Air Power Blog

A riportútról készült videófilm itt látható.

A napokban fejeződik be Csehországban a cseh és a brit haderők immár hagyományos Flying Rhino hadgyakorlata, melynek fókuszában a szárazföldi és légierők együttműködése áll. Idén minden korábbinál nagyobb részvételi szám jellemezte a manővert, több mint kétezer fővel.

A gyakorlat rávilágított, hogy az "új" NATO-tagok egyike szorgos munkával, stabil partnerrel, következetesen építi fel képességeit, melyek expedíciós és honvédelmi hadviselésben éppúgy relevánsak. A "régi" NATO-tag partner számára a gyakorlat konkrét alakulat, konkrét háborús felkészítését (Afganisztán) jelenti. A jelzők legfontosabbika a következetesség, mely a védelmi tervezés határozottságára és stabilitására alapulhat csak. Nem lehet belekapni valamibe és otthagyni néhány iterációt követően, a célzott képesség elérése nélkül, mert az az erőforrások pazarlásával, s így hiábavalóságával egyenértékű. Csehország nem züllesztette le haderejét az elmúlt húsz évben, expedíciós képességeinek fejlesztése nem honvédelmi képességei rovására történt. Ennek eredményeit pedig egy valós, éles gyakorlaton képes bemutatni, nem pedig egy olyanon, mely eleve csak kommunikációs-demonstrációs célzatú.

A repülő erők központi bázisa Námest nad Oslavou repülőtere (22. légibázis) volt, de a brit (szárzaföldi) parancsnok is itt helyezte el vezetés-irányítási komplexumát, ami kellőképp rávilágít a hadviselés új irányzataira. A képen látható sátorban berendezett vezetési ponton lévő munkahelyek mindegyikénél specialisták foglalnak helyet, akik az nemzetközi, összhaderőnemi, és összfegyvernemi tűztámogatást szervezik és vezetik, legyen szó légi vagy tüzérségi megsemmisítő eszközökről, felderítésről, vagy éppen jogi megfontolásokról (pl. járulékos károkozás).

A térképen láthatóak az igénybe vett lég- és gyakorlóterek, melyeken a fokozatosság elvének betartásával mentek végig a gyakorlaton: Jerboa - "száraz" CAS kezdőknek, RAT - száraz CAS haladóknak, Libava - "száraz" CAS red air és red GBAD, valamint 'smokey SAM' szimulációval, Jince - "forró" CAS, azaz éleslövészet.

Tornado GR 4-esek az egyik námesti zónában. A 31-ik század őszi - Harriereket leváltó -afganisztáni településére készülve a CAS-ra fókuszál Csehország fölött.

TIALD célmegjelölő konténer az egyik Tornado hasa alatt. Bár a hadműveleti területek szigorú követelményei miatt modern, közepes magasságú CAS-ra már nem használhatóak, gyakorlásra még alkalmazhatóak a gyegébb TIALD-konténerek. Használatuk persze kényszer is, hiszen a meglévő Litening-ek harcban vannak, kevés jut csak gyakorlásra.

Az egyetlen Litening IIIRD, amit a RAF biztosítani tudott a Flying Rhino idejére. Nikki Thomas őrnagy, a 31. század egyik pilótája szerint 6 felszállás (angol terminológia szerint: trip) kell előzetes LDP-tapasztalatok esetén az átképzésre, míg nulla tapasztalattal kb. 25 felszállásból lehet elsajátítani az LDP-kezelését (a Tornadón KÉT FŐS a személyzet). A pilóta és az operátor közötti együttműködés egyik fontos eleme, hogy a gép úgy mozogjon a térben, hogy a sárkány ne takarja ki a célt (például nagy bedöntésű fordulóban). Ilyenkor megszűnik az elektrooptikai követés, és a befogás szépen "lecsúszik" a célról, úgyhogy oda kell figyelni. Bár a Tornado egy "sürgős műveleti követelmény" (UOR) program keretében kapta meg a Liteninget, és az integráció nem teljes, specifikus koordinátákra (lat, long, elev) oda tud nézni a pod, továbbá fel van szerelve video-lesugárzást lehetővé tevő Rover-kártyával. A nagy kihívás egy mobil cél követésekor jelentkezik, ami a mai iraki, afganisztáni nem hagyományos hírszerzési, megfigyelési, célmegjelölési, és felderítési (NT ISTAR) feladatok sava-borsa. 

A Liteninges Tornadót fogadja a földi személyzet a zónában. Az egyik másik törzs alatti tartón gyakorlóbombák vetésére alkalmas tárat függesztettek.

A 31.ik század díszfestésű Tornadója bejövetel közben, standard konfigurációban: két pótos, gyakorlóbomba tár, BOZ-szóró, Sky Shadow zavarókonténer, TIALD célmegjelölő konténer, és egy gyakorló Sidewinder.  

A gyakorlat kuriózuma, egy litván L-39ZA, klasszikus szovjet-típusú oldalszámmal.

Az egyik vendéglátó, a 222-es harci-gyakolró század két L-39ZA-ja felszállás közben. Minden Caslavba, Gripenre vagy ALCA-ra készülő hajózó a pardubicei alapképzés után ide kerül egy időre. Egy részüknek sikerül, a többiek kiesnek, vagy maradnak oktatói állománynak. A helyiek másik specialitása a közvetlen légi támogatás.

Visszatérőben az egyik helyi Alba, a pilótafülke alatt jól látható a ZA jellegzetessége GS-23-as kétcsövű gépágyú.

A DV-nap fénypontja számomra egy végre "érdemben" függesztett ALCA volt. Méghozzá egyből asszimetrikusan: a bal belsőn egy pótossal, a jobb belsőn egy 500 fontos Mk 82-es (gyakorló - kék) harci résszel szerelt GBU-12-es Paveway II lézerirányítású bombával.

A cseh fegyveresek sem haboztak, meghatározhatatlan pofázmányt festettek erre a Paveway-kitre.

Pont úgy jött ki a lépés, hogy felszállóban, naphelyes irányból is sikerült megfotózni az asszimetrikusan függesztett 6058-as oldalszámú gépet. A gyakorlaton ez volt a harmadik éles dobási feladata a 212-es századnak ebből a fegyverből. 

A bombavetés után visszatérő ALCA a pont fölött. Bár titokban szurkoltam kicsit, hogy hozza vissza a bombát, és leszállóban is le tudjam fotózni, végül is a dolgok a rendnek megfelelően alakultak, "elment a malac".

Azért az sem rossz, ha ugyanazt a gépet a földön és felszálláskor, egzotikusan függesztve, majd üres tartóval is meg tudja "gyártani" az ember leszállás közben. A pótos a bal szárny alatt persze maradt..!

Újabb ok a magyar kesergésre cseh földön. Szojka III pilóta nélküli felderítő repülőgép startja Námestből. Felszálláskor az előtérben a tripodnál álló fülvédős tiszt vezeti a gépet, később autonóm módon repül. A Tatra mögötti port a felvétel pillanatában már kiégett starthajtómű verte fel. Sokan hajlamosak elfejelteni (vagy inkább szeretnék elfelejteni), hogy a Szojka magyar-csehszlovák projektként indult a nyolcvanas években, csak mi kiléptünk belőle...sebaj, Csehországban szolgálatban van, és képességet biztosít. A világ már csak olyan, hogy elrobog mellettünk...  

Feladata végeztével a Szojka visszatért Námest légterébe (más forgalom ekkor nem volt), fűnyíróhangjával tett két kört alacsonyan, majd behelyezkedett leszálláshoz (lásd).

Nem tudom, de magyarként engem nem az dob fel ezen a képen, hogy látom rajta a cseh 25. lérakdandár lézeres-vezetősugaras RBS-70-es kvázi MANPADS (három fő) komplexumát (Saab gyártmány). Hanem az a bizonyos "lap" a vetőcső és a lövész jobb oldalán. Mert ez az IFF-interrogátor berendezés jelenti a valódi képesség és az óriási pénzkidobás és erőforrás-pazarlás közti különbséget. Elvtársak fönn! Tessék már megérteni, hogy KELL az azonosítási lehetőség az FU szintjén is, nemcsak az acq radarnál!!! (Mistral ATLAS Hongrois) 

A két vezető nemzet mellett mások is részt vettek, így a dánok is jelen voltak a Flying Rhinón. Itt a helyi légihelyzetkép előállításáért felelős álcázott dán radarőrs egy aktív és egy tartalék Thales RAC 3D közepes hatótávolságú "zsiráf" lokátorral.

Szintén a bázison települt egy brit MBDA parancsközléses irányítású Rapier FSC (exportra: Jernas) SHORAD-komplexum. A nyolc rakétás indító közepén az elektrooptikai célkövető torony látható, ami jó időben elláthatja a célkövető radar funkcióját.

A Rapier FSC operátora, képernyőjén most a Dagger célmegjelölő radar indikátora, melyen látható, hogy a repülőtér pályatengelyében kijelöltek egy "csokornyakkendő zónát" a fel-leszálló saját repülőgépek számára. Talán ezzel függ össze, hogy még a helikopterek is a hagyományos "beton szerinti" indulási és érkezési eljárások szerint repültek, nem repültek ki a légtérbe egyenesen az állóhelyeikről, és nem tértek oda vissza közvetlenül. (Ez egy tipikus azonosítási eljárás: ha nem felszálló vagy leszálló, tehát nagy szögben jön a betonra, akkor az hostile, vagy legalábbis "komolyabban vesszük"). 

A helyi 221. század Mi-24-esei bevetésre indulnak a beton fölött 13-as irányba, háttérben a námesti torony. Elavult fegyverzetétől függetlenül a típus megbízható platform (rádaásul az új cseh gépekben elegendő üzemidő van arra, hogy később nekiugorjanak egy komoly korszerűsítési programnak, MÉG LÉTEZŐ cégüknél, a LOM Praha-nál). Mint a harcálláspontoton egy brit tiszt elmondta nekem, a FAC-okat és a JTAC-okat arra is ki kell képezni, hogy jön egy régi masina "just guns, rockets, and unguided bombs, no LDP", és azt is rá kell tudni vezeti a célra. Nem mindig F-15E-k szerepelnek az ATO-ban gépenként tíz JDAM-mal... 

Egy leponyvázott Mihu, gyönyörű erdőháttérrel a námesti bázis egyik új állóhelyén. A sárgára festett, létrás kandeláberek jellegzetes tereptárgyai a bázisnak.

Lynx hovertaxizik a beton fölé, hogy onnan kezdje meg a felszállást.

A 2004-es Flying Rhino fájó emléke a reptér közelében az Oslava folyó mély völgyében. 040909-én egy Lynx nagyfeszültségű légvezetéknek ütközött és a sziklás mederbe zuhant. Őfelsége hat katonája veszett oda.

Zord

Ui: Köszönöm Devil 505-nek a szervezést. Ez a nap rengeteg újdonságot és idehaza is releváns tanulságot hozott, amire nem is számítottam! 

Ui2: Akinek van kedve, látogasson el ide. Ebből lehet látni, hogy milyen programokat is hozzá lehet csapni egy gyakorlathoz. Például családi napot.

Vasárnap új polgármestert választ Pécs. Az eseménnyel magával nem kíván foglalkozni itt a LégierőBlogger (kicsit nagypofájúan: aquila non captat muscas), ám a kísérőjelenségekkel annál inkább, mivel hazánk biztonságát teszik kockára, és úgynevezett „elitünk” hazaárulásának bizonyítékai. Arról a folyamatról van szó, amely miatt évek óta nem lehet kielégítően korszerűsíteni a magyar légtérellenőrzést, a magyar állami szuverenitás biztosításának egyik sarokpontját. Az én értékrendszerem szerint mindenki, aki akadályt gördít az optimális megoldás útjába, hazaárulást követ el. Ebbe olvasatomban beletartoznak azok is, akik rossz politikával és döntésekkel hagyták a dolgokat idáig fajulni, és engedtessék meg nekem, hogy ebben a legnagyobb felelősséget a 2002 óta regnáló erőkre (szoclib) hárítsam. Mivel a politikai felelősségvállalással kapcsolatban konzervatív nézeteket vallok, ez a kudarc önmagában nyilvánvalóvá tette Juhász Ferenc volt, és Szekeres Imre jelenlegi hadügyér alkalmatlanságát. Felelősségüket fokozza, hogy valós alternatívák kidolgozását, és ezekhez erőforrások allokálását (lásd lejjebb) nem foganatosítottak. Retrospekítve meg kell hogy jegyezzem, hogy az ügynek enyhén szólva nem tett jót a nyugatos lóra szállt Szekeres, és a moszkovita tradíciók hű folytatója, Gyurcsány Ferenc lappangó, nyilvánosságot ritkán kapó konfliktusa sem: míg az előbbinek a NATO-beli (legalábbis látszat-) sikerek prioritást képeztek, addig az utóbbinak nem, sőt.

Lehet, hogy idehaza is látunk RAT-ot csupaszon?

Mindez persze nem csökkenti az ellenzék felelősségét sem, mely helyi szinten a lokátortelepítés ellen menetel, országos szintű nyilatkozatot pedig mind a mai napig nem kaptunk a kérdésben tőlük. Az én olvasatomban márpedig ez egy olyan kérdés, amelyben a legnagyobb ellenzéki (és 2010-től valószínűleg kormány-) pártnak konszolidált, és felelősségteljes állásponttal KELL rendelkeznie, akár a helyiek rendreutasítása árán is.

Ahhoz, hogy déli-délkeleti irányban optimális felderítési lehetőséggel bírjon, a magyar légtérellenőrzésnek rendelkeznie kell egy permanens nagy hatótávolságú felderítő lokátorral a (keleti) Mecsek legmagasabb pontján, a Zengőn. Ez a lokátor létezik, kifizettük mi illetve a NATO, "csak" el kellene helyezni oda, ahová eredetileg tervezték, és ahonnan a legtöbbet látná. Az, hogy a helyszín a Tubesre váltott, Sólyom László köztársasági elnök felelőssége (emlékezetes túra), ami számomra alkalmatlanságának bizonyítéka, hiszen a legfőbb közjogi méltóság egyik ismérve a józan mérlegelés kellene hogy legyen (értsd: ő nem lehet zöld. Neki itt piros-fehér-zöldnek KELL lennie, és ebbe beletartozik a nemzeti biztonság is, nemcsak a környezetvédelem)

Borítékolható volt, hogy ha a Zengő esetében jelentős volt a civil ellenállás, akkor egy nagyváros, a politikailag kiemelkedő fontosságú Pécs tőszomszédságában pláne az lesz, és az ügy végleg az aktuálpolitika túszává válik. Úgy is lett.

De nem kell elmenni eddig. A tubesi telepítés rendkívüli mértékben rontja a lokátor felderítési lehetőségeit abba az irányba, ami miatt a mecseki radartelepítésre egyáltalán szükség van. A LégierőBlogger ezért megkockáztatja azt a kijelentést, hogy a harmadik RAT31-est a Mecsekben csak a Zengőre érdemes rakni, más helyszín egyszerűen nem éri meg a békétlenséget, főként a helyzet elfajulására tekintettel. Ha ez nem megy, le kell rakni Medinára, és esetleg meg kell változtatni konfigurációját permanensről telepíthetőre. Ha nincs más hátra, vállalni kell a garanciális feltételek kedvezőtlen változását is a radom nélküli üzemeltetés esetére.

Na ez nem lesz a Mecsekben. A békéscsabai RAT, radomban.

Mivel a lavina úgymond "elindult a hegyoldalon", a LégierőBlogger sajnos nem tud hinni abban, hogy a mecseki radartelepítést bármilyen kormány komoly szándékkal megkísérli keresztülvinni a jövőben.

Személy szerint támogatnám az MSZP-t, hogy minden mindegy alapon a hártalevő egy évben rendőri erőszak mellett is építse fel a radart (persze a Zengőn!!!), és teremtsen kész helyzetet, de Bajnai Gordontól nem várható el ilyen határozottság. Egy új Orbán-kormány (én remélem, de?), mely 2010-ben hatalomra kerülve kényszerű intézkedései miatt valószínűleg amúgy is gyors népszerűségvesztéssel számolhat, nem fogja ezt a folyamatot felgyorsítani és muníciót szolgáltatni a munícióban úgyis mindíg és mindenkor dúskáló szoclibnek egy kierőszakolt zengői telepítéssel. Namármost PONT EZÉRT lenne számomra ez a húzás részükről a hitelesség bizonyítéka. De hát kit érdekel hogy mi tetszene a LégierőBloggernek, hiszen egy szűk csoportérdek szószólója, se pénzt, se szavazatot hozni nem tud, csak visz! Azért annyit engedjetek meg, hogy amikor az Orbántól én az "Erős Magyarországról" hallok, akkor én a zengői radarra is gondolok. Már hallom is, hogy kedves olvasóim figyelmeztetnek: Ezzel az illúzióval jobb lenne, ha gyorsan leszámolnál! Nyugi, fejben már megtettem, csak a jobbos szívem remél még.

A jelenlegi centis réskitöltő radarunk az SzT-68, itt együtt  vontatójával.

Hogy ne csak károgjon, mint szokott, a LégierőBlogger javaslatot is tesz. MEG KELL ERŐSÍTENI ÉS KORSZERŰSÍTENI A RÉSKITÖLTŐ RADAR ERŐKET, és ezeket rendszeresen, fenyegetettségi helyzettől (is) függően telepíteni kell olyan HM tulajdonú/megszerezhető objektumokba/ingatlanokba, melyeknél nem, vagy kevés civil "interferenciára" lehet számítani. Mindehhez:

Jelenlegi méteres réskitöltőnk, a modernizált P-18-as.

- (nagyon) rövid távon (azonnal) növelni kell a jelenlegi SzT/P-18 üzemeltetési-javítási finanszírozást és ezzel a harcértéket. 

- ESETLEG rövid távon (egy-két év) és ideiglenes jelleggel, a bürokratikus akadályok ellenére keresztül lehetne verni a deciméteres tárolt technika (Kaszta 2) rendszerbe történő visszaállítását, korszerűsítését és illeszthetőségének biztosítását a felderítési lehetőségek csorbulása nélkül (okulva az SzT-k példájából!)   

Magyar radar (Sagax) a P-18-as kabinjában.

- közép távon (3-5 év) fel kell pörgetni a hazai/kooperatív réskitöltő korszerűsítési/fejlesztési projekteket a lehetőségeinknek megfelelően elsősorban a méteres tartományban (túllépni a vevőn, új adó(k), új antenna is)

Osztrák RAC3.

- Hosszú távon (5-15 év) végre kell hajtani egy teljesen új, magas automatizáltságú, korszerű réskitöltő technika beszerzését/rendszeresítését. Gondolok itt 8-10 kisebb hatótávolságú, mobil, többfunkciós, azaz direkt SAM-acqra is alkalmas (nagy információsebességű), centis tartományú FAR 3D "zsiráfra" (nyugati forrásból), 4 közepes/nagy hatótávolságú centis/decis hagyományos vagy FAR 3D telepíthető radarra (akár nyugati, akár keleti forrásból), illetve a hazai fejlesztési programra is tekintettel 4 közepes/nagy hatótávolságú 2/2,5/3D méteres radarra (kizárásos alapon keleti, orosz, belorusz, kínai forrásból).

Orosz Gamma-Sz1 64L6

ALAPVETŐ FONTOSSÁGÚ A BESZERZÉSRE KERÜLŐ ÚJ TECHNIKA révén a még meglévő hazai ipari képességek/kultúra fejlesztése, bevonása, megőrzése, természetesen nem a technika lehetőségeinek rovására (lásd a már említett példát, vagy lérakból a Mistral/UNIMOG integrációt). Mivel szinte kizárólag honvédelmi rendszerekről van szó, prioritást kell kapnia az önálló nemzeti alkalmazással összefüggő követelményrendszernek, a meglévő-leendő légvédelmi vezetési és megsemmisítő eszközökhöz való illeszthetőségnek, az azok optimális kiszolgálását lehetővé tevő követelményeknek.

Egyetlen Oboronánk (5N84AE) Medinán üzemel. A 3D RAT-ok mellé a gerincradar-hálózat méteres komponensét alkothatnák ilyenek új adó-vevő technológiával. De megvannak-e még a P-14-es antennakészletek, vagy turkálni kellene értük "posztszovjetben"?

A gerincradar-hálózattal kapcsolatban a LégierőBlogger megjegyzi: a két(három) darab fix telepítésű, decis tartományú FAR 3D radar mellett, a frekvencia-diverzitás jegyében érdemes lenne a jelenlegihez (Medina) hozzátenni az Alföldön és a Kisalföldön egy-egy nagy hatótávolságú méteres lokátort. Ehhez pl. meg kell nézni, hogy minden P-14-es antennakészletet feldaraboltak-e ideheza, és ha igen, akkor "vasárban" venni bárkitől, akitől lehet. Nem véletlenül mondtam csak antennakészletet, ugyanis ezek tökéletesen alkalmas alanyai lennének a P-18-asokkal együtt a hazai - teljesen félvezetős alapú - kutatás-fejlesztésnek, melyek szerintem igenis kecsegtetnek sikerrel, ha nem is holnapra és nem is egy-két millió forintból. 

Csak összegzésképpen, a LégierőBlogger által vizionált radar hadrend 2024-ben:

GERINC (béke): 3x 3D decis, fix, FAR (adott: RAT 31DL); 3x 2-2,5D méteres, fix, hagyományos antenna, félvezetős bél*

Orosz Protivnyik-GE 59N6 "Thin Card"

RÉSKITÖLTŐ (béke/minősített/háborús): 8-10x centis, mobil, FAR "zsiráf", 4x decis/centis, telepíthető 3D hagyományos vagy FAR; 4x méteres, telepíthető 2-2,5-3D*

Összesen 19-24 darab radar, 4 vagy 5 típus (ma is öt van).

*Optimális esetben a két méteres technika-kategória típusban és mennyiségben is összevonható, azaz gerincben is pöröghet az, ami telepíthető is egyben. 

Meddig pörögnek a P-37-esek? Van, aki soha nem adná ezeket a "hotty" olasz "csodafegyverekért"!

A LégierőBlogger nem győzi hangsúlyozni, hogy a jelenleg üzemelő gerincradar (század) helyszíneket nem szabad feladnia/eladnia/átadnia a HM-nek senki számára a P-37/PRV-17 rendszer kivonásával sem. Más lehetőségek megőrzésével/felkutatásával együtt meg kell azokat őrizni réskitöltő helyszínnek, még ha az állagmegóvásra nincs is forrás. 

Ez magyarán szólva azt jelenti, hogy a légteret ellenőrizni kell tudni akkor is, ha az istenadta nép és az őt hülyítő "elit" mindent megtesz ennek megakadályozására.

Zord

(Ps: nem sok infó van arról, hogy hogyan állunk a passzív rendszerekkel, de említésre sem érdemes, hogy ezzel is foglalkozni kell)

Ma még jobb napja volt a LégierőBloggernek. Mert szép időben harci gépeket fotózni jó ugyan, de olyan harci gépeket, melyeken függesztmény is van, még jobb.

Litening G-III konténer a 35-ös gépen. Jól látszik a forgatható szenzortorony és a test végén, jobb oldalon a kondirendszer beömlőnyílása.

Bár örvendetes, hogy ez a ma már nélkülözhetetlen és széleskörűen elterjedt képesség immár megjelent a Honvédségben is, a károgó LégierőBloggerben felmerül a kérdés, hogy miért pont most kell repülni a pod-okkal, amikor a keszi teljes átvétele, a hajózóállomány át- és kiképzése van napirenden (igen, a 29-esek immár visszavették a keszit...) 

A 43-as kétüléses, egy zsokéval gurul a 12-es pályára. A sötétszürke konténer jól elüt a gép színétől.

De mire is jó egy ilyen konténer? A korai berendezésektől (Pave Knife, Pave Spike, stb.) eltérően ezek képesek célkoordináta-generálásra. A pod tudja hol van, hova néz, és lézer távmérővel távolságot mér, így meg tudja határozni a cél helyzetét. Ennek műholdas fegyverek bevetése esetén van jelentősége, a lézereseknek elég a megvilágítás. A Gripennél egyelőre ez utóbbi releváns, de ehhez bomba is kellene, ami nincs. Meghát lőtér is kellene, kérdés, elkezdtek-e már ezzel foglalkozni az illetékesek. A hazaiak fizikailag megfelelnek, ez biztos, úgyhogy a VSHORAD-ot követően nem kellene már bombázni is külföldre menni.

Konténer a géppár mindkét tagján. A ma repült öt oldalszám közül a 32-es, a 35-ös, és a 43-as repült Liteninggel. Vajon helyes dolog ebből a státuszra (edícióra) következtetni, vagy ma csak három pod volt az ötből elérhető?

A 32-es siklik be leszálláshoz. A konténer minden bizonnyal számos korlátot hoz túlterhelésben, állásszögben, sebességben, mint a 16-oson.

A jobb főfutó fényszórója a konténer hátsóját világítja meg.

Besorolásnál még "nyitva vannak a konténer szemei". Leszállásnál, a kikapcsolással hátra fordul a szenzortorony a sérülések megelőzése érdekében.

Haslövés. Látszik, hogy a hossztengellyel nem párhuzamos áramlás miatt a szívócsatorna alatti pilon, és a rajta lévő pod is bandzsít.

35-ös jön be leszállni. A fehér pöttyök a szállingózó juhartermések.

A neten találtam egy HM-es xls fájlt, amiben a következő olvasható a Litening-szerződésről: kezdete 2005 december 20. lejárta 2009 december 31. Teljesítési összegek 2007-ben 73 millió, 2008-ban 2 milliárd 307 millió, 2009-ben 1 milliárd 191 millió forint.

Ezen a hátulról készült felvételen is látható a konténer "bandzsítása".

Valószínűleg így néz ki a Gripen egyik többfunkciós kijelzőjén a Litening oldal. A kép egy FMV-s prezentációból való, s mint arra már volt példa a radar esetében (a letapogatási zóna függőleges metszetével) a magyar megjelenítés nem feltétlenül úgy néz ki mint a svéd, illetve a marketing brossúra.

Elvileg a jobb oldali kijelzőn (Multi Sensor Display - MSD) jelenítik meg ezt a képet, bár kérdés, hogy a radar ilyenkor hol látható, a balos FDD-n, vagy a középső HSD-n. Továbbra sem tudható bizonyosan az integráltság foka, azaz a különböző szenzorok miként tudnak együttműködni, látóvonalukat (LOS) párhuzamosítani. Például ha térképező üzemben dolgozik a radar, akkor a kijelölt célra ráhúzható-e a pod, vagy az csak navigációs rendszerbe betáplált koordinátákra nézhet rá? Ez alap dolognak tűnik, de távolról sem olyan biztos. A szenzortorony direkt forgatása a gázkar tetején lévő kurzor-joystick-kel bizonyosan működik (enélkül az egésznek nem lenne értelme), de ez önmagában kevés, a szűk látószög miatt nagyon nehéz megtalalálni egy célpontot csak a pod-ot használva. Ugyanez kérdés A-A vonatkozásban is, ahol a Litening elvileg alkalmas lehet BVR-célazonosításra, ha oda tud nézni, ahol a radarnak befogása van (az, hogy elvileg alkalmas lehet önálló A-A célkutatásra, egy másik dolog).

Zord