Az (US)AFSOC alárendeltségébe tartozó 352. ezred két CV-22B Oprey Budapest feletti részleges sajtódemonstrációs repülésen október 29-én. (Fotó: Benedek Levente)
Éppen másnap a Vlagyimir Putyin orosz elnököt és delegációját (nem számítva az előkészítőket) Budapestre szállító négy Rosszija repülőgép egyike, a RA-96022-es Il-96-os Ferihegyen.
Zord
Közel öt hónapig vendégeskedik a szolnoki RepTárban Piros 3-as, a lengyelországi Krakkó repülőmúzeumának Bf 109G-6-osa. A két intézmény közti kölcsönügylet jelentőségét az adja, hogy ez az első Messerschmitt harci repülőgép, mely Magyarországon "tesz látogatást" a második világháború óta. Azt nem kell bizonygatni, hogy a magyar katonai repülésnek aligha van ikonikusabb típusa, mint a Messzer, mely a Puma vadászrepülők fegyvere volt olyan kilátástalan, sokszoros túlerővel szembeni - , történelmileg tragikus - hősi küzdelmeikben, mint az idén éppen 75 esztendeje lezaljott "amerikai szezon", vagy a haza védelme a szovjet "felszabadítók" ellenében 1944-45 fordulóján.
Frankó Endre, az utolsó Puma is eljött az időszaki kiállítás megnyitójára.
Tobak "Cica" bácsi könyvein cseperedve, számomra aligha lehetett kérdéses, hogy - paradoxonnal élve - melyik a nagy világégés legszebb vadásztípusa.
A 44 májusában Regensburgban gyártott, majd rövid úton egy gyakorlórepülés során katasztrófa áldozatává vált, 55 évig vízben pihenő gép gyártási száma (163306) a svanc jobb oldalán, jellegzetes háromszögletű táblácskán.
Mit is lehetne ilyenkor mondani? Kívánom, hogy a magyar repüléstörténeti gyűjtemény egyszer egy saját Messzerrel is büszkélkedhessen!
Zord
A héten a vitorlázórepülő körökben hullámrepülési lehetőségeiről ismert Gyöngyös-Pipishegy sportrepülőtéren tartja Air Wolf Hunting 2019 fedőnevű, főként kutató-mentő orientációjú gyakorlatát az MH86 és az együttműködők. A hétfői éjszakai mozzanatoknál a LégierőBogger is jelen lehetett, megtapasztalni a SAR jelenlegi képességeit és működését, mielőtt a közeli jövőben az új technika (H145M SAR) beérkezésével új lehetőségek nyílnak meg ezen a területen is.
Az egyik JTAC felügyelete mellett érkezik a 705-ös Mi-17N.
Ötletes fényforrás az idén nagy erőkkel települt táborban a híradóskocsi repsávos antennjának árbócán.
Az NVG-kompatibilis Mi-17-es "szabad szemmel"...
...és stílszerűen éjjellátóval (amiért köszönet annak, akit illet!). A háttérben látható fényforrás a TV-torony a Kékestetőn.
Csendben figyel az égi Göncöl.
A "lakossági telefonos bejelentéstől" kezdve élethűen imitált gyakorló riasztást követően érkezik a 701-esen ülő kutató-mentő a "repülőszerencsétlenség" helyszíne fölé: ez a feladat "kutatási" része. A fényes gömb a dagadó hold, a csík a helikopter repülési pályája, lent az "égő roncs", balra pedig a kijelölt leszállóhely. A háttérben a Sár-hegy az átjátszóval.
Hagyományos, fényszórós leszállás a kárhelyszín közelében.
Ha a földi tevékenység, a sérültek keresése, kiszabadítása a roncsból, stabilizálása elhúzódik, leállítják a hajtóműveket (ez egyébként segíthet az esetleges sérültek segélykiáltásának meghallásában is, ami különösen sötétben fontos). Ilyenkor a gépen ismételt előkészítésre van szükség, mielőtt újra elindulhatnának: a pilótafülke búvónyílásán keresztül felmászott technikus fehér fényű lámpája fényénél a hajtóművet, a reduktort és a rotoragyat ellenőrzi.
Ismét pörög a Mi-17-es, az indítóhajtómű kiömlőnyílása még izzik.
A gyakorlás része volt az új típusú hordágy csörlőzése is. Itt a gép megfügg a kiemelés helyszíne felett...
...majd fedélzetén a túlélőkkel, elindul hazafelé.
A gyakorlat felvarrója, melyből - köszönet a szolnokiaknak! - a LégierőBlogger is kaphatott egy példányt.
Zord
