Légierő Blog

Légierő, légvédelem, Air Power. Elsősorban Magyarországgal kapcsolatos hírek, kommentek.

zord.gabor@gmail.com

Friss topikok

Kalendárium

február 2026
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28

Címkék

Airbus Helicopters (27) AirPowerNews (117) éleslövészet (25) f 16 (20) gripen (76) Gripen (78) Győr (18) H145M (39) H225M (16) Hajmáskér (38) helikopter (53) hírek (67) honvédség (23) hungarian (29) hungary (63) JTAC (15) kecskemét (45) Kecskemét (67) Körös-hegy (30) Kub (21) légvédelmi rakéta (25) lövészet (18) magyar (44) Magyar Honvédség (20) Mi-17 (25) Mi-24 (35) mig 29 (38) mi 17 (19) nato (20) Pápa (26) radar (23) Szolnok (53)

HTML

Kékruhás a Honvédség élén

2008.11.26. 18:16 | zord | 251 komment

Ma hivatalossá vált, hogy 2009-től Tömböl László lesz a Honvédség első katonája, vezérkari főnöke. Légierő-tiszt még nem jutott ilyen magasra, úgyhogy adott a lehetőség: a haderőnem megkapja azt a támogatást és szakmai döntéseket, melyekre szüksége van.

A tábornok nem repülő, hanem légvédelmi vonalról került a Honvédség vezetésébe. Nem is baj, ha repülő fegyvernemet bizonyos távolságtartással kezeli, és a többi fegyvernemmel összhangban hozza meg döntéseit, illetve támogatja a politikai döntéhozatalt, amennyiben ez a tevékenység szakmai szempontokat követ majd.

Első lépésként szakmailag megalapozott tanácsot kell adnia civil feletteseinek a harcászati repülőgép képességgel kapcsolatban. A Gripen-program számára megfelelő repültóra-keretet kell biztosítani, mert különben a 210 milliárdos beruházás értelme továbbra is megkérdőjelzhető marad. Minden más döntés ezután következhet, beleértve az ALCA-t is, mely NEM NÉLKÜLÖZHETETLEN. Koncentrálni kell a forrásokat arra, ami sínen van, és REÁLIS CÉLOKAT kell kitűzni. Ez a megnyugtató jártassági szinten biztosított hazai QRA, illetve Európán belüli telepíthető QRA. Forráshiány miatt fel kell adni a swing-role álmokat.

Rá kell világítania, hogy a szállítóhelikopter-kapacitás lassú erózióját meg kell állítani, és ennek egyetlen gyors, kézenfekvő és pénzügyileg vállalható módja új Mi-17-es helikopterek beszerzése.

Gondoskodni kell a réskitöltő radar képesség fejlesztéséről, miután a gerincradar képesség kérdése előreláthatólag nem fog rendeződni.

Zord

 

 

 

 

Maverick - a saját feje után megy (update 2.)

2008.11.20. 07:00 | zord | 76 komment

A napokban sok szó esik a magyar Gripenek Maverick rakétáiról, illetve a beszerzésükhöz csatolt javítóképességről, melyet a HM Arzenál ZRt. nyírtelki telepén valósítottak meg és amelyet ma adnak át. Ebből az okból azt hiszem érdemes körbejárni a témát. A HM 2004-ben az amerikai védelmi minisztérium fegyvercsomagjából, mely Sidewindert, Mavericket és AMRAAM-ot is tartalmazott, csak ez utóbbit fogadta el. Úgy döntöttek, hogy az előző kettőre külön tendert írnak ki. Az eljárás 2005-ben vette kezdetét, a Raytheon ajánlatát az Aviatronic Kft. nyújtotta be. Eredményt 2005 októberében hirdettek, a Raytheon végleges ajánlatot 2006 márciuásban tett, a szerződést júliusban írták alá 17 millió 422 ezer dollár értékben, ami az akkori 222-es középárfolyamon 4,674 milliárd forintnak felelt meg. A pénzügyi teljesítés a 2007-09 években történik három részletben, a véghatáridő 2009 december 31. Magyar részről ipari ellentételezés is a követelmény része volt, alighanem ebből következett, hogy Nyírtelken köztes, úgynevezett depot level karbantartási képességet építettek ki. Nem teljesen világos, hogy az árképzés és az ellentételezés miként viszonyult egymáshoz, mindenesetre tény, hogy az árban a rakéták és közvetlen tartozékaik mellett benne kellett foglaltatnia az üzem létesítésének is. Összesen 20 darab AGM-65G infravörös irányítású, nehéz, repesz-romboló harci résszel ellátott rakéta és 20 darab AGM-65H televíziós (CCD) irányítású, könnyű, páncéltörő harci résszel felszerelt rakéta, illetve 4 darab gyakorló (TGM) került beszerzésre: ez közel négyszázezer dollár lenne rakétánként, ami nem áll összhangban az irodalomban fellelhető, változatoktól függően 60-250 ezres darabárral. 

Csak a miheztartás végett: ez a mennyiség 0,71 javadalmazás (14 gépre, éles rakétákkal számolva), jó találati aránnyal számolva két harckocsiszázad.

Ritka, korai fotó egy Maverick-kel (és Litening-konténerrel!) felszerelt magyar Gripenről. A kép 2006 januárjában készült Linköpingben az FMV tesztalakulatának indítózónájában a 31-es oldalszámú gépről.

A rakéta karbantartásának három szintje van: az alakulatnál, a "depóban", illetve a gyárban. Kecskeméten tulajdonképpen két dolgot tudnak csinálni: a működéképességet ellenőrzik, illetve hiba esetén kicserélhetik a rakéta irányítófejét (GCS), illetve a harci részt, a hajtóművet és a kormányokat tartalmazó középső-hátsó szekciót (CAS). Nyírtelken, a depot szinten kártyákat tudnak cseréni, és beállításokat, hangolásokat elvégezni. Ha ennél komolyabb a gixer adódik, lehet visszavinni a gyárba, ahol 1999 óta "csak" átépítés zajlik a sokezres amerikai raktárkészletből.

Egy újabb keltezésű kép 2008 áprilisából, amikor először repültek idehaza a kecskemétiek Maverick-kal.

Itt a 37-es jobb belső tartóján van egy infrafejes (G) gyakorló (TGM). A repülések elsősorban a tesztelést szolgálták; a magyar személyzetek közül eddig csak a Batch 1 tagjai kaptak kiképzést a rakéta alkalmazására 2005 folyamán Satenasban azaz nem kevesebb, mint három éve...Az alapszintű Batch 2, 3, és a nemsokára hazatérő 4 csak A-A képzést kap odakinn az F7-esnél.

Denel pilon, Alkan zárak, LAU-117 indítósín, és TGM-65 a magyar Gripenen. 

Kék gyűrűk jelzik, hogy sem a harci rész, sem a rakétahajtómű nem éles.

A gyakorlórakéta szemből.

Az infrafejen látható tükörképen jól kivehető a Gripen kacsavezérsíkja, és a rátámaszkodó úriember. A pilonban be van dugva a biztosíték a zászlóval.

Ez már egy jóval korábbi fotó a svéd 112-es Alfáról, amint éles Rb75-össel jön be leszállni.

A svédeknek vettek A és B változatot is, és van nehéz harci résszel ellátott CAS-uk is, ezt ott Rb75T-nek (tung - nehéz) nevezik. Jó tudni, hogy a GCS-ek és a CAS-ok nem házasíthatóak változatonként keresztbe csak úgy.

Ez szintén egy korai kép, a sokat fotózott 131-es gép szintén éles Maverick-kel gurul ki. 

Talán lövészetre, vagy egyszerűen volt egy időszak, amikor nem volt elég gyakorlójuk?

A 101-es, az első szériagép már "NATO-pilonokkal" hordozza a Maverick-eket.

Az egyes változatok kezelése között pilótaszempontból nincs sok különbség, annál nagyobb eltérés van viszont a különbőző önirányító rendszerek (a kamerák) teljesítménye között. A Maverick méig fennálló hiányossága, hogy az irányítórendszer hatótávolsága (felderítés, célazonosítás, befogás) nem áll összhangban a rakéta kinematikai lehetőségeivel.

A Marvin cég új csapatszintű tesztere, az MTS-206 (Maverick Field Test Set) az idei Farnborough-i kiállításon.

A jelenlevő üzletember készséggel elmondta, hogy Magyarországra is ilyen kerül. 

KÉPEK A MAI NYÍRTELEKI ÁTADÁSRÓL:

Infravörös Golf Maverick a tesztálványon, előtte a laborítóriumi képgenerátor.

Tuza Zoltán mérnök-technikus kezeli a laboratóriumi tesztberendezést.

A jobbra lévő képernyőn látható, hogy az éppen ellenőrzött infra Maverick feje miként látja a képgenerátor által előállított képet.

Gabe Hauer, a Raytheon magyar származású mérnöke mutatja a tesztképet. Ez alapján tudják leelenőrizni, hogy a rakétafej a specifikációnak megfelelően dolgozik-e, például be tudja-e fogni a megjelenített, különböző kontrasztú ábrákat.

A fent bemutatott  csapatszinű ellenőrző-berendezés (MTS-206) képgenerátora a TV-vezérlésű Hotel változat számára. Működés közben a három "kar" végén lévő csavarokkal ráillesztik a rakéta fejére.

Az infravörös vezérlésű Golf változat képgenerátora jól láthatóan egy masszívabb berendezés.

Az infravörös rakétának saját zártkörös, nitrogénes hűtése van. A köztes szinten, mint amilyen Nyírtelek, ennek a hűtőközegnek a töltését is el tudják végezni.

Infra Maverick feje az elforgatható, precíziós szerelőállványon.

Zord

És a ráadás: előástam archívumomból azokat a papírképeimet, melyeket akkor készítettem, amikor először láttam a bizarr jószágot.

A 39.107-es 1995 októberi kecskeméti bemutatója abból állt, hogy Sidewinderekkel is repült egyet, leszállt, aztán négy Maverick-kel is repült egyet.

Az átkonfigurálás pillanatai. A pilóta ugyanaz a Mikael Seidl volt, aki ma a Gripen Demonstrator vezető berepülőpilótája.

És még néhány ráadás az idén áprilisi teszrepülésekről, köszönet azoknak, akiket illet!

12-es irányba elemelkedik a 38-as, a jobb külső pilonján egy infra Maverick-kel.

A 37-es szintén felszállás közben, még nyitva vannak a futó aknaajtók.

A zónában gurul a 37-es a becses függesztménnyel.

 

Címkék: hungary kecskemét gripen arzenál maverick raytheon nyírtelek agm 65

Délkeleti őrszemek

2008.11.13. 13:04 | zord | 8 komment

Az 54. Légtérellenőrző Ezred keleti-, délkeleti irányokat szemmel tartó alárendeltjei felé sodort az élet nemrégiben. Ez a fotósorozat tisztelgés az ő „csendes”, legfeljebb ventillátoroktól és aggregátoroktól zümmögő és zúgó munkájuk előtt, amit a magyar és környező légtér ellenőrzése érdekében végeznek. A debreceni és a békáscsabai lokátorszázadok sorsa már eldőlt, hátralevő életük hossza attól függ, hogy a bánkúti és békáscsabai mérőpontokon telepített RAT-31DL 3D FAR távolfederítő lokátorok próbaüzeme mikor zárul le végre kielégítő eredménnyel. 

DEBRECEN

A debreceni repülőtéren álldogáló MiG-17PF-nek hozzáillő hátteret nyújt a helyi radarszázad PRV-17-es magasságmérő (высотомер) és P-37-es körfelderítő- távolságmérő (дальномер) lokátora. Ezeknek a radaroknak a felmenői (P-20, P-30, P-35, PRV-11) még szolgálták az előtérben álló vadászgép rávezetését itthon és szerte a VSZ-ben.

Ez a PRV-17-es valamiért nem radardombon foglal helyet.

P-37-es (Siemens 1990 másodlagos antennával) és PRV-17 az egyik domb tetején.

AN/TPX-54-es másodlagos (IFF) radar.

Pihen a magasságmérő. Ebből a szögből jól látható a PRV-17 (1RL141) jellegzetes arculata, és választ kapunk arra a kérdésre is, hogy a NATO-ban miért kapta az Odd Group nevet. Ehhez tudnunk kell, hogy az egy kompenzációs oldalantennával ellátott PRV-13-as az Odd Pair nevet kapta; logikus volt, hogy a második kiegészítő antenna megjelenésekor a „párosból” már „csoport” lett.

Az egyik P-37-es üzem közben.

A P-37-es jellegzetes kettős antennarendszere, mely a karakterisztika megfelelő, függőleges irányú kialakítását szolgálja. A felső antenna tetején a Siemens 1990 IFF-antenna.

BÉKÉSCSABA

A RAT-31DL antennatornya és radomja. A burkolat által védett, érzékeny FAR-antennák hátránya a külső megfigyelő szemszögéből, hogy „láthatatlan” működése. Mivel ezek a radarok évente néhány napra, esetleg néhány órára állnak le, nagy a valószínűsége, hogy a fotó készítésekor is éppen pörgött a rácsantenna.

A radarszázad területén, a RAT tornyától északra még biztos ami biztos alapon ott áll a „régi de biztos” technika. A helyszínen, szürkületben olyan benyomásom volt, hogy nem dolgoznak, senki sem pörgött, senki sem bólogatott. Aztán a képek nézegetése közben otthon tűnt fel egy szögletes tárgy a képek bal szélén, mely nem nézett ki ugyanúgy képről-képre. Ekkor jöttem rá, hogy nemcsak P-37-esek és PRV-17-esek vannak Csabán. 

Most éppen a kamera felé néz a „bujdosó” SZT-68U antennája.

Most szöget zár be a kamera tengelyével, és láthatóvá válik a függőleges („sörösdoboz-metszet”) reflektor és a sugárzókat magába foglaló konzol, melyek együtt jellegzetes, semmivel sem összetéveszthető külsőt kölcsönöznek az SZT-nek (vagy ha úgy tetszik, 5N59, 19Zs6, 36D6, 35D6). Amatőr műholdfotó-kutatóknak: ugyanez a jellegzetessége teszi felismerhetővé az SZT-ket, ha a kellően alacsony (nap)besugárzási szögnél láthatóvá válik az árnyékuk!

Zord

Címkék: hungary radar debrecen békéscsaba p 37 prv 17 radarezred 54. tin shield szt 68

süti beállítások módosítása