nagyon kíváncsi vagyok, mi lesz ennek a vége..

www.inforadio.hu/hir/belfold/hir-509229

Arra meg még jobban, mi alapján döntenek majd.. Pl. a szakmai szempontok felmerülnek-e egyáltalán.. mert hogy stratégiai nem, az 99%..

Már leírtam, de szerintem üzemidő-hosszabbítások, néhány nagyjavítás lesz, és 2013-ban döntés az új típusról, melynek leszállítása, és kifizetése 2016-ban kezdődik majd.

Zord

@Flankerr:
Hááát akkor úgy néz ki vagy AW139M, vagy használt UH-1N.
Mondjuk én vagyok a hülye, hogy azt hittem, egy ízig-vérig katonai típus, mint az S70i vagy a Cougar komolyan labdába rúghat. :S

@jack o'neill:

Abszolúte nem biztos. Politikai döntés lesz, de az vághat össze olyannal, ami szakmailag sem rossz. Én jelen pillanatban nem zárnék ki semmit, sőt, szerintem lehet, hogy két típus is lesz, egy könnyű és egy közepes.

Zord

@zord:
"szakmailag sem rossz"
Adná az ég!

USAF KC-135 dolgozik Ferihegyről:
www.airportal.hu/ap/viewtopic.php?f=32&t=8801

@balou84:

Tőlem is kérdezték ma már, hogy mit keres itt. Egy biztos, nem a mi madarainkat itatja...

Innen a Földközi-tengerre? Nincs közelebbi bázisuk?

Zord

A KC-135 "menetrendjéről" lehet tudni valamit? Mikor jön, megy, meddig marad stb.

www.youtube.com/watch?v=DLZi64iyXG0&feature=player_embedded
Bátor arabusok

@stonefort:

A végén még kicsit rugdossák is. Sajnos szemre nem merném megsaccolni, hogy FAB100-as, vagy 250 lehet? Mindenesetre jól megúszta a becsapódást, amellett persze, hogy nem robbant fel, a vezérsíkoknak kutya baja, pedig azok azért összegörbülnek, leszakadnak. Vagy a FAB-ok vezérsíkjai ilyen jól bírják a gyűrődést?
Annyit tudok, hogy fel nem robbant Mark bombákon nem nagyon látni farokkúpot a vezérsíkokkal. Általában úgy leszakad, mint a szél.

Zord

A hírhedten (és alighanam kéretlenül) Amerika-bérenc Vondra akasztja a cseh Gripen-tárgyalásokat. Állítólag nem adnak annyi csökkentést a svédek, amennyit a csehek követelnek. A probléma ott van, hogy náluk nincs akkora manőverezési tér, mint nálunk volt. Ők eddig csak bérletet fizettek, mi az eddigi részleteinkkel a gép árát is törlesztettük. Nem véletlen, hogy százalékosan akkora csökkentést lehetett elérni az éves részletekben! Nem lehet a magyar módosításból kiindulni a csehek esetében. De Vondra számára ez jó indok lesz, hogy a korább elkeseredett próbálkozásai után ismét rámenjen az F-16-os témára. A baj csak az, hogy ehhez az amerikaiak már múltkor sem mutatkoztak partnernek, azóta pedig aligha változtattak az elképzeléseiken. Tudomásul kell már venni végre, hogy kőkemény dollárért adnak ők is mindent. Nem fog a 500 (+500?) milliárddal megvágott Pentagon Block50/52+ flottát dotálni Közép-Európa számára!

pravo.novinky.cz/p172a01d.php

Zord

Szépen leült az Admiral Groskov a fenekére a szárazdokkban...
englishrussia.com/2012/07/22/deep-modernization-of-the-airborne-cruiser/

@Kelepisti: "Más kérdés, hogy a sógorok és a svájciak fenyegetettsége azonos. Se ott se itt nincs ennyi harci gépre szükség.Mégis megtartják őket.."

Azért az osztrák légteret eléggé rutinszerűen sértik meg a jó-szomszédok...
... ha feltételezik hogy úgysem derül ki.

www.acig.org/artman/publish/article_381.shtml

@Hpasp:

Egy kapcsolódó cikk:

legiero.blog.hu/2008/03/17/radarok_a_szomszedban

Tom Cooper jól elcsípte azokat a képeket. A zeltwegi légierő-múzeumban van egy lokátoros részleg, ott nem kevés hasonló anyag hozzáférhető.

Zord

@Hpasp:

A napokban megvolt a fedélzetén az első átstartolás indiai MiG-29KUB-vel.

Zord

Jól gondolom, hogy az F-22-esnél végülis az volt a probléma, hogy rosszul működött a Combat Edge?

www.stripes.com/news/dod-identifies-f-22-issues-moves-to-lift-flight-restrictions-1.183876

Zord

Hihetetlenül nagy sikítások mennek a megszállt országok bábkormányainak felfegyverzése közben:

online.wsj.com/article/SB10001424052702303292204577517010230335018.html?KEYWORDS=Nathan+Hodge

Teljesen nyilvánvaló, hogy a cél nem az, hogy az afgánok minél előbb harci géppel rendelkezzenek, hanem az, hogy az USA-ban jól keressen a milindcompl.

Zord

A Selex Falcon Evo UAV-jának az első repülésére Bulgáriában került sor. Hihetetlen de ezeknek a szörnyetegeknek a még mindig megoldatlan ATC-inkompatibilitásuk miatt gond a repültetésük. Ezért jó Kelet-Európa.

www.flightglobal.com/news/articles/pictures-falco-evo-uav-makes-flight-debut-374667/

Zord

Érdekes, nem tudtam, hogy a "carrier killer" DF-21D-nek FAE harci része van:

gizmodo.com/5928295/chinas-df+21d-missile-is-a-one+shot-aircraft-carrier-killer

(mellesleg jegyzem meg, hogy a roppant amerikai rakétavédelmi fejlesztéseknek, különös tekintettel a hajófedélzeti SM-3-asokra, van ilyen célja is...)

gizmodo.com/5928295/chinas-df+21d-missile-is-a-one+shot-aircraft-carrier-killer

Zord

@zord: A cikk mintha valam eszméletlen marhaságok állítana.

"Its single fuel-air explosive warhead packs 200 to 500 kilotons"

????

Most vagy én nem értek valamit vagy a cikkíró értett valamit nagyon félre.

Az meg külön vicc, hogy valaki szerint létezik olyan nem nukleáris ilyen kisémretű fegyver ami elsüllyeszt egy 100'000 tonnás hajót...

@molnibalage: Nem kell elsüllyeszteni. Ha a nagyméretű FAE 500 méteren belül robban, a hajó harcképtelenné válik, és a fedélzeten lévő gépek kukázhatók.

@molnibalage:

A szerző nyilván dilettáns, de:

Maradjunk annyiban, hogy nincs az a hajó, ami egy 500-1000 kilós FAE találat (optimális pozícióban leműködés) után harcképes marad. Azt meg ki nem szarja le, hogy úszik-e még (hozzáteszem, egy FAE valszeg nem rossz abban, hogy amiben csak lehet, másodlagosokat indítson el, és azt tudjuk jól, hogy elég sok hajót nem a támadás maga, hanem a következmények süllyesztettek el).
Sok mindent nem tudunk a DF-21D-ről, meg sok más fegyverről, de az tény, hogy ha elmész egy amerikai brífingre mostanában, akkor kőkeményen nyomják a A2AD teóriát. Nyilván nem véletlenül.
És azt nem szabad elfelejteni, hogy az amerikai politika belejátszotta magát a zéró veszteség elvébe. Nem az Irakban meg Afganisztánban eleső néhány ezer (sokszor első generációs, nem honosított bevándorló és hasonlóan magas társadalmi státuszú), 19 éves szf katonákra gondolok, hanem a fölényes, méregdrága technikára. Az amerikai pszichológiai vezérhatalmi pozíció hihetetlenül sebezhető, ha veszteség következik be hajók és repülőgépek esetében, ellenséges tűzben. Egy eltalált, harcképtelenné váló hajó óriási sokk lenne ennek a rendszernek, mert azt üzenné mindenkinek a világon, hogy meg lehet csinálni. És ha ezt egyre többen elhiszik, akkor egyre többen törekednek is rá, hogy megtegyék, mert Amerikát azért olyan sokan nem szeretik manapság.
Szóval jobb vigyázni, Amerika esetében nem csak egy hajó a tét.
De vigyáznak is. A tengeri BMD-fejlesztések egy jelentős része szerintem erről is szól. Ha meg nagyon kemény a helyzet, legfeljebb nem mennek oda. Mennek a tengeralattjárók, azokról meg a sok Tomahawk, esetleg hagyományosított ballisztikus, műholdas meg eldobható UAV-os felderítés alapján egyfajta magasabb rendű "strike-recce complex"-et alkotva.

Zord

@stonefort:

Hát nem megelőzött a Kővári!!!!! :-))))

Ezt a hajó ellen FAE dolgot most először hallom, és logikus. Nem lyukasztani kell, hanem meleget csinálni, meg vákumot. És tényleg a harcképtelenség a cél, és a sok sebesült talán még fontosabb, mint a halottak. Ez csúnyán hangzik, de célravezetőbb a fent említett pszichológiai hatás szempontjából, amire Amerika érzékeny.
Gondoljunk bele: jön a hír a Csendes-óceánról, hogy hopp elsüllyedt egy hordozó. Illetve hazasomfordál (húzzák) egy megpörkölt, leborotvált hordozó, ezernyi megégett, megsüketült, stb. legénységgel. A TV-k veszik, és mutatják, amint elér Pearl-be. Hajlok rá, hogy ez utóbbi inkább rontja a harci kedvét a népnek, a többi ellenség számára pedig láthatóvá teszi az amerikai veszteséget, szemben egy elsüllyedés "láthatatlanságával".
Persze mindez csak teória, de ne higgyük, hogy a Pentagonban, meg a sok "gondolat- harckocsiban" dolgozó tízezernyi figura a tengerentúlon nem agyalta ezeregyszer át oda-vissza ezeket a témákat.

Zord

@stonefort: Mit értünk nagyméretű alatt? Egy ilyen BM-ben jó, ha 500 kilós robbanófeje lehet. Tehát ez kb. egy ezer fontos bomba mérete.

A FAE az pontosan mi is?

@molnibalage:

Fuel-Air Explosive. Egy "százszorszép kaszáló". Vákuumbomba. Éget is, nyom is, szív is. Csúnya.
Ilyen elvű volt az is (csak nagyobb) amivel helikopterleszállót csináltak a dzsungelben.

A wiki képén pont egy hajó elleni effekt látható:

en.wikipedia.org/wiki/Fuel-air_explosive

Zord

@zord: Akkor jól tudtam. 500 méteres mellélövést ehénynószólva túlzónak érzem. A tizentonnás nagy fegyver is alig 150 méteres körben dönt ki fákat.

Meglepne, ha igaz lenne ez a DF-21 hír, többszörösen is.

Az amerikai hajókat atomháborúra méretezték, azaz maga a hajószerkezet ennyit bír (nyilván nem direkt találatot), a benne lévőkkel együtt. A FAE lökéshulláma meg logikusan egyenesen terjed, a masszív hajófalak csomó akadályt képeznek, amelyek a lökéshullám erejét lecsökkentik, a robbanásnak csak a fedélzeten lévő gépek között lenne hatása, illetve, ha az ajtókat nem tudják lecsukni, a hangárfedélzeten. NB az atombomba tulképp egy kurva nagy FAE, a szívást leszámítva az összes jelenség hasonló (nagyobb).

Mivel a hajók fedélzetén a személyzetnek lehetősége van fedezékbe bújni, és hát egy ilyen ballisztikus rakéta, akár egyedül, akár tömegesen alkalmazzák, elég feltűnő, nem lehet a meglepetésre hagyatkozni, így szerintem kevés annak az esélye, hogy komoly károkat okozzon egy ilyen batár hajónak, csak a dukkózás leszedésére elég. Az amerikaiaknak valszeg több tíz percük marad a védekezésre, még a gépeket is elkezdhetik a hangárba vinni ill katapultálni.

Én egy ilyen rakétára több, kis penetrátort tennék, illetve szórt, kazettás fejrészt.
Ehyébként egy 5-10 Mach sebességgel beérkező fejrészt nem tudok elképzelni, hogy hatékonyan porlasztja szét a benne lévő gyúelegyet, a porlasztás végére egy több kilométer hosszú permetfelhő lesz, az égbe nyúlóan, a payload elenyésző része hasznosul csak.

BTW itt is megkérdezem: mit jelent az, hogy egy F-16 században a gépek hadrafoghatósága 80%-os? A teljes állományhoz képest, vagy ebbe nem számolják bele a tervszerű karbantartáson lévő gépeket?
Az osztrák Eurofighterekkel kapcsolatban merült fel a kérdés, mert elég elképesztő, hogy a 15 gépből egyszerre csak max 5 bevethető, és az érdekel, hogy ez 100% (és egy gép kiesésével a megmaradó 4 gép jelentene 80%-ot), vagy 33% (5/15)?

Nehezen tudom elképzelni, hogy egy amerikai repülőszázadban 4-5 bevethető gép legyen egyszerre.

@KGyST:

Szerintem túlértékeled egy modern hadihajó sérülésállóságát. Talán a hermetikusság sem maradna intakt egy ilyen találat után. Benyomna illetve kiszívna ott néhány falat, betörne ablakot is. A másik a fedélzeten lévő berendezések, antennák kérdése. Ott csúnya kasza lenne. Nem lehet olyan robusztusra csinálni, hogy kibírjon egy ilyet.
Hogy mennyi idő alatt lehet "zárt, fedélzet üres helyzetbe" átmenni mondjuk egy indítási ciklus közepétől számítva? Nem tudom. De nem kevés idő. Ha azt mondjuk, hogy a hordozó a megfelelő bevetésszám generálásához szükséges sugáron van, akkor a rakéta kirepülési időnél bizonyosan nem kevesebb. Szerintem mobil indítókat feltételezve csak az indításnál van műholdészlelési esély, ott van egy átfutási idő, és csak onnantól indulna a fedélzeten a stopper.
De ismét mondom, még ha meg is oldották, hogy egy mozgó, manőverképes hajót el tudjon találni egy ballisztikus rakéta, annak a rakétának ma már át kell jutnia egy komoly rakétavédelmi rendszeren is. Arról nem is beszélve, hogy a végfázis irányítását, amivel rendelkeznie kell talán meg lehet téveszteni.
Persze tudom, hogy itt szinte csak "ha" van. Mekkora a fejrész? Konkrétan milyen távolságban, mit tud művelni? Mekkorát tévedhet, hogy a kívánt hatást (harcképtelenség) elérje? Milyen rendszerű a végfázis irányítás, ami ezért felelős, mennyire zavarható?

Zord

@KGyST:

Szerintem a korrektség a teljes gépszámból számolni a hadrafoghatóságot. Az egy más kérdés, hogy hol mi a rendszer. Én személyes tapasztalatok alapján hajlok rá, hogy az amerikaiaknál a hadrafogható állományba nem számolják be a tervezett időszakos munkán lévő gépeket sem, nemcsak az éppen meghibásodottakat/emiatt javításra várókat vagy az alatt állókat.

Zord

@zord: 500 méter? Ne vicceljünk már. Hiroshimában 10 kt töltet után betonépületek maradtak állva 900 méteren belül.

A hajó 100 ezer tonnán, brutálican sok rekesszel. Elektronikát letarolja ez közeli találat? Mondjuk. Fedélezeten levőket megöldheti? Igen. Elssülyeteni? Azért mindennek meg van a határa. Egy koszon néhány ezer tonnás fregatott is akkor tör ketté 300-500 kg robbanóanyag, ha pont jó helyen kapja el a torp alatt. Légköri robbanás felülrő oldalról, mikor a hajó leszállófedélzete 8 centis tömör anyag...? A sima HE robbanófaj még talán átütni sem képes...

Nézzed meg, hogy egy kőkoraszki Essex mit kibírt. Az új Nimitzek nem is egyazon dinemzóban vannak sem méret, se szerkezet, de főleg nem tűzoltási kapacitás szerint.

A fedélezeten meg gép nemigen lesz, ha ilyen fenyegetés van, az emelkedő BM-et érzékeli a hajó. A fedélezeten levő 4-6 készültségi gép simán elröppen, a többi a hangárfedélzeten van.

www.honvedelem.hu/cikk/33012/teritesmentesen-kapott-magyarorszag-hadfelszereleseket-nemetorszagtol

Patriotról beszéljünk!!!!!

Zord

@zord: Á, ne reménykedj, a következő ajándék 300 darab csajka + kanálgép lesz...

@zord:
1. Az antennák jellemzően rácsos szerkezetből vannak, ezekre kevésbé hat a légnyomás ("nem kapaszkodik bele a szél").
2. Az indítási ciklus pontos működését nem ismerem, nem tudom, hogy hány gép van jellemzően egyszerre a fedélzeten, de mondjuk így ránézve, 10 perc alatt nehéz lehet egy fedélzetet lepucolni, ez tény.
3. Szerintem kevés feltűnőbb dolog van a világon a ballisztikurakéta-indításoknál, nem utolsó sorban, mert a hidegháborúban ezek korai észlelésére egy komplett iparág épült. Felteszem, hogy az indítást problémamentesen tudják észlelni.
4. A ballisztikus rakéta legnagyobb előnye, hogy problémamentesen vethető be tömegesen, azaz a rakétákkal mindenképpen szaturálnák a légvédelmet. Az egy másik kérdés, hogy lehet-e a FAE tölteteteket tömegesen bevetni, ugyanis ellentéteben a repeszfelhőkkel, amik nem zavarják egymást, szerintem az egyik vákuumbomba robbanása komolyan befolyásolja a másik szétporladását, már csak ezért sem hihető ez a FAE sztori.
5. A rávezetést viszont nem érzem problémának, itt nem egy bunker méteres szellőzőnyílását kell eltalálni, hanem egy focipályát.

Összességében, ha én lennék a kiskínai, tuti szórt töltetet vagy penetrátort alkalmaznék, többsávos végfázis-irányításal (akár különféle töltetek elejére eltérő típusú irányítórendszereket téve). És persze a rakétásdi legnagyobb előnyét, a tömeges csapást.

F-16: már csak azt nem tudjuk, hogy egy amerikai repülőszázadban általában hány gép bevethető :)

Mert én szemrebbenés nélkül akadtam ki ezen a 33% bevethetőségen (képzeljük el, mi lenne, ha a Wizz 320-asainak csak a 33%-a lenne bevethető), de az amerikai referenciaadatok nélkül egyszerűen nehéz ezt értelmezni (meg persze a nem létező magyar adatokkal összehasonlítani).

@molnibalage: Vedd figyelembe azt az apróságot, hogy ballisztikus rakéta mozgó célok ellen NINCS, kivéve a kínait. Ezze együtt az 500 méter szerintem reális, és ha bejön, az hazavágja a hordozót. Pont (ahogy Te szoktad írni) Hallottál, vagy láttál akár egyetlen Sz8-ast vagy uram bocsá' Mk82-est felrobbanni? Molni nagyon ki kéne szabadulnod , és nem csak neked a klaviatúra mögül. El kéne menni sok helyre, ahol ÉLŐBEN láthatsz dolgokat, ami alapjaiban befolyásolná/változtatná meg egyes témákban a véleményed.

Az Iszkandernek nincs ilyen változata? Vagy a végfázis vezérlés csak az ellentevékenység megnehezítésére van, de ettől még fix célok ellen találták ki?

Nem nem láttam egyet sem élőben robbani. Viszont az ODS 200 lábas CEP-je 18 ezer lábról és az Mk-84 bombákkal nagyon sok cél ellen nem mentek semmire... Pedig az Mk-84-ben van cirka fél tonna robbanóanyag, bár nem FAE. Nyomáshullámot viszont csinál szépen.

B-1B bombaoldás videón látható, hogy a tanktól 10-20 méterre robbanó sima Mk bomba gyak. semmi komoly kárt nem képes csinálni. 500 méter? Köbös / 2 távolságba pumpál bele az ember energiát.

www.youtube.com/watch?v=9BL8Vomu0tM&feature=related

Ekkora távolságon teljesen mindegy, hogy most 500 kg vagy 2 tonnáról beszél az ember. Borzalmasan nagy térfogatról van szó. A nyomáshullám nemcsakhogy lecsenghet, de ilyen távolságon már a reflexiós hatással is lehet számolni.

Egyáltalán a FAE mivel pusztítana? Hővel, vagy nyomáshullámmal? Mert számoltam már mindkettőt fáklyára, bár a nyomásullám az csak zaj főleg, de akkor is elég szemléletes. Burtálisan nagy gázmennyiség elégetésekor is a hőhatásövezet nem volt nagyobb 200 méternél. Ez az a távolság, ahol ember egy szál polóban is tartózkodhat nyáron 35 fokban úgy, hogy nem lesz semmi baja. A bombában levő hőmennyiség labadába nem rúg az általam számolt fáklya lefúvatáshoz képest. 500 méterből ahhoz, hogy pusztító nyomást csináljon az ember ahhoz a gyakorlati tapasztalatok alapján kt nagyságrendű atomtöltet kell az atomfegyver éles bevetése alapaján. Ja, és azt se felejtsük el, hogy Hiroshimában a házak alappal a földhöz voltak rögzíve, a hajó meg úszik a vízen. Ez is csillapít.

500 méter irdatlan nagy. Ahogy az atombombás példa mutatja, ekkora távból egy 1 kt taktikai atomtöltet sem a túlélhetetlen kategória. Kár lesz? Naná? A hajó elsüllyed? Erősen kétlem.

A Bikini szigeteknél mekkora volt a teszet bomba? A Prinz Eugen túlélte. Pedig "vacak" 18 ezer tonnás hajó volt és semmiféle kármentés nem történt a hajón.

Ez az 500 méter távolságból pusztít vagy sem tipikusan az a kategória, ami elég jól megítélhető.

Ha a DF-21 nem végfázis vezérléses, akkor szerintem komolytalan úgy emlegetni, mint "hordozó gyilkost".

www.youtube.com/watch?v=i20zvZ-3MMw

kb. ekkora robbanófeje lehet a DF-21-nek. 500 méterről ez max. a fuvallat és szép zajhatás, nem több. Ez 2000 fontos kategória.

en.wikipedia.org/wiki/File:USS_McNulty_%28DDE-581%29_sunk_as_target_with_FAE_1972.jpg

Ez max. 50 méter. Még ezt a kis ladikot sem teríti be teljesen a célt. Igen, tuti sérülés. Elsüllyedés? Nagyon nem hiszem a fenti példák alapján.

A videón puha emberek bámulnak ~ 500 méterről bombazáport. Még csak be sem húzzák a nyakukat...

@stonefort: Ha meg az az állítás igaz, hogy mozgó célok ellen nincs, akkor méginkább a felejtsük el kategória. Az indítás és emelkedés észlelhető. Ha csak fix pontra indítják a rakétát, akkor a hajó irányvált meg sebességet és soha semmi nem fogja eltalálni. Még a 300-400 km indítási távolság esetén is perces nagyságrendű a becsapódási idő. Egy 20 csomóval haladó hordozó ennyi idő alatt km-eket megy odébb és nem megjósolható, hogy merre. Az meg tényleg elég sci-fi, hogy majd sakktáblaszerűen körbelöveik az egész CSG-t. És akkor még az ellenfél egyetlen légvédelmi rakétát sem indított...

@molnibalage: Ha figyelmesen olvastad volna el a kommentemet, akkor észrevetted volna, hogy azt írtam: bliisztikus rakéta mozgó cél ellen nincs, kivéve a kínait. El kéne már szakadni végre az elméleti esetek taglalásától. A való világban megtörténik a lehetetlen is. Az 500 méterre robbanó nagyméretű FAE igenis komoly pusztításra képes, gondold már végig, hogy milyen sérülékeny szerkezet egy harci repülőgép. A fedélzeten lévőket nem lehet pár perc alatt levinni a biztonságos hangárba. Ha egy részük nem is lenne totálkáros, a sztatikus-diniamikus rendszerük biztonsan tönkremenne, ami miatt hosszú idóre használhatatlanná válnának.

@stonefort: Végiggondoltam. Az IAF sem volt képes totális pusztítást csinálni 67-ben, pedig ott volnt gépágyú és bomba, ami az 500 méterhez képest a közvetlen közel kategória.

A fedélzeten háborús időkben miért tárolnának 10 gépnél többet? X mindig fen lenne, a többi a hangárban. Kettő mindig az első katapultnál áll, a többi oldalt a toronynál. Ezeknél 2 percenként indulhat két gép. 400 km indítási táv és észlelés eseetén legalább négy gép felmehet. Azt meg ne álmondjuk már, hogy pár gép miatt elsülllyed a hajó. A totális elbaltázott vietnámi balesetben egymás hegyén hátán álló gépek robbantak be és az akkori igen gyenge tűzoltási színoval mellett sem süllyed el a hajó, még a közelébe sem került. Pedig ott a decken történt az esemény és nem 500 méterre...

Semmilyen általam ismert természettudományos vagy gyakorlatban lemért nem támasztja alá, hogy 500 méterről a FAE bármi veszélyt jelentene. Ha 10-szer jobb, mint a sima Mk-84, akkor elég hományos, hogy az argentín gépek miért szenvedtek Falkalndon és az, hogy a dupla Exocet találatot hogyan élte túl a jenki hajó vagy azt, hogy az AGM-84 hogyan nem belez ki közvetlen találattal hajót.

A FAE max. a decket álló dolgokat tudja leadarálni úgy ahogy, de itt kb. véget is ér a tudománya. A hajó tűzoltókapacitása meg egy közepes kisvárosénak felel meg.

@molnibalage:

A hordozókiller ballisztikus rakéta egy felderítő-csapásmérő komplexum effektora. Hogy működjön ez a rendszer, jó pár elemnek kell sikerrel együttműködnie. A Szu már dolgozott ilyenen, de nem jutottak vele messze (R-27-es tenger alatti rakéta, persze nuki fejjel tervezték hajók ellen alkalmazni, passzív rl végfázis irányítással).
Gondolom a kínaiak nem úgy vágtak bele, hogy esélytelen. A kézenfekvő fej a cél eléréséhez nuki, de az biztos, hogy a nukleáris fegyver bevetésének elkerülése lényegesen több opciót ad. Hagyományos fegyverrel kicsinálni egy hordozót az a szép, az amerikaiak így nem nyernek okot nukleáris fegyver bevetésére. Mindezzel csak arra szeretnék rávilágítani, hogy miért lehetett fontos a hordozókiller rakétánál, hogy hagyományos feje legyen.
Ha ide eljutottunk, meg kell nézni azt, hogy milyen hagyományos fej alkalmazása a legcélszerűbb. Ebben a legfontosabb tényező, hogy a célravezető rendszer milyen pontossággal tudja célba juttatni a fejet egy ilyen célpont (max 30 csomóval mozgó, manőverképes hadihajó) ellen. Minél pontatlanabbul, annál nagyobb fej kell. A másik irányból történő megközelítésnél van a kívánt hatótávolságon egy maximális hasznos teher, ennél többet nem tud elvinni a rakéta, ha kell, ha nem akkora töltet.

Molni, nekem úgy tűnik, mintha a FAE-t te egy gyújtóbombaként értelmeznéd. De itt nemcsak égésről, hanem robbanásszerű égésről van szó, melyre egy nagy kiterjedésű aeroszol felhőben kerül sor.

A probléma abban áll, hogy míg egy hagyományos robbanóanyagot mindig és mindenkor is el tudsz pukkantani, a FAE-nek környezet kell. Ezt lehetett/lehet nehezen megoldani, ezért volt eddig korlátozott az elterjedésük. De talán volt előrelépés a FAE technológiában, mivel több fegyvernek (például Hellfire) a közelmúltban megjelent a termobárikus változata. Ki tudja, hogy a kínaiak nem izzadtak ki maguknak olyan metódust, technológiát, mely lehetővé tette FAE alkalmazását ebben a szerepkörben?

Zord

@zord: Nagyon jól tudom, hogyan robban. A fotón is látszik a robbanás tűzgömbje.

Nekem a mérettel van problémám. A fotón van egy legfeljebb 50 méteres tűzgömb. 500 méter = 1000-szer (!) nagyobb térfogat és 10-szer nagyobb távolság. ---> Nincs miről beszélni, mert a 2000 fontos harci rész kategória csinált 50 métereset...

Ezen felöl hiába növeled a bomb méretét, azon nem tudsz változtani ey bizonyos ponton túl semekkora mérettel, hogy mekkora felhőt hozoló létre. A felső koncentrációja az, ami adott sugrarú területen nőhet.

Arról nem is beszélve, hogy a becsapódási szög és sebességet tutira megérzi a FAE.

Én nem azt mondom, hogy nem okoz kárt. Viszont, ha van végáfzis vezérlés, akkor mit beszélünk 500 méterről? Ha jól van megcsinálva, akkor tucat méteres a CEP-je és akkor ez simán képes pusztítani a fedélzeten..

Mi a bibi? Hogy a végfázis vezérlés meg zavarható, arról meg sokan igen nagyvonalúan megfeledkeznek.

Sziasztok!
Ha már a Dong Feng 21 rakétákról van szó, azért kérdéses, hogy mikor vetik be a hordozókötelék ellen. Szerintem nem mindegy, hogy a hordozó "begombolkozott" állapotban van, vagy pedig váratlan támadás éri. Az előbbi esetben a fedélzeti nyilások nagy része zárva, a hajó helyiségei túlnyomó részében a ABV védelem miatt túlnyomás uralkodik, a legénység egy része egyéni védőeszközzel is rendelkezik.

A DF-21 bevetése előtt azért a Kínai-Amcsi kapcsolatokban heves romlásnak és a katonai tevékenység eszkalációjára kell számítani. Ebben az esetben a SBG-k nem békediős formációban és készenlétben hajóznak. Másik észrevételem, hogy a modernizált AEGIS rendszer, a kötelék ballisztikus rakétavédelemét is megnöveli, tehát elméletileg lehetséges a DF-21-es rakéták megsemmisítése is. A hordozókötelékek valószínüleg 2-3 ilyen rendszerrel rendelkező hajóval is rendelkeznének (Tico-k és Arleigh Burke osztályú rombolók).. Nem állítom, hogy az "érzékeny" elektronikában nem okozna sérülést a vákumbomba, de egy harcra kész ABV-re is felkészült hordozókötelék ellen nem hiszen, hogy sokra mennének vele. (csekély esélye van, hogy olyan közel, robbanjon fel egy manőverező hajókből álló flottacsoport egyes hajóihoz).. A tömeges rakétatámadás, pedig tudjuk mit eredményez.
Nekem kicsit az a véleményem, hogy a ballisztikus rakétával indított több robbanófejes vákumbomba támadás olyan Tom Glancy-s dolog. Ha már háborús helyzet van, akkor inkább a hordozó fedélzetet kell támadni, és tönkretenni, vagy a hajócsavarokra menni, ha nincs sebesség, nincs fel és leszállás sem..aztán annyi.
Egy magasléköri nuki robbantás pedig, tönkretenné az elektormos eszközök nagy részét, aztán már nincs is hordozós támadóképesség..

Szerintetek egyébként fizikailag lehetséges FAT-t szerelni egy ballisztikus rakétára. Én komolyan gondolom, hogy a robbanóanyag a rakéta röppályája mentén, több kilométer hosszan (ballisztikus rakétánál:magasan) terjed szét, és az is kétséges, h egyszerűen belobbanna.

@KGyST: És ha lefékez egy ernyővel?

@stonefort:
4 Phalanx (+ a kísérőhajók légvédelme) orra előtt? Egyébként 5M sebességnél nem annyira könnyű ernyőt nyitni :)

@stonefort: Akkor a CIWS elgondolkozik, hogy merjen-e lőni, vagy inkább ne :)

Viccet félretéve, akkor szerintem pont a ballisztikus fej legnagyobb erőssége, a sebessége vész oda, könnyebb dolga lesz az SM-3-asoknak...

A másik dolog, ami kurvára nem kerek nekem, a hatótávolság. Minek egy ilyen rakétának a 2700 km? Szerintem egy repülőgép-hordozó gépei maximum 1000 kilométerről mérnek csapást, untig elég ez hatótávolságnak, a fejrész tömege viszont nevetségesen kicsi, ezt kéne növelni a hatótávolság rovására.
A hajók elleni robotrepülőgépek között nem gyakori a 100 km feletti hatótávolság, 1000 km felett szerintem nincs semmi, minek ide a 2-3000 km.

@KGyST: A rakéták elméleti hatótvolságát szinte sohasem használják ki. Az optimális táv típustól, kategóriától függően 40-70%, azaz pont elég a DF-21-esnek, hogy a hajó fedélzeti mgépek hatósugarán kívül lehessen vele támadni. Ezen felül a rakéta indító helyek nem pont a tnegerparton vannak, hanem jobban védhető helyen beljebb.

youtu.be/qjHcNwVpc6I
Sz-300 éjszakai lövészet. Kimérhető hajtómű égésidők.

@stonefort:
Meglepne, ha ez igaz lenne a ballisztikus rakétákra is, ott ugyanis nincsen semmilyen független, a rakéta teljesítményét befolyásoló változó külső tényező. A cél nem mozog, a rakéta nagyrészt a légkörön kívül repül, azaz a levegő aktuális állapota sem zavar be jelentősen, minden más állandó.

Off, Magyarország, én így szeretlek....

www.blikk.hu/blikk_aktualis/radion-adott-utasitasokkal-zavarta-meg-a-pilotakat-2098999

@KGyST: A szilárd tüzelóanyagú hajtóművek teljesítménye nem szabályozható, és főleg az égés vége felé nem stabil, és ami a fő, egy típuson belül sem egyforma a tolóereő. Nagyonis befolyásoló tényező. Minél távolabb a cél, annál nagyobb a szórás.

htka.hu/2012/07/27/40-eve-szarnyal-a-sas/#comment-87083

40 éves a Sas. :)

@stonefort:
Ez érdekes és hihető, de pl. a dél-koreai Naro-1 hordozórakétánál (egyébként idáig csak két sikertelen startja volt) is a legfelső fokozat szilárd, ami szerintem azt jelenti, hogy bíznak a fokozat pontosságában (annyi mozgási energiát közöl a teherrel, amennyit megálmodtak neki).
Én elhiszem, hogy van bizonyos pontatlanság, de az nem lehet hatótávolság 30-60%-a, max 1-2%.

Most itt tartunk Raptor-ügyben:

www.flightglobal.com/news/articles/usaf-pinpoints-root-cause-of-f-22-raptors-oxygen-woes-374690/

@Allesmor Obranna: Már pár napja nem itt tart a dolog, a korlátozásokat feloldották, át is települt Jappppánba 20 gép.

@stonefort: @Allesmor Obranna:

Vajon az Öbölben is ott van még az a 6-12 gép?

Zord

Az év katonája az 54. radarezredből való:

www.honvedelem.hu/cikk/32984

Ebben a cikkben is tetten érhető az 54 és LVIK szétválasztásának idiotizmusa. Ha továbbra is az 54-es ad az LVIK alá logisztikát, akkor miről beszélünk? Néhány főtiszti helyről?

Zord

index.hu/tech/2012/07/30/nem_birja_a_kozelseget_a_szupervadaszgep/

Az első cikk, amely arról ír, hogy a Raptor, a szupermanőverezhető, tulajdonképpen lomha.

Igen, Molnibalage-nak volt egy kirohanása, hogy mi az, hogy egy vadászgép fürge? No, hát a lomha ellentéte. A Gripen, az F/A-18-as, különösen a Rafale az fürge, a Szu-30MKI meg lomha. Pedig az utóbbi vektorál, csak épp idő kell, mig két manőver közt összeszedi magát.

A Raptor, hogy lomha-e, ez jó kérdés, de tény, hogy a közel húsz tonnás üres tömeg inkább a MiG-31-eseket idézi, csak épp ott a jókora szárnyfelület, meg a kiváló mechanizáció.

Én inkább azt mondanám, hogy a gépnek nagy a tehetetlensége. nade, ez egy hangzatos cikk, jó lenne még többet megtudni erről a találkozóról.

@Allesmor Obranna: Érdekes, én úgy emlékszem a közleményekre hogy a Raptor mindig egy oldalon harcolt a német gépekkel a Red Flag-en, mert az együttműködés volt a cél.

@Allesmor Obranna: Ez lehet az eredeti cikk, amiből fordították:

www.wired.com/dangerroom/2012/07/f-22-germans/

@Allesmor Obranna: @Open Skies:

Minősíthetetlenül felületes egy szösszenet.

A Raptor másik dimenzió. A legnagyobb kérdés számomra az, hogy mennyi ideig, mekkora sugáron tudja művelni azt, amit művel, és a különböző kompromisszumok hatása alatt megszületett LO mennyire csökkenti le a sebezhetőségét a valóságban.

Zord

@zord: Na igen. .a cikkíró sok minden mellett csak arról feledkezik el, hogy a közelharchoz meg is kell TALÁLNI az F-22-t, tudni, hogy hol van/lesz.. oké hogy nagy, de van földháttér, rejtőszín, felhő, éjszaka.. feltételezem hogy az infra/UV kisugárzása is csökkentett.. szóval nem eszik olyan forrón.. na meg az összes többi pilótának is "jót tesz" a deheroizálás..
Másrészről tuti van igazság is benne, biztos van olyan tartomány ,ahol a vektorizálás se tudja a tömeg/felületet "kompenzálni"

Indonéz Szuhojok Ausztráliában:

defense-update.com/20120727_pitch_black_fencers.html

Zord

@Allesmor Obranna: Én megtiltanám az indexnek, hogy haditechnikai vagy technikai témában írjon. Teljesen analfabéták.

@jack o'neill: helikopterbeszerzés témában.
Valószínűleg szakmailag is elfogadható döntés lesz. Nem fű alatt fogják lejátszani, mert itt szerény számításaim szerint 140-150 milliárd forintos csomagról lehet szó. A Griff mintájára, 10 éves lízing, üzemeltetési támogatással, két típusból (könnyű és közepes) 8+8 gép. (Ellentételezés is játszhat, de az végképp nem a mi pályánk...)
Erre többen rá fognak harapni. Például Cougar/Caracal+Panther kombó elég esélyes lehet.

@stonefort: www.flightglobal.com/news/articles/in-focus-f-22-pilots-and-engineers-not-convinced-usaf-has-found-root-cause-of-raptors-oxygen-woes-374893/

@Allesmor Obranna:
Én írtam erre a #hülyeindex -cikkre egy véleményt saját mikroblogon:

kgyst.tumblr.com/post/28344060169/hulyeindex-legiharcok-elemzesebe-kezdett-nem-birja-a

Ami szerintem még relatíve fontos:
-Az F-22 nem csak lopakodó, de a nagysebességű előnye miatt megválaszthatja, mikor áll ki közelharcre az EF-2000 (ill hasonló gépek) ellen, és amikor olyan a helyzet, kereket is tud oldani.
-A cikk által idézett légiharc- elemzés elég kétséges, mert az 1950 óta történt lelövések elemzésében számszerűleg túlsúlyban vannak a koreai, vietnami légiharcok, amikor vagy nem voltak BWR harcok, vagy alacsony színvonalon vívták őket. A 2000-es évek "csont nélküli" légiharcai alig jelennek meg
-High off-boresight rakéták alkalmazásánál a manőverezőképesség másodlagos, viszont az infravörös kép csökkentése lehet döntő (práhuzamosan alkalmazott infracsapdáknál)
-Nem az egy-egy elleni légiharcok a döntők, hanem, hogy a két típus hogyan tud szembeszállni a potenciális ellenfél gépeivel (PAK FA, J-20, ill. a már elterjedt Szu-27/30). Meg persze az, hogy az adott légierő tűzrendszerének részeként, az adott támogató infrastruktúrát (AWACS) felhasználva ki tud költséghatékonyabban győzni.

(Egyébként az F-22 szárnyfelületi terhelése tényleg másfélszerese a Typhoonénak, de nem sokkal nagyobb az F-16C-nél.)

@Batkaa:
A Gripennél is látványosan elbaszta a Fidesz, aztán a szocik még tudtak egy jó nagyot belerúgni, tulképp kijelenthető, hogy ötpárti egyetértéssel baszták el, majd mindent titkosítottak százezer évre.

Ennél a jelenlegi debil rezsim csak rosszabbat tud csinálni, és akkor a 14-ben felálló új csapatról még nem beszéltünk, ismerve ugyanis a magyar politika 90 óta tartó downhillét, simán lehet, hogy még ezeket is vissza fogjuk sírni egyszer.

@KGyST: Az írásban szerintem több pontatlanásg is van. Ide írjam vagy mailbe?

Az itteni kommentben meg a BWR az mi? Már egyszer mintha írtam volna. a BWR az mondjuk forralóvizer reaktro. Amire te gondolsz, az BVR. :)

@molnibalage:
::)))
Nagy bingó, akartam linkelni a Wikipédiáról a BVR-t, és az istennek nem találtam, ilyen, ha az ember lendületből ír.
Ha van valami gondolatod, teheted ide, teheted oda, meg tőlem mélben is írhatod, csak akkor csak én olvasom. Ahogy egyszerűbb.

Még gondoltam is rá, milyen szemét ez az atomlobbi, hogy a forralóvizes reaktort beteszik a BVR elé :)

@KGyST: hitvitába ne menjünk bele.
Ahogy Zord is írta, bármilyen politikai vezetés, bármilyen konstrukcióban tud képességet biztosítani és ha a semmivel hasonlítjuk össze, a végeredmény szempontjából éppen mindegy, hogy mekkora elbaszás vagy nem, az elbaszás is 1-et ér a 0-val szemben...
A hozzászólásomban a 140-150 milliárd forint volt a lényeg, 10 évre. Ennek kell helyet csinálni a költségvetésben!

@Batkaa:
Vagy lehet civilizáltan is csinálni. Az általad írt 8+8 gépes felhozatal egyik fele a Mi-17-esek ésszerű továbbüzemeltetésével kevés milliárdból is megoldható, a kisgépes flotta lehet drága, de ez is kiváltható lenne a Mi-8-asok komolyabb felújításával.

Nagyon meglepne, ha ez nem lenne nagyságrendileg olcsóbb, mint a csilivili-vásárlás.

@KGyST:

Ha a meglévő hét Mi-17-es üzemeltetését megbízhatóan meg lehetne oldani, kellő hadrafoghatósággal, az szerintem bőven megfelelne még egy ideig. De kételkedem benne. Körülbelül olyan ez, mint elvárni a faágtól, hogy maradjon fenn, amikor már levágtuk, sőt, egy a törzs felé eső darabot kivágtunk belőle.
Amikor a DR-t lényegében felszámolták, megkezdték a Mi-8/17/24 magyarországi kivonását. A 24-essel úgy tűnik már megtörtént.

Zord

@KGyST: De látod, hogy nem lesz! Látod?
Van most 7+2 gép. Ha felújítanak mindent, amit lehet és lesz mondjuk 7-9 gép repülhető, akkor is velünk marad az eddigi üzemeltetési rend, vagyis újrakezdődik a felélés.
Ma Magyarországon a fenntarthatóságot a leszerződött üzemeltetési támogatás jelenti, amit nyúlbélák nem írhatnak felül.

Novemberig adott határidőt a cseh kormány a Gripen-szerződés meghosszabbítására:

www.army.cz/en/ministry-of-defence/newsroom/news/czechs-would-like-to-operate-supersonic-aircraft-also-after-2015-72608/

Zord

Szállítják el a cseh C-295-ös ügylet keretében átadásra kerülő L-159T1-eket Spanyolországba:

www.acr.army.cz/informacni-servis/zpravodajstvi/do-caslavi-prijela-sparka-72635/

Zord

Nebraska ANG KC-135R-al gyakorolgattak július folyamán a cseh Gripenek:

www.afbcaslav.cz/index.php/cs/aktuality211/315-pod-zkratkou-aar

Zord

Kavala aishow. Ez is érdekes lehetett, a bolgár kollégák ott jártak:

aviationlistonline.com/v1/gallery/?album=28&gallery=93

Zord

Éjjeli Red Flag ciklusok, felgyorsítva:

youtu.be/gJWtaNcFzj4

Zord

Laza-fasza kiszállás kolumbiai Kfirből a Red Flag-en:

theaviationist.com/2012/07/24/fac-kfir-rf12-4/#jp-carousel-12657

Zord

@zord: Te tudsz csehül?

Egy kérdés mindenkihez.
Mi a ráció benne, hogy a Mi-17-esek folyamatosan fölszerelt indítósinekkel repülnek? Ez föl-le szerelhető, nemde? Mióta "nedves" lett a pilon talán komplikáltabb művelet, de előtte sem szerelték le. Inkább aplikáltak rá védőrácsot az ugrók védelmére...

Mellesleg azt sem hiszem, hogy az egymilliós repórát arra kellene használni, hogy ejtőernyősöket ugrassanak a szandai rétre.
Ezt a töredékéért megteszi az Ancsa vagy egy bérelt akármi, pl. M-28.

@Batkaa:
Te is tudod, hogy ez a leszerződött üzemeltetési támogatás olyan összegbe fáj, hogy az egyszázadnyi minimális mennyiségű, ezt ne feledjük) Gripen röptetése bedönti a katonai költségvetést (a 10 évnyi pótalkatrész ára összevethető a gépek beszerzési árával, ez elképesztő).

Sajna ugyanaz igaz, mint a Gripenekre: meg kell tanulni a gépeket üzemeltetni. Pont.

@KGyST: Ha mi üzemeltetnénk hasonló rendelkezésre állással, ugyanannyiba fájna. Csak magunktól nem tudjuk megoldani, ebben van igaza Batkaa-nak.

@KGyST:
A honvédelmi költségvetés szerkezete a problémakör része.
1/3-1/3-1/3 arányt kellene képviselnie a személyi kiadásoknak, a fenntartásnak és a beszerzésnek.
Esetleg 40-30-30%.
Így lehetne 90-100 milliárd beszerzésre, amiből -bár az ilyen volumenű beszerzéseket lehetne központilag is kezelni, külön az éves költségvetéstől- ügyesen még a Griff részlete is beleférne, a helikopterek részlete, a szállítógépek részlete és a szárazföldiek fejlesztései is.
Tárgyaltuk már itt ezt sokszor, mi kellene: céltudatos személyzeti politika, az éves költségvetés folyamatosan 300 milliárd fölött tartása, a fejlesztési keret el nem vonása...
Sok-sok lépés, míg elérünk a saját üzemeltetéshez. Hányadiknál tartunk?
Meg kell fizetni az árát.

Most találtam ezt az elképesztően jó fotót a RAM-ról:

lh4.googleusercontent.com/-WR_BJ62UTSA/UBoofU5UASI/AAAAAAAAbX0/_mCP_mMpwr4/s1600/RIM-116_Block-2_Launch_lg.jpg

Zord

Álomfotó a Rafaelnek. Panetta, Barak, Iron Dome:

www.haaretz.com/news/diplomacy-defense/panetta-u-s-prepared-to-implement-other-options-to-prevent-a-nuclear-iran-1.455262

Zord

Amerikai légierő új vkf kinevezését hátráltatja a lacklandi szexbotrány:

www.airforcetimes.com/news/2012/07/air-force-spencer-vice-chief-073112/

Zord

Elszáll az agyam! Amikor Obama kampányolni ment szerdán Ohióba, kirakták a helyi ANG vágásra ítélt C-27J-it, hogy láthassa őket az elnök:

www.airforcetimes.com/news/2012/07/ap-obama-to-visit-base-facing-cuts-073112/

Képzeljétek ugyanezt Kecskeméten Orbánnal és az An-26-osokkal. "Főnök, ha nem adsz pénzt, akkor ezek mennek a levesbe, és nem marad más a külföldi utakra, mint a járatgépek, no meg néhány oligarcha Falconja...".

(Mondjuk Orbán tudtommal marha régen utazott utoljára Ancsával)

Zord

46 év, 900 gép: SF-260 sikertörténet:

www.aleniaaermacchi.it/Eng/Media/news/Pages/AleniaAermacchiSF-260900andstillgoingstrong.aspx

Zord