A LégierőBloggert jószerencséje (és persze a munkája...) a remélt magyar állami helikoptertenderen induló egyik gyártóhoz, az AgustaWestlandhoz sodorta a napokban. Nagy lehetőség ez, összehasonlítva azzal a kis hazánkat és kormányát jellemző félelemmel vegyes hallgatással, ami övezi nálunk a kérdést május óta, amikor azt a parlamenti pártokkal a honvédelmi miniszter először egyeztette.

Vajon melyik cégről van szó, és mi látható a képen?

(AW139 főreduktor fogaskerekek az Agusta Cascina Costa-i házimúzeumában)

Lapátok a házimúzeumban, nap végén.

(Szintén Cascina Costa)

Még egy kis földrajzi segítség...

(Arona városával szemben a Lago Maggiore keleti partján Angera vára, ami előtt sokszor fotózzák az AW helikoptereit)

A rejtvény után pedig...

...lássuk a céget, melynek a helikopterei egy államközi szerződés keretében kis híján Magyarországra kerültek (az első gépek talán már Szolnokon lennének), s mely most versenytársaihoz hasonlóan várja a HM-ben előkészítés alatt álló nemzeti helikoptertendert:   

Csoportkép a AW Sesto Calende-i kiképzési akadémiáján egy AW109 Power (jobbra) és egy AW139 Full Flight Simulator (úgynevezett Level D) előterében. Ezen a helyen volt egykor a Savoia- (majd SIAI-) Marchetti gyár, ahol például a Magyarországon is használt S.M.75-ösök is készültek.

A két szimulátordóm a földszintről szemlélve. A cég szimulációs politikája az adatok ki nem adásán alapszik: a szimulációs partnercéget hozták inkább kapun belül.  

Kulcsfontosságú kompetenciák 1. Az AW erősen nyitott a nemzetközi együttműködésre (lásd: lengyelországi sárkánygyártás, oroszországi végszerelés) de bizonyos kulcsfontosságú területeket nem ad ki a kezéből. Ilyen az önálló reduktortervezés és gyártás. A képen az AW189-es főreduktorja próbapadon a Coscina Costa-i létesítményben. A demonstrált szárazon futás jelenleg 52 percnél áll (139), a cél az egy óra, amit a tengeri fúróplatform-kiszolgálási ágazat piacán való fokozott részvétel követel meg. A 139-es főreduktorjának javításközi üzemidejét nemrégiben emelték 5000-ről 6000 órára.

 Kulcsfontosságú kompetenciák 2. Közhely, hogy az avionika egyre nagyobb részét képezi a platformnak, legyen szó a vezérlőrendszerről vagy a fegyverrendszerről. Az AW ezt a területet is magánál tartja (amit megkönnyít, hogy a központi számítógépeket a szintén Finmeccanica tulajdonú Selex ES gyártja). Az avionikai integráció szintén a Cascina Costa-i gyáregységben kapott helyet. A különböző típusok különböző konfigurációjú változatainak próbapadi tesztjei zajlanak itt.

Bár az eredeti magyarországi ajánlat a már jelentős sikert elért AW139-esre (610 leszállított gép, >800 ezer repóra) vonatkozott és cég még mindig ennek piacát látja Magyarországon, a LégierőBlogger szerint az úgynevezett "Család-koncepcióban" ebből kifejlesztett testvérek is figyelemre méltóak. Ezek a nagyobb AW189 (katonai változat a Lengyelországnak ajánlott 149-es)...

...és a kisebb AW169-es. 

Pillantás a remélt jövőbe: folytatódik a billenőrotoros AW609-es program, immár kizárólag az AgustaWestland égisze alatt. A képen a második prototípus, de már a harmadikat és a negyediket is láthattuk a cég Cascina Costa-i protohangárjában.

Zord 

 A hétvégén kezdetét vette Lengyelországban és a Baltikumban a NATO Steadfast Jazz gyakorlata, mely ugyan az aktuális NRF rotáció rutin egybekovácsolására hivatott, ám mégis rendkívüli erőfeszítésnek, már-már fordulatnak számít a szövetség hidegháború utáni történetében. Az atlanti paktum ugyanis bő egy évtizednyi expedíciós/területen kívüli/aszimmetrikus hadviselési kitérő után visszatér az alapokhoz: azaz tagországai kollektív védelmi képességének karbantartásához/fejlesztéséhez intenzív műveletek és erőparitás viszonyai közepette (is). Nem titok, hogy az erőfeszítés kezdete 2008 augusztusára vezethető vissza, amikor a grúz-orosz háború nyomán mindenekelőtt a lengyelek és a baltiak olyan készenléti tervezést ("látható biztosítékokat") kértek számon a szövetségtől, mely az őket potenciálisan érő külső támadás problematikájára van hivatott választ adni. 

Messze többről van azonban szó egyszerű oroszfóbiánál. A NATO identitása az Ázsia irányába meghirdetett amerikai stratégiai fordulattal és a 2014-es afganisztáni kivonulással újfent elbizonytalanodik; a nyugat-európai tagországok javarészt (köszönhetően az euroválságnak is) nem lelkesednek, Németország csak nem akar újra katonai hatalom lenni, következésképp az európai biztonság- és védelmi politikai dimenzió sem tud megerősödni. A kitettséget érző, vagy érezni vélő periférián, a keleti és déli tagországok körében van, illetve lehet érdek felrázni a szövetséget, vagy újragondolni regionális/eseti súlyozásokkal, pragmatikus megközelítéssel. Talán nem túlzás a Steadfast Jazz és a vele párhuzamosan zajló Eagle Talon légierő-gyakorlatot ennek az útkeresésnek a katonai lenyomataként értelmezni. Azt pedig a LégierőBlogger szerint felesleges is vitatni, hogy a hosszú évek késlekedése után megvalósuló, regionális/visegrádi körben, magyar részvétellel (GY, KE) zajló, kollektív védelmi vonatkozású gyakorlatok sokkal inkább szolgálják hazánk biztonságát, mint a több ezer kilométerre folytatott kalandozások/segédhadi-megszálló műveletek.

Magyar Gripen lengyel F-16-osok előtt gurul el a Poznan-Krzesiny légibázison november 5-én. A 32 fős magyar kontingens Ványik Attila őrnagy, a Dongó század parancsnokának a vezetésével van kinn Lengyelországban.

Felszáll a 42-es, háttérben a ma már nem használt régi típusú megerősített fedezékek. Az F-16-osok számára NATO-rendszerűeket építettek a bázis másik végében.

Ilyen, átgurulós lefedésekből üzemelnek Poznanban a magyar Gripenek is.

Géppár-leszállás utáni kigurulás, az első, keddi DCA-feladat (menekülteket szállító gép, HVA protection) végeztével. 

Pantera, JHMCS, mehetünk. A vendéglátók egyik F-16-osának pilótája indítás előtt.

Illeszkedő tartályos gép indul, dörög az F100-229-es hajtómű.

A csehek hat ALCA-val települtek át Poznanba, míg Gripenjeik hazulról, Caslavból dolgoznak. Itt az egyik L-159-es visszatérés közben négy póttartállyal, két Sidewinderrel és Plamen gá. konténerrel.

És akik a talpalávalót húzzák. A Cobham cég Falcon 20-asa a JEWCS zavarókonténereivel.

Drawskói jelentés...az esőből

November 7. A szomorú esőben ennyi látszott a magyar Kubból a lengyel központi szf. lőtér (Drawsko Pomorskie) bucierzi megfigyelőpontjáról...de ott vannak, követik a célokat, biztosítva az SJ13-ban összegyűlt szárazföldi csapatok védelmét az Eagle Talonban repülő célokkal szemben. Kapcsolódási problémák persze felmerülnek, de csak így lehet azokat majd idővel remélhetőleg megoldani. 

Akikre Lengyelországban is büszkék vagyunk 1: Komorowski lengyel elnök a gyakorlótér terepasztalát vizslatja, háttérben a szabadtéri óriáskivetítőn a győriek SzURN-ja és SzPU-ja vigyázza a légteret.

Ritka pillanat: 9M3M3E gyakorlóval töltött magyar Kub SzPU ukrán tengerészgyalogos BTR-80-asok előrenyomulását fedezi. Az idő nap közben, mint látható, javult egy kicsit.

A megfigyelőponttól jobbra a magyar mistralosok foglaltak helyet. Balra az MCP, jobbra egy Atlas FU.

Akikre Lengyelországban is büszkék vagyunk 2: kecskeméti hajózók terveznek Poznanban...ezúttal a SJ13 médiasátrának kivetítőjén, Bucierzben.

Akikre Lengyelországban is büszkék vagyunk 3: szolnoki JTAC a gyakorlaton részt vett különböző nemzetiségű katonák bemutatóján. A háttérben lengyel Leopard 2-es harckocsi.

"Slightly out of focus" stílusban, menet közben a buszról: számomra ismeretlen szárazföldi csapatok tagjai lett felderítők teszik a dolgukat a barátságtalan időben kinn a gyakorlótéren. 

Akik a NATO "látható biztosítékát" (hivatalos NATO terminológia Visible Assurances) kérték, és aki azt megadja, azaz ígéri. B-J: Algrides Butkevicius litván miniszterelnök, Andris Berzins lett elnök, Bronislaw Komorowski lengyel államfő és Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár. A kereteket persze továbbra is a nemzetek töltik meg, már aki akarja.

Zord

Bő két évtized elteltével ismét stratégiai szintű fegyverrendszer telepítése kezdődött meg térségünkben. A tegnapi első kapavágás-ceremóniát követően a romániai Deveseluban 2015-ig felépül és szolgálatba áll az Egyesült Államok európai rakétavédelmi rendszerének egyik európai komponense. A tengerészet Aegis-fegyverrendszerrel felszerelt hajóiról "importált" Aegis Ashore komplexum körkörös lefedettségű SPY-1D (négy fázisvezérelt antenna) radarrendszerrel és előreláthatólag 24 darab, Mk41-es függőleges indítókonténerekbe telepített SM-3-as ellenrakétával lesz felszerelve. A hivatalos információk szerint SM-3 Block 1B változatú effektorokról van szó, ám nem szabad elfelejteni, hogy idővel ide éppúgy kerülhetnek IIA rakéták, mint 2018-ig a lengyelországi tüzelőállásba, Redzikowóba. A rendszer így potenciálisan alkalmas lesz a ballisztikus rakéták széles spektruma (és űrobjektumok) elleni harcra, miközben természetesen nem veszti el képességét arra sem, hogy légvédelmi rendszerként funkcionáljon. Olyan katonapolitikai fejleményről van tehát szó, amit és amelynek következményeit (orosz reakciók) egyetlen térségbeli országban, így Magyarországon sem lehet figyelmen kívül hagyni. 

Az Aegis teszlétesítményben (New Jersey) nemrégiben megépült Aegis Ashore felépítmény (deck house). Fotó: MDA

És a Lockheed Martin érdekes videója, hogy miről is van szó. Video: LM

Zord