Kunmadarasról jut eszembe...

Zord
Kunmadarasról jut eszembe...

Zord
Avianóba mindig szívesen tér vissza az ember, olyan évszakban is, amikor még nem járt itt. Egyrészt ott van a sok jó, éles fotózás emléke (1999, 2011), másrészt meg mégiscsak térségünk legkomolyabb légibázisáról van szó, melyen még mindig egy épkézláb repülőezred állomásozik.

Itt a képek többségére a háttér ráüt egy törölhetetlen helyszínpecsétet: háttérben a Monte Cavallo és a jellegzetes átjátszóadók.

Triple Nickel raj felszállásra készül, nem gyenge 42 perces földi idővel.

Földi úton a Sniper konténer.

Az iskolakörön lévő géppár témából vannak szerencsésebben elsültek...

...itt a térköz annyira kicsire sikeredett, hogy a kísérőnek át is kellett startolnia.

A Roveredo in Piano és Budoia közötti út fölött, a szinte 100 százalékban használt 05 fájnelen. A konfiguráció légiharcos: egy pótos a törzs alatt, gyakorlók a szárnyak alatt, különben "tiszta"...azaz ahogy élesben USAF soha.

Utánlövés féklaprészlettel.

A híres három győzelmes 137-es gép, most speciális festéssel.

Nemcsak a helyi F-16-osok dolgoznak (ottjártamkor 6+12 sor), hanem egy-egy vendég is beesik Avianóba. Itt egy ramsteini C-130J-30...

...illetve a szomszédos Istranából egy AMX.

Pillantás a Piancavallóba vezető útról. A két helyi századnak a beton ellentétes oldalán lévő fedezékeiben napnyugta után is folyik a reputáni tevékenység, a gépek még nincsenek behúzva, noha éjszakai repülésre nem kerül sor.

A Regina hotel Piancavallo síterepén. 1999-ben itt szálltak meg a spangdahlemi SEAD-pilóták. Például Jeff "L-Ron" Hubbard, akit húsvét napján annyira megizzasztott a kraljevói 450. lérak ezred pár Nyevája, hogy hazafelé harci sérülés ellenőrzést kért rajparancsnokától. Nem találtak lyukat, de a rádió "felforrt".

Az avianói és környékbeli hotelek, éttermek valóságos kincsesbányái a repülős relikviáknak. Itt egy 1999-ben a Code One OAF-különkiadásában megjelent festmény (GBU-10-eseket dob szoros kötelékben NVG-s repülés közben az 510. századparancsnoki gép) reprója az Oliva hotel folyosóján...

...ugyanott egy kevéssé ismert, hadszíntéri repülésirányító rendszer (Ground Theater Air Control System, GTACS roppanti igényes ábrázolása Army katonákkal, műholdas/tropo kommunikációs rendszerekkel, és AN/TPS-70-75 lokátorral, valamint harcba induló A-10-esekkel.
Zord
Ma megnyitották a székesfehérvári Nagy Sándor József laktanyában a NATO Haderő Integrációs Egységet (NFIU, "nagyfiú"), mely gyakorlatok és válsághelyzetek esetén előkészíti, szervezi a megerősítő-reagáló erők, így a Nagyon Gyors Reagálású Összhaderőnemi Harci Kötelék (VJTF) telepítését, beillesztését, ugyanakkor a katonai helyzetkép fenntartásában, felderítési információk terítésében is kiveszi a részét. Ezzel az első permanens NATO-létesítmény és vezetési funkció (nevén nevezve: parancsnokság) került Magyarországra a szövetségbe lépés (1999. március 12.) óta.

Az új alakulat jelvénye egy régi ismerős vállán :-)

Az NFIU személyi állománya a FOC idejére 12 országból érkezett 42-43 fő lesz.

Egy régi épületet újítottak fel, és kerítettek el a "nagyfiú" számára.

Az első parancsnok, Garas László ezredes.

Szalagátvágás b-j: Salvatore Farina (Esercito Italiano) vezérezredes Brunssum JFC-ből, Ernest J. Herold, a védelmi beruházásért felelős főtitkárhelyettes helyettese, Simicskó István HM, Benkő Tibor vkf, és az NFIU pk.

Ritka szép tábla fogadja a látogatót a Zámolyi út keleti oldalán lévő (ÖHP-vel szemközti) laktanyába.
Zord