Air Power Blog

Mától kapható az Aeromagazin különszáma a magyar nemzeti helikopterbeszerzésről. Lehetséges típusok, megoldások és persze a követelmények, ahogy Magyarország repülős magazinjának szakírói látják. Fogyasszátok egészséggel!

Zord

Hétfőn néhány hazai újságíró-kollégával egyetemben gyárlátogatáson vehettem részt az Eurocopter (januártól Airbus Helicopters???) donauwörthi gyárában. Az itt tapasztaltakról (más gyártókkal együtt) rövidesen az Aeromagazin rendkívüli, „helikoptertenderes” különszámában olvashattok, de addig is, néhány kép a vizitről, mely során vendéglátóink a magyar piaccal kapcsolatos vízióikat is megosztották velünk. Ez pedig nem más, mint az EC645 T2 és a korszerűsített (persze új gyártású) EC532AL+ Cougar. Persze nem hátrány, hogy az anyacég, az EADS már jelen van Magyarországon, és van mit felmutatnia azokon a gazdasági együttműködési területeken, melyek minden bizonnyal nagy súllyal esnek a latba a majdani, remélt döntéshozatal során.

A C9-es bemutatóhangárban a rendkívül igényes kivitelezésű EC645 T2 mokápon mutatták be többfeladatú, felsőkategóriás könnyűhelikoptert. A BK-117-esből kinőtt civil 145-öshöz és katonai 645-ösöhöz (ebből lett az UH-72 Lakota is) képest a Fenestron farokrotor a legnagyobb látható különbség, és ennek a gépnek a kabinja (elsősorban a hátsó szekció) továbbra is jelentős részben alumíniumépítésű.

Marketing a mokáp árnyékában. A típusra, és elődeire oly jellemző praktikus hátsó ajtó itt a faroktartó nagyobb magasságával is kiegészül, ami alatt állva elfér egy felnőtt férfiember is. A nagyobb belső tér és belmagasság miatt a civil 145-ös egyre népszerűbb a mentősöknél is, nemcsak a másodlagos (kórházból-kórházba) hanem elsődleges, ambuláns feladatnál is.

Az EC135-ös szimulátorában. Nincs helikopteres tapasztalatom, de annyit első benyomásként elmondhatok, hogy ez a jószág hihetetlenül érzékeny volt a kormánymozdulatokra.  Minimális inputok bőven elegendőek. A merevszárnyú analógia itt ugyan kerülendő lenne, de kb. olyan lehet ez, mint egy F-16-os a hagyományos botkormányos gépek után.

A 135-ös gyártósor, jól látszik a szénszálas szerkezeti elemek gyári alapozós, barnás színe.

Elérhetetlen álom: Tigrisek a végszerelőcsarnokban. Az igazat megvallva nagyon szomorú, hogy Magyarország számára teljességgel elérhetetlenné váljon egy igazi harci helikopter rendszerben tartása, a régi típus újjal való leváltása. De sajnos, idén május (tavaly december) óta ez már tény. Vége a Mi-24-esnek, és nem jön utána se Tiger, se A(W)129, se Apache.

Zord

Induljon a 14. hírbejegyzés, s ha már a helikopterfenntartás és beszerzés a népszerű téma mostanság, stílszerűen a 705-ös egy részletével.

Zord