Air Power Blog

Csütörtökön a kormány bejelentette, hogy 2,8 milliárd forintot biztosít a közvetlen légi támogató képesség (CAS) kikerekítésére, hogy az felajánlható legyen a 2016-os Visegrádi Négyek Európai Uniós Harccsoportjába (V4 EUBG) modulként. Ugyan a kikerekítés és felajánlhatóság szóhasználat az enyém, de kulcsfontosságúnak érzem őket, mert a CAS az elmúlt években ugyan megjelent már a Gripen-közösség palettáján, összefüggésben az előretolt repülésirányítók (JTAC) kiképzésével és jártasságfenntartásával, de ez a képesség realizálásának csak az egyik, jelentős többlet-ráfordítást nem igénylő lépéseként volt értékelhető. Bár a részletek egyelőre nem nyilvánosak, ahogy a megvalósíthatósági tanulmányról szerzett első, március eleji értesülésem nyomán végzett számításomban is utaltam rá, többlet repülési órákra és beszerzésekre egyaránt szükség van. A többlet órákból CAS-feladatra ki kell képezni és a készültségi időszak alatt jártasságát fenntartani a kijelölt hajózólétszámnak. Be kell ugyanakkor szerezni azt a fegyverzetet, mellyel a Gripenek valóban is képesekké válnak a feladat végrehajtására - pontosabban be kell pótolni annak eddigi elmaradását. Ugyanakkor - nem feltétlenül - kézenfekvő lenne beszerezni a JTAC-eknél már meglévő ROVER terminálokat "táplálni képes" lesugárzó modulokkal a gépek Litening IIIG célzókonténereit is.

Ezeket nevezném én a CAS-képességcsomag "közvetlen" elemeinek, de tudjuk, hogy ez még nem minden.

Az egész terv dugába dőlhet, ha hosszú távon nem teremtenek megoldást a repülőműszakiak elvándorlásának problémájára (a 10-20 százalék, lássuk be, legfeljebb tűzoltásként értékelhető), különös tekintettel a fegyveres szakágra, melyre a feladattal járó újabb függesztmények miatt amúgy is nagyobb kiképzési- és munka-igénybevétel hárul. Hasonlóképpen elbukhat az egész V4 EUBG CAS ambíció, ha nem állítják helyre a nemzeti légiszállító képességet - az An-26-osok hadrafoghatóságának javítását célzó erőfeszítésről kiírt pályázatok és minapi berepek tanúskodnak, de fel kell újítani a korábban leállított beszerzési programot is. Mind a felkészülési, mind a készenléti időszakban ugyanis az MH-nak képesnek kell lennie a Gripenek településének támogatására, a nemzetközi megoldás ebben az esetben nem biztosít elfogadható rugalmasságot (ez utóbbi érvényes 2015-ös  Baltic QRA 39-es slotra is).

Végül, de nem utolsó sorban visszatérnék a gripenes közösséghez, és diszkréten jelezném, hogy a felajánlhatóságnak EU/NATO közegben bizonyosan része kell hogy legyen a légi utántöltésre való kiképzettség is a kijelölt hajózóállománynál.   

Szinte bizonyos, hogy valamit kifelejtettem, de a lényeg az, hogy a kormány bejelentésében szereplő 2,8 milliárd a megvalósítás egy részének finanszírozására elegendő összegként értékelhető. Reméljük, hogy aki az egyébként dícséretes politikai döntést meghozta, tisztában van ezzel, és nem akarja a végén "olcsón megúszni", vagy "oldjuk meg okosba' " módszerekkel operálni. A V4 EUBG CAS ambíció (belépés az A-G való világba) egy eddig ismeretlen szintű és ennek megfelelően fokozott szakmai és politikai kockázattal járó törekvés. Ez végképp nem az a terep, ahol a szükséges feltételrendszer megteremtésének elmulasztása, "magyaros" nyirbálása megengedhető.

Ja, és azt ne felejtsük el, hogy bármi is ennek a dolognak a motorja, súlyos nemzeti képességhiány nyerhet orvoslást. Mert az, hogy egy r sugárra kirepülni, oda m tömegű terhet eljuttatni képes százmilliárdos platformnak évek hosszú során át ne legyen mit ledobnia, azt csak a magyar védelmi szféra egyik legnagyobb nonszenszeként lehet értékelni. 

Végezetül az előttük álló kemény, megpróbáltatásokkal és konfliktusokkal teli munkához sok erőt és kitartást kívánok a MH59 SzDRB és minden más érintett szerv embereinek.

Zord

Ps: Csak miheztartás végett ide másolom a vonatkozó május 5-i kormányrendeletet.

"A Kormány 1291/2014. (V. 5.) Korm. határozata a Magyar Honvédség közvetlen légi támogatási képességének kialakítása és a 2016-os V4 EU Harccsoportba történő felajánlása érdekében szükséges feladatok forrásigényéről
A Kormány 1. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 21. § (6) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Magyar Honvédség közvetlen légi támogatási képessége kialakítása és a 2016-os V4 EU Harccsoportba történő felajánlása érdekében 1160,0 millió forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el elszámolási, a fel nem használt rész tekintetében visszatérítési kötelezettséggel a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet, 17. Rendkívüli kormányzati intézkedések cím terhére, a Kvtv. 1. melléklet XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 2. Magyar Honvédség cím, 1. Honvéd Vezérkar közvetlen szervezetei alcím javára az 1. melléklet szerint; Az átcsoportosítás tekintetében Felelős: államháztartásért felelős miniszter Határidő: azonnal. Az elszámolás és a visszatérítési kötelezettség tekintetében Felelős: honvédelemért felelős miniszter. Határidő: 2014. december 15.
2. felhívja a honvédelemért felelős minisztert, valamint a nemzetgazdaságért felelős minisztert, hogy a Magyar
Honvédség közvetlen légi támogatási képességének biztosításához 2015. évben szükséges, legfeljebb
1700,0 millió forint összegű forrásnak a központi költségvetés tervezése során a Honvédelmi Minisztérium
fejezetben történő biztosításáról gondoskodjanak; Felelős: honvédelemért felelős miniszter, államháztartásért felelős miniszter Határidő: a 2015. évi költségvetés tervezése
3. felhívja a honvédelemért felelős minisztert, hogy gondoskodjon a Magyar Honvédség közvetlen légi támogatási
képessége kialakításának és a 2016-os V4 EU Harccsoportban történő alkalmazás feltételei biztosításának
2016. január 1-ig történő befejezéséről. Felelős: honvédelemért felelős miniszter
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök"

Aranyosgyéresen az elmúlt héten került sor a Dacian Viper 2014 gyakorlatra. Bár a rendezvényt korábban megtervezték, az ukrán válság nyomán ehhez hasonló események gyakori ismétlődésére számíthatnak a keleti NATO-tagállamok. A gyakorlat utolsó napján, mintegy ízelítőül Victor Ponta miniszterelnököt is megrepültették F-16-osukkal az avianói vendégek.

Avianói F-16 az aranyosgyéresi LanceR mellett.

Victor Ponta miniszterelnök a sajtónak nyilatkozik F-16-os repülése után.

Ha minden igaz, komoly nóvum ez a fotó. Avianói Block 40 CCIP F-16CM 7.72-es szoftververziójú HTS-konténerrel. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a hét áttelepült F-16-oson láthatóan csak ezen volt, a repülni látottakon nem.

Továbbiak hamarosan...

Zord

Alájátszóként, az OPFOR részeként vettek részt a győri lérakosok a Várpalota Challange 2014 holland vezetésű hadgyakorlaton a Keleti-Bakonyban. A mai eseményeket a Baglyas hegy tetejéről követve (ami olyan, mintha az ember egy kis magasságú légihelyzet-indikátor előtt ülne) aligha férhetett ahhoz kétség, hogy egy komoly légvédelmi csoportosítással szemben a legnagyobb óvatosság indokolt a forgószárnyas légi támadó ellenség részéről. Szabdalt terepen, a növényzet nyújtotta lehetőségeket a mesterséges álcázással (háló, alakmásító) kiegészítve úgy elbújhatnak a lérak egységek, hogy helikoptervezető és operátor, illetve szenzor- és fegyverrendszer legyen a talpán, mely el tudja kerülni a meglepetéseket. A levegőben lévő technika exponáltabb helyzetben van, úgy a vizuális, mint a radar és az infravörös tartomány, illetve a hangfrekvencia tekintetében. A fedélzeti önvédelmi rendszerek indokoltsága nem lehet kérdés. A tanulságok mindkét oldal számára levonhatóak, még ha egy ilyen gyakorlaton a képességek csak korlátozottan jelenhetnek meg a szcenárióban foglaltak szerint.

Holland AH-64D húz el a Baglyas alatt, háttérben a győriek SzPU-ja egy M3-as rakétával. A Kub esetében is számos alkalommal teljesültek az indítás feltételei a helikopterek ellen.

Reggeli jelenet. SzURN felderítő és rávezető komplexum a Keleti-Bakony egyik vonulatán, a háttérben a felderítést végző egyik holland Apache. A jó látásnak köszönhetően még a Vértes vonulata is látszik, a Csóka-hegyi átjátszótornyokkal. A valóságban az ilyen felderítés során tapasztaltak alapján születne meg a döntés arról, hogy biztonságos-e a kinézett leszállási zóna a deszant számára. Aktív légvédelem jelenléte esetén ez no go.

A 101-es SzURN kicsit közelebbről. Bár a tavalyi lövészeten hiányzott, immár újra megvan az infrakamerája.

Az alacsonyan álló nap megcsillan a célterületet Baglyas nívó alatt, nyugat felé elhagyó egyik holland indián deklijén.

Az egyik Mistral Atlas indító és kezelői a légideszant művelet célterületének peremén, egy szántóföld és egy orgonás fasor határvonalába álcázva.  A kép bal felső sarkán látható erdőszél felől érkezve vethettünk egy pillantást először a helyszínre, de a LégierőBloggernek igencsak meg kellett erőltetnie a szemét, kutatni egyet a telével, hogy észrevegye az indítót.

A célterülethez vezető megközelítési irányok nagy részét belátó hegyoldali pozícióba telepített MCP dolgozik, miközben az egyik Chinook megérkezik deszantjával.

Az alájátszási feladatra telepített másik indító személyzetének sem kellett szégyenkeznie az álcázási erőfeszítéseik miatt. Egy helikopterről, akár stabil függésből is nehéz a HMZ-n kívülről felderíteni egy ilyen célt, nemcsak az álcázás, hanem amiatt is, hogy potenciálisan hány helyen lehet a fenyegetés.

Négy amerikai Blackhawk leszálláshoz helyezkedik a Csörlőház alatti terepszakaszon. Közben egy fura eljárást is sikerült megfigyelni: egy ötödik UH-60-as az északra eső egyik gerinc felett nagyon alacsonyan a fenyegetés irányára merőlegesen repült oda-vissza.

Tábori lérak HÁP (harcvezetési kabin, híradókocsi, sátor) a Baglyas csúcsán.

A Baglyasról így festett a füsttel megjelölt dobási zóna fölötti deszantolás a RNLAF egy C-130H-30-asából.

Zord

Ps: A kilencvenes években volt egy Jane's szimulátor, a Longbow II. A radaros Apache-vel is érhették az embert meglepetések, ha 100 csomóval átrepült a gerinceken bele ismeretlen karabahi völgyekbe. A biztonságos metódus néhány átélt lelövés után az lett, hogy az útvonalon felbukkanó minden egyes gerinc előtt le kell lassítani, megfüggeni, majd pásztázni egyet-kettőt, és ha nincs cél, akkor továbbrepülni a következő gerincig, ahol meg minden kezdődhetett elölről. Kizárólag a PNVS/TADS kombinációval ugyanezt végigcsinálni sokkal lassabb és idegőrlőbb feladat volt, a nagyobb hibázási lehetőségről (a potenciális fenyegetések felderítésének elmulasztása) nem is beszélve.