A LégierőBlogger a hétvégén a sógoroknál, Zeltwegben járt, a hagyományos Air Power rendezvény idei kiadásán. Bár az időjárás pénteken gyenge, szombaton csapnivaló volt, az esős-párás atmoszféra a dinamikus programban is eredményezett pár igen szép pillanatot, a statik részletfotózására pedig az ilyen árnyékmentes idő amúgy is a legjobb.
Luftstreitkräfte Eurofightere füstölővel, egészalakos párakiválással és alpesi háttérrel.
A Luftwaffe H145M-jének üres zavarótöltet kivetője szemből...
...hátulról, a gyártó régi megnevezésével (EADS Deutschland Gmbh).
Az AN/AAR-60-as szenzor letakarva, ami a beépített éles berendezés egyik közvetett bizonyítéka.
UV-tartományú AN/AAR-60-ast használnak a súlyos csúszások kísérte európai csúcshelikopter, az NH90-es német példányai is...
...melyek az osztrákokkal közösen "harcászati" bemutatót tartottak, a maguk részéről külső teherrel (G Merci, illetve Quad).
Egy ellenpélda: az osztrák S-70-es flotta egyik önvédelmi berendezéskészletet nélkülöző példánya. Csak az alap províziók vannak meg (néhány példányon azért ott vannak az ASE elemei).
Még egy ellenpélda: svájci Super Puma, melynek ez a példánya szintén nélkülözi - a RUAG által integrált - önvédelmi rendszert.
Az AMI egyik amendolai (32º Stormo, 13º Gruppo) F-35A-ja is tiszteletét tette...
...a programból azóta az USA által kizárt Törökországban gyártott orrfutó részegységgel :-)
A magyar Gripen demo Majerik Máté főhadnaggyal a "nyeregben". Itt a kerótúlfolyón negatív terhelésnél kiáramló üzemanyag begyújtása, ami a magyar bemutató védjegyévé vált az évek alatt.
Itt pedig a Chemring MTV infracsapdák dobása (valószínűleg az egyszem alsó) BOY403-as zavarótöltet kivető berendezésből.
A lengyel Szu-22M4 ASZO kivetőberendezéseiből útnak indult infracsapdák nyugati kollégáikkal szemben csak a géptől jelentősebb távolságra izzottak fel (megjegyzendő, hogy nyugati cégek is gyártanak már egy ideje ezzel kompatibilis 26 milliméteres patronokat).
Néha az airshow-tömeg is szépen keretezhet egy képet :-)
S ha már önvédelem, akkor itt az amerikaiak legújabb generációs (LAIRCM-programmal asszociált) rakétaindításjelző szenzora, és a kisméretű Guardian DIRCM-torony a P-8 Poseidon svanca alatt...
...az eddigiektől merőben eltérő apertúrájú, állítólag két infravörös sávban dolgozó szenzor típusjelzésére egyelőre nem sikerült rábukkannom.
A Zeltwegben kiállított ANG-s Herculesen az előző generációs, AN/AAR-47(V)2 szenzor (IR MWS+LWS) volt, a máig széles körben alkalmazott AN/APR-39 radar besugárzásjelző antenna társaságában.
S ha már átkacsintottunk az RF-spektrumba, akkor jöjjön itt a korszerűsített német Tornado IDS-ek Saab BOW besugárzásjelzőjének mellső antennacsoportja. A nagy átmérőjű spirálantenna megegyezik a Gripenek előző generációs EW-rendszerének WTU-egységeiben alkalmazottal (E-J), de azt kiegészíti kvadránsonként két pár kisebb átmérőjű antenna a magasabb (~K) tartományra. A két áramvonalazott omni antenna valószínűleg a C-D sávú RPK (indításjelző) vevőé.
Svájci Hornet, a párás időben láthatóvá váló lökéshullámmal.
Strapabíró fém hatszögekből összeakasztható tábori repülőtér-felület. Védelmi képesség (országvédelem) helyreállításnál készletezendő?!
A pénteki programzáró a svéd tűzokádó őshüllő, a Draken volt.
Zord
