Air Power Blog

A LégierőBlogger ezen a héten a Lengyel Légierő vendégszeretetét élvezi. A bázistúra első napján, azaz ma Malbork került terítékre, a 22. légibázis, és a MiG-29-esekkel (valamint TS-11 Iskrákkal) repülő 41. repülőszázad (eskadra lotnictwa taktycznego).

Kirakodóvásár az időszakos hangár előtt (ahol nem engedtek fotózni). Az Iskrát használják a századhoz kerülő fiatal hajózók repültetésére, mielőtt 29-esre kerülnének, és a 29-es pilóták is repülnek vele kiegészítő órákat, de ez nem általános gyakorlat. Artur Kalko örgy. század pk.h. kérdésemre azt mondta, hogy Lengyelországban sincs törvényileg rögzített óraszám, de a 29-es esetében 40-50 órára tenné a minimálisan szükséges időt a szakszó megtartásához. A század pilótái átlagban 100 óra fölött repülnek évente. 

A lengyeleknek sem könnyű a MiG-29-est üzemeltetni, de van ipari hátterük (WZL2 Bydgoszcz), és hajlandóságuk az alkatrészbeszerzésre - bár Oroszország még sokáig (ha egyáltalán valamikor) nem lesz képes a nyugati szintű "terméktámogatásra", az biztos, hogy megfelelő hozzáállással és anyagi feltételekkel annyi alkatrészt azért ki lehet belőle sajtolni, hogy elégséges szintű üzemeltetés (értsd: megfelelő pilóta-harcérték számára megfelelő repidő) megvalósulhasson.

Éles rakéták kocsin a kiállított 66-os oldalszámú MiG-29-es mellett. Az air policing feladaton R-60M és/vagy R-73E szükséges, a lengyel 29-eseken is ritka látvány manapság az R-27-es. Ez utóbbi hatótávolságát a századparancsnok helyettes 25 kilométerben adta meg, hozzáfűzve, hogy a típus egyik hátránya a "nagy hatótávolságú fegyver hiánya". Ugyanakkor hozzátette: az R-27-es azonban nagyon gyors, "gyorsabb mint egy bizonyos...ha ezt elmondanám, meg kellene, hogy öljem önöket". 

A 41. század jelvénye az egyik 29-es oldalán.

Malborkban a MiG-29-esek még mindig az RD-33-as utánégetővel szerelt változatát használják (a képen egy berep egyik továbbmenetele látható, a gyakorló repüléseken a felszállásnál ők sem kapcsolnak sokszor forszázst).

A 4123-as UB jön be leszállni. Háttérben a leszir kabinja egy Star teherautóra telepítve. Itt nem számolták fel ezt a pozíciót.

Toporzékol, és füstöt okád a 77-es gép felszállás előtt. A bal külső tartón egy UZR-60-as.

Kohószökevény MiG-21-esből itt sincs hiány. Ez a szerencsés példány a 22. légibázis eldugott bejáratát díszíti. Szokatlan módon az alakulat laktanyája 8 kilométerre, a városközpontban van, több mint 100 éves vöröstéglás épületekben.

Apropó, vöröstéglás: Malbork (Marienburg) az egykori Teuton Lovagrend székhelye volt, a történelmi múlt emléke a lenyűgöző (világörökség) vár a Nogat folyó partján.

Zord

Múlt héten (ismét) Caslavban jártunk Devil és Stonefort barátommal, ezúttal azért, hogy a helyi 211. (Gripen) és 212. (ALCA) századok csereprogramját megtekintsük az amerikai Texasi Légi Nemzeti Gárda 149. ezredének 182. századával (Lone Star Gunfighters, F-16C-30, Kelly/Lackland AFB). Szokás szerint ezúttal is pörgés, a nyilvánosság megfelelő kezelése fogadott bennünket. Az első hét az A-A, míg a második hét az A-G jegyében telt el, az együttműködés főként az ALCA-sokkal valósult meg a gripenesek leterheltségére tekintettel (Tiger Meet, keszi, és a közelmúltbeli hazatelepülés). Az amerikaiak rész vettek a helyi FAC-ok kiképzésében is.

A 212-es század előteréről dolgoztak a texasi vendégek is.

A két Delta változat, amit áthoztak az amerikaiak az óceánon, elsősorban a cseh pilóták hiénáztatására szolgált.

A 182-es század kiképző alakulat, ennek ellenére rendszeresen települhetnek, pár éve például jártak Lengyelországban, bár annak biztos jobban örülnek, amikor Hawaii-ba szólítja őket a kötelesség.

Forszázzsal gyorsít a 149. ezred fegyvereseinek számával ellátott Delta, hátsó ülésében egy utassal.

L-159T, négy pótossal taxizik a párhuzamos gurulóúton. A háttérben a 211-esek apronján Gripent vontatnak éppen.

Gyakorlásra még jó a régi LANTIRN-konténer is. Itt a gépen...

...itt pedig leszerelve, amire azért volt szükség, mert hajtóművezni kellett az illető gépet, kosárral.

Mind a hat masina (2xDelta, 4x Charlie) a zónában, a repülések szünetében.

Lone Star Gunfighters a század neve, és gurulás közben ezt mutogatással alá is támasztják a pilóták. Kicsit gyerekes szokás, de hát ők ilyenek.

Besorolás a pont fölé vegyes rajkötelékben. Kíváncsi volnék, hogy terveik mélyén a csehek hogyan képzelik el vadászerőik jövőjét, és minden érv a nyilvánvaló mellett szól-e? 

Amerikai műszaki tiszthelyettes hölgy jutalomrepülésben részesül. "Hogyan tartsuk meg a drága pénzen kiképzett szakembereinket" első kurzus, első óra.

CATM-9M-9 imitátort függesztenek az egyik ALCA LAU-7-es sínjére.

Ritkaság: cseh Gripen két pótossal. A tigristalálkozón ők is ilyen konfigurációban repülnek. Ez a példány talán épp oda tartott múlt pénteken?

A hivatalos program végeztével irány a szokásos spottinghely (Ebben az évszakban érik igen jó körte, szilva és ringló a bázis környékén). A keszi géppár egyik tagja siklik be éppen.

Ez a példány egy lo-vis tigriscsíkos törzspótossal jön be leszállni, ez is a tigristalálkozóra készülés jele.

Visszatérés a jutalomrepülésről. Ez a műszaki alighanem igazán odateszi magát az elkövetkezőkben.

Zord

Kedden fejeződött be a Bevetési Irány 2009 gyakorlat, mely ezúttal egy folyami átkelés köré épült fel, abból a felismerésből táplálkozva, hogy ha nem lépnek időben, az ezzel kapcsolatos szakmai tudás, kultúra örökre elvész a Honvédségből. Bár ez a megfontolás korábban megmenthetett volna néhány légierő- és légvédelmi technikát és kultúrát is, az igazság az, hogy a Bevetési Irány elégtétellel tölthet el minket: a maga módján demonstrálta, hogy a harmadik dimenzió, a légtér uralma nélkül nincs harc, sem itthon, sem külföldön. A missziókban lehet, hogy garantálják, de idehaza erről nekünk kell gondoskodnunk. Mindenkor.

Zsupsz! Békaember ugrik a Dunába a 6215-ös "iraki" Mi-8-asból...

"Könnyű támogató" L-39-es légi felderítést végez a hídfő körzetében...csak itt, csak most, csak önöknek elárulhatja a LégierőBlogger, hogy a harcérték fokozása érdekében, a NATO Transzformációs Parancsnokság C3ISTAR programja keretében titokban felszerelték a Dongó század maradék gépeit a Mark 1 Eyeball típusú multispektrális IMINT/SIGINT/MEGINT felderítő szenzorcsomaggal, melyet konténerbe szerelve asszimetrikusan hordozhat a gép egy pótossal átellenben, de kizárólag a bal szárny alatt.  

Mistral Atlas FU egy PTSz hátán kel át az Ercsi alatt 500 méter széles vizi akadályon. A cél, hogy a túlsó hídfőt is mielőbb oltalmazzák.

Nem, ez nem egy VSZ-gyakorlat a nyolcvanas évekből. Vontatott tüzérség átkelése szalaghídon, a Mihuk biztosítanak. Air Power nélkül ők is csak úsznának és főleg búvárkodnának...

Az átkelés oltalmazását végrehajtó Mistral Atlas FU. A BTR-80-asok toronygéppuskájával, és a Mi-24-esekkel egyetemben adtak a gaz ellen diverzánsokat kiemelni szándékozó helikopterének, mely aztán a sziget árterére hullott füstölögve... 

Ez az IFF nélküli FU már a szalaghídon gördül át a túlpartra.

A Bevetési Irány nyílt napján való részvétel legfontosabb motivációs eleme számomra a végre magyar kézben lévő Elbit Skylark 1 LE mini UAV komplexum megtekintése volt. Egy elképzelhető tábori helyzet: Mercedes terepjáró álcázva, innen irányítják a bevetést, menedzselik a gyűjtött IMINT-et. Irány Afganisztán!

A Skylark adattáblája. Helyi pletykák szerint előkészítés alatt áll a 60-70 km-es sugáron történő alkalmazásra szánt UAV-k beszerzése is.

Adatátviteli rendszer mikrohullámú (~4GHz) antennája. Fontos tudni: a gép robot, azaz autonóm módon repül, nem vezetik közvetlenül. Parancsokat küldenek utána, az pedig közvetíti a képelkotó szenzorok (TV/IR) képét visszafelé. A nagy sávszélességet ez utóbbi igényli.

Egy standard laptop, speciális konzollal kiegészítve alkalmas a rendszer irányítására.

Kellékek: gumicsúzli az indításhoz, szélmérő, és földi csatlakozók.

A gépet a bevetés végeztével történő "leszálláskor" légzsák óvja, melyet a meghajtást is biztosító aksiról táplált ventillátor fúj fel.

Sólyom és Pacsirta 

Zord

Ui: Ott láttam a Geoinfromációs Szolgálat sátra melletti tacepaón. Hogy mi mivel nem foglalkozunk...