Air Power Blog

A helikopter ismét megmutatta, hogy nélkülözhetetlen árvíz idején. A Honvédség hosszú évek elhanyagoltsága ellenére éppen meg tudott mozdítani annyi eszközt, ami elégségesnek bizonyult, de ez messze nem jelenti azt, hogy az illetékeseknek hátra lehet dőlniük a székeikben. Sőt! Most kell csak elkezdeni verni az asztalt, mindenekelőtt a meglévő gépek rövidtávú fenntartásához szükséges szerződésért, majd azért, hogy az ígért beszerzés valóban megtörténjen, 2014 nyarán döntés szülessen és még abban az évben szerződés is az új gépekről. Közben persze az elmúlt napokért köszönet illeti a magyar forgószárnyas közösség (a 86-osok) minden tagját, akik most is megtettek mindent, ami tőlük tellett. Rajtuk múlott, ezt mindenki tudja.

Illusztrációként pedig fogadjátok szeretettel az LHSN-nek fotozó és videózó Benedek Levente Dunakeszin készült képeit:

Együtt a négy: 701, 3309, 6215 és 704. Némi szolnoki kutató-mentő trükközéstől (24) eltekintve ez 2013-ban a magyar honvédségi helikopterflotta. Azt is mondhatnánk: ennyit tud a rendszer.

Reggeli készülődés, az ex-iraki gép hajtóműdekkje nyitva. Egyenesen Szaddam Husszeintől.

A szocialista kormány alatt az MVZ-ben nagyjavított 701-es és a finnektől ajándékba kapott 3309-es.

Úgyszintén.

Indulóban a 704-es.

Irány a Duna!

Zord

130621-én a HM-től megkaptam a következő számadatokat:

MI-8, MI-17 típusú helikopterrel

Repülési idő: 101 ó

Emelés (külső súlyként): 1038

Összes felszállás: 192

Rep eszközök: 4 db szállító helikopter

Hajózók: 45 fő

Repülés vezető: 14 fő (Harci Helikopter Zászlóalj, ERICS, Hivatásos Repvez)

Száll hel állományból : 6 fő zsákpakoló

illetve más megközelítésben (talán áttelepülési idők nélkül, illetve a teheremeléseket másként számolva):

Repülési idő: 84 ó 40 p

 Emelés (külső súlyként): 519

 Nagy zsák: 1500 db

 1 zsák kb : 800 kg

A múlt héten Ferihegyen járt az amerikai légierő AC-130U nehéz tűztámogató repülőgépe, áttelepülőben. Thomasnak sikerült távozását megörökíteni, a képekért ezúton is köszönet.

A Uniform a Herculesből kiakalított gunship legfiatalabb változata, de már zajlik a J bázisán az utódok kialakítása.

A gunship-ek leginkább fegyverzetükről ismertek, de hogy ezen viszonylag kis hatótávolságú eszközök hatásos lőtávolságán belül merészkedhessenek a célponthoz, a megerősített önvédelmi rendszer nélkülözhetetlen - különösen manapság, hogy a sötétség már jóformán nem nyújt védelmet nekik egy felkészültebb ellenféllel szemben. Az IR MANPADS fenyegetésre az indításjelzők és DIRCM a megoldás, a rádiófrekvenciás rendszerek ellen pedig precíziós irányméréssel támogatott, irányítható karakterisztikájú zavaróberendezések.

Zord

A HM Ei Zrt. és a Currus pilóta nélküli gépei is részt vesznek az árvízi védekezésben, képi információt szolgáltatva a döntéshozóknak. Ma Esztergom-Kertvárosban sikerült megörökíteni az egyik Bora üzemeltetését.

A "települt erők" a reggeli ködben.

MRVP-utánfutó az adatátviteli antennákkal, előtérben az előkészítés alatt álló Bora UAV.

A kamera felszerelése a Bora konténerének orr-részére.

Az indítás előtti utolsó pillanatok. A fel- és leszállás a pilóta távirányításával zajlik, az útvonalrepülés a fedélzeti robotpilóta segítségével.

Emelkedőben a jószág. Az elrendezés kísértetiesen hasonlít a Skylark I-re. A különbség az, hogy a Bora eddig látott példányának a kamerája (a konténer orr részén) fix, nem forgatható kivitelű (egyelőre), a leszállás nem átesést követő lifteléssel, légzsákos földet éréssel történik, hanem a pod elejének alján látható csúszóra, hagyományos módon. 

Besiklás közben jól látható a nyitott ívelőlap; ez is különbség a Skylark-hoz képest, melynél az eltérő leszállási manőver miatt szükségtelen a minimális repülési sebesség csökkentése. 

Az UAV-os csapat járművei az áradó Duna felől nézve, háttérben a Strázsa-hegyek, az egykori szovjet gyakorlótér területe.

Zord