A LégierőBlogger ma dalmáciai Zárában (Zadar) járt, ahol az idei második AAT PTC kurzus második, valós repülést is tartalmazó fázisán részt vevő magyar (horvát, cseh) hajózókkal és műszakiakkal találkozhatott. A riportút ugyan ezúttal nem sikerült száz százalékosra, ám ez csak emlékeztetőül szolgált arra nézve, katonai repülésben csak tényezők seregének kemény munkával biztosított összejátszása eredményezheti a sikeres feladatvégrehajtást - és akkor sem árthat egy kis szerencse...
A 229-es Mi-171S érkezik Zadarra Udbináról. A háttérben látható hegylánc egyes csúcsain is került sor nagy magasságú terepleszállásokra a kurzus folyamán.
A Balla Tibor őrnagy (b. 5.) vezette vidám csapat, akiket (Ostravához hasonlóan) ezúttal is köszönet illet türelmükért és bizalmukért, amivel fogadtak bennünket.
Ritka pillanat: az Udbinán lapátsérülés miatt földre kényszerült cseh Mi-24V-hez szállítanak cserelapátot az egyik horvát géppel. A lapát a hossza miatt csak nyitott rámpánál fér el, bár ma a magyar szakemberek től azt is megtudtam (az ember MINDIG tanul), hogy a feladat a hagyományos kagylós gépekkel is megoldható, hiszen részben nyitott és rögzített kagylóval is lehetséges a repülés.
Zadari életkép: Mi-8T és a Krilja Oluje illetve a helyi repülőiskola PC-9-esei felszállás közben.
Bázisjelvény a kapunál: ha a szimbolika jósolni tudna, a horvát légierő jövőbeli vadásztípusát biztosra vehetnénk :-)
Lérak-nosztalgia:
Jugoszláv emlékek a laktanya mediterrán ligetes területén 1.: a Volhov rendszer TZM-je egy valószínűsíthetően 20D (gyakorló) rakétával.
Jugoszláv emlékek 2.: Kub SzPU. A háború 1995-ös lezárultát követően a független Horvátország huzamosabb ideig nem volt képes radarirányítású légvédelmi rakétakomplexumok rendszerben tartására. Ma csak a Sztrela-10CRO VSHORAD van rendszerben, mely úgy a Sztrela-1, mind a Sztrela-10 rakétáinak indítására képes.
Zord