Air Power Blog

A LégierőBlogger ma dalmáciai Zárában (Zadar) járt, ahol az idei második AAT PTC kurzus második, valós repülést is tartalmazó fázisán részt vevő magyar (horvát, cseh) hajózókkal és műszakiakkal találkozhatott. A riportút ugyan ezúttal nem sikerült száz százalékosra, ám ez csak emlékeztetőül szolgált arra nézve, katonai repülésben csak tényezők seregének kemény munkával biztosított összejátszása eredményezheti a sikeres feladatvégrehajtást - és akkor sem árthat egy kis szerencse...  

A 229-es Mi-171S érkezik Zadarra Udbináról. A háttérben látható hegylánc egyes csúcsain is került sor nagy magasságú terepleszállásokra a kurzus folyamán.

A Balla Tibor őrnagy (b. 5.) vezette vidám csapat, akiket (Ostravához hasonlóan) ezúttal is köszönet illet türelmükért és bizalmukért, amivel fogadtak bennünket.

Ritka pillanat: az Udbinán lapátsérülés miatt földre kényszerült cseh Mi-24V-hez szállítanak cserelapátot az egyik horvát géppel. A lapát a hossza miatt csak nyitott rámpánál fér el, bár ma a magyar szakemberek től azt is megtudtam (az ember MINDIG tanul), hogy a feladat a hagyományos kagylós gépekkel is megoldható, hiszen részben nyitott és rögzített kagylóval is lehetséges a repülés.

Zadari életkép: Mi-8T és a Krilja Oluje illetve a helyi repülőiskola PC-9-esei felszállás közben.

Bázisjelvény a kapunál: ha a szimbolika jósolni tudna, a horvát légierő jövőbeli vadásztípusát biztosra vehetnénk :-)

Lérak-nosztalgia:

Jugoszláv emlékek a laktanya mediterrán ligetes területén 1.: a Volhov rendszer TZM-je egy valószínűsíthetően 20D (gyakorló) rakétával. 

Jugoszláv emlékek 2.: Kub SzPU. A háború 1995-ös lezárultát követően a független Horvátország huzamosabb ideig nem volt képes radarirányítású légvédelmi rakétakomplexumok rendszerben tartására. Ma csak a Sztrela-10CRO VSHORAD van rendszerben, mely úgy a Sztrela-1, mind a Sztrela-10 rakétáinak indítására képes.

Zord

Nyílt napot tartott ma a győri lérak ezred. A földi telepítésű aktív légvédelem hazai letéteményesei minden évben szélesre tárják laktanyájuk kapuit az érdeklődők előtt, ám 2013 mégsem nevezhető szokványosnak számukra. Azt hiszem, joggal kijelenthető, hogy "legújabb kori történetük" legnehezebb évét élik a vörös barettsapkások. Ehhez kívánok nekik erőt, egészséget és katonaszerencsét, valamint azt, hogy kapják meg azt a támogatást, amit a magyar légtér őreinek meg kell kapniuk egy magát országnak nevező entitás civil és katonai vezetőitől. Mert ne feledjük: kis kiterjedésű, szárazföldi állam szuverenitása nem értelmezhető releváns GBAD nélkül. Pont. 

A győriek felderítő szenzorai, vezetési eszközei katonás sorban a nyílt napon. 

Zord

A LégierőBlogger a napokban Isztambulban, a gigantikus IDEF13 védelmi kiállításon dolgozik, ahol hál' istennek HM látogatókkal (VGHÁT) is találkozott. Mert ma kell Törökországra figyelni, hiszen ebben az eurázsiai középhatalomban most több védelmi és biztonsági tudatosságot tapasztalni, mint a halódó Európában összesen...

A török védelmi ipar büszkesége, az AW Mangusta alapon fejlesztett ATAK T129.

 A gép orrán a szenzortorony, a berepülőpilóta fején a Aselsan hadiipari konszern által fejlesztett AVCI megjelenítős sisak.

Az AVCI sisak közelről.

Közelebb a magyar valósághoz...Felfegyverzett Eurocopter EC625 helikopter a szabadtéri statikus bemutatón. A bal oldalon a Roketsan Cirit lézeres 2,75 inches rakétájának dupla indítója látható. Mint a cég emberei közölték, a fegyver már túl van első éles bevetésén.

A török nemzeti harci repülőgép tervezésének koncepcionális projektje nagyon is élő. Az egyik ipari partner ebben a Saab.

A Roketsan rakétái. Sárga orral két elektrooptikai irányítású, datalinkes UMTAS páncéltörő rakéta, jobbra fönn a lézeres L UMTAS változat, jobbra lenn pedig a már említett Cirit.

Önvédelem a helikoptereknek. Az Aselsan alvállalkozóival együtt közel négyszáz török helikopternek gyárt és integrál az igényeknek megfelelő, különböző konfigurációjú, de azonos elemekből felépülő rendszereket. Az alapfelszerelés a CMDS és az MWR (licenszgyártott AN/AAR-60, saját szoftverrel), a teljes esetében (például az AH-1W, illetve speciális S-70 esetében) ehhez hozzájön a besugárzásjelző, a zavaró és a lézer-besugárzásjelző. A képen a rendkívül korszerű, kétantennás, fázisösszehasonlítással nagy pontosságú iránymérést végző RWR-antennaegység (jobbra fenn kettő látható), illetve az ezzel "passzoló" fázisvezérelt zavaróantenna-egység (balra látható, mellső jobb-bal egység, valszeg S-70 integrációhoz).  

Légvédelmi megoldások: balra a Korkut kétcsövű, 35 milliméteres gépágyú, középen egy többfeladatú radar járművekre, jobbra pedig a Sentinelre hajazó Kalkan radar.

Gőzerővel zajlik a lérak-fejlesztés is. A képen SHORAD rendszer (T-Lalamids) tervezett rakétája.

A T-Lalamids lánctalpas járműre tervezett hordozó-indító és radaros járműve számítógépes grafikán. A két oldalon lévő két-két rakétakonténer vízszintesbe forgatást követően fekszik rá a jármű tetejére a menethelyzethez, a radar- és EO-szenzortornyot a konténerek közé előre hajtják le. A platform ugyanaz, mint fent élőben a 35-ös ágyú alatt. 

Egy érdekesség a Selex ES standján: R-27T fej.

Az olasz cég meg nem nevezett országok érdeklődésére szenzortechnológiájával korszerűsítené az elterjedt rakétatípust. 

Zord

Feladvány 1. Esetleg ezt látja belülről a Vasálarcos?

Feladvány 2. R2D2 sárkány a gyárban?

A megoldás, amint arra kedves olvasóink is rámutattak, az Aselsan Aselpodja