Akkor most ezekhez másfajta póttartályok lesznek? Eddig még ilyen konfigurációban nem láttam a magyar Gripeneket.

Sheff,

Amikor az első gépek jöttek 2006 márciusában, akkor még csak a törzs alatti középső pilonon volt póttartályfüggesztési lehetőség – a kiképzési repülések profilja szinte kivétel nélkül szükségessé is tette egy tartály függesztését, bár az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy kettő vagy három hordozására viszont nem volt (és egyelőre még most sincsen) igény.
Azért volt csak egy tartály függeszthető, mert akkor a svéd még csak az általa használt függesztési „ékekkel” ellátott tartályt tudott szállítani. Mivel a magyar gépekhez „NATO-pilonokat” rendeltek, az ellentmondást úgy oldották fel, hogy a törzs alá átmenetileg nem ilyet, hanem svédet szereltek fel, melyre függeszthető volt a svéd tartály. A szárnyak alatti „NATO-pilonokra” természetesen nem. Az egyetlen kivételt a 31-es gép jelentette, mely minden függesztési pontján svéd tartóval érkezett, igaz ezt sem láttam soha szárny alatti tartóin póttartállyal. (Megjegyzés: ez a gép huzamosabb ideig repült egy sehol máshol nem látott konfigurációban is, nevezetesen a törzstartó és póttartály kivételével egyetlen pilon nélkül!)
Később már elérhetővé váltak a „NATO-füles” tartályok, tudtommal először a 36-os gép idén januárban hozott haza ilyen tartályokat a szárnya alatt. A képeken látható 39, 40, 41-es gépeken is ilyen új tartályok vannak a szárnyak alatt.
Azt ugyanakkor nem tudom, hogy a a törzs alatti svéd pilont már lecserélték-e, és oda is függeszthető-e ilyen tartály.

Aha, akkor gondolom idővel a svéd tartályokat vissza kell szolgáltatni.

A svédek mennek vissza, a svájciak lesznek a mieink. Ugyanúgy, mint a kölcsön svéd Sidewinderek, amikor beérkeznek az általunk a BGT-től rendelt példányok.

Kérdés: Miért csak 2db iskolás Gripen jött összesen? Ha 210 milliárdért TÖBBCÉLÚ gépeket szereztünk be végül, akkor minimum, hogy a fele kétüléses legyen vagy akár az összes. A zsidók például valódi háborúkból tudják, hogy együlésessel komolyan felderíteni és csapásmérni nem lehet - ezért mind a száz új F-16I Soufa gépük pilóta + operátor kialakítással repül.

A JAS-39B/D is teljes értékű harci gép, ezért azokat kellett volna beszerezni - egyébként is a hazánkban prognosztizálható alacsony fejenkénti repidő miatt két ember gépenként nagyobb repülésbiztonságot nyújtana. Dél-Afrika is 19+9db felállásban veszi a Gripent.

Értelmetlen, hogy a 2003-as többcélú módosításkor az együlésesek arányát nem csökkentettük. Légirendészeti célra is jobb a kétüléses, ha nagyon lassan kóricáló célt kell elfogni, vagy rádióhiba miatt mutogatni kell, akkor négy szem, négy kéz a fedélzeten aranyat ér. Max. kapnának egy cseh iker 20mm-es gépágyúkonténert függesztve, ha csöves fegyverre is igény van a légirendészetnél.

Kiképzésnél is gáz a mindössze két Griff UTI-ból álló flotta, mert ha ne legyen ilyen eset, de leperecel az egyik, akkor komoly kapacitásprobléma lesz, márpedig oktatásnál benne van a baleset a pakliban. Anno a 12db MiG-23 géphez 4db UTI változat volt a légierőnkben.

Emiatt legalább még 2db kétüléses Gripent be kellene szereznünk utólag, lehetőleg komoly hadszíntéri felderítőkonténerrel ellátva (nem Sniper/XR vagy hasonló kényszermegoldás)!

Megfontolandó érveid vannak, az biztos! Szerintem a swing-role harci feladatnál jönnének jól a plusz kétülésesek: ezek lennének az "expedíciós" gépek. Persze erről már lecsúsztunk, idejében kellett volna gondolkodni, most már csak utólagosan tudnánk rendelni (de ugye miből).
A keszit szerintem a két együléseseből álló géppár jól el tudja végezni. Ezen felül megkockáztatom, hogy a kétüléses ilyen ergonómiai, repülésvezérlési és szimulációs szinten akár kihagyható is lenne a képzésből, ugyanúgy, mint a 22-es és a 35-ös esetében.
Sajnos, ha ketten ülnek egy repülőben, akkor csak a startkönyvben ketyeg mindkettejük órája, jártasság szempontjából azért nem lesz egyenértékű a szóló felszállás időtartamával.
Csöves fegyverre van igény a légirendészetnél (gun plusz két IR a követelmény), de a kétüléses Gripen nemlétező fedélzeti ágyúja helyett konténer függesztése még nem került szóba, és szerintem soha senki nem fogja kifizetni ennek az integrációját.
Egyetértek a felderítőkonténer felvetéssel, nekem annak kapcsán jutott korábban eszembe, hogy miként lehetne 14 gépből expedíciós csapatot kigazdálkodni ésszerűen, minél kisebb géplétszámmal. Talán úgy, hogy rámennénk a ma divatos NTISR/armed recce témára jó linkes konténerrel, és géppárt plusz tartalékot (3 gép) ajánlanánk fel. Na persze itt megint csak több kétüléses jönne jól, merthát egy operátor hátul jól tudná támogatni a feladatot.
A célzókonténerek (TGP, nálunk ugyebár Litening IIIG) kapcsán azért annyit megjegyeznék, hogy nem olyan rossz az általuk nyújtott képesség. A Gripen nyáron már repült RecceLite konténerrel is, ami még jobb. Ha a sima TGP-t megfejelik egy élő downlink vonallal (ROVER), úgy ez is bőven elégséges az NTISR feledathoz.

Üdv,

Gábor

Mikor lesznek elzavarva a Gripenek Kecskemétről, vagy legalább egy része? A beszerzésnél szempont volt, hogy a JAS-39 országútról is fel tud szállni, használjuk ki a képességet! Nem jó ötlet az össz. egy század gépünket egyben tartani, hátha rajtuk ütnek. A tavasszal 4-6 db nyugodtan kitelepülhetne Anyósodakarattya és Aprajafalva közé a lezárt XY főútra néhány hétre repkedni, aztán továbbáll. Gondolom mobilhangárok lettek beszerezve?

Tacsk0!

Bocs a kissé kései reakcióért.

Nem tudok róla, hogy Magyarország esetében a követelemények között az országúti üzemeltetés szerepelt volna. A svédek ezt használták(ják) reklámjaikban, és odahaza még mindig része is az alkalmazási koncepciónak(ha közben ők is teljes egészében utantölthető C/D flottát alakítanak ki 2013-ra). Az itthoni úthálózat tervezésénél sem volt szempont az ilyen célú felhasználás, bár arról hallottam mendemondákat, hogy az M7-es tervezésénél volt róla szó annak idején.
A jelenlegi körülmények között a rövid fel- és leszállópálya igény inkább a külföldi telepítéseknél, rövid, vagy rossz állapotú, sérült, „hadműveleti” repülőtereknél kaphat szerepet. Azért írom feltételes módban, mert az utóbbi időben nem nagyon volt példa arra, hogy a NATO éles helyzetben vadászgépeket üzemletessen ilyen körülmények között. Komoly felújítás, infrastruktúrális munkák után jelentek csak meg nagysebességű gépek afganisztáni, iraki repülőtereken. Arról meg nem is szólva, hogy 14 gépes "flottánk" egyetlen példányát sem érdemes kitenni ilyen "hadműveleti repülőtereken" leselkedő veszélyekre, mint aknatűz, stb.

Zord