Air Power Blog

A napokban Budaörsön vendégeskedett az amerikai Sikorsky helikoptercég civil lajstromú (N492SA) H-92-es közepes szállító helikopter demonstrátora. Devil 505 kollégának hála képekkel szolgálhatok az egyelőre ritkaságszámba menő forgószárnyasról, mely a térségben technológiai továbblépést kínálhat (az EH-101 és az NH90 típusokhoz hasonlóan) a hagyományos Mi-8/-17 felhasználóknak - már ha azok tovább akarnak lépni egyáltalán, tekintettel a 15 millió dolláros csupasz árra, melyből jópár kitelik az örög orosz igáslóból. 

A gép európai markatingkörúton van, Budaörsre a lengyelországi Kielcében megrendezett MSPO-showt követően, illetve a bukaresti BSDA kiállítást megelőzően érkezett. Bár hivatalos megerősítést nem sikerült szerezni, úgy hírlik, hogy a kilencvenkettest idehaza is bemutatták a potenciális vevőknek. Na most azt nem tudom, hogy a Honvédségen túl ebben az országban kinek kellene egy ekkora jószág. 

A lengyeleknél szép csendben zajlik a közepes szállító helikopter típusváltás előkészítése, és a még ki nem írt tender egyik esélyese a két európai típus mellett az S-92-es lehet. A lengyeleknél cél a hazai végszerelés megkaparintása is.

A gépre (a civil változatokkal együtt) eddig mintegy száz megrendelés érkezett, a Sikorsky minden alkalmat megragad a promócióra (az utolsó két képen már a nyári Farnborough-i kiállításon látható a demostrátor). A nagy szakítás az lenne, ha a típus áttörhetne az USAF újraindított CSAR-tenderén. Ami azt illeti, a kilencvenkettes a posztszovjet piacon már ért el sikert: az immár megboldogult türkmén elnök, Szaparmurat Nijazov vételezett magának két példányt. A speciális vibrációcsökkentő rendszerrel felszerelt gép aligha rázta úgy Türkmenbasit, mint a megszokott minyók!

Bennem az egyébként szimpatikus S-92-es és nyugat-európai társai azt a kérdést vetik fel, hogy lehet-e, szabad-e a világnak ezen a részén ebben a kategóriában a Mi-8-családon (ma: M-17, Mi-171, stb) túl gondolkodni? Hol van az a határ, amikor az orosz família előnyei már nem elégségesek?

Zord

Hosszas kalandok után, néhány héttel ezelőtt hazatért az évtizedek óta először nem idehaza nagyjavított első honvédségi közepes szállító helikopter.

A 704-es Mi-17-esen nem végeztek modernizációt a Moszkvai Helikoptergyárban, mint két testvérén, csak a szokásos technológia alapján az esedékes ipari szintű beavatkozást. A PG mintától jelentősen eltérő, de színeiben hasonló (igaz, csillogó) festés a legnagyobb különbség.

Bár a repülés iránt rajongó külső megfigyelő minden újdonságnak örül, amit lát, nem felejthetjük el, hogy a 704-es visszatérése szimbólum, egy nemzeti biztonságunk szempontjából fontos ipari képesség elvesztésének jelképe. (A DR Rt. szükséges létesítményeinek tavalyi felszámolását követően immár nem tud elvállani ilyen feladatot). Több száz nagyjavítást követően, a felhalmozott tudás dacára Magyarország ma már nem képes a Minyó-család ilyen mélységű - bizonyos függetlenséget adó - fenntartására.

A Bevetési Irány 2008 gyakorlat médianapján, október 8-án sikerült először közel férkőzni az OAO Moszkovszkij Vertoletnij Zavodnál korszerűsítésen átesett magyar Mi-17-es egyikéhez, a 705-öshöz. A Mi-17N (nocsnoj) változatra átépített gép személyzete, az első éjjellátó szemüveggel végzett repülésre kiképzett magyar ekvipázs két tagja nagy vendégszeretetről árulkodott, amikor eligazított a forgószárnyasról. 

A gép a statikus bemutató részeként volt megtekinthető, ugyanazzal a festéssel, melyet legutóbbi ipari nagyjavításakor a DR Rt-ben nyert el Tökölön. Az orosz beavatkozás modernizációra korlátozódott.

A gép műszer- és pilótafülke-világításának legnagyobb részét átalakították, így az alkalmassá vált éjellátó szemüvegek (NVG) alkalmazására. A lent említésre kerülő időjárásradar, valamint a külső világítás nem kompatibilis az NVG-vel. Az új Zs-7V sisakra a harmadik generációs GEO-ONV-1 típus illeszthető.

Az érvényben lévő "szabályok" szerint nem fotózható a korszerűsített gépek műszerfala. Itt a bal ülés előtti panel látható a beépített Ruszkaja Avionika OKB MFI-68-as színes 203x152 miliméteres folyadékkristályos többfunkciós képernyővel - ahogy a gép mellett felállított tablón látható volt. Megjelenített kép a "pilotázs" üzemmód.

A jobb ülés melletti panel a képernyő navigációs üzemmódjával. A félreértés elkerülése végett: a "Knei-8 navigációs koplexum" két képernyője a jelenlegi avionikai struktúra mellett a repülési paraméterek a hagyományosnál pontosabb, és a navigációs berendezések (GPS-GLONASSZ, DISSZ, stb) adatainak megjelenítésére alkalmas egyfajta "horizontal situation indicator" formátumban, fordulópontokkal, de mozgó térkép (moving map) nélkül, mely a jelenlegi számítógép 6 Mb-s memóriájánál többet igényelne.

A képességnövelés fontos eleme a pilonok "nedvesítése", amely összesen 1900 liter pluszkerót jelent, ami a hatósugár 450 kilométerre, a repülési időtartam négy órára (+tartalék) növelését jelenti.

Az üzemanyag- és túlnyomás-vezetékek a póttartályokhoz. Jól látható, hogy a belső pilon nincs "nedvesítve".

A gép orrába Bendix-King RDR-2000 időjárásradart szereltek. A terepelkerülő opciót nem igényelte a megrendelő.

SX-16-os keresőfényszóró a gép bal oldalán, mely az NVG-vel kompatibils, amennyiben leeresztik rá a megfelelő szűrőt.

Az oroszok, akik az elmúlt mintegy tíz évben már tiszteletre méltó NVG-tapasztalatokat szereztek (Csecsenföld pl.), egy kitűzőt adnak annak a hajózónak, aki Torzsokban megszerzi az éjjellátó kvalifikációt. Ennek nyomán terveztek Szolnokon egy felvarróst azoknak a magyar hajózóknak, akik repülhetnek NVG-vel. A négy (három) emeltórás (80 per év) ekvipázs közül az első, Oroszországban kiképzett hármas hamarosan megkezdi az óvatos visszarázódást, néhány hónapos kihagyást követően. Őket követik majd a többiek.

Zord  

A riportútról készült videót megtekinthetitek itt:

Toxic Trip 08 (NBC gyakorlat Pápán) 

Nem, ezúttal nem kirándulók és gyilkos galócák kapcsolatáról lesz szó, hanem egy NATO szintű vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris légierő vegyvédelmi gyakorlatról, mely során Pápa Bázisrepülőtéren működtek együtt 15 ország résztvevői és megfigyelői. A szeptember 7-13 között zajló rendezvényen vizsgázott a honi Riasztási és Értesítési Rendszer (MH ABV RIÉR), a scenáriók között pedig volt atomerőművi baleset, kutató-mentés sugárszennyezett területen, vegyi támadás harcanyag-felhőjén átrepült gépek fogadása, a technika és a személyzet ellenőrzése és mentesítése.

Egy szolnoki Mi-24V (712) ismét bizonyítván a típus sokoldalúságát, ezúttal felderítő feladatkörben tündökölt. A bal szárnycsonk belső pilonján magyar fejlesztésű (Egykori HTI, Gamma Rt.) sugárfelderítő konténert hordozott, mellyel raszteres útvonalon egy óra alatt 300 négyzetkilométer felderítését képes megoldani.

A sugárzásmérő adatait számítógép dolgozza fel és küldi tovább digitális rádión (gyaníthatóan a Konsberg cég termékén) a földi kiértékelő központba többek között földrajzi helyzetadatokkal együtt. Az eszközt 2005-ben rendszeresítették, és a platform egyedi tulajdonságával (túlnyomásos, NBV-védett kabin) párosítva különleges képességet biztosít a NATO-n belül is.

A scenárió szerint a felderítés közben kényszerleszálló Mi-24-es személyzetének sérült tagját helikopteres kutató-mentő emeli ki, akit alpin-módszerrel leereszkedő mentőszemélyzet vesz ki a gépből. Ennél a mozzanatnál láthattuk először a Szolnokra néhány hete, hosszúra nyúlt oroszországi nagyjavítást követően visszatért 704-es Mi-17-est (lásd külön bejegyzést).

A kimentett hajózót mentesítés után egy An-26-os szállította tovább. A mentesítésben központi szerepet játszottak az "ufóboncolónak" csúfolt fehér, csuklyás kezeslábasban dolgozó szakemberek.

A szennyezett gépek fogadására, felderítésére és mentesítésére felkészült gumiruhás szakemberek munkához látnak.

VV hajózóruhát viselő Alba-pilóta immár "poncsóba" öltöztetve száll ki gépéből.

Igazolt jelmezbál. A Gripent és az Albát vegyvédelmibe öltözött műszakiak fogadták, és egy specializált német alakulat vette kezelésbe. A Gripen hajózója nem éppen könnyed alapfelszerelésén kívül most már a műanyag alatt is izzad. Nagyon.

Német vegyvédelmis a magyar hajózót szabadítja meg a poncsótól.

Mivel egyelőre nincs a Gripenhez "VV" hajózó, a kiszállást követően két, a mentesítés gyakorlására alkalmas hajózóruhába öltözött úriember játszotta el a szennyezett Gripen-hajózók szerepét. A német szakember vezeti őket a többfázisú eljárásnak helyt adó "dokkok" felé.

Bevallom őszintén, nem értek a témához, de rendkívül érdekes volt látni a légierőnek ezt az aspektusát is, egy olyan képességet, amelyre remélhetőleg sohasem lesz szükség...Bár a történelemben nem hemzsegnek a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris támadások, a váratlan helyzetek igen, melyek közül csak egyszer kell ilyennek előfordulnia, és máris igazolódik a felkészülés jogossága.

Zord