Az AirWolfHunting 2019 gyakorlat egyik szép Mi-17N képével illusztrálnám a soron következő hírbejegyzést, arra a közelmúltban nyilvánosságra került keretszerződésre utalva, mely a rendszerbentartás tervezett több éves hátralevő idejére - nem mellesleg a nyugati típusváltás időszakára - megfelelő halapot adhat a honvédség szovjet-orosz szállító és harci helikoptereinek fenntartásához.
Zord
Ismét magánszemélyek magánkiadása révén bővülhet ismeretünk a közelmúlt hadtörténetnek kulcsfontosságú témájáról, a bő harminc éven át Magyarországon állomásoztatott szovjet nukleáris fegyverekről. Az angol nyelven, Oksnar - Fully Assemled State Soviet Nuclear Weapons in Hungary 1961-1991 címen megjelent kötet Becz László, Kizmus Szabolcs és Várhegyi Tamás munkáját dícséri. Nyugodtan mondhatom, hogy a számos kutatási novumot is tartalmazó műnek minden érdeklődő polcán ott a helye, még ha a laikusok számára első pillantásra elrettentően hathat is részletessége, mélysége. Hozzáférhető a sovietnukesinhungary@gmail.com illetve a sites.google.com/view/nuclear-weapons-in-hungary útján.
Zord
Az elmúlt hetekben zajlott - a KNBSZ és a honvédség más alakulatainak támogatásával - a 24. Bornemissza Gergely Felderítő Ezred (BGFE) Rejtett Portya 2019 komplex szakharcászati gyakorlata, melynek során egy e célból létrehozott alkalmi ISR-század tevékenykedett a bakonyi lőtérkomplexum területén. A gyakorlat sajtónapján a harctéri életmentő képesség demonstrációjával egy nem felderítő-specifikus mozzanatnak lehettünk tanúi, de Hajnal István ezredes, parancsnok jóvoltából bepillantást nyerhettünk az ISR-képességportfolio fontos elemének, az immár "évtizedes" drónos alegységnek a munkájába is.
A gyorsreagálású (QRF) BTR fedezékében dolgoznak a harctéri életmentők a sebesülteken...
...miután a konvojban haladó Uralt IED-támadás érte.
A QRF egyik katonája viszonozza a tüzet a lesállásból támadó ellenségre.
A gyors beavatkozásnak hála a sebesülteket sikerült stabilizálni és szállításra előkészíteni.
A BGFE drónképessége (melyet immár mintegy tíz esztendeje a Skylark I LE testesít meg), pont az ilyen váratlan, veszteséggel járó rajtaütések valószínűségét csökkentheti a hadműveleti területen. G Mercijeivel érkezik az indítás helyére a pilóta nélküli repülőgépes alegység.
A több UAV-készletet tartalmazó hordtáskát kiveszik a terepjáróból.
A Skylark "pod" része, mely az akkumulátort, az EO szenzort és a leszállásnál védelmet jelentő légzsákot tartalmazza.
A gép farokrésze és centroplán, mely alá a pod, elejére pedig a motor és a légcsavar kerül.
Az indítást megkönnyítő gumikötél végét cövekkel rögzítik, a kötelet szélirány szerint húzzák ki.
Már áll a tripodra helyezett adatközlő antennarendszer, közben "töltik" a sárga légzsákot.
A külső szárnyrészeket, azaz a "füleket" csatlakoztatják a centroplánhoz.
Az összeállított, indításra kész Skylark. A centroplán jobb felének felső felületén lévő sárgás "folt" a GPS-antenna.
A "zsúzli" beakasztva, indítási helyzetben a Pacsirta.
Zord
