Több tényező szerencsétlen összejátszása miatt idén nem tudtam foglalkozni a magyar lérakos közösséggel. Az ELITE-em sajnos elúszott, Krétára (Rapid Arrow) pedig nem utazhatott magyar újságíró, márpedig ez a két esemény volt a fegyvernem egyetlen alakulata, az MH12 Arrabona számára a legfontosabb esemény, ha az éles oltalmazási feladatokat -melyek nyilvánvalóan voltak idehaza az idén - nem számítjuk. Hogy a blogon is legyen nyoma ennek a lérak szempontból is mozgalmas évnek, engedéllyel másodközlöm a honlapjukon megjelent egyik cikket, néhány fotóval megspékelve. Noha az itt megszokottól eltérően kissé drámai a hangvétel, igazán szép, életszagú írás, Székely Tamás hadnagy munkája.
"Hosszú felkészülés, fáradtságos kiképzés áll a háta mögött annak az ötvenhét fős kontingensnek, amely múlt hét csütörtökön midössze tíz óra alatt bőrén érezte a pokol szelét és a mennyország pörkölő napsütését.
Csapatzászló a nemzeti lobogó mellett a heubergi gyakorlótéren. Háttérben az egyik SZPU, és az SZt.
Dolgozik a korszerűsített SzURN, de hogy az mi ott mellette, azt nem tudom.
Ezen a képen jól látható a SzURN és az indító közötti normatávolság. Ismét lenne egy kérdésem: mi a kép bal oldalán az a háromlábú? Valami referenciapont?
Zord
Ps.: Végezetül engedjetek meg egy képet, mely ugyan 2007 decemberében készült Thomas barátom révén Győrszentivánnál, mégis idevaló.
Ps 2.: Azért én mégsem vagyok boldog, mert ez az év sem telt el vesztség nélkül. Ha igazak a hírek, akkor a magyar légvédelem ismét képességcsökkenést volt kénytelen elkönyvelni. A MANPADS-kategória - mely a mai napig a legjobb költség/túlélőképesség/eredményesség arányt mutat fel minden lérak közül - megszűnt a Magyar Honvédségben. Igla már csak "mutatóban" van. Béke poraira! Alább néhány kép a múltból, vérző szívvel...(2005-ös ENSZ-adatok szerint 61 indítóberendezése és 119 rakétája volt hazánknak).
1999 június 3. Még folynak a légicsapások Jugoszlávia ellen, amikor lövészetet tartanak (az akkor még létező, 2003-ban felszámolt) drégelypalánki lőtéren. A főszereplő ugyan már a Mistral, de az új francia fegyver aktuális "eredményességével" kontrasztban sikert arat az Igla, ráadásul egy hasonló platform-konfigurációban. Ez a GAZ-66-ra telepített Láma, dupla indítóval, melynél a gyorszáraknak köszönhetően fennmaradt az a lehetőség, hogy a lövész kikapja a helyéről az indítócsövet, elhagyja a járművet, és MANPADS-ként folytassa. A GAZ vezetőfülkéjének anyósülése előtt elhelyeztek egy 1L15-1 elektronikus tervtáblát is, mely egy RH adatátviteli rendszeren kapta a céladatokat, pl. a PU-12-es vezetési ponttól.
2002 szeptember 10. Szolnok, 1. Könnyű Vegyes Ezred "kirakodóvásár". Igla-1 (9K310 komplexum) metszetei: felül a 9P322 vetőcső (a 9P519 indítóberendezés-markolat nélkül), lent a 9M313 rakéta. A vetőcsövön jól látható a 9B238 akkumulátor/hűtőgáztartály egység. Sajnos vagy nem volt ezen a metszeten, vagy letört és elveszett az Igla jelen változatának tripodos orrkúpja a érzékelőfej ablaka elől. A fej Cassegrain-tükre jól látszik.
A 10,8 kg-os, 72 mm átmérőjű, kacsa elrendezésű 9M313 rakéta irányítófejének metszete, jól láthatók a vetőcső-elhagyást követően előre kinyíló a penge-vezérsíkok is. Kevéssé ismert, hogy az Igla eme korai (export) változata még nem rendelkezett a széles körben ismert és ajnározott irányítófejjel, hanem a Sztrela 3 (9K34) módosított "szemét" kapta.
A rakéta vége az oldalra nyíló, a vezérsíkoknál jóval nagyobb húrhosszúságú szárnyakkal. A fúvócső mögül itt hiányzik a starthajtómű.
Ez már 2004 márciusa, NATO (V)SHORAD illetve MANPADS konferencia Győrben az Arrabonánál. Kipakolták amink akkor még volt (pl. P-40-est azóta legfeljebb Zsámbékon látni).
A vetőcső színében is jól elkülönül az 9P519 indítóberendezés-markolattól. A katona a bal kezével a 9B238 akkumulátor/hűtőgáztartály egységnél fogva tartja a rendszert a vállán.