zord:
A csalik problematikája Ukrajnában:
apnews.com/article/russia-ukraine-war-drones-thermobaric-bomb... (2024.11.17. 07:24)AirPowerNews 140. (2024.nov.)
zord:
Elhunyt Miroszlav Novszkov, a másik jakovói osztály a 250/5 1999-es parancsnoka.
RIP!
Zord (2024.11.15. 18:09)Jobb később, mint soha
zord:
Szubjektív kiragadás a mai "0"-ponti lövészetről, azaz néhány kép a hódmezővásráhelyi aknavetősök ... (2024.11.14. 18:49)Aknavetősök a Hagyma-tetőn
zord:
@Levente B.: a Wasp igazán feljöhetne Triesztbe vagy Koperbe.
Különösen, mivel AV-8B-k vannak rajt... (2024.11.13. 23:31)Triesztben a TCSG
zord:
Immár a vezérkarfőnök-helyettesi posztig és az altábornagyi (генерал-потпуковник) rendfokozatig ív... (2024.11.13. 18:25)Győztes "rávti" a 250. dandár élén
zord:
MH A319 Bejrútban:
honvedelem.hu/hirek/az-artatlanul-szenvedok-mindig-segitseget-erdemelnek.html
... (2024.11.11. 15:44)Megjött az első honvédségi Airbus
Levente B.:
A Japanese helicopter carrier off the San Diego coast has successfully shown it can operate with F... (2024.11.10. 19:14)AirPowerNews 139. (2024 okt.)
Mostanában kezdődik a csapatpróbája, a bevethetség még legalább egy év. Vagy több, ugyanis egyes nem tudom, hogy mennyire megbízható orosz források szerint várják az RVV-SD sorozatgyártását, ami a BVR kapacitás alapja lenne a jövőben. A régi R-77-essel ugyenezen forrás szerint nem foglalkozik az orosz légierő.
@stonefort: Sejtem, bár azért tegyük hozzá, hogy elméletben egy igazi multirole gépet kapnak. Tehát, ha az alapvetően egyfeladatos Szu-34-gyel szenvedtek ennyit, akkor az egy évet én elég optimistának érzem...
Igen, viszont azt se felejtsük el, hogy a kismillió exportváltozat miatt az oroszok eléggé benne lehetnek a rendszerintegrációban és a próbákban, azaz nem arról van szó, hogy ismeretlen területre hatolnak be...
@zord: Akkor a Szu-34-nél mi tart annyi ideig? Igen, távoli rokon, de akkor is Szu-27 leszármazott és úgymond "nem a levegőbe" fejesztették. Vagy ennyire nincs átfedés a két gép között rendszerszinten?
Szerintem a Szu-34-esre rányomja a bélyegét, hogy a kilábaláshoz képest "korán és rosszkor" kezdték, és sokáig csak tengődött a program.
Én úgy tudom egyébként, hogy a 34-esek nagyon más repülőgépek. És nem mellesleg Novoszibirszkben, a NAPO gyártja őket, nem az Amúr menti Komszomolszkban a KNAAPO.
A Szu-34-esek nem egyfeladatosak, de jelenleg egy feladatkörben használják őket annak ellenére, hogy a tavalyi évben a 10-es padlizsán gép szinte végig R-27-esekkel flangált Baltimorban, állítólag a BVR képességeket tesztelgették. Szóval egy feladatkörben zajlik a kiképzés és próbálják kiterjeszteni a képességeket, ha már van rá mód.
A NAPO volt a leginkább legatyásodva a három Szuhoj gyér közül, így itt kb 5 év azzal ment el, hogy a gyárat fel kellett készíteni a sorozatgyártásra. Komoly átépítésekre volt szükség. Ezután derült ki, hogy a gépeket is át kell tervezni, APU, új hajtómű és minimális aerodinamikai módosítás (egy-egy aerodinamikai kés a szárnyvégeknél felül) kellett. Komplex masina és nem egyszerű a gyártása sem.
A Szu-35-ösöket jobb feltételek mellett tervezték és gyártják is.
Akkor hálistennek nem voltak tévesek a benyomásaim arról, hogy nem szabad a Szu-34-est keverni a többiekkel...
...még az is lehet, hogy Novoszibirszkben más a szeszfok...:-))))
@zord:
Patriot esetén gyakran elmarad az altípus megnevezése, pedig lényeges hatótávolság és képesség szint emelkedést jelentett...
... szóval miről is beszélünk?
Ezt legfeljebb akkor tudhatjuk, ha látjuk az odaküldött technikát. Akkor is csak azt, hogy PAC-3 van-e, mert mást kívülről nem fogunk látni. Megmondani meg nem fogják.
Az biztos, hogy mind a három települő országnak van PAC-3-as rakétája, ami azt jelenti, hogy ehhez szükséges módosított, 65-ös radarjaik is vannak. Lefelé úgy tudom a radar kompatibilis minden rakétával, nem?
A Törökországba települő amerikaiak Oklahomából érkeznek:
@Beat it!: Hát nem emlékszel Zord nagy fogására a Shavitokkal? Szóval ott az izraeli légierő gyakorlatozott a magyar közlekedési hatósággal meg egyéb szervekkel. Az előbbiek repültek, az utóbbiak meg egymásra mutogattak, hogy ki milyen engedélyt adott ki az előbbieknek :)
Érdekes állítás, ha helyettünk Romániát írtak volna, akkor érteném.
Ami viszont a valóságot illeti, azt nem ismerhetjük. Máig senki nem mondta el, hogy mit kerestek itt a Shavitok, ugyanabban az évben az F-16I-k nem csináltak-e mást, mint airshow statikot. Ők bármit, ismétlem bármit megtehettek volna pszeudoország pszeudoléterében.
Érdekes, a spiné, folyton török-szír határt ugat, a parancsnok meg elmondja, hogy ők 120 kilométerre a szír határtól (Adana, Incirlik körül lesznek) "abszolúte semmit" nem tudnak csinálni szír légtérben. Hát ez persze nem igaz, de az amerikaiak, akik 50-60 kilométerre lesznek, bizonyosan tudnak.
Hát, van egy "logisztikai farok" a Patriot mögött...
:D
Hát ez nagyon jó! Hogyaszongya:
"Még vizsgálják, hogy a drónt az amerikai hadsereg légi gyakorlatai során használták-e. A bombázót a sziget partjaitól 380 kilométerre találták meg, a követség azt állítja, hogy nem használták felderítésre."
Ez nem egy célgép a US Navy-től? Még a táblán is ott van a "target" felírat.
Lehet, hogy már volt itt hír, de nekem újdonság. A kínaiak a T-38-asokat egyszer majd leváltó T-X tenderen indítani akarják az L-15-öst! Ez ám a bepróbálkozás!
Százegynéhány mega, de valóban megéri, aki nem tud svédül...:-))))!
Ezek az úgynevezett állócélok, a radar közelében lévő visszaverődések. Ahogy okosabbak lettek a radarok, ezeket a beüzemeléseknél feltérképezték, mint állandóakat, és eltüntették a megjelenítésből elektronikusan.
Ha egy hagyományos típusba egyszer eljutsz egy adott települési helyre, akkor az indikátorok közelében láthatsz egy kézzel rajzolt vagy fotózott állócél-térképet, ami arra szolgál, hogy segítsen az operátoroknak eligazodni.
Persze állócélok lehetnek messzebb is (hegyek), de a túlnyomó többségük a geometriából adódóan a radar közelében van, ami a gyakorlati minimális hatótávolságot is nagymértékben meghatározza.
@No°3 Szeti: A harci helis bejegyzésre gondolsz? Majd lefordultam a székről a "színvonal" láttán, pedig nem "szakterületem" a forgószárnyasok környéke...
Fel nem fogom, hogy miért erőltetik, ami nem megy. Bár ebben az is közrejátszhat, hogy az olvasóközönségnek mindegy, nagy részük minden hülyeséget elhisz.
Jó egy fos egy cikk, igazi első találatos google-keresés eredménye. Utánajárni? Ugyan, az fárasztó...
De egyébként igaz, az Index, Népszabóság címoldaltól pörög az ország, nem a valóságtól, ezt tudjuk.
Egyébként a HM vessen magára. A transzparencia hiánya szüli a spekulációt, köztük a legvadabbat is. Mert mi, akik ezzel kelünk-fekszünk, megszerezzük az magunk infóját, de mindig kerülőúton, okosságok révén. De ez nem pótolhatja a nyilvános folyamatot...
...én se vagyok híve egy EU elcseszett bürokratikus normái szerint lefuttatott, megtámadott, fellebbezett, több éves tendernek immár, de azért a főnök által egyszer képembe dörgölt "a kormány majd eldönti, hogy mi a jó a honvédségnek" hozzáállás, azaz hogy "kuss!" sem túl jó. Elfogadnám, ha értenének hozzá, de sajnos, nem az a tapasztalatom.
Igen, ilyen az, amikor valaki rengeteg dolgot összeolvas a témában, csak éppen forráskritikája nincs. Aki a Gripen 4500 dolláros óraköltségével számol, (meg az F-16-os hasonló számaival), az egyszerűen nem érti ezt az egész dolgot...
Brit EW-tanfolyamon a Thai légierő tagjai, valszeg a Gripennel kapcsolatban:
Royal Thai Air Force students graduate from MASS course
On 20 December 2012, six students from the Royal Thai Air Force graduated from the MASS (a Cohort plc company) Electronic Warfare (EW) Course. This EW course took place over six months, the first two of which were undertaken in Bangkok, and then continued in Alumina Court, MASS’s Lincoln facility, until completion. The students ranged in rank from Flight Sergeant to Wing Commander. This is the second EW course MASS has run for the Royal Thai Air Force (RTAF).
The graduation ceremony took place at the Washingborough Hall Hotel in Lincoln and was attended by Air Vice-Marshal Sopon of the RTAF, Andy Thomis, Chief Executive Officer Cohort plc, Ashley Lane, Managing Director MASS, Chris Stanley, EWOS Director MASS and Lennart Zettergren from the Gripen Project.
Ashley Lane, MD MASS, said “We congratulate these students on their graduation, which is the fruit of their hard work and which demonstrates the high quality of MASS’s expert trainers, instruction and facilities. We wish these graduates the best of luck in their future careers and we look forward to continuing our training work with the Royal Thai Air Force.”
Andy Thomis, CEO Cohort plc, added “This is an important milestone to mark the successful completion of the Electronic Warfare course by our six students and I am delighted that Air Vice Marshal Sopon and such a senior team are here to do this. I am also very pleased to be able to congratulate this very successful class of students on their achievements over the last six months.”
Air Vice-Marshal Sopon, Royal Thai Air Force, expressed his sincere thanks for the professional AdvancedEW training delivered to his RTAF Officers, stating that the six-month course has strengthened the existing MASS/RTAF relationship.
@zord: De most komolyan, ezért fizetnek? Mert akkor vegyenek fel engemet és feleannyiért írok egy (n+1)^3-szer objektívebb megközelítést. Vagy akár ingyen is, mert ekkora bullshit elég késztetés arra, hogy ingyen is megcsináljam...
Mellesleg a bázison 55 darab J-6 drón is található, bár a színük alapján én célgépeknek gondolnám őket, nem "attack drone"-oknak, amint azt a Kanwa sugallja.
Valaki megmondaná, hogy az OMSZ helikopteresei repülhetnek éjjel, rossz látási feltételek mellett. Képesek erre a gépekkel, csak mert Debrecenben nem egyszer repülnek, már majdnem teljes sötétben is. Lehet erről tudni valamit?
Ja, és ez persze véletlenül sem volt sajtónyilvános...
De jól érzem magam, mert éppen most kaptam meghívót a "Nyíri bakák a Donnál" című kiállításra. A kérdés csak az, hogy 1942-es, vagy 2013-as honvédelmi kommunikáció a cél?
Szerintem gond nélkül megy az éjszakai VFR/IFR nekik. Hogy az éjszakai rossz idős terepleszállással mi a helyzet azt nem tudom, de szerintem ez nincs benne, mert se NVG, se FLIR nincsen a gépeken. Bár az is igaz, hogy a belesetek 99,9 százaléka legalábbis szilárd burkolatú úton közvetlen közelében és/vagy településen történik.
@zord: Én is azt gondolom, hogy ez növeli a Hadsereg elismertségét a lakosság körében.
Remélem hogy a katonáknak a megfelelő ellátás, váltás, melegedő hely stb. biztosítva van.
Elolvastam a HM Facebook oldalán is a hozzászólásokat és néhány hozzászóló nincs erről jó véleménnyel. Az adatlapjukon meg látszik hogy munkahely: xy bázis.
Valahol olvastam olyan híreket is hogy a lakosság nem tudja hogy már nem szabad a csapvizet inni, illetve nem tudja hogy van a településen vízosztás. Így a katonák munka nélkül állnak egész nap.
A Mi-25 kicsit hevi az elején, de azért amit ma lehet tudni, azt elmondta. Messze nem annyira gáz szerintem, de az persze érződik, hogy Tálasnak nem a haditechnika az asztala.
Sajnos, teszem hozzá. Nálunk sajnos azon a területen, amin ő is dolgozik, nincs elég hangsúly a haditechnikán, pedig kellene.
Sajna nem tudom linkelni, mert nyomtatott anyag az AFM-ből. Amerikai illetékesek felvetették, hogy az afgánoknak A-10-eseket adjanak át.
Én nagyon félek, hogy a kivonulás után előbb-utóbb nagyon durva méreteket ölt a polgárháború. Még ha maradnak is amerikai repülők, akkor a nagy mennyiségű, a világ által beléjük helyezett haditechnikai cucc egy része rossz kezekbe kerül. Kezdve a járművektől a Mi-17-eseken keresztül ....
Ami Hendét illeti, inkább arra kellene figyelnie, hogy Afganisztán kapcsán a Pantagonban immár nyíltan beszélnek a "Zero Option"-ról. Remélem nem akarunk annyira jó szövetségesek lenni, hogy az amerikaiak nélkül is maradunk...
Nyilván volt már, a törökök 4 milliárd dollárért vesznek is lérakot, négy induló, gondolom, PAC-3 lesz belőle. Érdekesség, hogy a törökökhöz telepített külföldi Patriot-komplexumokhoz elvben török személyzeteket kell képezni, azok működtetik, így már érthető a nagyon lassú átfutás.
@samoth: Az egész videó egyetlen haszna a végén látható fegyverkonfig vizuális megjelenítés, meg pár infó, amivel az "ottawás" cikk cáfolható. Valahol vicces, hogy a kívánt és ajnározott NG kőkemény marketing filmjével lehet cáfolni az írást. :)
@Open Skies: Most már igen. Közröhej. Nagyon hatásos a Gripen marketingje, a 4700 dolláros repóra mindenol feltűnik. Tiszta vicc. A kerozin ára majdnem ennyi egy órára vetítve, ha légiharc is van és fogyasztanak rendesen...
Az is vicc, hogy egy papíron létező gép repóráját is ebből a nevetségesen ferdített értékből saccolják vagy ennyinek veszik az NG-t más helyen.
Az is iszonyatosan homályos, hogy az F-35 költségére hogyan hozzák ki a 20k dollárt.
Az én tippem az, hogy egyszerűen hazudnak. Az F-35-nél a depo level szintű karbantartásoktól kezdve minden számolnak, az Gripennél meg egy meghibásodásoktól mentes fordulót meg tankoltást.
Elképesztő, hogy ha ez Jane's, akkor mekkora ökörségekhez adják már nevüket.
A magyar Gripen szerződés árából a büdös életben nem jön ki a 4700 dollár, tekintve, hogy a kerót mi tesszük bele, ami majdnem ennyi. A minden mást levonsz, és maradványértéke lesz a gépnek, akkor sem jön ki.
Hahaha, jó kis film. Az izraelieknek szokott ilyen lenni, de a legjobb, amikor a kiállításon színészekkel nagy képernyő előtt el is játszák élőben...
Ami a költségeket illeti, egy mai gép több tízezer dollárért csinálja óránként amit csinál. Minden összeg, ami 10 e alatt láttok egy olyan részösszeg, ami köszönő viszonyban sincs azzal, hogy mi ezeknek a rendszereknek költséghatékonysága.
Igen, ha jól emlékszem, az első tíz évre vonatkoztatva a 2003-as módosítás szerint (amiben ugye bekerülési költség is benne volt még), nekem 76 ezer dollárra jött ki, mondták is a gépek beérkezése utáni időkben Kecsón, hogy 14 millióért repül óránként a kicsike.
A 2012-es módosításból kikerült a bekerülési költség (mivel nem lesz miénk a gép 2026-ban sem), így jócskán ugorhatott lefelé a szám, akár a felére is.
Ehhez azért annyit ehhez hozzátennék, hogy az én 2003-as számításom kizárólag a svédnek utalt pénzt tartalmazta, a hazai költségeket, személyzetet, kerót, specifikus infrastruktúrát nem.
@zord:
Meglepő egybeesés, az eredeti 200 milliárd körüli szerződésben én is nagyságrendileg 50-50%-ra becsültem a gépek árát és az első 10 év üzemeltetési költségét. (És persze keró, fegyverzet és magyar személyzet nélkül). Inflációval egyáltalán nem számoltam.
Egyébként elég durva, hogy a gépek árát kifizetjük gyakorlatilag 10 évnyi pótalkatrészért.
8 JAS-39 started today the 11 January 2013 from Malmö, southern Sweden together with 2 KC-10 for Red Flag. They are followed by a An-124 for transports. The air unit is the 172 squadron from Ronneby/Kallinge in Southern Sweden.
The flight is planned with 3 jumps, with stops at Azores and Maine.
@zord: Pont ez az. Magában a keró költsége 2-3 ezer dollár / órás tétel pluszban. Egyszerűen nonszen 8-10 ezer dollár alatt a szuperszonikus vadászgép üzemeltetésről beszélni és ez a szám is úgy jön ki, hogy tényleg csak a gép beszerzése nélküli költségek, tehát a gép ára nincs benne.
Az, hogy az F-35-nél meg hogyan mernek 20-30k-s értéket szemrebbenés nélkül leírni, szintén vérlázító. A mai szemmel félig avítt F-15 üzemeltetési költsége sincs ennyi, pedig kéthajtüműves. (A hajtómű és a top avionika adja a gép karbantartási költségének túlnyomó részét tudtommal.)
Az meg tényleg megalol, hogy a Gripennél, ami 800 óra után meg nagyjavításra van pofája leírni 4700 dollárt. Milyen gyakran van depo level maintanance a jenki vasakon...? Az F-35-nél mi a tervezett érték? Igen, én sem tudom ezeket, csak én legalább akkor nem nagy pofával fogom, az behazudok mindent a Gripenre. Az ottawás cikk gyak. ausairpower csak nem "we want F-22", hanem "we want Gripen NG" szellemben íródott.
Nagyon részletesnek nem kell lennie, hiszen a meglevő írásaim nagyon komoly alapot jelentenek hozzá. A nagy kérdés az, hogy hogyan írjam meg az angolt, hogy ne legyen túl bonyolult. Bár én nem fogom bullshit linkekkel teletömni, amit lehet, hogy sokan majd úgy értelmeznek, hogy "nincs forrás".
Más. Egyes források azt állítják, hogy a MiG-23MLD képes volt R-27R alkalmazására. Én azt hittem, hogy csak tesztlövészet volt, de végül nem rendszeresítették a gépen, csak az R-73-at, és azt is csak sisakcélzó nélkül. Erről ki mut tud?
Azért érdemes odafigyelni a mali francia intervencióra (egy helikopterpilóta is elesett), mert kb így merülnek fel a fenyegetések és a konfliktusok. Ezért nem lehet az aktuális bizt. pol. környezetre alapozva 30-40 év élettartamú haditechnikát beszerezni.
Érdekes, hogy mennyivel növekedett a gyorsulási idő 0.8 Machról 1.2-re (különösen az F-35C-nél) és csökkent az állandósult túlterhelés értéke mindhárom típusnál (különösen az F-35A-nál).
Pár gondolatot az általam linkelt F-35-ös jelentéshez.
Az első, ami szembeötlő, hogy tisztán, a számok nyelvén az F-35-ös mind a három verziójánál jelentősen csökkenteni kellett az állandóan fenntartható túlterhelés limitjét, miközben a 0.8 Machról 1.2-re mért gyorsulási érték drámaian nőtt.
Bárhogy is nézzük, ez szörnyű. Essünk is seggre lendületből és temessük is gyorsan az egész F-35-ös programot, mi több a Lockheed Martint, vagy akár az egész amerikai repülőipart.
Mert a számok nem hazudnak. Feketén-fehéren ott van minden.
Vagy. Vagy vegyük észre, hogy bár a számok nem hazudnak, de a kontextus az amiben vizsgálni kell őket. Vegyük az első adatot. Tudunk vele mit kezdeni? Én speciel nem, nem tudom eldönteni sem azt, hogy az ötegész akárhányról közel ötös értékre csökkenő túlterhelési adat egy nagy vagy egy kis veszteség. Egyátalán milyen tömegadatoknál mérték ezt? Befolyásolja ez bárhogy is a maximális értéket? Azt milyen körülmények között és meddig lehet fenntartani?
Gyorsulás. 0.8-1.2 egy szép tartomány, de mi van az alatt és felett? Milyen magasságon? Milyen tömegadat mellett? Nincs kizárva, hogy a gép 0.8 Mach-ig kiválóan gyorsul, majd aztán torpan meg. Gond lehet ez? Okoz ez problémát ennek a típusnak?
Ez se tiszta. Kiderült, hogy a vízszintes vezérsíkok kompozit elemeinek rétegeinél fennállhat a veszély a szétválásra, maximális repülési magasság illetve sebesség rezsimen, rezsimeken. De kiderült, hogy van mód a konstrukció megóvására.
2012-ben ismét sok dolog derült ki a típusról, de megint csak azt tudjuk, hogy a nyilvánosságra hozott eredményeket képtelenek vagyunk korrektül értelmezni a megfelelő háttér teljes ismerete nélkül.
@KGyST:
Ennek a bloglapnak a felső részében a bal oldalon a váltakozó fotók alatt van egy olyan, hogy "friss topikok". Érdemes ránézni, mert ott van a legutóbbi 5 topik legfrissebb kommentje.
Ott megtalálod azt a témát, ahol ezt a hírt és cikket az elmúlt 2 napban már kiveséztük.
@Allesmor Obranna: Én többször találtam rá utalást, hogy a KPP (Key Performance Parameters) mérése belső fegyverzettel értendő, azaz két egytonnással és két 120-assal, a B-nél két 450 kilóssal. A rossz adatoknak ellentmondanak a pilóták, de hogy ez mennyire korrekt, vagy marketing azt nem tudom. Annyi bizonyos, hogy a felületi terhelés mértéke megengedne nagyobb G értéket is, (kevésbé lassul a gép, mint az alacsonyabb felületi terhelésű típusok) A forszázs nélkül tartható 1,2 M is arra utal, hogy van elég tolóerő, a gyorsulásnál biszont nagyon számít a tömeg. Ha ezt is teljes belső fegyverzettel mért adat, akkor semmi gond, mert vadász konfigban akkor nyilván még jobb. Annyi bizonyos, hogy nem véletlenül ilyen hosszú a berep program, sok a megoldásra váró probléma. A mellékelt anyag nagyon jó (mikor olvashatunk ilyet bármilyen nem amerikai típusrüól?) amit összefüggéseiben kell nézni, nem egyes adatokat kirángatni.
Nos az anyag, ha tényeket ír le, nagyon jó. Induljunk ki abból, hogy tényeket ír le (miért írna valótlant?).
Az én fenti eszmefutattásom nem is erre az anyagra vonatkozott, hanem az adatok értelmezésére. Magamból indultam ki, ahogy nekikezdtem olvasni, szemeimmel vadásztam a nyilvánosságra kerülő paramétereket, hogy végre bővüljön a gépről alkotott kép. Aztán meg is lett. Pontosan így csinálja szerintem bárki más is, a baj abból van, ha valaki - ahogy te is írod - nem összefüggéseiben kezeli és ebből ír valahol, egy mérvadó fórumban, újságban elemzést. Nosza, kiderültek a legújabb tények és láss csodát, az eredmény egy nagy szégyen!
Igen, valóban nem egyes adatokat kell kirángatni, de ha jobban megnézed, a repülési paraméterekről csak ezek az egyes adatok vannak leírva. Hogy a többi miért nem, az most szerintem mellékes, de pont emiatt lehetséges (és szerintem ez be is fog következni), hogy nemsokára megjönnek a lesajnáló "elemzések" a típusról.
Az lehet csalóka, hogy más típusról még ennyi se kerül nyilvánosságra, emiatt ezt a pár sort próbálják meg majd ízekre szedni, holott pont ez az a pár sor, melyet nem kéne a háttér ismerete nélkül boncolgatni.
A Red Flagra KC-10-es támogatással települő svéd Gripenek egyikének letörött az utántöltő csonkja, az egész csapat kénytelen volt Mildenhallra kitérni.
@molnibalage: A meghibásodott gép hazarepült, helyette küldenek egy másik gripent. Mennek majd tovább együtt. Valószínűleg ezt a lehetőséget is figyelembe vették a tervezésnél a svédek, van tartalék gép.
Ilyen mindenkivel előfordul. 2011-ben a svédek végig felderítettek egy háborút majd minden bevetésen utántöltéssel gond nélkül.
Most pedig volt B-terv, és mentek tovább. Azért kellett megszakítani, hogy együtt maradjon a csapat. Utólag nem lenne még egy tanker a később érkező pótgépnek. Az Atlanti átrepülése tankertámogatással rutinnak tűnik, de nem az, még az amerikaiaknak sem. Szigorú szabályok, mechanizmusok vannak, amiket nem lehet kikerülni.
@zord: Ezt én is tudom, az F-15 cikk is foglalkozott ezzel akérdéssel. Demó célból CFT-s F-15 utántöltés nélkül átrepült a nagy víz felett, de ezt kb. egyszer hajtották végre és soha többet. (Én nem találtam rá adatot, hogy mégegyszer előadták volna.)
Egyszerűen minden más opció olcsóbb annál, mint egy banális vagy kevésbé banális hiba miatt elveszteni egy 50-100 milliós gépet. Ehhez képest mínuszos költség az, hogy akkor mégegyszer nekifut az ember...
Naiv ügyfél kérdés:
ez a letört Gripen-csőcsonk mennyire tekinthető típushibának? Szokott ilyen mással is előfordulni, ez gyakori eset? (Én idáig csak a hajlékony cső szakadásáról hallottam, de ez nem jelent semmit.)
Egy kis kutatással lehet több típusról is találni ilyesmit. Egy teleszkópikus/zárható-nyitható csonk gondolom nem bír annyit, mint a merev, és azt is el tudom képzelni, az előbbiek inkább törnek, míg az utóbbiak inkább kosarat szakítanak. De ez csak amolyan megérzés, és biztos adott helyzet függvénye, hogy mi és hol nem bírja...
@Hpasp:
Lehet hogy Nyevákkal lepték meg a lázadók a franciákat?
A három komplexum elvileg egymástól messze eső két helyre került, mivel 2 technikai osztályt, és két Akkord gyakorló berendezést vettek.
Az első komplexum szinte biztos hogy a főváros (Bamako) védelmébe került, a két M1A komplexum pedig valahová máshová...
... most lenne jó ismerni Mali fontos városainak sorrendjét.
@molnibalage:
Lehetne tartani egy előadást az Sz-300P és a Patriot rendszer elemző összehasonlításából, kérdés hogy mikor, hol, és ki lenne egyáltalán kíváncsi rá...
International Military Helicopter is the largest and only European military conference dedicated to the challenges of operating rotary-wing assets in contemporary theatres.
This event showcases recent experiences by senior military commanders from twelve different nations on topics ranging from enhancing attack capabilities, combat search and rescue, night vision and more.
@zord: A 2012-es első tíz éve enélkül volt ilyen magas? Tehát ez tényleg csak a bérlés és üzemeltetés megteremtése került ennyibe...? Mert akkor a Gripen minden, csak nem kurvaolcsó. Sőt...
@molnibalage:
Ami adatot én találtam, aszerint a magyar Gripen valahol az U-2 és az RQ-4 környékén van repült órára eső költség szempontjából, kétszerese az F-22-esnek. (Viszont olcsóbb az SR-71-nél, annak 100 000 $/óra felett volt a költsége, akkori dollárban :-).
Én még anno 95-96-ban kaptam ilyen ARAK-Gripen ilyen papírképeket a sajtócsomagban.
Egyébként a Talon és más (pl ukrán!) programok arra mutatnak, hogy ezektől a NIR fegyverektől korai volt a búcsú, a hajtómű/harci rész megőrzése mellett, lézeres fejjel ellátva még ígéretes jövő áll előttük. Ha repülőgépről nem is annyira, helikopterről mindenképp.
Uraim, álljunk már meg egy pillanatra. Nehogy azt higgyük már, hogy a Gripen a világ legdrágábban üzemeltetett repülőgépe!
Egyszerűen arról van szó, hogy rendelkezésre állnak bizonyos keretszámok, amiből tudunk számításokat végezni. Nem sok példát tudnék azonban mondani arra, hogy máshol ismerjük ezeket a keretszámokat. Mindenhol csak ránk tukmálnak egy óránkénti számot, de hogy ez hogy jött ki, milyen keretszámokból azt senki sem árulja el...
A 2003-as szerződésmódosításból anno általam kikalkulált hetvenx ezer dollár az akkori projekció volt a 2006 és 2016 közötti 16800 óra üzemelésre, bekerülési és egyéb járulékos költséggel együttesen. Azaz az első tíz év meg volt terhelve a gépek bekerülési költségével, ami nem fair, de tény, hogy a 2003-as szerint az első tíz évet ilyen fajlagos költségekkel repülték volna.
A pontosítás végett egyébként annyit megtehetnénk, hogy összeadnánk a svédeknek eddig átutalt összegeket, kerót számolnánk, és ezt vetítenénk rá az eddig lerepült 8000 órára (persze ez nem minden, de jó alap). Ebből tudnánk egy de facto peróraköltséget számolni.
@zord: Szó sincs erről. Viszont a 4700 dollár / óra érték vastagbőrős hazugság. Pontosan azt akarom saccolni, amit te, némi intuitív korrekcióval. Mondjuk a kerófogyás is saccolás, viszont a kerófogyás a feladattól is függ ugye.
Egy intenzív manőverező légihar során 20 perc alatt megeszik a pótos és a gép belső készletét is, tehát órára felszorozve igen zsíros tétel lesz a keró. Ellenben egy nagy hatótávolságú csapásmérés gyakorlásnál, ahol adott esetben 2 órát vannak fent....
Azért kérdem, mert a kritikához valami számot is akarok mondani és nem csak leírni, hogy kb. F-16C szint, tehát ~8-10 k $/óra. Mondjuk ezzel szemlélettel is lazán űberelném az cikk szerzőjét...
Szerintem az a lényeg, hogy sugallni kell: annyiba kerül a gép, amit adott időegység alatt kifizet érte az állam, tokkal-vonóval. Más számításnak az adófizető felé NINCS ÉRTELME.
@zord: Ma belekezdek a kritika megírásába, nagyon szívesem venném, ha te is átnéznéd. Nem csak a szkmai szem miatt, hanem azért, hogy azért "pollkorekt" maradjon annak ellenére, hogy ugyebár azért én kívülálló vagyok, hiszen nem vagyok kanadai. :)
"Saját lehetőségeinek és az igényeknek megfelelően Magyarország kész részt venni mind a Franciaország által Maliban indított, az Európai Unió által most hivatalosan is megtámogatott katonai akcióban, mind pedig a létrehozandó kiképző küldetésben - közölte magyar újságírókkal Németh Zsolt, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára".
Nincs elég bajunk itthon, nem lenne meg a helye a Honvédség fejlesztésében a PRT bezárásával megspórolásra kerülő pénznek....nem, új háború kell nekünk, AFRIKÁBAN.
@zord: ez is azt igazolja, hogy olyan, hogy "inkurrencia" nem létezik...
(Némi költői túlzással, nyilván, de az idehaza folytatott gyakorlatot nem igazolja semmi.)
Ja, most olvasom tovább Német "Zseni" Zsolt nyilatkozatát:
"A Honvédelmi Minisztérium illetékesei megkezdték az egyeztetéseket arról, hogy Magyarország milyen módon, milyen mértékben vegyen részt a katonai akcióban, illetve a kiképző misszióban. Németh Zsolt utalt arra, hogy Magyarországnak vannak például katonai légi járművei, illetve katonaorvosi kapacitásai."
Mije van a Magyar Honvédségnek? Katonai légijárművei Maliba? A két Ancsa, a tönkresanyargatott helikopter "flotta"?
És az örök kérdés. Persze teoretice. A lízingelt Gripennel lehet menni háborúzni? És ha igen, lehet esetleg Svédország ellenében is? Vagy ha nem lehet Svédország ellenében, akkor Svédország barátai ellenében se lehet?
Egyátalán ki dönti el, milyen katonai célra használhatjuk a lízingelt fegyvert? Mi, vagyis az alkalmazók, akik fizetnek érte, vagy a lízingbe adó, aki a tényleges tulajdonos és a lízingszerződésben a másik, egyenrangú fél?
Én úgy becsültem a Gripen költségeit, hogy az eredeti 220 milliárd forintból indultam. A honvédelem Matolcsyja anno a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy milyen jó üzletet csináltunk, mert a költségek csak 45%-kal nőttek, miközben a repült óra 95%-kal (mivel nem vesszük meg újra a gépeket), ebből nagyjából ki is derült, hogy az eredeti program költségeinek 45% ment a repült órák 95%-ára, azaz a költségek fele ment el a gépekre, a másik fele a pótalkatrészre. Ebből jött, hogy kb 100 milliárd, 200-as árfolyamon 500M$ ment a 16 000 órás üzemeltetésre.
@KGyST: Továbbra sem értem. Mivel az első tíz év után nem maradtak volna itt és most sem, ezért a gépek ára hol van elrejteve...? Akárhogyan nézem a Gripen nemhogy olcsóbb lenne, de sokkal drágábbnak tűnik egy F-16C-nél hiszen a kerót és a kiszolgáló személyzet bére nincs is benne a svéd keretben, ami még 2-3 ezer dollár / óra...
@molnibalage:
Ki mondott itt olyat, hogy a Gripen nem drága? Én csak annyit mondtam, hogy az SR-71-nél olcsóbb. :-)
Az első tíz év után természetesen a gépek magyar tulajdonba kerültek volna, ezt a módosításnál változtatták meg a lángelméink, mert akkor még valami nagyjavítást rá tudnak tolni a svédekre.
@KGyST: Azért egy nagyjavítás ennyire meg nem lehet drága, hogy ez így megérte volna nekünk. Akárhogyan nézem, a svéd marketing dumát sokan megkajáták, pedig a jelek szerint köze nincs a valósághoz.
@KGyST: Nem nagyon tudlak követni...
1) Mi az újdonság abban, hogy
"kb 100 milliárd, 200-as árfolyamon 500M$ ment a 16 000 órás üzemeltetésre"?
Eddig is tudtuk, hogy a költségek kb. fele-fele arányban oszlanak meg a gépek ára és és az üzemeltetés között (ezzel lehet hozzávetőlegesen számolni lízing esetén minden nyugati típusnál). Mellesleg 2012. közepéig ugye lerepültek 7000 órát.
2) Miért is nyírtuk ki a légierőnket 2026-ig?
Elvileg most majd drasztikusan csökkenni fog a repült órára eső költség. (Már ha a kerót is odaadják...)
***
Mellesleg az én számításom mást hozott ki.
Abból indultam ki, hogy a szerződés értéke 2012-ben már 340 Mrd Ft volt (devizahitel, ugye) és volt 7000 óra repülés.
A szerződésmódosítás ismert adatait (ár +45%, a repidő +95% össz. 32800 óra) figyelembe véve a szerződés teljes értéke 2026-ig 493 Mrd Ft-ra adódik.
2012-ig kifizettünk kb. 200 Mrd Ft-ot, ami a 7000 órához képest 28 M Ft/ órára adódik (200-as dollárral 142ezer/óra) + keró.
2012-2026 a fennmaradó 25800 órára ki fogunk fizetni 293 Mrd Ft-ot; 11,35 M Ft/óra (200-as dollárral 56ezer/óra) + a keró.
1. szerződés: 2001
160 milliárd forint
20 800 óra
10 év
a gépeket a végén vissza kell adni
=7,7 millió Ft/óra
2. szerződés: 2003,
240 milliárd forint,
16 800 óra
10 év
a gépek a végén maradhatnak (a maradványérték kifizetésével?)
=14,3 millió Ft/óra
3.szerződés:2012
493 md Ft(=350 milliárd Ft + a forintgyengülés)
32800 óra
20 év
a gépek a végén maradhatnak (illetve bármikor a miénk lehet, ha a szerződésből még ki nem fizetett pénzt egy összegben kifizetjük)
@Open Skies: érdekes, hogy ki-hova jut... :)
Jónak gondolom, amiket kihoztál.
(Tekintetbe véve, hogy azért eléggé sötétben tapogatózunk...)
Van azután olyan csavar is még a dologban, hogy 10 százalékponttal eltér a forintromlás miatti értékarány változás SEK/HUF (2 év alatt ~18%) és USD/HUF (2 év alatt ~28%) relációban. (A szerződést svéd pénzben számolják, ha jól tudom.)
De ezt ma éjjel már nem állok neki belekalkulálni... :)
@zord: Megint csak azt mondom,amit mondtam már Afganisztán kapcsán.
1.) Ha nem akaródzik külföldi missziókba menni, akkor nem kellett volna belépni a NATO-ba, akik most, saját érdekeik védelmében (ami nem feltétlen egyenlő a MI érdekünkkel) háborúba mennek.
2.) Ezeknek a lokális csetepatéknak (Líbia, Mali) többnyire az a kiváltó oka, hogy a Rafale, Eurofighter és tsai még nem rendelkeznek hadi tapasztalattal, és kell nekik néhány ilyen. Az USA a háttérből figyeli az önálló atlanti-európai szárnypróbálgatásokat, és nem lép. Szerintem a második vh. óta ezt szerették volna elérni,ha Európa végre a saját lábára áll, és a saját érdekeit saját maga védi, nem pedig folyton Sam bácsi nadrágszárát rángatja, hogy az segítsen neki.
3.) Az ilyen konfliktusokba azért jó, ha mi is bekapcsolódunk, mert itt viszonylag olcsón lehet harci tapasztalatot "venni", mert lássuk be, hogy a kockázat minimális, (Afganisztánhoz képest is), másrészt a hozadéka az meg nagy: éles(!) harcászati tapasztalat, együttműködés nagyobb tapasztalattal bíró szöv. haderőkkel, stb.
Nekünk hülyeség lenne kimaradni ebből. Nem kéne leporolni a "mű-pacifista" lözungokat, hogy "csak humanitárius, víztisztító, vegyvédelmi alakulatokat"
Egy magát komolyan vevő (mégoly kicsi) haderőnek tessék szépen felvállalni, hogy igenis MI is beszállunk a pofozkodásba, és keményen odatesszük magunkat.
Nem lehet mindig azon rinyálni, hogy
"jujj, oda nem megyünk, mert ott gonosz iszlamista bácsik lőnek ránk."
Szerintem az ilyen missziók pol. és gazd. hozadéka bőven meghaladja a befektetés mértékét.
A repülő eszközök megemlítésére két gondolatom van:
Vagy a pápai gépekről szól, ami ugye "nagyvonalú felajánlás", tekintve hogy nem mi fizetjük. :):)
Vagy valami kis "ráutaló magatartás",hogy "tessékmásziveslenni helikoptereket adni nekünk, olcsón, gyorsan" mert mennénk csak még nincs mivel. Szóval egyfajta lobbizás része a felajánlás.
Félre ne érts:
Nem akarom a magyar honvéd vérét hullatni idegen érdekek miatt, de alapvetően a katona feladata az, hogy harcoljon. Aki ettől megijed, válasszon polgári foglalkozást.
A lízingelt Gripennek igenis lehet hadba vonulni,főleg, hogy azért vannak. Max a gépveszteségnél előáll az "összetörtem a hiteles autómat" eset.Tíz évig fizetünk egy gépért, ami a sivatagban szétszóródott.
"Kockázat nélkül nincs győzelem" - Sir Edmund Hillary
Még valami:
A kockázat annak ellenére is minimális, hogy a franciák elveszítettek egy (vagy több) repülő eszközt már a helyszínen. Ez róluk szól.
A francia hadseregtől az is valami hogy egyáltalán a műveleti területen képes egyedül harcolni.
Tartok attól, hogy ha nagy szárazföldi offenzíva elakad a "jól felfegyverzett iszlamista lázadók" ellenállásán, akkor megint a britek kotorják ki a franciákat a szarból.
@Batkaa: Az ellentételezés tudtommal lezajlott, csak nem verték nagydobra valamiért, amit nem nagyon értek. Anno az sg.hu fórumon Bucser linkelte azt, hogy mibe és hol fektettek be a svédek, kb 4 éve.
Az, hogy mennyibe kerülne az F-16C elég nehéz megmondani, de nem hiszem hogy nagyon eltérna a nagy áltagtól. ~ 8 ezer USD/órát szotak emlegetni az F-16C Block 52-nél, de hogy ebben a depo level költségei is benne vannak vagy csak a csapatoknál végrehajtható, vagy az intermediate szint, azt nem tudom.
Egy biztos, a magyar Gripen flottára költöt pénzek ismeretében nemhogy a 4700 dolcsi / óra, de már az is igen vastagbőrős kijelentésnek tűnik, hogy a Gripen a legolcsóbb. Inkább azt mondanám, hogy hála istennek a Mirage-2000-nél olcsóbb - hát annál a jelek szerint nem túl nehéz - de én azt látom, hogy labdába nem rúg az F-16C mellett.
A Sólyomnál a gépek beszerezési árával és üzemeltetésével folyamatosan leolszva jön ki ennyire 25-30 ezer dollár / óra táján. Tehát a gépek teljes élettartama alatt minden karbantartás korszerűsítés és a gépek árával. Nem fajlagos költségnékt, hanem cakk-pakk minden elköltött cent a képesség megteremtésére és fenntartására. A magyar Gripen szerződés árait kettővel elosztva és a keró költséget levona sem jön ki ez.
@Open Skies:
Továbblépve az eredményeidből, bár a dollárban számolás még mindig nagyon becsapós (hiszen a svéd koronából forintba átszámolt összegek kisebb mértékben inflálódtak, mint a forint/dollár infláció).
A gépenkénti bekerülés dollárban:
Ha a szerződés 2012-es értéke nem változna 2016-ig, 10 év alatt a gépek lízingje, 340/2= ~170Mrd Ft lenne, ez (USD=200) 850M USD, ami gépenként ~60M dollár.
A support 20 évre 170+(493-340)= ~323Mrd Ft, ami ~1615M USD, gépenként ~115M dollár (20 évre!).
Nagyjából tehát a fenntartás költsége konstans, az első 10 évben némileg magasabb, ami elkönyvelhető az új technika rendszerbe állítása körüli költségnek.
Az évenkénti support átlaga kicsivel több, mint 16 milliárd Ft (+keró), ami normális honvédelmi költségvetés mellett (300 milliárd felett) kigazdálkodható összeg, illetve nem gátja a többi fejlesztésnek.
A nehézségeket nem a Griff-program okozza, hanem a kritikus szintre süllyedt költségvetés.
@molnibalage: Ezek az értékek melyik üzemeltetőtől valók, az USAF adatai?
Nem azért, mintha kételkednék benne. A transzparencia az AEÁ-ban elég jó.
@Batkaa: Ha 10 ezer dolláros közvetlen üzemeltetési költséggel számolsz, és 8000 órás élettartamba számolsz 50 millás gép teljes amortizálását és mondjuk 10-15 milliós upradet és depo szintű felújítást akkor sem kapsz +10k-nál magasabbat a 10k "tiszta" (?) költséghez. Igazából a 25-30k erős felső becslés, de még ezt is lazán felúlmúlja a Griff. Akárhogyan számolom első látásra nemhogy szar, de kész katasztrófa a Gripen.
Sajnos süket fülekre talált fenti megjegyzésem. A magyar programon kívül nem ismerek olyan programot, aminek a keretösszegeit (legalábbis annak a legnagyobb tételét) konkrétan ismernénk. Mennyit költ pl. Hollandia évente arra, hogy F-16-osai vannak, és azok x órát repülnek? Tudjuk? Nem tudjuk. Rész dolgokat látunk, megrendelés itt, megrendelés ott, de az egész képet (vagy ahhoz hasonlót) nem. Ezért az összehasonlítás nem fair, nem lehet az.
Egyszer nemrégiben olvastam egy izraeli cikket, amiben mindenféle részletezés nélkül azt írták, hogy "egy vadászbombázó bevetése 100 dollár". Ez egy referencia nélküli semmiség, talán valami főgóré szájából hangzott el, mindenesetre számomra azt jelzi, hogy ez egy drága játék és a számok mindenképpen a több, illetve a sok tízezer dollár között mozognak.
@zord:
na ezaz. olyan dologról vitáznak itt egyesek, melyek abszolút flexibilis dolgok. A vadászgép üzemeltetés bár technikai sport, de mégsem annyira exakt tudomány, mint hinnénk. Gripen és Gripen szerződés közt is lehetnek orbitális különbségek, hiszen minden a szerződő felek közti megállapodás része. Az adott futamidőre vett tüzelőanyag és üzemanyag költségek, kopó, vagy másképpen cserealkatrészek szerződéses ára, hozzájuk köthető munkadíj eseti dolog.
@Allesmor Obranna: Ez tény. Viszont igen nehéz kidumálni azt, hogy a totálisan jól túlbecsült F-16C-hez képest a "világ legolcsóbb" gépének reklámozott Gripenre 3-szoros ár jön ki 20 évre, ami azért már elég szép minta.
Ha az F-16C 10k $/óra költséggel repül (ez csak tényleg a kopó alktarész üzemeltetés, keró, személyzet bére, stb), amire jön rá a gép ára (ez legyen igen erős felső becsléssel 50 milla), meg mondjuk moderizálás és egyéb utólagos komoly mukakétn 20 milla/gép (véleményem szerint ez irreálisan magas összeg), akkor is mi jön ki, ha kirepülik a 8000 órát? Még 30k $/ óra sem úgy, hogy ez tényleg a megvalósult képességet jelenti. Ha hozzácsapod a fegyverbeszerzést, akkor sem lesz sokkal több ennél.
Gripennél nélkunk itt sem mardnak a gépek (!), fegyverzet nem túl sok - egyáltalán a szerződés része volt, tehát abban van az ár, agy külön üzlet keretében jöttek? - az érték 2-2,5-szer nagyobb.
Bocs, de iyen gigantikus eltérést már nehéz azzal magyarázni, hogy "dinamikus tényezők", amikor keró és személyzet kivételével mit nem adnak a svédek... Egyszerűen ordító a difi. Vajon miért is repülnek olyan keveset a svédek? Csak nem azért, mert drága...? [fejvakarás]
@zord:
Nekem ez a számolgatás azért hasznos, mert becsülhetővé, illetve arányosíthatóvá tesz egyéb beszerzési költségeket - hazai viszonyok között. Így nagyjából kikalkulálható, hogy mi fér bele a közeljövő honvédelmi kiadásaiba.
Ha bejön az ígéret, hogy 2016 után megerősítik a honvédelmi költségvetést, akkor sem várható 2020-25. előtt 350-400 milliárdnál magasabb büdzsé, nominálértéken sem. Ebbe a keretbe kell betervezni a beszerzéseket és a fenntartást (illetve a bérköltséget).
Meggyőződésem, hogy még mindig vannak belső tartalékok a költségvetésben, illetve ezt a mostani nyomorúságot úgy lehetne előnyére fordítani, ha a költségvetés visszaadásakor óvatosan bánnak a kiadásokkal, megpróbálnak elindulni egészségesebb költségvetési szerkezet irányába, vagyis elérni, hogy a jövőbeni ~340 Mrd Ft-os honvédelmi költségvetésből rendelkezésre álljon évenként 90-100Mrd fejlesztési forrás.
@molnibalage: Értem én, de melyik üzemeltető adatai ezek? (Nem kérek tőled forrásokat :) de legalább ennyit árulj már el.)
@Batkaa: Anno a HTKA-n (vagy itt?) volt egy különböző típusokra vonatkozó grafkion az egyik cikken, még arra is emlékszem, hogy valaki megjegyezte, hogy a B-2 nagy időszakos karbantartása miatt nőtt éppen a költség, és azt is megjgyezete valaki, hogy mennyire olcsó a C-17.
@molnibalage: Na most sikerült meglepned!
Szerintem erre gondolsz: htka.hu/2011/09/11/uzemeltetesi-koltsegek-alakulasa-az-usaf-kotelekeben/
Egy árva konkrétum nélkül, csak szép színes ábrák... :-/
És természetesen USAF... magyar viszonyok között az USAF költségei legalább dupláját simán lehet számolni, azon kívül az F-16-os 8000 óráját az itthoni üzemeltetési szokások mellett 60+ év alatt repülnénk ki... tehát soha, így viszont számunkra irreleváns a 8000 óra...
Igaza van Zordnak, értelmetlen ilyen összehasonlításokat tenni, amíg nincsenek összehasonlítható konkrétumok. Illetve akkor még ott van, hogy vajon ugyanazon az áron szállítanak-e ide, mint oda? (vö. UH-1-es ajánlat)
@Batkaa: Milyen alapon számolnál dupla költséget? Milyen mágkius tényező hatására kerülne többe...?
Mivel a költségek erősen változnak, nyilvánvaló hogy a mélyebb karbantartások, fejlesztések is szerepelnek benne, tehát mozgó átlagos. Akárhonnan nézem ez biztosan jobb alap, mint a 4700 USD/óra és punktum.
Szeritem annyi konkrétnum bőven vagy, hogy azért kilógjon a lóláb. Háromszoros különbség. Ez jóval túl van bemeneti változók szórásán...
@molnibalage:
Ez a 4700 USD/óra a kanadai cikkben volt, nem?
Nem hinném, hogy itt bárki hivatkozási alapnak tekintené, Te hozod föl rendre, hogy milyen hülyeség. Igen az.
Milyen alapon lenne nekünk többe, mint az amerikaiaknak?
Mondjuk azon, hogy milyen vastagon fogott a ceruzájuk pl. az UH-1-es ügylet kapcsán...
Ez természetesen nem Amerika-ellenesség, nyilván a svéd vagy angol, francia eredetű cégek is le tudnak nagy számokat írni és le is írnak. Kezdettől az a kérdés, hogy Magyarország számára mennyi lenne az F-16C (kedvezőbb lenne-e, mint a Griff)?!
Itt fajlagos üzemköltségről van szó, ami annál olcsóbb, minél többet röptetik a vasat. nálunk pedig a 14 gép jó esetben 1800 órát repül egy évben (majd egyszer, talán).
@Batkaa: Mindenkinek vastagon fogott volna. Ugyanis úgy állítjátok be, mintha az nekünk szólt volna, pedig nem. Bárki pályázhatott volna a gépekre, nem azért írták ki, mert mi kértük. Tehát nem azért volt dárga, mert "nekünk címezték". Senkinek nem volt "címezve", ahogy a MH MiG-29-es eladása sem. Meghirdették és megnézték, hogy van -e rá vevő.
@molnibalage: Azt szeretném a figyelmedbe ajánlani, hogy magyar viszonyok között lehet drágább az üzemeltetés, de nem hagyod magad... :)
Sajnos nem tudom vastagítani vagy aláhúzni: a fajlagos üzemköltség a lényeg.
A kevesebb repidőre magasabb költség esik és ez az F-16C-re is érvényes lenne, akkor is, ha nincs semmilyen elérhető és megbízható összehasonlításra alkalmas adat.
Mennyit repül egy USAF F-16C egy évben?
Uraim, ne essünk abba a hibába, hogy túltárgyalunk valamit, miközben már nincs további adatinput. Tudomásul kell venni, hogy a legtöbb helyen nincsenek meg azok az éves, évtizedes keretösszegek, amelyek a magyar program esetében rendelkezésre állnak, és amelyek jó kiinduló alapot jelentenének. Továbbá nincs sok vadászgéplízing sem a világon, amely a keró, személyzet, fegyverzet és kezdeti (nem felététlenül típus-specifikus) infrastruktúra kivételével mindent fedezne. A világon ma a vadászgépek 99,9 százalékát "kapun belül" tartják fenn, a miénk egy klasszikus, modern kapitalista kiszervezés. Amolyan "nem érdekel hogyan, legyen itt a pörgő gép, fizetek" jellegű üzlet.
(Szó esett itt a cseh tiszta lízingről, asszem a 19 milliárd cseh korona volt 2004-ben, amikor megkötötték tíz évre. Ez jó referencia magyar irányba, azzal a megjegyzéssel, hogy a magyar konfigurációban jóval több dolog foglaltatik benne minden szempontból, ugyanakkor a csehek jóval több órára kötötték).
A Gripem 4700 dolláros épp annyi konkértum van, mint ebben. A nagy büdös semmi. Pontosabban ez sem igaz. Mivel a grafikonnak nem fix értéke van nyilvánvalóan sokkal több mindent tartalmaz, mint a Griff viccesen behazudott értéke. Én úgy vélem, hogy a grafikon tényleg a "mindent bele" filozófia szerint készült, ezek mutatják azt, hogy tényleg mibe kerül a képesség fenntartása.
Szerintem minden igaz lehet. De részigazság. A 4700 se "ex has". Valamire vonatkozik, amit úgy adnak el, hogy az az óraköltség.
Az amerikai grafikonok is "operational" jellegűek, és "excludes modifications funded by procurement accounts". Namármost enélkül nem lehet tudni, hogy "tényleg mibe kerül a képesség fenntartása". A magyar Gripen kontraktusban például benne volt (és mint kiderült van) ez is.
@zord: Persze, kb. két forduló közötti költség, 0 alkatrész cserével. Tehát egy "tökéletes forduló". A keró ára nagyságrendileg 1 USD/kg. Ha dogfight és BVR gyakorlat van, akkor pótossal együtt ennyi 1 óra alatt lazán elfüstöl. És ez még csak a keró. Ha hozzáadjuk a személyzet és más fogyóeszközök és a földi infrastuktóra használat árát, akkor átlagos a "tökéletesen tiszta fordulóra" ennyi kijön. Apró szépséghiba, hogy ilyen elven számolva egy F-16C sem 15k dollárért repül, óránként. Tehát a kritikám arra for rávilágítani, hogy az EGYETLEN fair összehasonlítási alap az, hogy ÖSSZES elkötött pénz folyamatosan átlagolva az órákkal. Tehát mikor eljön az első 800 órás mély beavatkozás a Griffen, akkor bizony ihaj...
Az exclude rész nem egészen világos nekem, hogy mit jelent vagy mire vonatkozik. Az upgade költségét nem tartalmazná..? A depo szintű karbantartást? Mondjuk szégyen gyalázat, de lövésem sincs még F-15-nél sem, hogy a delo szintű az mikor következik be egy jenki vas életében...
Hát ez az, a mi Gripenünk esetében, tök mindegy, hogy milyen munka jön el (800 óra, 1200 óra, akármi, és jönni fog, hiszen 2026-ra minden gép a két és fél ezer óra körül jár majd), benne van a lízingdíjban, aminek a keretösszegét ismerjük, vagy legalábbis van egy 2003-as számunk, amiből ki tudunk indulni.
"Magyarország 2014 vége után, a jelenlegi NATO-misszió mandátumának lejártát követően is kész szerepet vállalni Afganisztánban, ha ilyen kérés érkezik - jelentette ki Áder János köztársasági elnök..."
Egy átlagosabbnál józanabb katpol értékelés a norvég védelmi minisztertől.
"As “In area” for many years has been replaced by “out of area”, the capability for collective defence of NATOs core area has gradually crumbled away. With the ISAF mission is coming to an end this needs to be corrected. "
-Vízszintes vezérsík rátét elemei, melyek mintha eddig is lettek volna, de ez az első közeli.
-Oldalsó ablak a felnyitott kabintető alatt (ezt már a festetlen képeken is látni lehetett)
-két "ledugózott"(?) MWS a kabin mögött, mint a MiG-29K/KUB gépeken.
-valahogy mintha nem két nagy hanem három nagy MFD van a HUD UFC alatt. Vagy csak a perspektíva miatt tűnik ilyennek.
-Minden PAK-FA és Szu-35Sz elős képeken MiG-29-eseket idézően kormos a fúvócső. Itt is.
@zord: Régi anyagnak tűnik, amely alapján még nem lehetett tapasztalati úton ezt kijelenteni. Másrészt nem tűnik komolynak egy olyan írás, amelyben a Gripen kapcsán Sky Flash rakétát és IR OTIS-t emlegetnek.
Beszéltem egy LM-es ismerősömmel, és minden kétséget kizáróan elmagyarázta nekem, hogy a Gripen reális és zavaró tényezőktől tisztított üzemeltetési költsége ötszöröse az F-16-osnak, és háromszorosa az F-35-ösnek.
Sajnos dokumentumokat nem tudok mellékelni a forrás érzékenysége miatt, de a srác követte a kommenteket, és gondolta, hogy segít tiszta vizet önteni a pohárba. A költségelemzés legfontosabb tényezői érdekes módon nem technikai, hanem magasabb rendszerszintű elemek: például jellemző módon az Egyesült Államokban a cégek profitvárakozásai jóval visszafogottabbak és piacvezéreltek, szemben a svédországi jóléti állam központilag szabályozott szociális kiadásainak hatásával az árképzésre, mely a produktivitás csökkenésével, a társadalom elöregedésével csak fokozódik. Az amerikai rendszermodell hosszú évtizedeken keresztüli szuperioritása ráadásul immár a személyes teljesítményjellemzők szintjén is identifikálható: az állandó versenyhelyzet, a szociális darwinizmus optimális kiválasztása mára a high-tech foglalkozási ágakban olyan minőségi előnyt biztosít az amerikai cégek számára Európával szemben, melyet annak esélye sincs behozni.
Genetikai tesztek bizonyítják a Homo Szuperiorikusz Amerikanusz Falkonusz Maximusz felemelkedését, kiterjesztett (sólyom)szárnyakkal, melynek potenciális repülési paraméterei a szupercirkáláson is túlmutatnak a szuborbitális öntelepíthetőség irányába. Ezzel szemben a jokkmokki griff-fészek guanójából származó minták egy hanyatló civilizáció evolúciós folyamatai nyomán dezintegrálódó génállomány bizonyítékai, melyek mindenekelőtt az üzemeltetési költségleszorító szakág személyi állományának fizikai és mentális teljesítőképességét degradálják ötödére, harmadára.
@zord: Nem igazán értem, hogy mi szükség volt a szarkazmusra. Nem arról szól a téma, hogy "USA Superman", hanem arról, hogy a Griff kapcsán kialakult mítoszoszt és bullshit "olcsó" dumát találn el kellen oszlatni. Akárhogyan nézem a Gripen nem olcsó, de bőven hibahatáron túl drágább minden másnál, még a "picit" brutálisabb F-15E-nél is. 2-3-szoros eltérést nem lehet kidumálni. Ezen semmilyen szarkazmus nem változtat...
A Gripen mára kiforrott és potens eszközzé vált, ezt nem vitatja senki. Man-machine interface, elektronika terén jobb, mint egy átlag Falcon. De felháborít az egyébként nagyon jó fej svédek megtévesztő marketingje. Félreértés ne essék, más is próbál hasba akasztani, de nekünk a svéd jutott, ezért ezzel kerülünk szembe.
Inkább vizsgáljuk meg egy másik oldalról ezt a világméretű dezinformációs összeesküvést. Jelent már meg valamelyik elismertebb szerzőtől haditechnikai magazinban olyan összehasonlítás ami alátámasztja a ti megállapításaitokat? Ha nem, miért nem? Ha igen, akkor nem lenne egyszerűbb azt elküldeni a kanadaiaknak? Valószínűleg jobban elfogadnák, komolyabban vennék mint egy ismeretlen közép-európai ország lakójától érkező levelet, aki ~10.000 km-ről megpróbálja bebizonyítani nekik hogy az ő nézetük téves.
@stonefort:
Én a Gripennel kapcsolatban ezt a 4700 órás költségesdit kb 10 éve láttam, simán lehet, hogy itt egy 10 (-20) éves adatról beszélünk, sőt, azt sem lehet kizárni, hogy ez a tervezéskor végzett költségelemzésen alapul (többek között 300 gépes, egységes svéd flotta, nem tizengépengépes egyedi megrendelők ötletbörzéje alapján).
A magyar programról meg nyugodtan el lehet mondani, hogy egyszerűen a cél a költségek maximalizálása volt, ez a fix órás móka klasszikusan alkalmatlan katonai célra (amikor háborúban sokat repülnek, békében meg keveset, válságban meg még kevesebbet). A svédek meg persze mindent beszámoltak, ha az (16 800/14=) 1200. óránál valamilyen karbantartásra van szükség, akkor azt is, ha mi ezt nem használjuk ki, mert a verda csak 1000 órát repül, az a mi bajunk.
Ami engem kiakaszt, hogy a gépek pótalkatrész-igénye 10 évre önmagában megegyezik az akármilyen árukkal.
Eltérve a legutóbbi témától.
Valahogy eszembe jutott Kara Hultgreen, az első női F-14-es pilóta. Talán még rémilik valakinek.
Bejövetel közben oldalirányban durva kitérést végzett, a legyezőmozgás miatt leállt az egyik hajtómű. MEg akarta szakítani a bejövetelt, ráadta forszázst, de emiatt a forgatónyomaték még jobban kitérítette a gépet. Katapultáltak, a RIO megúszta, de mire Ő következett, a gép már annyira bedőlt, hogy az ülést a vízbe lőtte a rendszer.
Alig pár másodperc volt az egész. www.youtube.com/watch?v=iMt9jfZBFIw
@stonefort: @stonefort: Pontosan erről van szó. A gép képességeivel és bővíthető potenciáljával semmi bajom. Az a vastagbőrős hazudozás - mert ez már az a kategória - bőszít fel, hogy "olcsó". Túrót olcsó.
Az meg tényleg meredek, hogy egy nem létező és ki sem fejlesztett változatról hogyan nyilatkoznak. Mert a Gripen NG az jelenleg egy koncepció, semmi több. Nem termék, ugyanis nem létezik a szívem...
F414 EPE nélkül pont olyan erőtlen, mint a C/D, az viszont ugye még nemigen van nagy számban széria gépeken. Mikor lesz NG-ben, ha egyáltalán lesz? AESA radar? Ja, hogy az sincsen készen... A grafikákon látott dulpa AMRAAM sín? Az hol van. Stb. Minden fejlesztésnek ráadásul kockázata is van, lásd 15 éve gyűrt radar esetét, aminek feltüntetése valahogy hiányzik, de azért az F-35 üzemeltetésének árát csípből 50%-kal növelték meg, de hogy mire alapozva, az örök homály...
Amennyire én tudom a Demo mach 1.2-t ment forszázs nélkül, két rakétamakettel az F414G-vel, ami a Navy Super Horneteiben is megtalálható alap verzió "gripenesített" változata.
A magyar EBS-HU lényegében egy C/D és utánégetővel a Mach 1.45-öt tudta elérni tiszta konfigurációban.
Nem biztos, hogy olyan erőtlen lesz az a gép. Igaz, még egyetlen NG se épült meg.
Alap gripen utánégetővel, efgyver nélkül Mach 1.45.
Demo Gripen utánégető nélkül, fegyvermakettel, 12000 méteren, Mach 1.2. Azért ez nem olyan rossz.
Ennél többre talán a Typhoon képes. Raptor az más tészta.
@Allesmor Obranna: Milyen fegyvermakettel? Az F414 ennyit számít? Mert az utánégetős F404 nem több, mint egy F414? Azonos konfiggel érthetetlen a kis sebesség difi. Egy tiszte Girpen C-nel illene legalább M1.8 táján felkúszni.
A marketing az marketing. Ki hogy tudja, úgy csinálja. A közeg 99 százalékának jó a duma, nem hozzánk fogják szabni, nem minket kell megnyerni.
Ne várjuk el ugyanazt a marketinget az LM-től és Saabtól! Mi vagyunk az amerikaiak. Mi vagyunk a svédek - eleve máshogy ülsz le tárgyalni. Nekem se két percbe telt megérteni a svéd marketinget, nem mondom, hogy mára tökéletesen sikerült, azt viszont igen, hogy ugyanazt nem csinálhatják, mint az amerikaiak. Akkor semmit sem adnak el, nemhogy külföldön, még odahaza sem.
Kicsi, olcsó, nem nagyhatalmi, partnerekkel, egyenrangúakkal tárgyalsz - ez az üzenet.
Egyébként ennek az egész itt zajló vitának még van egy súlyos értelmezésbeli problémája is. Üzemeltetési költségekről beszélünk, vagy árszabásról? De ez még messzebbre visz.
Ami a fentieket illeti, egy kis ironikus ujjgyakorlat jogát fenntartom magamnak, és ahogy öregszem, ennek frekvenciája nőni fog.
ezert alkalmatlan a Grippen a honi legvedelemre, egy jo kis oreg Mig21-el allitom jobban jarnank.
Inditasa nem 15-20 perc, sebessegben messze veri, es egy ekkora orszagnak ez sokkal tobbet erne mint egy BVR kepesseg meg egyebb elektronikai hokuszpokuszok, mert hiaba tudja, ha nem kepes idoben felszallni es nem kepes utolerni az ellenseget...
@KGyST: Egy képesség elvesztése egy tollvonás. Újbóli megteremtése kínszenvedés. Lásd leállított F-117 flotta. Rövidtávú érdekek mentén felszámolták a jenkik az egyetlen alacsony észlelhetőségű taktikai csapásmérőiket, hogy az iraki és afganisztáni "bohóckodásra" legyen zsé. Megérte? Hááááááááááááááát....
@Beat it!: Ez részben a jenkiknél is igaz. Max. pótalkatrésznek lesz jó. Kinek van ma pl. képesítése vezetni egy F-117-est? Hát karbantartó hozzá hol van? Hiába van egy technikailag feltámasztható géped, talán az a legkisebb probléma...
Hende előző heti Baltikumban tett látogatása után tele van a nemzetközi sajtó azzal a hírrel, hogy 2015 második felében mi fogjuk védeni a balti légteret.
@zord: Épp ezt akartam kérdezni: szerintetek mennyire lesz "reklámozva" a kitelepülés? Hányszor visznek ki újságírókat? Nyilvánosságra lesznek-e hozva az elfogott gépekről készült fotók, lesznek-e olyan részletes beszámolók a bázis/század honlapján mint a cseheknél? Létszámadatok, költségek stb.
Majd nyomjuk, hogy legyen. Most azt mondanám, hogy az elfogottak képei már az az érzékenységi küszöb, amit a magyar rendszer nem igazán tud kezelni rugalmasan. A többinek nem látom különösebb akadályát, de bármi előfordulhat.
Na ezt a félrebeszélést érdekes volt végignézni. A másik érdekesség a "szabad" nyugati sajtó munkatársainak teljes felkészületlensége arról, hogy mi a Patriot, egyáltalán, mi ez az egész. A sok barom arra se volt képes, hogy a NATO tavaly májusban bejelentetett interim rakétavédelmi képessége és a mostani település között keressen valami kapcsolatot.
@zord:
Nagyon tetszenek az ilyen repülőgépgyáros fotósorozatok. A fehéroroszok most maguknak újítják fel az indiai Szuhojokat? Volt ott még Szu-22, 25, Mig 29 is, utóbbi többfunkciós képernyővel. A UAW-jük olyan fazon mint az Ikrán, csak kicsit nagyobb, izmosabbnak tűnik.
A múltkor itt felmerült a Gripenjeink 800 órás javítása. Elgondolkodtam a dolgon, és arra jutottam, hogy ha a flotta 8000 óránál tart, akkor több gépnek már át kellett rajta esnie. És át is esett rajta. Pont.
Nem tudom, nincs kezemben a technológia. De ez már eléggé mély. Viszont nem nevezném ipari szintnek, mivel nem Linköpingben, a gyárban csinálják, nem is a város átellenes oldalán, Malmenben az FMV-nél, hanem alakulatnál.
Ilyenkor mindig az a kérdés merül fel bennem, hogy vajon GBU-12-est (49-est) lehet "all up round"-ként is kapni? A svédek bombái mindig olyan makulátlannak,és "egységesnek" tűnnek.
@ljuka71: Enyhén szólva sem szívlelem az említett politikust, de az a helytartói attitűd, amivel ezek idejárnak (O. Meilával történetesen készítettem interjút), az visszataszító, ezért tökéletesen járt neki az a mondat anno. Szerintem.
A Magyarországon az elmúlt húszon évben teret nyert, "nem kanonizált" fogalomrendszer szerint a depot level nem ipari javítás, főleg, ha amerikai technikáról van szó, hiszen annak, "mint tudjuk", nincs szüksége ipari nagyjavításra.
Maradjunk abban, hogy mivel a magyar szakmai nyelvújítás piszkosul el van maradva, mindenki úgy játszik a szavakkal, ahogy akar. Az biztos, hogy a nyugati és a szovjet fogalomrendszer között tökéletes párhuzamot nem lehet vonni.
A depot level számomra azt jelenti, hogy olyan szintű munka, ami nem az üzemeltető szervezetnél történik. Olyan felkészültséget igényel, ami ettől jóval magasabb. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy üzemeltető szervezetet ne lehetne erre felkészíteni, vagy hogy ne lehetne erre példákat találni. De "ökölszabályként" talán elfogadható.
-a 800 órás karbantartást a svéd alakulat képes levezényelni, a magyar nem #WTF
-a Saab ezek szerint fizet a légierőnek (felteszem, nem lelkesedésért csinálják)
-most már akkor megkérdezem, hogy mi kerül ennek a gépnek az üzemeltetésében 35000 dollárba (+keró +személyzet +fegyverzet)
@KGyST: Ez csak púder véleményem szerint. Attól, hogy XY szervezet kezelésében van, attól ugyanúgy hosszabb időre ki kell vonni a "csík mellől."
A Warner Robins ALC is csinál vagy csinált tudtommal nagyobb mélységű bevatkozást, ami a fegyveres erők struktúrájába illeszkedik valahogy emlékeim szerint, tehát valójában az ipari nagyjavítást a Légierő magának csinálja. Ettől még a szükséges beavatkozás mélysége nem lesz más, végezheti akár a húsvéti nyuszi is...
Tehát az csak egy mítosz, hogy nem kell ipari nagyjavítás, max, máshogy hívják. Ami komoly eltérés lehet az, hogy mennyi a szükséges ráfordítás. Tehát a "nem üzemeltető szint" között is lehet komoly eltérés pénzben és óraszámban is. Az tudom, hogy egy F-15C MSIP ~8-10 ezer óra volt, az izraeli stukturális felújítás ÉS upgrade meg 16 ezer.
Fater emlékei szerint egy mezei MiG-21 nagyjavítás volt akár 8-10 ezer óra, ami azért beszédes, ha igaz...
Tudom,és gyakran mondják:"nyelvtannáci" vagyok,de nem "szívelheted" az említett politikust,legfeljebb a tanácsát "szívlelheted" meg,de inkább ne.Ne haragudj,de nem bírtam ki :)
Egyébként,mindkét félről hasonló a véleményem,és bocs az off-ért.@zord:
Igaz.
(De a nyelv nem egy statikus valami, és az alakulásának egyik útja, hogy egyesek, majd többek hibásan használnak valamit, és az elterjed, végül elfogadottá válik).
Azért Molni, ha lehet, munkaórák tekintetében ne hasonlítsunk össze egy 2-3 generációs típust egy 4-el, melyeknél először volt szempont a hozzáférhetőség.
De egyetértek, az "ipari" szint így vagy úgy, ennek vagy annak nevezve mindenhol van, ráadásul Nyugaton a rendszeres upgrade-ek és a kiszervezések miatt a szó szerinti iparnak, tehát a gyártónak a szerepe hagyományosan nagyobb is volt a gépek fenntartásában. Egy Ogden Központban, hiába USAF, hemzsegnek a civil kontraktorok, többek között az OEM-től.
Egy picit visszatérve a költségekhez, számomra például az nem világos, hogy az ilyen helyeken folyó munka költségei mennyiben járulnak hozzá ahhoz a teljes élettartam költséghez, amit én fontosnak tartok.
@zord: Tény, csak az F-15 komplexitása és képességi egy "picit" voltak jobbak.
Csak pusztán példa akart lenni, nem "péniszméricskélés". A lényeg az akart lenni, mint pl a szupercirkálásnál. Technikailag a teljes fegyverzetű F-22 (csak belső fegyvertér) is szupercirkál és a fegyvertelen Gripen is. A kettő azért mégsem ugyanaz. Minden képességnek van minősége, ahogy ipari nagyjavítás és nagyjavítás között is van eltérés.
@molnibalage: Tisztázzuk sokadszor. Mi a "szupercirkálás? Engedjük át a terminológia értelmezését annak, aki megalkotta. Az LM szerint +1,5M AB nélkül. Ez náluk nem azt jelenti, hogy a gázkarok a max. ütközőn. A többi "koppon" tud 1,2-14-et, EF. Gripen, stb. és ráadásul min. függesztménnyel. A Raptor full AA konfigban tud "koppon" lévő gázkarokkal 1,78-at. Forszázs nélkül.
@molnibalage: Én úgy emlékszem, hogy a nagyjavítás egy MF-nél 12 ezer óra volt. A kisebb érték valószínűleg az ipari közepesre vonatkozott.
Jó lenne tudni, hogy a svédeknél mennyi munkát fordítottak a 800 órásra, az sok mindent elárulna.
Ugyan a depot ügyben még kutakodok, de azért találtam valami érdekeset. A bázison végzett "phase" időszakos javítás (ehhez hangárba megy a gép, és nem a század műszakijai csinálják), ami 2003 óta az USAF F-16-osain 400 óránként esedékes, összesen 800-1120 munkaóra.
Abból számoltam ki, hogy az alább linkelt forrás szerint 10 ember csinálja, két műszakban egy hétig. Én egy hétre öt munkanapot számoltam (így jön ki a 800 óra) illetve ha hét nappal számolunk, akkor 1120)
"On Friday, it was confirmed that the Canadian government looks at five different manufacturers, where Saab is thus one. Close to $ 9 billion, corresponding to approximately SEK 58 billion, is said to be earmarked for the deal."
De ki az 5 gyártó? Rafale, EF2000, Gripen, F-18, ... ? A Lockheed-tól is kértek ajánlatot?
Ugye az örök kérdés, hogy szépek az új orosz csodarepülők, de hol van hozzájuk a kalapács?
Annyi már körvonalazódik, hogy új orosz csapásmérő fegyverrendszer, a H-38-as hamarosan nagyobb szériában is gyártásba kerül, de ami a lényeg, hogy itt van egy kis riport arról a cégről, amelyik ezeket gyártja. Múltkor az Sz-400-as összeszerelő üzemről volt riport, most a H-31-eseket és 35-ösket láthatjuk:
Nem túlzó picit a belső fegyvertérbe rakott rakéták száma? Én eddig úgy tudtam, hogy AA konfigban 6 légiharcrakéta a plafon, ez picit többet mutat annál. Vagy egy csak szintén egy marketing elképzelés a jövőre nézve?
@stonefort: Akkor mi az F-35 jelen potenciálja? Ami eddig tiszta, mert fotón is látni.
2 x AIM-120
2 x 2000 fontos JDAM
vagy
4 x AIM-120
Ellenben mi van, ha kisebb bombákkal számolnuk? Hány 500 fontos vagy SDB a korlát? A kinyíló szárnyas új kisméretű siklóbomba kit elfér majd? A JSOW tényleg elfér a fegyvertérben összecsukva?
Hogy a rákba fér el négy R-77 a hajtóművek között a törzs alatt...? A régi anyagokban mindig csak kettő volt... A gép sárkánya gyak. azonos a Szu-27-tel. Ez is csak a szokásos pofátlan marketing húzás lenne?
E szerint az F35B nem képes egyedül hordozni a JSOW-t (az írtak szerint e fogadására tervezték a fegyverkamrát). SDB-ből 4-et ír ugyanerre a tartóra. Említi az 500 fontosat is, de darabszám nélkül. Ha lehet hinni a számoknak, akkor ez utóbbi majdnem kétszer hosszabb mint a GBU-39, bár adatot csak a Paveway II-re találtam.
A cikk szerint igen, a B verziónál GBU-32, 1000 fontos bomba a maximum amit vihet. Arra viszont nem tér ki, hogy SDB-t kevesebbet vihet e, de valószínű.
Az F-35 fegyverkamrájáról készült képet elnézve kíváncsi voltam, hogy vajon mit kezdtek azzal a problémával, hogy nyitott ajtókkal a gép radar reflexiója igen csak megnő. A wiki szerint a teljes procedúra 1 másodpercen belül lezajlik (kamra kinyitása, hidraulikus kilökés, bezárás) ami elég hihetetlennek hangzik. Az F-22 esetében legalább csak az ajtónyitást becsülik e körüli értékre.
A Gripen NG program érdekessége, hogy ugyanakkora külső méret mellett, forrástól függően 220-1100 kg súlymegtakarításról írnak, 20%-al erősebb hajtóművet és 1000-1700 kg-mal több hasznos terhelést és persze több belső üzemanyag készletet. Ezek a svédek aztán tudnak. :D
A 20% erősebb hajtómű meg fékpadi. A gép belső tüzelőanyag többlete és csak a sárkány tömege ezt kb. alapból meg is zabálja. Ha kihasználják a gép csapásmérő képességét tényleg nő a tűzereje és BVR képessége is marad csapásmérő fegyverzettel. Viszont a repteljesítménye F414G-vel én úgy saccolom, hogy még az alap Gripenét sem éri el csapásmérő konfigban.
Az én szemeben egy F414 EPE nélküli NG egy vicc, viszont az EPE még egyetlen gépbe sem lett beépítve, senki nem rendelt belőle.
Konferenz "Luftaufklärung im Kalten Krieg "
mit dem Schwerpunktthema: "Signal Jastreb- US Luftaufklärung mit SR-71 und Gegenmaßnahmen des Warschauer Paktes in der DDR ".
Gesprächspartner:
Live treffen SR-71 Pilot und MiG-25 Pilot aufeinander und berichten aus ihrer Arbeit.
Termin: Anfang September 2013 ( wird präzisiert ), Luftfahrtmuseum Finowfurt
@Open Skies: Nah ez a nem semmi! Baromi jó lenne kijutni...főleg ha az említett kaliberű személyek is megjelennek ( pl. Col. Rich Graham)! Talán el is kéne kezdeni szervezni az utat :)
Ennek a cikknek a kapcsán kérdezem, hogy a Dongó századot hivatalosan is feloszlatták, vagy csak az állományát szépen csenben átvezényelték oda ahová tudták?
Teljesen lettetek-e a második század fenntartásáról/átfegyverzéséről bármivel(ld. korábban Alca stb)
A helyzet olyannyira megváltozott, hogy a decemberi infók szerint a Gripen-hajózók egy részéből újraszervezés alatt áll a Dongó-század.
Persze, ettől még nem lesz két századnyi gép, ugyanakkor "versenyszellemileg" nem tartom rossznak, hogy két eltérő identitás legyen.
Biztos más aspektusok is vannak, de az is biztos, hogyha ez megvalósul, akkor a gépek felére is illene Dongó-jelvényt festeni.
Ja kérem, nagy sebességgel kis magasság volt és lesz a túlélésre az egyik legnagyobb esély.
2003 március 26, Irak. 15 C-17-es 500 láb magasból dobta ki a 954 ejést. Az egész 58 másodpercet vett igénybe, és már húztak is el. 32 ejést nem engedtek kiugrani, mert túlmentek volna a kijelölt területen. Azért azt is képezeljétek el, hogy a fedélzeten az ugratók mennyire figyeltek, ha egy felfokozott idegállapotban lévő airborbe csapat beindulását követően meg tudták állítani a folyamatot, ahogy a zöld ismét piros lett.
Na az ilyen bejövetelekkel tesztelik a radarosainkat itt, és látványnak sem utolsó :)
Évente néhány alkalommal repülnek ilyen módon, észak felől "támadnak" , kis magasságon egyszer csak megjelennek és közvetlenül a laktanyánk közelében még lejjebb húzzák.Majd kicsit feljebb nyomva, a déli határ előtt veszik az irányt kelet felé.
Nagyon megköszönném, ha valaki ebből a csapatból meg tudná írni, hogy idén milyen repülős hadgyakorlatokat terveznek idehaza és MIKOR :))
Közlönyben kerestem de még nem találtam semmit
infót.
@zord:
a riport szerint Sa-17, tehát BUK rendszer volt a trélereken... Hogy lehetnek ennyire pancserek a szírek, hogy az egyik legütőképesebb cuccukat tálcán kínálták fel? Nyilván nem járőröztek ott egyfolytában a támadók. Megszerezték a felderítési adatot, hogy mikor van az áttelepítés, amikor a legjobban sebezhető a rendszer.
@Open Skies:
ez gondolom már a sugárhajtású Meteor. Tehát lehet idén Kub éleslövészet lesz velük.
@Beat it!:
Miért ne lehetne? Mondjuk eddig én sem hallottam róla, de rendelkeztek már korábban is nagyobb méretű és képességű, több részből álló komplexumokkal.
Ott van a 2006-ban bevetett Kowsar, vagy C-801 hajó elleni rakéta, amellyel találatot is elértek. Ehhez szükséges volt lokátor, amit szintén becsempészték valahogy. Azóta pedig sok olyan hír jelenet meg, hogy még több szállítmányt kaptak! Olyan sokat, hogy inkább az északi fenyegetés matt nem mernének belekezdeni egy Irán elleni akcióba.
Bizonyítottan van Fadzsr rakétájuk aminek mérete nagyságrendileg hasonló a Buk rakétájához. Szóval akár Buk is is lehet ott.
Feladatszabó értekezleten Hende bejelentette, hogy a csapatszinten 10 százalékos megszorítás lesz:
"....Idén is rendkívül "feszes és takarékos" gazdálkodásra van szükség, ezért ismét zárolják majd a költségvetés egy részét, a HM és háttérintézményei esetében 20 százalékos, a csapatoknál, a Honvédkórháznál és a katonai biztonsági szolgálatnál pedig 10 százalékos zárolásra lehet számítani - fűzte hozzá.
....
Már körvonalazódnak a Mali-misszió részletei is, előreláthatólag 10 körüli katonát küld majd a tárca az afrikai országba - mondta.
....
A miniszter az egyik legfontosabb idei feladatnak nevezte a "helikopterképesség" fenntartása. Itt három út lehetséges: vagy felújítják a régi szovjet gépeket, vagy használtakat vásárolnak, vagy esetleg újakat. A miniszter szerint a leggazdaságosabb az lenne, ha új helikoptereket vehetne a tárca.
Hende Csaba szerint 2013-ban Magyarországot felkérhetik Szlovénia légterének védelmére, amit a Gripen harci repülőgépekkel végezhetne a honvédség, és szeretnék elérni azt is, hogy a katonai repülőtereket ezután civil gépek is használhassák."
@zord: Kíváncsi vagyok idén áthozzák-e Európába. Idén 95 éves a RAF, 100 éves a Holland Légierő. 50. Le Bourget is most lesz, de azt mondta az LM, hogy Párizsba nem küldenek gépet, csak makettek lesznek, mert spórolnak. Így lehet hogy végül mindenhol elmarad az európai premier. A RIAT plakátján F-35 van. A holland és angol adófizetőknek is mutatni kellene már valamit. És van még egy-két bizonytalan állam Európában aki még nem döntötte el véglegesen a rendszeresítést.
@zord: Nekem meg a szemem, hogy lássak tőleg egy szabadjára engedett demót, mint az F-22-től 2008-ban. Vajon ez mikor jön el az F-35-nél? Az F-22 2005 végén érte el a hadrafoghatóságot. Akkor USAF demó elvben lehet 2017 táján?
Előbb lesz USAF demo. Érdekesség, hogy nem egy, hanem három gépről beszélünk. Az F-35A-val megvolt a nagy állásszög, a többivel még nem, de az A modellel meg más tesztelnivaló van még hátra. Ettől függetlenül, mivel valamit már mutatni kell, demot előbb lesz, legalább az A modellel.
Hiszen senki se mondta, hogy egyszerre kell a három altípust mutogatni.
@Open Skies: Nem, de még videón keresztül is látszott, hogy mire képes. Ha lesz F-35 demó a nagy víz innenső oldalán akkor megfontolom, hogy megnézzem élőben is.
Személyes javaslatom erősen az, hogy minden ilyen izgalmas gépet élőben kell látni.
Nem láttam anno se az X-31-est, se a Szu-37-est, nem láttam még a Szu-35BM/Sz-t se, de a Raptor, a Szu-30MKI vagy a MiG-29OVT élőben egészen más, mint akármelyik videón. Más. Nem tudom elmondani miért. Az F-35-ös is különleges lesz egészen biztosan, pedig az ég csak nem is vektorálgat.
Közben a NATO-ból már a második véleményt hallottam arról, hogy törökországi Patriot-telepítéseknek bizonyosan lesz hatásuk a halogatott török döntésre.
- Keményen visszaestek az égei "légiharcok" a görög válság miatt. Míg tavaly januárban 34 eset volt, addig idén már csak kilenc! Ebből F-16 v F-16 tavaly januárban 61 perc volt, idén csak 14.
És egy érdekes költségadat, a görög média szerint egy órányi dogfight 11 ezer dollárba kerül.
De hogy milyen a sors! Most az a Scott "Zobe" Zobrist dandártábornok az aviánói ezredparancsnok, aki 1995-ben egy fél éven belül, még századosként Avianóban szolgálva átélte két gépük elvesztését. Januárban egy századtársa halálát szintén az Adriában, majd június 8-án készültségi riasztásból részt vett a BSZ Kub által 2-án lelőtt O'Grady kimentésére indult akcióban.
Lehet, hogy a Szíriában történt izraeli támadásnak ez a megoldása. A rakéták egy bázison voltak a támadáskor, a Damaszkusz-Bejrút autópályához közel, és a zsidók nem akarták megvárni, amíg civil kocsik között kell kilőni a szállítójárműveket.
Ha igaz a sztori, akkor az megint csak aláhúzza, hogy mennyire fosnak a Buk M2-től. A másik fontos tanulság, hogy az izraeliek sokkal szélesebb spektrumon szerzik a infót, mint a katonai rendszerek, és abból kellően gyorsan csinálnak célpontot. De legyünk őszinték, nem is lehet ma Szíriában úgy mozgatni valamit a földön, hogy valaki ne adhatná le a drótot. Szóval jó ez a drón sztori, de én sokkal valószínűbbnek tartom, hogy inkább HUMINT lehetett.
Az oroszok így rendezték volna az erőegyensúly kérdését? Egy autópályán nem csak a civil kocsikkal lett volna probléma, de a konvojjal együtt utazó esetleges "tanácsadókkal" is. Egy depóban tárolt cucc mellett meg nem kell szobrozni feltétlenül.
Arra gondoltam, hogy a nyugati források arról beszélnek, hogy Libanonba tartó SA-17-esekre ment az izraeli csapás, míg a szíriaiak azt, hogy egy létesítményre. Ezt oldja talán a linkelt cikk miszerint az célpontok (SA-17-es komponensek, rakéták) a létesítményben, illetve onnan indulóban voltak. Értsd: ott állnak a gépjárműtelepen, jön az infó (ahogy én sejtem, telefonál egy nem Aszad-párti arab), elkezdik figyelni, és amikor mozgolódás van körülötte, beröffentik a motorokat, elindulnak a kocsik, akkor behívják a légicsapást.
És persze nyilvánvaló, hogy mindez feltételezés részemről.
Az F-35-nél szokás említeni, hogy a külső függesztmények alkalmazása nélkül összevetve a mezei gépekkel bizonyos fegyvermennyiségig nem nő a gép légellenállása, hiszen nincs külső függesztmény, csak plusz tömeg a fegyverek által. Tehát minimálisan nagyobb állsszög kell ahhoz, hogy vízszintes repülés menjen ahhoz képest, ha nem hordoz fegyverzetet.
Ellenben minden olyan gép, ami külső függesztményként hordoz fegyvert, a fegyverek nem csak úgy növelik a légellenállást, hogy növelik a felületet (keresztmetszetet) és elbaromlják a gép ellenállástényezőjét. (friction drag), hanem azt is, hogy a területszabály miattai kereszmetszet növekedésbe is keményen belepiszkálnak. Ezt szerintetek mennyire hangsúlyos a transszonikus sebességtartományban?
de lehet,hogy csak a legenda gyártás része ez is,persze az is lehet,hogy a légvédelmi rakéták elleni támadás a fedő történet,vagy egy harmadik szcenárió.Az esemény média megjelenése az erős titkosszolgálati vonalat erősíti,gondolom az Aman végzi rendesen az utómunkát.
Így van: az izraeli hadviselésnél a széles (teljes???) spektrumot kell megérteni, amit náluk nem akadályoz érdemben holmi civilkedés, ellenzék, liberálisok, stb. És ennek kiemelkedően fontos része az információs műveletek. Régen is az volt, most is az, amíg Izrael Izrael marad.
Tematizálás, kezdeményezés, dezinformáció, és aktív tagadás, ami nem elégszik meg a elleninformáció cáfolatával, hanem azonnal annak forrására tör.
Nagyon hatékony rendszer.
Elférni elférne, hiszen ne feledkezzünk meg a Mirage 2000-esek törzs alatti tandem párhuzamos függesztési pontjairól (annak a pozíciónak a "testvérei", amin a pod lóg).
Egyébként itt közelebbről is láthatod a törzsközépi duplásat:
Ennek a videóbloggernek azért alapmű minden felvétele, mert jó kameráal, jó szögből, jó hanggal rögzít minden MAKSz-ot, saja a tavalyi 100. évfordulóson nem volt kinn. Érdemes megfigyelni, hogy a szokásos módon visszafogottabbnak tűnő jenki demo a szezonális demopilótáktól jó közelről, jó szögből (túloldalról) mennyire brutális. Nagy állásszög, szupergyors irányváltások a kényelmes flikk-flakkok közép berejtve. Feltűnően gyorsan kapcsol a forszázs, de ez nem is a hazai Seymour Johnson-féle bringa a régi F100-asokkal, amelyekkel odahaza repülnek, hanem a nemzetközi fellépésekre kölcsönvett lakenheath-i masina F100PW229-esekkel.
@Allesmor Obranna: Ugyanaz az F-15 a csütörtöki, szakmai/sajtó napról. A nézőtérről videózva, jó időben. Ami Zsukovszkijban nem előnyös. Pénteken az első közönségnapon is ilyen jó idő volt.
Viszont jól látszik hogy a dinamikusság érzésén mennyit változtat a videózás helye. Nem biztos hogy annyira dinamikus, ami annak látszik. Illetve közelről minden dinamikusabbnak látszik.
@Open Skies: Na látod, pont ezt írtam én is, ellenkező előjellel.
Nem biztos, hogy nem annyira dinamikus az, ami a nézőtérről, nagytotálban egyátalán nem tűnik annak. Sokszor éri a "vád" az amerikaiakat, hogy a bemutatóik gyengék az oroszokhoz, vagy a franciákhoz képest. Azt már sokszor kiveséztük, hogy náluk talán a Navy illetve a Marines hajózóinál hagyomány az oroszos/európais megközelítés a sok, gyors egymásutánban váltogatott manőverezéssel. Azaz egy bejövetelben ők is több manővert hajtanak végre, míg az USAF "Tactical Demo"-nak nevezett show-i inkább a harcászatilag fontos elemek összefűzése, egy bejövetel, egy figura elvet tartva. És ami még fontos, hogy náluk a felszállás előtt a földön is elkezdődik a cirkusz, látja, aki látja. Ennek ittuk meg a levét 2007-ben a Thunderbirds lengyelországi bemutatóján.
De hát ez van. Nos, talán a Raptor bemutatója az, ami szakított ezzel a hagyománnyal, hiszen annak a gépnek a képességeit igen is csak akkor lehet jól szemléltetni, ha pl egy "Power Loop"-ot egy kontrollált lapos dugóhúzó, vagy egy nagy állásszögű legyezőszerű dobott orsó követ. Egy bejövetelből.
Vissza az F-15E-re, én ellentétes véleményen vagyok.
Én 2007-ben voltam a túloldalon, a toronyban. Ott körülötted zajlik a demó, ráadásul kb. hatodik emelet magasan vagy. Szabályos extázisban voltam a fotózás alatt. Ugyanezt közönségoldalról a lehetőség-elszalasztás miatti düh övezi.
@zord: Minél közelebb vagy annál nagyobb az élményhatás. És közre játszik még az újdonság hatása is. Harmadjára már a Raptor és a Szu-35 repülése sem "üt" akkorát.
"Ugyanezt közönségoldalról a lehetőség-elszalasztás miatti düh övezi."
Nem kellett volna felmenni a toronyba, most nem lenne ilyen problémád :)
Nagyon sok pénzért használhatsz bent egy emelvényt a torony közelében, ami egy napra többe kerül mint a moszkvai repjegy oda-vissza.
Nézőként két lehetőséged van a MAKS-on: a kijelölt nézőtér vagy a bázison kívül a kerítésnél (a torony közelében). Az első szembenapos, a másodiknál csak azt látod ami a levegőben van. Nekünk meg ezzel kell beérni.
Ezen a szíriai videón ami a zsidó támadás állítólagos helyszínén készült, két elégett Osza is látható (a végén). Ezek átjátszását a Hezbollahnak valamennyivel reálisabbnak érzem, mint a Buk-M2-esét.
Ha még nem láttátok, ajánlom szíves figyelmetekbe a VAQ-141 cruise videóját, ami 2011-ben a Growler első útján készült a CVN-77 szintén első útján. Vannak szép videók, de ilyen teljességét a látványnak, amivel egy ilyen csapat szembesülhet munkája során, még talán nem láttam.
Laci fent már linkelt egy malévos anyagot. Itt egy másik a témában, miszerint mennyire jót is tett. Amit egyszerűen nem tudok elhinni.
Ugyan nem tartozik ide, de kíváncsi lennék a ti benyomásotokra, hogy az elmúlt egy évben hogyan alakult az utazás ára Ferihegyről? Én korábban is utaztam sokszor Wizzel, és egyszerűen minden bizonygatás ellenére az a benyomásom, hogy nincsenek már olcsó jegyek, mint régen. Szóval?
www.magyarhirlap.hu/tobb-penz-a-honvedelmi-tarcanak
A költségvetés miatt idézem. A honvedelem.hu tudósításából már kihagyták a zárolásra vonatkozó részt...
"a honvédelmi tárca vezetőjének elmondása szerint a tavalyihoz képest idén hétmilliárd forinttal nőtt az idei honvédelmi költségvetés."
"Idén is rendkívül "feszes és takarékos" gazdálkodásra van szükség, ezért ismét zárolják a költségvetés egy részét: a Honvédelmi Minisztérium (HM) és háttérintézményei esetében 20 százalékos, a csapatoknál, a Honvédkórháznál és a katonai biztonsági szolgálatnál pedig 10 százalékos zárolásra lehet számítani."
- márpedig a zárolt összegnek a korábbi tapasztalatok alapján búcsút inthetnek. Tehát akkor nőtt, vagy csökkent a honvédelmi költségvetés?
@Beat it!:
Valahol már volt ez, azt hiszem talán az lhsn.hu-n.
Szerintem itt nem arról van szó, hogy kormányzati szinten zárolnák a HM költségvetésének egy részét, ez HM-en belüli döntésnek tűnik, hogy a feszes gazdálkodás fenntartható legyen. Így van remény rá, hogy a teljes összeg a tárcánál marad.
Persze lehet, hogy megint az állandó naivitás...
@zord: @Batkaa:
Igen, láttam, hogy linkelve volt, de nem nagyon elemeztük. Ezek szerint ha a tárca maga zárol, az más, mintha a kormány (Matolcsy) zárolna?
Tavaly volt zárolás?
Játsszunk mi is kicsit a számokkal. Ha a 241 milliárdos HM költségvetés a GDP 0.8 %-a, akkor mennyinek kell lenni a 2016-os 0.1%-os növelésnek? Durván saccolva 25 milliárdnak. És aztán minden további évben plusz ennyi. Hihető, hogy így lesz? Vagy a következő kormány kirázza a nyakából?
Közben mivel a miniszter a képességek megtartásáról beszélt, halkan megjegyzem, hogy az utolsó nagy folyamátkeléses gyakorlat, a Bevetési irány 2009-ben volt, idén lesz 4 éve. És már akkor azt mondták, ha azt nem rendezik meg, akkor azok a képességek örökre elenyésztek volna. Idén lesz valami hasonló?
@Beat it!:
Alapvető különbség, ha a kormány zárol, mert az gyakorlatilag elvonás, kevés az esélye, hogy a tárca visszakapja. A másik esetben marad a tárcánál. A többit nem tudom.
@zord: Ezek szokást csinálnak abból, hogy irgalmatlan marhaságokat közölnek le...?
Fel nem fogom, hogy ennyire buta emberekkel hogyan tudnak ennyire sikeres gazdaságot fenntartani. Vagy csak újságírói sajátosság, hogy ennyire nem értenek ahhoz, amit csinálnak...?
----
"Now, 40 years later our aircraft industry is again world class."
Tényleg...? A CF-188-nak melyik fő részegységét gyártották? Egyáltlán legalább az összeszerlés Kanadában volt...? Nekem egyetlen kanadai sikergép neve sem ugrik be... A civil gépek építése "picit" más főleg, ha csak licensz. Van 100%-ban kanadai fejlesztésű kereskedelmi jet?
-------
"If Sweden can do it, we can too."
A svédek által összerakott vas semmivel sem jobb ,mint egy F/A-18C/D repteljesítményben, vagy az SH-hoz képest. Ellenben fegyverterhelése és hatósugara kisebb...
Az elektronika meg korszerűsíthető, ergo a svéd példa igen rossz. A svéd gép építése Svédországnak politikai és nem teljesen racionális alapon történt. Ennek a döntésnek mniden következményét viseli a Gripen...
---------
"As an alternative, we could build the proven Swedish the JAS39 Gripen under license for a costs of $60 million per plane vs. the unproven F-35, at projected of cost $138 million per plane. "
Ez a tipikus lóüzung szöveg. Mitől is bizonyított a Gripen? Mert repkedett Líbia felett? Hogy oda ne rohanjak...
Akkor a Hornet az mi? Vagy a Super Hornet? Egyszerűen fel nem fogom, hogy a CF-188 korszerűsítése és élettartam hosszabítás "Golden Eagle" módra mért nem opció, ha ennyire utlják egyesek az F-35-öt.
Mi értelme van beszerezni egy olyan gépet, ami csak elektronikában tudna többet, mint a Hornet? Véleményem szerint semmi...
Egy rendszerbe sem állt géppel összevetni meg marhaság a Gripent, mert az F-35 még messze van az IOC-től. Apró bibi, hogy NG-vel szokás érvelni, az meg semennyire nem létezik. Upsz....
Ennyi erővel a Birodalmi Csillagromboló is szarabb, mert az sincs még szolgálatban...
----------
Saab has offered to allow Bombardier to build the Gripen jets, which would provide jobs and boost the Canadian economy. Not only are the initial procurement cost of the Gripen low, it is the least expensive modern fighter to operate at approximately $4,700 per flight hour vs. the F-35 cost of $21,000 per flight hour. (Kyle Meema article, Ottawa Citizen, Jan. 7, 2013)
A legszebb, hogy egy másik idióta írására hivatkozik. Szép...
Sajnos ezeknek a "szerzőknek" nem esik le, hogy bonyolult dolgokról nem lehet 2 oldalon írni és érvelni. Az F-35 kritikám majdnem kész, ha az idézett részeket kiveszem, akkor kb. 30-32 oldal...
Komolyan mondom, hogy elmegyek főállású újságírónak, ha valaki ebből így megél, mert ez már egyszerűen annyira nevetségs, hogy már már fizikai fájdalmat okoz...
@molnibalage: És még egy gyors kérdés. Ha F-35 helyett most kezdenek el fejleszteni valamit, akkor abból mikorra is lesz valami...? Egyáltalán ott kezdődik, hogy lehet ezt közbeszerzés (?) vagy tendereztetés és versenyeztetés mélkül megcsinálni...?
"Kár, mert ennél többet nem olvasnak el a politikusok, akik a pénzről döntenek.
"
Molni, te nem multinál dolgozol? Nálatok nem egy szabványosított A4-es oldalon (vagy mostanában egy képernyőnyi felületen) kell összefoglalni a döntéshozónak/vezetőnek a problémát és a megoldási javaslatokat, illetve hogy melyik a jó megoldás és miért?
@Open Skies: Egy nagyobb tervező cégnél dolgozom, ez igaz. A tapasztalataim viszont egészen mások.
Egy 220 oldalas tanulmányt, ami huszonx mellékletet tartalmazott kb. 100 oldalnyi terjedelemben azt kb. 11-12 oldalban tudtuk értelmesen összefoglalni a felső vezetők számára. Elolvasták, úgy ahogy megértették (ritka), és tudtak értelmes kérdéseket felteni (még ritkább), és ennek fényében született egy döntés.
(A bibi az volt, hogy a taulmány olyan megkötéssel készült, hogy a legértelmesebbnek tűnő változatot nem is vizsgáltuk, mert a megrendelő nem kérte...)
Aki azt állítja, hogy nagy projekteknél 1-2 oldalon lehetséges az lehetséges opciókat öszefoglalni, azt én nem tudom komolyan venni nemhogy követekezményeit l és hiteles költségecslést mellé tenni.
Csak a kanadai baflaszkodás során annyi opció van, hogy ha csak felsorolom őket az egy oldal. Csak felsorolom, semmi mást nem csinálok...
Egy dollártízmillárdos programban aki "két oldal" alapján akar dönteni és ezt felvállalja az részemről max. vascsövet kaphat jutalmul vagy szívlapátot... A döntéshozó dolga FELELŐS döntést hozni. "Két oldal" alapján nem lehet. Pont.
Érdekes eszmecsere a Gripen max. sebességéről Fehér Tamás kérdése nyomán. A svédek szerint nem igaz az 1,45 Mach, de a valós az titkos. Az NG demonstrált 1,6-ot, de a C/D homály. Mindenesetre eszembe jutott egy régi LM összehasonlítás, ahol ugyancsak az 1,45-öt említették AA konfigban.
Én azt hallottam, törzspótos+légiharcfegyverzet, elfogási gyakorlaton 1,45. Tehát amikor nem a csúcs a cél, mondhatni ez van meg ebben a konfigben "erőlködés nélkül".
A Saab valamiért folytatja a CARABAS alacsonyfrekis, növényzet/álcázás és épület penetráló SAR/GMTI radarprogramot. Itt egy prezentáció az Aero Indiáról. Benne 0:19:30-nál és 0:19:41-nél a Gripenre javasolt kinyitható-becsukható antennakonfiguráció.
A fázistoló elemek eltérő színe nyilván cseréjükből fakad. A sötétebbek eléggé egyenletesen vannak elszórva, kivéve azokat a csíkokat. Hogy azoknak mi lehet a története, halvány lila gőzöm sincs.
Mármint azt Fehér Tamásnak üzenem itt is, és elküldtem neki e-mail-ben is.
Kedves Tamás,
Kérem, ne irányítsd a nicked a svéd fórumról (és más helyről se) az én blogomra. Köszönöm a leveleidet, hozzászólásaidat, de ettől kérem, tartózkodj!
Ha linkelsz, megköszönöm, de a nickről irányítás az én véleményem szerint más identitásának felvételét jelenti. Márpedig mi külön személyek vagyunk külön véleményekkel.
Ó, hiszen ezek a mi szövetségeseink. Ne felejtsük el, hogy hazánk bölcs vezetői intenzív lefetyelésük közepette ezeket ismerték el Szíria törvényes képviselőinek.
@zord: Bocs, de erre én csak azt tudom mondani, hogy aki háborús övezetbe repül, az számoljon a lehetséges következményekkel...
Egy polgárháborús orszgában nincs teljes kontroll semmi felett. Bármelyik idióta dönthet úgy, hogy tüzet nyit bármilyen gépre, felelősségre vonni nemigen fogja senki...
A készültségi géppár lassabban éri el az utasszállító gépet?
A múltkor, amikor a sajtósoknak szervezett elfogási bemutatóról volt szó azt írták hogy a riasztás mindig időben történik és a Gripen már a határnál várja a nem rádiózó gépet, azaz nem kell üldözni.
Vagy nem éri utol a hasonló konfiggal rendelkező ellenséges F-16/F-18/Rafale/EF/MiG-29/Szu-27 gépeket? Illetve fordított esetben csapásmérés után nem tud elmenekülni a Gripen a többi típus elől?
@zord: Irán az EU/NATO ellensége is, nem? Az iráni gép meg állítólag hadi anyagot vitt a kormányerőknek. Ezek szerint a felkelők nem zsákmányoltak Iglát vagy valami hasonlót? Vagy mégsem akarták annyira lelőni? Ilyen távolságból 4 AK mekkora kárt tud okozni a gépben?
@Open Skies: Véleményem szerint az M1.3 sebesség felett szinte minden csak elméleti harhelyzetben, mert a BVR szakaszban eddig van idő felgyorsítani 30k láb táján. 20k láb alatt fel sem érdemes gyorsítani M1.3 fölé, mert nagyon sok tüzelőanyagba kerül, hát még tartrani is ezt a sebességet.
Az F-16CJ supplement elég jó képet ad arról, hogy mennyi időbe és mennyi keróbe kerül adott konfig mellett elérni az M1.3+ tartományt.
Az, hogy kinek mije van Szíriában azt nehéz megmondani. És minden kifelé történő kommunikáció dacára, az ellenzék továbbra sem egységes. Az is biztos, hogy kézifegyver hatásos alkalmazásához kissé messze volt az a Jumbo. De a youtube korában talán fontosabb is a kommunikációs érték, mint az, hogy eltalálják...lehet, hogy ez valakiknél pozitívan csapódik le, üzenet Iránnak, stb.
Én fenn csak arra utaltam, hogy nem biztos, hogy jó lóra teszünk ezekkel a csókákkal. Ugyanez igaz volt Líbiára is. Az erőszakos, az ország nagyfokú pusztulásával járó rezsimváltás mindig az államhatalom meggyengülésével jár, és ezt én nagyobb nemzetközi biztonsági kockázatnak látom, mint azt, amikor erősek az államok és elrettentik egymást. Sajnos, Amerikában nem így látják, ők a nemzetközi szervezetekkel, gazdasági rendszerrel átszőtt gyenge államokban látják a számukra jó közeget....persze ebben benne van, hogy én a stabilitást nézem, ők nem biztos.
@Open Skies: Vadászgépet üldözni egy másik vadászgép csak igen kivételes esetben tud. Ha ~50 km távolság van a két gép között, akkor saccold meg, hogy ha a préda csak maximálgázon teper minden ledobva 20-30 ezer lábon, akkor mennyire kell felgyorsulnia az üldözőnek, hogy 15 km-re megközelítse, hogy legaláb a NEZ szélére kerüljön egy átlagos közepes hatótávolságú AAM-nek.
A célgép 300 m/s táján teker, az üldöző M1.4-M1.5 táján közepes magasságon meg mondjuk 450 m/s-mal. Tehát, ha már felgyorsult, akkor percenként 9 km-t közelít, ha tartja ő a sebességét és, ha a célgép soha nem kapcsol utánégetőt. A példában szereplő F-16C GE hajtóműve 20 ezer lábon M1.5-nél óránként ~65 ezer font kerót éget el, tehát percenként durván 1000 fontot. 30 ezer lábon már csak olyan 50 ezer font/óra a fogyás.
4-5 perc alatt ezalatt simán elfüstül vagy 5000 font kerót... (Az F-16C belső kapcitása ~7100 font.)
@zord: Ezzel a szemlélettel kelet-európai rendszerváltást (az oroszt is), mert utána bizony bűnügyi szempontból egy katasztrófa volt mindkét említett fél...
A változásnak ára van. Nagyon kényelmes neked egy olyan világból írni, ahol már szabadon megteheted. A szíriai lázadó perspektívája kicsit más szerintem...
(Egyesek szerint most is,csak most már nem erőszakos bűncselekmény és rablás/lopás a menő, hanem a fehérgallésros bűnözés.)
@zord:
Ebben a videóban azért keveredik minden. Az iráni utasszállító lelövéséről készült dokumentumfilm részletei, valamint egy kép az 1980-as Eagle Claw műveletről is felfedezhetőek.
Még egy kis "apróság". Megemlíti, hogy felkészültek arra, hogy ha az amik le akarnák bombázni az RQ-170-est, akkor rakétákkal támadják a bázisaikat. Készenlétbe is helyezték a rakétáikat. Azt hiszem afganisztáni, és öbölbeli országokban lévő repterekre gondolt. Nos ez szép kis láncreakciót indított volna el.
@zord: Az angol Typhoon-ok most is kinn vannak Virginia-ban, az F-22-esekkel gyakorolnak. Lehet hogy a múltkori német "Raptor salátát reggeliztünk"-ben mégis volt valami igazság? Az angolok meg mégis csak barátibb szövetségesek, velük lehet gyakorolni és utána titoktartást kérni.
Azért gyanús ez nekem, mert ezzel párhozamosan ment a Red Flag gyakorlat, ahol más típusokkal is lehetett gyakorolni az együttműködést, az Eurofighterek meg már ott voltak a korábbi Red Flag-eken is.
@zord: Hihetlen állatságok vannak ebben is. A 4x2000 fontnyi bombával repülő EF egy szép elméleti képesség, de nem túl gyakorlatias. Még az igen batár F-111F sem cipelt mindig 4 LGB-t... Egy EF ahhoz képest meg lehet, hogy vadászként spíler, de azért méretügyileg alapvetően nyápic, akárhonnan nézem...
Az LM-nek tökéletesen igaza van, hogy a fegyverzet nélküli 4. gen gépek teljesítményparamétereivel teljesen felesleges összevetni az F-35-öt.
Ha végre kiadnának pár pontos adatot - néhány pontot - az EM perfromance chart-ból (már, ha van ilyen), akkor tisztábban látnánk.
Egy dolog igen valószínű. A GE hajtóműves F-16C közepes és nagy magasságban víszintes repülésben azonos konfiggal - 2x2000 lb + 2xAIM-120 + ECM pod (mert ugye az USAF gépeken nincs integrált pod!) M0.9 tájáról - a rendelkezésre álló minimális és sejthető paraméterek szerint nem gyorsul jobba, mint az F-35. A más linkelt F-16CJ anyagban ott vannak a szükséges adatok ennek megállapításához.
Sajnos még mindig nem esik le sokaknak az az egyszerű tény, hogy a belső fegyverzér milyen brutális előny...
@Open Skies: Az az írás is elég vicces volt. Néhány gyakorló légigyőzelemből arra extrapolálni, hogy minden körülmények között superior az EF elég meredek...
Ott kezdődik, hogy dogfiht előtt talán közel kellene kerülni egy Raptorhoz. Egy Raptor pilótája ha nem akar harcolni és van kerója, akkor el tud menekülni és senki nem képes üldözni. Az egyik 4. gen gép a másik 4. gen gépet sem tudja. Namármost azt a gépet, ami szupercirkál M1.7 táján és utánégetővel a világ legnagyobb gyorsulása van... Sok szerencsét az üldözéshez...
Igen, dogban gyengébb az F-22, mert MÉG ninsc HOBS + AIM-9X. Viszont lesz. Tehát egy pillanatnyi állapotból extrapolálni megint csak olyan, hogy a falat kaparom kínomban.
@molnibalage:
Egy régi téma akkor felmelegítve.
Én olvastam több cikket is a tavalyi Red Flag Alaskáról. A németek mindig kihangsúlyozták, hogy sikerült "fotogéppuskavégre" fogni a Raptort. Ugyanakkor azt is megemlítették, hogy frusztrálta őket, hogy nagyobb távolságból (20-30 km) nem észlelték az F-22-eseket. Ez csak írott sajtóban volt, a neten ezt nem hangsúlyozták ki. Nem emlékszem, hogy ezt bárhol is megmelítették volna itt, ha mégis, akkor bocs. Amikor elkapták a Raptort, az kifejezetten akkor volt, amikor a feladat szerint látótávolságban találkoztak, egy meghatározott ponton. Volt még pár érdekes dolog abban a cikkben. Pl hogy a Raptornak hamarabb ki kellett válni a "harcból", mert nem egy bázsosn voltak, hanem 400 km-re lévő reptérről repültek be a kijelölt légtérbe. Más dolog ám úgy gyakorlatozni, hogy az üzemanyaggal jobban kell gazdálkodni. Szóval abban a cikkben a másodlagos infók mellett sokan elsiklottak.
Csak bizonyos körülmények együttállásakor győzhető le a Raptor, ez nem kérdés.
A kérdés az, minek repültek át az angol Typhoon-ok az óceán túloldalára, amikor a RAF mindenen spórol a pénzhiány miatt. Mit gyakorolnak és az miért ennyire fontos? A Raptor látott már elégszer Typhoon-t, mi lehet az újdonság?
Ezekre a gyakorlatokra más miatt is kimennek, nemcsak azért, hogy "penis measurmentet" rendezznek. Minden pilóta kihangsúlyozza, hogy az amerikai kiképzésnek nincs párja. Ez nem udvariassági lózung. Ott rendeznek 100+ géppel valósághű körülményeknek megfelelő gyakorlatokat. Külön részleg van arra, hogy szimulálják az ellenséges légvédelmet. Aki fel akar készülni egy igazi harci bevetésre, (márpedig a britek azért fenn akaraják tartani ezt a képességüket) nem asszimetrikus ellenféllel szemben, azoknak ez a legjobb kiképzés. A brit Typhoonoknak mindennemű megszorítás ellenére ezt biztosítják ezek szerint. Szóval nem kell mindig túl bonyolult dolgokat keresni minden mögött.
@molnibalage: Az Egyesült Arab Emirátusokban volt gyakorlat (utána voltak a Rafale-os "fotógéppuskás" képek), több Red Flag-en is voltak már Eurofighterek.
@Open Skies:
Mármint amiről beszéltem? Ez konkrétan az Air Internationalban volt. Most néztem meg újra, 20 mérföldnél közelebb nem tudtak kerülni, hogy be ne fogták volna őket. Ezt a németek mondták!
Az meg már az AFM egyik számában volt, hogy a Red Flagen minden nemzet pilótái ott voltak, de a Raptorok hajózói nem! Még érdekes réslet, hogy minden gépre függesztették a az ACMI berendezést, de a Raptorokra érthető módon nem. Így az objektív értékelést ez is nehezítette. Ezt a németek viszont ismét frusztrálónak nevezték.
Ezeket sajnos nem lehet linkelni, nyomtatott anyag.
A német Typhoon oldalán lévő jelzések, csillagok minden esetben "győzelmet" jelölhetnek, vagy csak Red Flagen a bevetéseket jelzik? Ez a nagy kérdés!
Hopp kifelejtettem, hogy a repülés utáni értékelésekről hiányoztak az F-22-es pilóták, rajtuk kívül mindenki ott volt, vagy személyesen, vagy videokonferencia megoldással.
Szövetségesek, együtt gyakorolnak. A jövőt a NATO "dedikált" légi fölényében az F-22/EF jelenti. Tudniuk kell együtt dolgozni, és ez egymás jobb megismeréséből fakad. Ha háborúban kell megismerni a bajtársakat, az régen rossz. Még akkor is, ha óriási a fölény a potenciális légi ellenséggel szemben.
A másik szempont pedig az, hogy az amerikaiaknak nincs az EF repülési teljesítményszintjén lévő agresszor gépük. Ha az F-22-es állományt akarod dolgoztatni közeliben, és a legjobbat akarod, akkor az EF-et kéred. Ehhez még egy adalék, hogy az agresszor-fidelitást az mindig fokozza, hogy ha külföldiek.
@Z69: Ha szarkasztikus akarnék lenni, akkor a Raptorra azért nem festik fel a virtuális killeket, mert nem fér el és megszűnne a szürke álcázófestét hatása... :)
@zord: Na ne vicceljünk már... Az ott kétoldalt hátul micsoda...? Mert az F-15C semmivel sem gyengébb, mint ez EF, azonos súlycsoport véleményem szerint.
@zord: Azt írtad, hogy nem rendelkeznek EF repteljesíményű géppel. Ez nem igaz. Vagy arra gondolsz, hogy az EF elektronikai csomagja ismeretlen tényező, ergo ezért jó agresszornak? Ezt elismerem, csahogy te nem ezt írtad. Viszont az EF mitől más, mint mondjuk a Rafale?
@Open Skies: Miért megbízhatatlanok? Ezt hogyan kell értelmezni pl. egy Red Flag-en? Most politikai megbízhatóságról van szó, vagy a fegyveres erőkre jellemző áltálános műszaki/katonai fegyelemről beszélünk egyáltalán...?
Értsd: közeli légiharc agresszorként ma egy értelemszerűen külföldiek által repült EF adja fel a legnagyobb leckét az amerikai F-22-esnek.
Igen, nagyon jól nyomja a 15-ös, de nem annyira jól, mint az EF.
Értelemszerűen ez annyit is tesz, hogy az USAF által potenciálisan elérhető szövetséges (külföldi) agresszorok között is az EF a legnagyobb teljesítményű.
Igen, ezzel áttételesen kimondom, hogy szerintem a nem TVC gépek közül ma az EF a csúcs közelharcban.
Nyugi Molni, attól, mert valami jobb, a másik (jelen esetben az F-15) sem lesz szar, pláne nem overall értékelésben, élesben, rendszerben, stb. De mi egy specifikus helyzetről beszéltünk, az EF-ek "gyakori" amerikai jelenlétéről, és F-22-essel közös repüléseikről. És ebben tartom a véleményemet.
Igen, része a képnek. De amit én tudok, amit én láttam, abból az jön le, hogy az EF a legjobb non-TVC közelharcos teljesítménytekintetben, de IRIS-T/ASRAAM Cobra HMD kombóját ehhez hozzáadva mindenképp, pláne egy non-HMD/HOBS-os F-22-essel szemben.
Egyébként én hiszek abban, hogy mindent egybevéve a gyakorlatban előforduló mindenféle bizonytalanságot bekalkulálva nincs döntő különbség a 4. generáció gépeinek közelharc teljesítménye között. Ha mondjuk limitálod a résztvevőket ágyú/"generic non-HOBS 9M" fegyverzetre, akkor még mindig a taktika és a pilóta a döntő.
@zord: Minél inkább nő a résztvevők száma, annál inkább lesz lényegtelenebb az, hogy van HOBS képesség vagy nincs. A valóban jó működő MAWS és tömeges infracsapda annál inkább lesz hangsúlyos. Legalábbis én így látom.
Az F-22 nem nem lesz mindörökké HOBS nélküli elvben, viszont TVC-s. A történelmi tapasztalat viszont azt mutatja, hogy az EF a büdös életben nem fog új hajtóművet kapni...
@Allesmor Obranna: Sőt, nekem úgy tűnik, hogy az a kettő valójában legalább három lesz. Az egyik képen a 09-es mögött látható a 12-es, de ha figyelmesen megnézzük, amögött is áll még egy gép, kiveteő az orrkúp és a törzs alsó része.
@toth.tomi: Igy van, jó a szemed. Nekem is jó, csak már későn vettem észre a harmadikat. De nem ez a lényeg.
Mi a lényeg? Ki akar repkedni akárhol, akármivel, ingyen, online? Értsd: akár Szu-35-össel, akár Budapest, vagy a saját háza felett? Nos, ezt a videót én csináltam egy Jantar-2B "fedélzetéről", a belváros fölött megejtett kis légi garázdálkodásom során, de van Szu-35-ös is, meg hőlégballon, ejtőernyő, ultralight, A380, Concorde, azzal is lehet repkedni:
@Allesmor Obranna: @Open Skies:
ezek az oroszok mintha direkt rontanának el valamit a gépek festésével, hogy ne legyen jó a kamuflázs.
A Szu-35-ön szürke az orrkúp, viszont élénk az oldalszám: piros, fehér kontúrral. A 30-asokon meg pont fordítva: szürke oldalszám, fehér orrkúp...
Miért nem próbálták ki a szürke orrkúp + szürke oldalszám kombinációt?
Elkán Károly egy rettegett alak volt, a Petőfi laktanyában volt Budapesti helyőrségparancsnok. Ha jól tudom, karhatalmi múltja okán kapta meg a hírhedt jelzőt.
Farkas Bertalan kozmonauta volt, nem asztronauta. Csak a pontosság kedvéért. Bár nem ti írtátok a cikket, ez igaz.
@Allesmor Obranna:
1989-1991 között ha megláttuk a Elkánt a telephely környékén inkább valamelyik ZIL,Ural vagy AVIA platóján elbújtunk. Festett ,fekete hajjal megáldott rettegett hírű tábornok volt akkor már. Senki sem szeretett találkozni Vele.
A 11-es Szu-35Sz. Ha jól számolom, a jelen helyzet szerint Zsukovszkijban van a 901-es Szu-35BM proto és a 01-es Szu-35Sz nullszéria (ami eltér a 02/03/04 gépektől) Komszomolszkban van a 02-es nullszéria, Aktyubinszkban pedig a 902-es Szu-35BM proto, a 03,04 nullszéria és a 05/06/07/08/09/10/11/12-es szériagépek.
Megintcsak elsősorban molnibalage-nak és minden kedves F-15 rajongónak. Kosztya Khmelik újabb videója a 2011-es MAKSz-ról, ezúttal a napos műrepülés. Ez egy kissé szerencsétlenebbre sikeredett. Az orrfutó kicsit nehezen akart becsukódni, a művészi úr az emelkedésnél egy pillanatra hezitált. Ez az enyhe indiszponáltság némiképp átjön a közelieken, a dobott figurák kissé megtörik lendületüket helyenként. Ez nem baj, ez mondhatni természetes, ha a határon belül van. Az azonban még rátett egy lapáttal, hogy 3:34-nél leválik egy borító panel a jobb függőleges belső faláról. Azért az oldalkormánnyal megsegített nagy állásszögű orsózások ismét szépek.
@Open Skies: Igen, de az EF-et fényezők pontosan így gondolkoznak. Az AIMVAL-ACEVAL teszt pontosan erról szól. Ha megfelelő IR rakéta van egy gépen, akkor dogfightban nagy zsufi esetén bármilyen "szakadt" gép leszedhet egy másikat. Ez a fotó is rá a példa.
Ne keverjük a jövőt és jelent. A tényt és a tervet. Ez egy jellegzetes vitataktika. Amikor egy adott térben nincs igazunk, bővítjük-szűkítjük a teret ügyesen, és ott próbálunk "győzni".
Az EF-nek ma van HMD-je és HOBS rakétája szolgálatban, de nincs TVC-je. A Raptornak van TVC-je, de nincs sisakcélzója, és nagy szögeltérítéssel indítható rakétája. Ez a faktum, amivel a hajózók Langley-n a USAF és a RAF színeiben szembesültek, amiből az egész konzerziónk kiindult.
És igen, közel, sokan, nincs az a technika, az a pilóta, aki ne dögölhetne meg. Ebben volt nagy előrelépés a HMD/HOBS.
Az amerikaiakat "elaltatta" a 9L/M, az orosz meg továbbment az amerikaiak által elkezdett úton a 29-27/Slem/R-73 kombóig, és hosszú ideig (10-15 évig!) fölényt élvezett vele. A ma elért nyugati HMD/HOBS eredményekhez (és meggyőződésem szerint ezáltal "húzva" a HMD egyéb funkcionalitásaihoz) az oroszok adták a lendületet.
@stonefort: Az F-22-re a mezei JHMCS tudtommal nem is adaptálható az RCS mizéria miatt. Én úgy tudtam, hogy az F-22-nek egyedi eszköze lesz. Persze ehhez n+1 dolgot kellene megoldani, ezt is. Prioritás? A jelek szerint nem, vagy fél évtizede hallottam először erről.
Az EF-hez mikor is lett sisakcélzó? Az F-22 képességei a tervezettnél sokkal lassabban épülnek ki, de ez nem egyedi. Az F-15E-n igen lassan lett sisakdisplay.
Valami rémlik, mintha azt olvastam, hogy a JHMCS 2 optikai helyzetérzékelővel rendelkezik majd?
De ez nem olyan, mint a darvini evolúció. Vannak géptípusok, alakulatok, feladatok, és megoldandó műszaki kérdések, különböző árazásban. Mi a prioritás? Mi finanszírozható? A "legacy" amerikai A-A platformokon (15C, 16B50,52, 18, SH) nagyon gyorsan lenn 9X és JHMCS. F-22? Nagy műszaki probléma, és ott a supercruise BVR a hangsúly, úgymond kategórián kívüli eszköz - a HMD/9X nem prioritás. F-15E? A-G, és abból is inkább csapásmérő, mint CAS (merthogy a A-G-ben a HMD főként CAS-nál fontos).
Mindenre minden jó lenne, minél hamarabb. De NEM ez a realitás. prioritások, erőforrások.
@molnibalage: Repülős szlengben a katolikusnak nevezett manőverek azok a kimért, nem túl vad, nem kemény manőverezések. Értsd: az F-15E Moszkvában az nem ilyen volt...
Amikor még repültem, nálunk ha valaki szép katolikus fordulókkal repkedett, az termikelésnél nem tette oda magát, nem volt a gép jól bedöntve, (persze, lehet, oka se volt épp rá) nem húzta, nem szűkített rá az emelésre eléggé. És lehet még ragozni.
@zord: Nálunk Dunakeszin 91-95 között a katolikus iskolakör tényleg a szűziesen hibátlan feladatvégrehajtás volt, de a "Mit bohóckodtál te ott azokkal szééép, naaagy katolikus fordulóiddal?" már más felhanggal bírt.
Talán már olvastátok, de azért belinkelem. Kivételesen egy jó Index cikknek tartom.
Teljesen hihető. index.hu/kulfold/2013/02/14/dr/
MEgmutatja, hogy az emberek nem gépek, az alapvető érzelmek szerencsére mindannyiunkban élnek. Olvastam valahol, hogy a keresztes lovagok is időnként elvonultak kolostorokba, hogy feldolgozzák az öldöklést. Szóval ez nem a mai gyenge, elpuhult társadalmunk terméke.
Korábban sokkal több embert meggyilkoló, megnyomorító pilótáknak nem voltak ilyen gondjaik. De ezek az operátorok egyenesben nézik végig, hogy mi történik a célpotokkal. Ez is egy újdonság a modern hadviselésben.
@Z69: A helikopterek lövészei látják kb. ugyanezt, mint ezek a srácok. A gyalogságról nem is beszélve. Gyomor kell, meg idegrendszer, de ez ilyen munka.
@Gaudi:
A szövegből inkább az derül ki, hogy a drónpilóták számára sem annyira virtuális ez a fajta háború és ezzel a katonai vezetés nem számolt eléggé.
Ez azért akkor is fokozatosan jelentkezik náluk. A hiedelmekkel ellentétben az iraki és afganisztáni háborúban a fegyveres erők tagjainak csak töredéke használja a fegyverét igazán közelharcban, és az eredményt sem látja legtöbbször. Sok katonával beszéltem, aki elmondta , hogy lőttek a tűzharcban, de nem tudja, mi lett az eredmény. Ok, számítsuk le a mesterlövészeket és a különleges erők tagjait. De ők is max egyes embereket küzdenek le, nem pedig egyszerre egy egész családot, vagy nagyobb csoportot.
Én egyébként arra céloztam, hogy egy bombázó gép személyzete pl a II. világháborúban, vagy akár ma is nem látta, nem látja, hogy mit művelt a robbbanás odalent az emberek tömegével.
Itt a drónok kezelői vezetik rá a rakétát, és végignézik a folyamatot, valamint a kárfelmérést, hatásfelmérést is ők végzik. Lehet más lenne az egyénre való impresszum, ha valaki tüzelne, míg más csak felmérné a támadás követlkezményeit. Akkor különválasztható lenne a kettő. Így viszont szemebesül azzal, hogy azt Ő tette.
Az pedig, hogy egy katona képes-e valóban ölni, az külön tanulmányt érdemelne. VOlt olyan felmérés a II. világháború után, hogy az amerikai katonák 70%-a nem akart gyilkolni, inkább máshova célzott. A veteránok ezt cáfolták, szóval ellentmondásos az ügy.
Nekünk a számítógép mellől könnyű osztani az észt. De amikor először érzi az ember egy robbanás erejét a testével a föld rezgései alapján, alulról felfelé, akkor átértékeli az ember a dolgokat.
Van más olvasata is a dolognak. Annak idején Tobak Tibib bácsival sokat beszélgettem. Alaposan kijutott neki, de az emlékeken kívül nem hagyott nyomot a pszichikumán a dolog. Szerinte ha valakinek labilis az idegrendszere, a személyisége, hajlamos a depresszióra, akkor is "megzakkan", ha semmilyen trauma nem éri.Ellenben ha egészséges pszicikumú, érhetik szinte bármilyen megpróbáltatások, túl fog lépni rajta. Képzeljünk el, egy elképzelhetetlen szituációt. Polgárháború Mo-n, a "kisebbség" bázisait ék felségjelű Predator-ok támadják. Az Ózd közelében lévő putriból fegyveresek készülnek a következő gonosztettre. Indul a Hellfire, közben előbújik egy purdé és kakukk. Az operátorra milyen hatással lehet? Egy bűnöző palántával kevesebb, vagy pedig összeomlik a felelősség súlya alatt. Mit tapasztalt addigi életében? Mennyire motivált? Milyen mértékben képes a magsabb érdekek szerint belátni a cselekménye súlyát? Egy biztos. A több ezer drónkezelő döntő többsége számára nem okoznak ilyen erkölcsi problémákat a dolgok. Bekattant Apache operátorról sem hallottam még, pedig ők is durva dolgokat látnak, csinálnak.
@stonefort:
A pszichikumot valószínűleg az terheli meg jobban, ha személyes, közeli élményből ered. Pl. ha egy II. Vh-s pilóta kilőtt egy faroklövészt, akinek látta a szétfröccsenő fejét, az biztos jobban megviselte, mintha simán eltalált egy gépet, ami pörögve lezuhant és nem látta a benne ülőt.
A modern, nagy zoomolású felderítőrendszereknek egyik hátránya lehet ebből a szempontból, hogy kézközelbe hozzák a képernyőn az áldozatot.
(Értem pontosan mire célzol, a példád kapcsán el tudok vonatkoztatni. De azért had jegyezzem meg, egy ilyen elképzelhetetlen szituban valószínűbb forgatókönyv lenne, hogy ék felségjelű BTR-ek támadják a kisebbségi bázist, a NATO drónjai pedig az ék felségjeles BTR-eket kezdik el kilőni. Aztán olyan precízen visszabombáznak minket a 18. századba, hogy utána öröm lesz újjáépítési hiteleket folyósítaniuk részünkre.)
...és a HFOR erők megérkeznek Pápára. Nekem is végigfutott pár ilyen lehetőség a fejemben, de nem mertem beszélni róla soha. Ugyanis ez senkinek sem érdeke. Béke mindenáron Magyarországnak! KErül amibe kerül, és ebben mindent beleértek.
@Beat it!:
Ne haragudj, de ez a BTR-es szöveg elég kiábrándító.
Ha nem vetted észre, némileg lájtosabban, de évek óta ilyesmivel vádolja Magyarországot igaztalanul a nemzetközi ballib politikum és média.
Szögezzük le, hogy amíg van magyar állam, nem fogja megengedni az etnikai polgárháborút.
A polgárháború esélye nem kicsi, de csak akkor történhet meg, ha már nem lesz magyar államszervezet. Ennek is van valódi esélye, csakhogy akkor ugyanilyen eséllyel környező államszervezetek sem lesznek, EU sem lesz - ez az általános káoszba hullás esete.
De a vázolt helyzetben ék felségjeles BTR-eket vizionálni... már ne haragudj... ennél többre tartottalak.
(stonefort példázata se sokkal szimpatikusabb, de legalább megmaradt a témához kapcsolódó szemléltetés keretei között)
@Batkaa:
nem értettél meg, mint ahogy most én sem értelek.
Nem az ék felségjel a lényeg. Ez csak egy szimbóluma annak, hogy ha már polgárháború, abban lenne egy magyar oldal. Mert ha olyan polgárháborút vizionálunk, amit évek óta pedzegetnek egyesek, akkor abban a szemben álló erők közül csak az egyik fél lehet magyar... És ez akkor is így van, ha a másik oldal verné a mellét, hogy "ő az igazi magyar".
Na, jó messzire mentünk. Én spec azért sem szeretem a polgárháborús víziót, mert az eleve vesztes helyzet az összes félnek. Csak azok profitálhatnak belőle, akik eleve arra vannak ráállva, hogy a zavarosban halásszanak. Ebből az is következik, hogy csak az ilyen elemeknek állhat érdekében kirobbantani.
@Beat it!:
Az jön le, hogy a fikciódban az egyik oldalon a magyar állam felségjelét viselik, a másik oldalon pedig egy magyar impérium alatt élő etnikai csoport áll. Ez így rendkívül torz és erősen KONTRAPRODUKTÍV beállítás, még ha fikcióról is van szó.
Se a tér, se az idő... szerintem inkább ejtsük!
@Allesmor Obranna:
találtam köztük egy érdekes képet. russianplanes.net/id92550
Mi-28 - 3 ágú farokrotorral, Mi-24 - 4 ágú farokrotorral. A festés újnak tűnik, de a Hind-ok nem modernizáltak. Ezek nagyjavított példányok lennének a gyárudvaron? Az egyiken negatív terepfestés, engem 3 ágú lóherékre emlékeztet.
A festés új, de a gép nem. A Mi-28-as prototípusa a Mi-24-es forgószárnyát és faroklégcsavarját, megy egy nem forgatható, üvegezett ablakot kapott az orra alá, az elektrooptikai rendszereknek. A hajtómű kiömlőjének árnyékoló rendszere is más volt. Ezen a képen egy későbbi prototípus lehet, mivel a forgószárny már az újabb, a célzórendszer is, a hajtómű árnyékolója is. Csak a faroklégcsavar nem.
A Mi-24-es pedig a ma ismert Mi-35M egyik prototípusa lehet, merev futóval, csapott szárnyakkal és a 28-as forgószárnyával meg faroklégcsavarjával.
Nekem lenne egy hülye kérdésem. A Rafale-t olyan helyekre is el akarják adni, hogy jenki gépeket is használnak. A Rafale képes használni az AMRAAM-ot és AIM-9 bármely változatát? Vagy ez már extra kérés lenne, mert soha nem készültek fel erre?
Ha jól látom a Szu-35-ös résznél az író a Wikipédia bejegyzésemből vette át a lényeget. Amit egyébként tovább módosítottam, mert ugye, fejlemények mindig vannak.
Ungabungáék bombázásához bármi jó.
Nem is tudom, asszem Szudánban láttam zsírúj Mi-17-esen Mk-82-est pár éve. Akár GBU-12/49 is lehetne. Fenn kavirnyászik amennyire csak tud, kapja a koordinátát és dobja.
Sajnos úgy tűnik, a kormányzat valóban eltökélt a működő katonai repülőmúzeum szétbarmolására. Komolyan mondom, miért nem hagyják békén? Adnának nekik 25 milliót egy évben, és örülnének, mint majom a farkának. Ehelyett szétcseszik (minden nem fér el az új helyen), és idegen, vasúti környezetbe kényszerítik. Ezer dolog van, ami nincs rendben, ami pénzhiánnyal küzd. A szolnoki repülőmúzeum ha nehezen is, de megvan, jó helyen, egy katonai repülőtéren. El a kezekkel!
"Elhangzott: több mint kétmilliárd forintos kiemelt turisztikai fejlesztés keretében a szolnoki Repülőmúzeum 2015-re olyan „interaktív, a katonai repülést társadalmi és technológiai kontextusban bemutató élményközpont” lehet, amelynek „nemcsak Magyarországon, hanem az egész kelet-közép-európai térségben nem lesz versenytársa.”"
"Valósághű kommunikációval be kell mutatnunk azokat az eredményeket és azt a munkát, amit a honvédség az emberek életéhez napról napra hozzátesz."
Valósághű=jól át kell vágni az embereket, valami olyasmivel, ami valóságosnak tűnik.
Javasolnám inkább az őszinte kommunikációt, például álljon ki Varga úr, és jelentse be, hogy a "nemzeti" kormány elvesztegette Magyarország harci helikopteres képességét, és nem biztosítja többé az ország légi kutató mentő lefedettségét!
A múzeummal kapcsolatban teljesen egyetértek. A szállítás pedig egy rémálom már most minden olyan katonának, akiknek ezen kell dolgozni majd. Nem tudom, hogy a szakértők nem merik elmondani a véleményüket, vagy azt semmibe veszik. Miért nem áll valaki a sarkára? Egy sejtésem van, mi lehet az ügy hátterében, de az túlmutat a blog tematikáján.
Mondjuk ki! Projektpénz, amiből mindig lehet lenyúlni. Szolnokon ráadásul tudtommal több ilyesmi is kezdetét vette már nem sikeres végkifejlettel.
Semmi, de semmi értelme nincs az egésznek ezen kívül, hiszen, ahogy írtam, szegényesen, magyarosan, de rendben van a szolnoki múzeum.
Anno a gépeink érkezésekor beleástam magam a Gripen EW történetébe, és ezt a VMS1 dolgot sikerült kiásnom valami diplomamunkából asszem, ami az A/B kizárólag RWR funkciójú rendszere volt.
Belarusz leállította a Szu-24-est és készül a 27-esek kivonására is. Maradnak a MiG-29-esek és a SZu-25-ösök. A P-18-asokat pedig leváltják a Vosztokkal. Szó esik egy Roza nevű radarról is.
@zord: Atyaég, ezt csak nem gondolják komolyan...!
20 éve volt utoljára magyar lajstromban, üzemeltetési háttér nulla... miért nem akkor már legalább 737-es?!
Illetve ennél azok a '67-es brit C-130KC1-ek is szimpatikusabbak.
Sok mindenről olvastam már, de ez azért "meglepett".:)
". És mi történt közvetlenül az indulás előtt? Miközben ott várakozott a szállítmány a fehérorosz katonai bázison, egy svéd repülőgép behatolt a légtérbe, és ledobott Minszkre nyolcszáz ejtőernyős plüssmackót, demokráciáért tüntető szöveggel."
Mivel a kormánykommunikáció egyik alappillére a pozitív hírek erőteljes hangsúlyozása (ha igaz - ha nem), várom a repnapon a "magyar blokkot".Nem vagyok egyik párt szimpatizánsa sem, kárörvendő vagy rosszindulatú sem, de ha minden marad jelen állapotában, akkor igen vérszegény programunk lesz.De persze ez csak show.
A szomorú valóságot tudjuk jól. Heli és szállítógép fronton olyan szinten állunk, hogy egy súlyos természeti katasztrófa (ipari baleset, tömegszerencsétlenség) most végzetes lenne...
Ne adja Isten!
Ma Magyarországon bármi előfordulhat, de különösen annak az ellentettje.
Igen, sok dolog van készülőben, és a végén talán majd marad is valami. A kulcs az, hogy külföldre ne kelljen menni, mert az a drága, hogy úgy mondjam, készpénzt igénylő manőver.
Köszi a gyors reagálást!Ha jól értem akkor a cél az, hogy lehetőleg itthon rendezzünk kisebb-nagyobb gyakorlatokat.
Azért a Load Diffuser (ha megrendezik egyáltalán)
várható időpontja még mindig érdekelne...úgy veszek ki szabadságot :))
Hogy mik vannak! A nyolcvanas évek európai hadszíntéri doktrínájának, az "AirLand Battle"-nak az atyja nem más, mint Wass Huba, Wass Albert fia, aki az Army-tól dandártábornokként szerelt le, és ma a TRADOC külső tanácsadója...
Egy tiszta dómú KOLSz, nagy magasságban, tiszta levegőben is képes volt BVR detekcióra.
A PIRATE ráadásul nem KOLSz, és az Eurofighter idejét javarészt nem 1500-on, cumulusok között tölti, hanem fenn a ritka és tiszta légben 12-13000-en. És mivel F-22-ről beszélünk, mint célról, az még magasabban dönget, és biztos van komoly aerodinamikai felmelegedése az >1,5M-es szupercirkálás közben. Egyszóval az 50 kilométert nem érzem lehetetlennek.
BVR-ban a közeledő aspektusú gép a fő cél, ami 50 km-ről már tényleg a vicckategóriás kijelentés.
A 10 km+ magasságban vívott légiharc meg elméletnek jó, csak éppen példa nem volt rá eddig. Persze ettől még lehet. BVR-ban még ok, de amint ok van rá - az pedig igen hamar jön a legtöbb helyzetben, akkor villámgyorsan irány lefele. A leghatékonyabb módszer a DLZ összenyomására.
@stonefort: Annak benyögése meg, hogy a TVC lényegtelen az már tényleg elég vastagbőrős kijelentés. Ott, ahol elfogy az aerodinamikai felhajtóerő - viva ritka légkör - a hajtómű képes a tolóerő egy részét felhajtóerő irányú komponenssé tarnszformálni. Igen, a tolóerő is csökken, de akkor is ott van.
Valami eszméletlen, hogy mennyire fényezik mostanában az európai gépeket egyesek...
@molnibalage: A TVC-vel kapcsolatban egyre több helyen olvasni, hogy csak nagyon szűk tartományban jelent előnyt, ezért lehet, hogy a fejlődés egy mellékszála, ami majd szép csendben kimúl.
Ja még egy. Állítólag Einstein mondta egyszer, hogy valaki minél többet tud, annál kisebb az egója. És fordítva.
@Liverbird: Igen, ismerem. Csak ez nem a klasszikus IRST, ez képalkotó infrakamara, ráadásul a legmodernebb rendszer sanszosan. A hőforrás burtálnagy egy közeledő utánégető nélküli vadászgéphez képest és asszem tökéletesen tiszta időben készült.
Még, ha az IRST talál is valami célt, akkor az IFF hol van..? Még, ha az IRST talál is bármit, de a radar nem látja az a célt, akkor istenkirály EF-ünk hogyan ad MCG-t? Ja, hogy sehogy...
Ezeket miért nem gondolják végig a jelek szerint? Beböfögnek valami mondatot amit hallottak és ettől boldogok, superior az EF és azok a bukó amerikaiak már megint hülyék voltak. Vagy nem ...
@stonefort: A TCV tényleg nem csodaszer és én is azon az állasponton vagyok, hogy túl drága. Viszont az F-22 esetén nem az a kérdés, hogy megcsinálják -e, mert már meg van csinálva.
Az egós részt meg nem értem. Nyilvánvaló hülyeségek vannak az ilyen írásokban. Ha az IRST ekkora csodafegyver lenne, akkor minden gép megkapná és senki sem készítene alacsony észlelhetőségű gépet. Nos, egyik előző állítás sem igaz...
@zord: Önmagukban nem. Ha több gép IRST-je által gyűjtött adatott adatkapcsolaton keresztül összevetik, akkor igen, mert ebből lehet már sebesség, távolság és irány. Enélkül igen korlátozottan használható. Rossz időben vagy csak kicsit felhős időben még az elképzelt rendszer haszna is közelít a 0-hoz.
Az ottawás cikkben ellenben meg azon sír a szerző, hogy stealth gépen a data link az a stealth képesség elvesztését jelenti.
Ami szerintem téveszme, mert a Link 16 használata mellett sem hallottam még olyat, hogy abból bárki helymeghatározást csinált volna, nemhogy tűzvezetési megoldást adott volna. Ezen felül, ha nem is folyamatos az adatkapcsolat...
Azért van elegem az ilyen írásokból, mert 1-2 oldalon akarják megmondani a frankót. Ez lehetetlen, a téma túl komplex. Így viszont folyamatosan hazudnak, ferdítenek vagy ellhalgatnak dolgokat. Egyetlen ilyen típusú irás sem foglalkozott azzal, hogy mikor az IRST igen durva korlátai. Ez így vicc, az én szememben arra jó, hogy röhögjek. Ha ez valaki szerint nagy arcot jelent, nem érdekel... Ez az én véleményem...
Az IRST hatékonyságáról meg annyit, hogy a jenki gépeket volt már a '60-as években is. Aztán annyira láttak benne potenciált, hogy ez a '70-es évekre gyak. ki is kopott, egyetlen 4. gen gépre sem terveztek IRST-t - F-14 egyes változatai kivételek - és mai napig nincs tömeges használatban... Igen, ez 40 éve volt az akkori tech. színvonal mellett, de a fejlődés ellenére sem került az ezerszámra rendszerben álló gépekre.
Csak a vita kedvéért, az EF és Rafale gépek hány százalékán van IRST..?
A technológiák nem állnak meg, és alkalmazhatóságuk viszonya sem állandó. A radar/IR viszony sem állandó. Nem ostobák az EADS és a Dassault és az oroszok emberei, hogy iRST-t használnak (hozzáteszem, amerikai erőfeszítések is vannak). Az amerikaiak radar-centrikussága abból fakad, hogy egyszerűen rendszerszinten nem számolnak olyan konfliktussal, ahol EW-paritással kerülhetnének szembe. Ezt a luxust mások nem engedhetik meg, ezért ragaszkodnak az alternatív (és passzív) célfelderítéshez.
Molni, azt kell megértened, hogy nincs egységes követelményrendszer. Mindenki abból indul ki, amilyen lehetőségei vannak, ahogyan ő látja a jövőt, azt, hogy mi történhet.
@zord: Ezt tökéletesen értem és a jelek szerint a jenkik is, ha az IRST pod programot nem lövik le. A konténer komolyan odaver a repteljesítémnyek, de a jelek szerint van rá igény. Mondjuk először tisztázni kellene, hogy ki mit ért az IRST alatt, mert én úgy látom, hogy ez sem történt meg. Múlt héten stonefort kolléga felvilágosított, hogy a jenki IRST pod, az bizony nem egészen az orosz gépeken megszokott nem képalkotós rendszer, hanem az F-14D-n alkalmazott eszköz felpolírozott változata.
Ahogy írtam az zavar, hogy az összes hely, ahol idézték az a mondatot gyak. az sugallja a célközönségnek - értsd, totál laikusok - hogy IRST = stealth képesség semmire sem jó és juhééé... Akárhogyan csavarhatod, de ez igen ostoba kijelentés. És akkor még nagyon, nagyon, nagyon finoman fogalmaztam...
Ugyanannyira ostoba, mint az, hogy stealth=nem észleli a radar. Marketing.
De az biztos, hogy amikor egy területen történik egy előrelépés (radar észlelhetőség csökken) akkor érdemes megnézni az alternatívákat. Pl az IR-t.
Kíváncsi leszek mennyire lesz valóban "low cost". A 21. sz.-ban szinte minden fejlesztés úgy indult, hogy olcsóbb lesz, mint elődei aztán valahogy mégse jött össze.
@zord:
"Sajnos úgy tűnik, a kormányzat valóban eltökélt a működő katonai repülőmúzeum szétbarmolására... "
Most jutott eszembe az ötlet: A keceli múzeumból kellene elhozni, megmenteni a gépeket és átszállítani Szolnokra, az új helyre. Kecel több szempontból is problémás: rosszul megközelíthető és a gépek állapota is nagyon romlik. Így létrejöhetne a látogatópark (a pénzlenyúlás) is és a múzeum is megmaradna Szolnokon.
“…a miniszter kinevezése után szinte azonnal beleszaladt két magyar áldozattal járó afganisztáni összetűzés kezelésébe. A kivizsgálás megállapította, hogy a régi, orosz gyártmányú T-55-ös harckocsi tornyokról leszerelt és az amerikai Hummerekre applikált 5 darab DSK 12,7 mm-es géppuskából 4 üzemképtelennek bizonyult”
Már bocsáss meg, de miért ne lenne értelme? Miért ne lehetne egy kanyarban három aimpoint, vagy ua. a helyre három? Vagy 2-1? A targeting/weaponeering megnézi, és lehet, hogy azt mondja, hogy kell. A célpontokat nem úgy építik, hogy egy vagy kettő Mk84/BLU109-re szabják őket, mert az F-16-os annyit tud elvinni egyszerre. A dolog fordítva van. A pusztítóeszközök minőségét és mennyiségét kell megválasztani jól.
Ami pedig a feladatszabást/tervezést illeti, neked nem kell mondanom, hogy minél több függesztmény (ami teljesítmény szempontból elvihető!!!) és variáció, annál nagyobb flexibilitás.
Egyszóval ha egy gép elbír három ilyen nagy bombát, az csak plusz, minden tekintetben, és véletlenül se merül fel bennem az, hogy van-e értelme.
----
Engem sokkal jobban érdekel, hogy mi van az oroszoknál most a célravezetéssel. Lehet, hogy le vagyok maradva a kérdéssel, de azt konkrétan tudom, hogy az orosz típusokra Litening már integrálva van, és mintha a Damocles is rémlene - exportcélra. Egyre kevésbé gondolom, hogy ha akarná, Oroszország ezekből ne vehetne akár saját magának is, ha akarna. Ezt azért is gondolom, mert a saját konténerekről, pláne rendszeresítésükről szinte semmi infóval nem találkozni. Javítsatok ki, ha nem így van. Allesmor? Any Russian pod news?
@molnibalage: Ennek értelme az, hogy minden elméletben lehetséges konfiggal megcsinálják a repülési teszteket. Érdemes végignézni ezt a gyüjtést, csak Szu-35Sz, mindenféle függesztménnyel.
@zord: Nincs pod. a televiziós önrávezetés van preferálva, csak ez ritkább, igy a tesztekhez a lézerest függesztik. A lézerest meg valaki majd rávezeti. Pod kérdés szerintem olyan, mint a modern légiharcrakéták ügye. Valami van, de senki se tudja, hogy mi és elvben egy-két éven belül lesz előrelépés.
@zord: A 16-os négy Mk84-est vagy annak verzióját képes vinni, az más kérdés, hogy a gyakorlatban szinte mindig pótos van a belsőn. Volt egy időszak a DS befejező szakaszában, amikor a 16-osok négy Mk84-essel repültek , és egy hajtómű indítással 12 egytonnást dobtak. Bevetés, leszállás az előretolt stripen, hot refuelling, rearming kétszer, utána vissza a kiinduló bázisra.
@Allesmor Obranna: Tolják neki akkor rendesen. Vajon a három nagy bombás konfignál miért nem raktak fel még két R-77-et? Ennyire cél a minimális légellenállás?
Mert pont ezt szoktam kihangsúlyozni, hogy szép-szép az elmleti max konfig, csak értelmük nem nagyon van. A sok függesztési pont és fegyver a rugalmassághoz jó.
Valószínű, sosem fog ezzel a konfiggal élesben repülni, de egész egyszerűen kötelező végigcsinálni valós tömeggel. Amúgy ez most azért ilyen látványos, mert jelenleg Zsukovszkijban az eddigi egy proto+ egy nullszéria gép helyett most egy proto, két nullszéria és két széria gép vesz részt a felgyorsított tesztekben. Stonefort infója volt, hogy a jelenlegi álláspont szerint, a Szu-35Sz hivatalos hadrendbeállitási céldátuma 2015 vagy 2016. Sok ez? Szrintem a képeket elnézegetve nem, hiszen ha ebben az évben befejezik a függesztési repülési teszteket, még akkor is hátravannak az éles inditások Aktyubinszkban, ahol már jelenleg is van vagy öt-hat ilyen gép, de ugye, előbb be kell fejezni a függesztési teszteket, csak utána mehet az oldás. Amig Zsukovszkijban a gyakorlott állomány repül, addig Aktyubinszkban folynak a felkészitések a lövészetekre. De ne feledjük, egy rakat éles fegyver még prototípus szinten sincs kész! Szóval az éles fegyverintegráció teljes lezajlása még évekbe telik. És utána? Lipeck, akkor kezdődik még csak a repülési és fegyverintegráció utána a harci alkalmazhatóság tesztje, ami a végső fázis az állami körbélyegző ráütése előtt. Még sok dolgot kell tenni. Igazából csak az a látványos változás, hogy most egyszerre két-három gép van a zónában a különféle konfigokkal és minden nap.
Amúgy a 901-es proto három éve már repült aszimmetrikusan rakott egy darab KAB-1500-assal.
Valószínű, egy éles bevetésen többedmagával repülne a gép, igy a nagy tömegű 1500kg-os bombákból szerintem is minimalizálnák a darabszámot. Ami a leginkább reálisabb, az vagy két KAB-1500, plusz a rakéták - ahogy te is irtad, vagy kettő/négy H-29TE és a rakéták.
De ettől még minden szóbajöhető fegyvert végig kell próbálni minden szóbajöhető pozíción. Pl, 4 1500 kilós bombát is el tudna vinni, de valószínű nem terv se a 2+2 1500kg a szárnyakra, vagy 2 a szárnyra, 2 a beömlők közé, netán a szívócsatornák alá. A 04-es gép ezidő alatt H-31-eseket hurcibál, különféle variációkban. Gondolom ilyenkor felszállási úthosszt, különféle sebességeken alakuló manőverjellemzőket, csúcsmagasságot és talán csúcssebességet néznek. És ne feledjük, ezek a gépek igy is szálltak le, ami 3db 1500kg-os bombával nem rossz, még minimális kerószint mellett se.
@zord:
A Szapszan-E konténerről eddig csak olyan infot találtam, hogy nincs sorozatgyártásban. Ez nagyon nem sikerült eddig valahogy az oroszoknak.
Viszont találtam egy felderítő konténert, erről hallottatok már? www.spyflight.co.uk/m400.htm
@KGyST: olvasd el Szlanko Bálint Maximum nulla áldozattal című könyvet. Ott is írnak erről - meg ha nem is ennyire konkrétan. De azt is leírta, hogy volt is egyből reakció: lecserélték a T-72-n alkalmazott geppuskakra a készletet.
@Liverbird: Majdnem ugyanezzel a képpel illusztrálom a kanadai újságnak írott kritikámban azt, hogy mennyire lényeges a markeing anyagokban megadott max. elméleti fegyverkonfig. :)
@Z69: Na, ha ez beválik és elterjed, akkor kisebb fajta forradalom lesz a PGM terén szerintem. Igen kis repeszközök is igen brutál tűzerőhöz juthatnak. Az ára lehet még a kérdéses.
A Nagy Könyvbe ("Akikre büszkék vagyunk") mindenki érdemeit beírjuk. :-)
De erre a 35-ösre tényleg viszket a mutató (értsd: exponáló) ujjam. Nekem ráadásul bejön a fizimiskája is, szemben az F-22-essel, aminek nem annyira.
Sajnos viszont az USA-ba való beutazásnak még a gondolatától is irtózom. Ott lenni már elég frankó, de a k. paranoid bürokratikus köd, ami rájuk ereszkedett 9/11 óta, kínszenvedéssé teszi az utazást. Ha hivatalos út van, még belevágok, de privátban nagyon nem fűlik hozzá a fogam.
@molnibalage:
Azt hiszem pár dolog már be lett linkelve a Pirat-ról. EGy 2008-as AFM-ben találtam most ezeket, egy tudósítás az akkori Green Flag gyakorlat ürügyén.
Szóval: Kinematically ranges a target up to 90NM (150 km)
IRST tracks up to 200 air and ground targets while searching for others.
Imaging FLIR, feeds target tracks to AIS (Attack and Identification System)
Na és számomra ez a legérdekesebb:
IRST identifies targets up to 25NM (40 km)
Arra lennék kíváncsi, hogy ez az azonosítás mennyire részletes és megbízható.
Náluk biztos gyakran cserélik és karbantartják a védőburkolatot, ha karcolódik, nem hinném, hogy túl sokat ront. Ezek nagyon szuper adatok. Szerintem még a felével is meg lennénk elégedve.
Amikor több éves újságokat lapozgat az ember, akkor utólag olyan infokat is találni, ami később lehet érdekes.
A 2010-es Nahson Shavit látogatás kapcsán mekkora balhé volt.
A 2008-as olaszokkal megtartott közös hadgyakorlaton ott volt egy izraeli RC-12-es ráf, és egy Nachson Aitam légtérellenőrző Decin. Tudom, mások voltak a körülmányek, de azért megmlítem.
@Z69: Számomra elég hihetetlen adatok vannak benne.és alapvetően nem értek egyes dolgokat
Egy képalkotó rendszer hogyan követ 200 célt...? Ez akkor most milyen képalkotó? Olyan, mint az F-35-ön a DAS? Ha képalkotó, akkor hogyan érzékel bármit 200 km-ről...? Csillagászati távcsöveknek van olyan febontása, ami lehetővé teszi vadászgép méretű közeledő cél észlelését. Egy közeledő gép felülete néhány m2, rádásul közel sem szabályos.
Szóval elég összefüggéstelen és hihetetlen az egész. Az F-14 látható fény tartományában működő kamerája sem látott ilyen messzire még tökéletes időben sem.
Egyszerűen még azt sem látom, hogy milyen elven működik a rendszer..
Én sem egészen értem. Azt írják, hogy:
PIRATE (Passive Infra-Red Airborne Tracking Equipment) is a an IRST and FLIR system. Kettő az egyben.
Ilyen berendezésekhez nem értek sajnos.
Az azonosítási képességeken döbbentem meg én is.
Persze, hogy van bennem szkepticizmus, de a 200 különböző cél megkülönböztetését máshol is említik. Lehet, hogy ezek reklámcélú gyári adatok, de max túlzás egy kicsit, és valóban létezik ezt megközelítő képességekkel.
Azonban ne feledjük, hogy a 21. században vagyunk már.
Teljesen egyértelmű, hogy kell indításjelző, mint ellentevékenységet (infracsapda, stb.) kezdeményező rendszer. Egy ilyen háborúban nincsenek veszélyeztetett terepszakaszok, ahol automatikus, folyamatos és megelőző szórással védettséget lehet biztosítani néhány percig (jó esetben). A vizuális észlelés és manuális indítás pedig nem elég megbízható és gyors.
Bazi érdekes cikk arról, hogy miért hatékonyabb tanker a Super Hornet egy konténer/tartállyal, mint egy konténer/tartállyal és négy póttartállyal. Avagy az amerikai haditengerészet is elkezd végre spórolni...
1:05-nél micsoda az az F-16 törzse alatt? Nekem csak tippem illetve halvány emlékeim vannak róla. Az ACMI rendszerhez kellene vagy valami gyakorló ECM cucc lenne?
Ebben a "fejlesztési tesztelési" stádiumban egy füst a kabinban jellegű esemény olyan, mintha általános lenne.
Hozzáteszem, bármely program jóval későbbi, "üzemeltetési" szakaszában is felkapnák a fejüket és intézkednének, mivel a füst a kabinban közvetlenül befolyásolja a repülésbiztonságot.
@zord: Érdekes cikk, de egyből jön is a kérdés.
A Super Hornet légellenállása a négy tartállyal már jelentős, mert azok a bizonyos szárnytartók kifelé állnak. Együttesen már komoly ellenállást jelentenek. Gondoljatok a két két tartály közt képződő, a hossztengellyel szöget bezáró légcsatorna ellenállására is.
Ezekután érdekes lenne a hasonló MiG-29K/KUB szintén négytartályos/UPAZ konténeres tapasztalatait is ismerni:
@zord: A kérdésem a Hornetre vonatkozott. Ha komolyan tankolni kell gépeket, akkor pótos nélküli tanker = vicc. A készenléti tankerknél még megértem a pótos nélküliséget, de egyébként nem.
A technikát be kell ültetni a műveleti valóságba, ahol a szereplők és az ismeretlen tényezők szép számmal sorakoznak.
Mi a hordozófedélzeti, ciklikus művelet során a tanker rutin feladata? Az, hogy a visszatérés idejére üzemanyag tartalékot biztosítson a kevéssel visszatérő, illetve a bolterező gépek számára. Endurance.
A kérdés itt az, hogy vajon a tankernek indulnia kell az indulási ciklus elején és a hajó közelében a levegőben várakoznia, hogy a visszatérési ciklust fedezze, majd annak végén maga is visszatérjen? Nem véletlenül alakult ki régen, hogy kellett a tanker a levegőben az egész repülés alatt. Viszont mára ezt meghaladta a technológia. Mennyi gép is jön vissza idejekorán meghibásodással? Mennyi is a sikeres fedélzeti elfogások száma a sikertelenekhez képest? A lényeg az, hogy ma a rutin műveletek fedezéséhez nem kell a levegőben lennie állandóan tankernek, és annak a tankernek fölösleges annyi üzemanyagot cipelnie, póttartály-ellenállással elégetnie, vagy max recovery weight érdekében dumpolnia.
Az olyan nagy bürokratikus rendszerek inerciája mint az amerikai haditengerészet, azonban nem veszi figyelembe, eltapossa ezeket a tényeket, így változást önmagukban nem váltanak ki. Egészen addig, amíg pénzügyi megszorulás nem jön (MOST), akkor azonnal elkezdik keresni, hogy hol luftos a rendszer, és rácsodálkoznak, hogy van luft, és ma már lehetséges kezelni is.
Hangsúlyozom, ezek a rutin műveletek, nem kísérő tankerről és egyéb ilyen harcászati hatósugárnövelő finomságokról van szó. Az endurance-növelő, biztonsági tartalék jellegű rutin tankerezésnél mások a szempontok, és a feladatot okosabban is el lehet ma már végezni, mint a "csurig" módszerrel.
@zord: Tehát ez csak a készenléti tenker esetében van, amikor valami okból elé kell menni a bejövő gépnek? Ez azt jelenti, hogy a Navy gépeit üzemszerűen ma gyak. mindig "nagyvas" (KC-10/KC-135) itatja? Egyáltalán az utántöltésre van külön kvalifikáció a Hornet zsokék között? Minden széria Super Hornet képes rá?
"Csak"? A hordozós tanker munkájának ez a sava-borsa. Ők úgymond erre vannak. "Recovery tanker".
Ahogy mondod, a hadszíntérbe, az összhaderőnemi műveletbe a hordozó gépeit általában az USAF/allied szf. bázisú nagy tankerek "illesztik" manapság. Ez az esetek nagy százalékában nem a fedélzeti tanker dolga.
Biztos valami pipa kell ahhoz, hogy utántöltő SH pilóta lehessen valaki, bár igazából a pod/üzamenedzsment tekintetében igényelhet némi többletet, ami nem lehet egy túl nagy dolog. Hajlok rá, hogy aki együléses században repül, az úgy megy hajóra, hogy ki van pipálva nemcsak szopás, hanem szopatás tekintetben is, hiszen ez az E-k rezortja. Hogy fizikailag a kétüléses gépek tudnak-e vinni podot, nem tudom, de hajlok rá, hogy igen. Mindenesetre organikusan ez nem az ő dolguk...paradox módon az idézett cikk tartalmával ellentétben eredetileg azért, mert az E több kerót tud vinni, mint az F (igaz, ez a belsőre vonatkozik).
@stonefort: Utánakötöttek egy régi Kirant vontatott csali gyanánt? :) Esetleg a Bahadurt átnevezték Kaverire, a madzag végén meg a Tejas lóg, így végre kész a Kaveri "hajtómű" :)
Komolyra fordítva, szerintem valami zászlót rángathat maga mögött, ha már bemutató is volt... Szárnyállásból ítélve nem épp hangsebességgel tép, ráadásul semmi fegyverzet.
A piors rakéták a tesztek során a vizuális megfigyelést könnyítik. Az R-77-esek vezérsíkja nem behajtható, de az R-77-esre épülő következő generációs rakétáé már igen. Tudni kell, hogy bár India rendszeresített az R-77-est (nyűglődik is vele) ez a rakéta több mit három évtizednyi szenvedés után végül mégsem kerül rendszeresítésre az oroszoknál, hanem ennek alapjára csinálnak egy másikat. A behajtható vezérsikok már a PAK-FA gépeknek szólnak, de a terv szerint minden orosz gépet ilyenekkel fognak majd egyszer ellátni. Majd, egyszer.
Kis korrekció, mert ez az ábra még akkor készült, amikor arról volt szó, hogy a szárnyvégi sin eltűnik és helyét egy fixen hordozott Szorbcija-hoz hasonlatos konténer duo veszi át. De ma már látjuk, hogy ez is opcionális maradt.
@Allesmor Obranna: Akkor most is pod ECM lesz a Szu-35-ön? Ha igen, akkor én gyak. fixen odaképzelném, mert egy csúcskategóriás harci gép ECM nélkül nem az igazi.
@molnibalage: Ezt ők is igy képzelték, erre nyilván megvan a lehetőség.
Amúgy a Szu-34-eseken már most is látni olyan példányokat, melyekről le se veszik a szárnyvégi ECP konténereket, sőt, a 2008-as grúziai konfliktusnál az egyik proto 34-es úgy ment bevetésre a Moszkva melletti Cskalovszkijról (a monyinói múzeum szomszédsága), hogy vitte a két Szorbcija-t meg egy hatalmas ipari méretű rettenetet a törzs alatt, a szívócsatornák közül lelógatva.
Ez a kép később, 2009-ben készült:
A Szuhojok "pod ECM"-jét (ez az ECM eléggé elavult rövidítés manapság...) ne tévesszük össze az amerikai podos megoldásokkal. A két szárnyvég ugyanis optimális elhelyezésnek számít (mind földi, mind légi fenyegetéssel szemben), és olyan technikákra is lehetőséget ad, ami fizikailag nem állhat rendelkezésre mondjuk egy ALQ-131-esen. Elhelyezési értelemben így az integrált megoldások közé sorolnám.
Ja, és van egy fontos mellékszál is, hogy a törővégi R-73-as amúgy is korlátozott.
@Allesmor Obranna: Számomra örök kérdés az, hogy a NATO / jenki / orosz gépek hány %-ka szerelhető fel ECM konténerre vagy azon gépek közül, amelyik integrált rendszerrel bír, az hány gépen van beszerelve valójában. Attól, hogy az antennák ott vannak a gépen, attól nem feltétlenül van meg a szükséges elektornika a gépben.
Attól tartok, ezzel az információval nem fognak utánunk szaladni.
Meglepő dolgok vannak. Én például bizonyos elsődleges forrásból származó információk alapján úgy vélem, az USAF F-16C-k gyártásakor csináltak komoly előbeépítést az akkor még futó, össszhaderőnemi 165-ös program (ASPJ) berendezései számára is. Aztán ment a dolog a levesbe...
@molnibalage: ALQ-165. Az US NAVY Hornet-jein megvolt a berendezések helye, kábelezése, de csak azok a gépek kapták meg, amelyek hadműveleti zónában repültek. A 16-osokban a "kövérített" függőleges tőrészben lett volna a blokkok helye.
Representatives of Croatia, the Czech Republic, Slovakia and the United States have signed a “Letter of Intent” to the Multinational Aviation Training Centre.
@stonefort: Mit adott volna az ALQ-165? Milyen képességgeket adott volna egy normál ALQ-131/184-hez képest? Mert úgy látom, hogy nem lett volna egy dúl drága program, oszt mégis törölték.
@stonefort: A legfrisebb F-16C/D gépek integrált zavaróberendezései ennek a programnak a farvizének tekinthetőek? A jenki Sólymok mindegyik tudtommal még ECM podra szorul, míg az újabb gyártású Block 50/52+ gépek már nem.
Egy gyors kérdés. Az '50-es évek vége óta Európában a Meteor, ASRAAM, IRIS-T és a francia rakéták kivételével fejlesztett saját erőből és állított rendszerebe bármilyen légiharcrakétát? A licensz nem számít, csak saját fejlesztés! Nekem valahogy nem jut eszembe egy sem.
Az angolok a EE Lighninghez fejlesztettek utoljára rakétét az ASRAAM-ot leszámítva? A SkyFlash licensz volt, Sidewindert meg vettek. Minden más NATO állam jenki gépeket és jenki fegyverzetet használt, ha jól látom.
Hát azért még volt más rakéta..
pld Lightning brit elfogóvadász (RAF, Kuwait és Szaudi Légierő)
Firestreak és Red Top rakéták
--
de a Skyflash és a Aspide is erősen modósított AIM-7-es..
--
Franciák:
Matra R550 Magic
Matra Magic II
Matra R530
Magic Super 530F/Super 530D
MBDA MICA
Az amcsiknak sem volt sok:
AIM-4 Falcon
AIM-7 Sparrow
AIM-9 Sidewinder
AIM-54 Phoenix
AIM-120 AMRAAM
AIM-92 Stinger
és az öreg nukleáris robbanófejes Genie..
minek kellett volna még többet fejleszteni nyugaton??
@stonefort: A Skyflashez asszem az E vagy E-2 Sparrow továbbfejlesztése volt. Hogy mit cseréltek le benne nem tudom, de ha nem kapott meg az F változathoz hasonló dual-thrust hajtóművet, akkor nem volt egy komoly cucc.
@Kelepisti: Azért írtam, hogy 50-es évek vége. Az utolsó teljesen önálló a FS és RT rakéták voltak.
Igazából kisebbfajta csoda ennek ismeretében, hogy Európa képes volt összehozni az ASRAAM és IRIS-T rakétákat.
"Igazából kisebbfajta csoda ennek ismeretében, hogy Európa képes volt összehozni az ASRAAM és IRIS-T rakétákat."
Szerinted hány kitűnő szakember, döntéshozó erőfeszítéseit, rendszerek működéképességét minősíted minősíthetetlenül így?
A kedvenc vesszőparipád, hogy néhány oldalon nem lehet a dolgokat elmagyarázni. Oké. És néhány szóban leírni-lefikázni a szovjet/orosz és európai rakéta (vagy bármilyen) munkát, azt lehet?
Ne haragudj, de ez szerintem szisztematikus problémára mutat egy olyan fiatalember gondolkodásában, aki olvasottsága, végzettsége és ambíciói alapján nagyon jó szakember lehetne ebben a témában.
Hidd el, az alázatosabb megközelítés nem torzuláshoz, hanem épp ellenkezőleg, nagyobb valósághűséghez vezethet az elemzésekben. Kapukat nyit ugyanis meg, melyen új információk áradnak be. Kapukat a saját agyadban, kapukat más emberek, források felé.
És ezt a legeslegjobb szándékkal írtam, mint egyik legszorgosabb kommentelőmnek. Semmi esetre se vedd zokon!
@zord: Furcsa, hogy nem jött át az, hogy pozitív értelemben beszéltem.
Európában évtizedekig nem folyt ilyen program, ennek ellenére lényegében párhuzamosan sikerült megalkotni az ASRAAM-ot és a tolóerővektroált IRIS-T méghozzá elég gyorsan. A 2000-es évek közepére elkészült az IRIS-T, alig valamivel az X Sidewinder után. Egészen megdöbbentő teljesítmény.
Értem. De ez nem meglepő, és végképp nem csoda. Vezető műhelyek vannak itt is, egyetlen különbség a pénzmennyiség (bár éppen most az USA-ban vannak nagy vágások), illetve a rendszereken belül a katonai-ipari komplexum fajsúlya. Amerikában kiemelt, domináns szektor, Európában szó-szó, vagy megtűrt.
@zord: Putyin mondott valami olyasmit, hogy "mi ezt már átéltük egyszer, most megtapasztalhatják az amerikaiak is."
Az amerikai haderő és eszközei naponta benne vannak a hírekben, nem kell külön reklámozni hogy nemcsak léteznek de csinálnak is valamit.
Egy-két év múlva valószínűleg majd megvizsgálják azt is hogy az amerikai bemutatók elmaradása miatt mennyivel kevesebben választották a katonai pályát. Egy évet ki lehet hagyni, de a bemutatókra szükség van, persze határt kell szabni neki.
Ha az amerikai haderő méretét jelentősen csökkentik, akkor viszont nincs szükség az "utánpótlásra".
Nem tudom hogy jelenleg milyen a katonák megítélése az USA-ban, de ott az embereknek szüksége van "kézzel fogható hősökre" és a bemutató pilótáknak, csapatoknak ez a szerepe. Hogyan fog változni a hadsereg társadalmi megítélése ha a hírekből eltűnnek a róluk szóló hírek?
Valószínűleg máson/máshogy is lehetett volna még spórolni, de ez volt a legegyszerűbb, ez ütközött a legkisebb ellenállásba.
Hosszasan lehetne elemezni a dolgokat, szerintem az USA egyszerűen azon a volumenen, mint eddig, nem tud létezni többé. És ez érinti a haderőt is, mint az egyik legnagyobb vállalkozásukat.
Kell a népnek mutatni a dolgokat, és be kell húzni a seregbe a fiatalokat, ez tény, de nem a harckészültség rovására. Az egyik egy úgymond stratégiai funkció (kommunikáció-toborzás), a másik közvetlen, napi feladat. Az előbbiben lehet halogatni, a másodikban nem.
A napokban mindig én írom a Nemzetben az ezzel kapcsolatos anyagokat. Pl. a holnapiban is lesz, benne utalással a védelmi részre, de persze a politika a lényeg.
Szu-25-tel gyúrnak a Patriotok ellen az oroszok. (Mondjuk Grúziában BUK-kal is komoly fejtörést okoztak nekik...) www.jetfly.hu/rovatok/repules/katonai/tipusok/szu25_csatarepulogepek_a_patriotok_ellen/
Nyilván ha Patriot ellen hatékonyak lesznek, akkor más rendszer ellen is javulnak a képességeik. A kérdés az, hogy erre pont a Szu-25 a legjobb platform? Miért nem egy nagy sebességű típust választanak, pl a Szu-34-est?
Úgy gondolod, lehetne javítani a terminológiai felkészültségen? Idővel javul majd az.
Engem a jetflin és más internetes helyeken is a szerző hiánya bánt. Ne legyen má' cikk, amit nem lehet személyhez kötni. Ez az ő munkája, vállalja! Vagy nem vállalja? Akkor meg miért jelenik meg?
És nem arról van szó, hogy borzasztóan titkos dolgok nyilvánosságra hozása miatt védi a személyét...
Tessék kiállni!
@zord: Úgy gondolom,csak a HVG-s cikk miatt készített vele interjút Vicsek Ferenc,s a téma iránti társadalmi közönyt is jelzi,hogy egy gazdasági magazin műsorba került.Nincs tere a biztonságpolitikának,mert nem érdekel senkit,s ha nem egy újabb apropót látnak arra,hogy a kormányt támadják,akkor ez a riport sem készül el.Az ellenzék is marginálisan kezeli a kérdést,s ebből a szempontból a jövő is kilátástalan.Félre ne érts,nem azt a maroknyi újságírót akarom bántani aki próbálja felszínen tartani a témát,de úgy érzem szélmalom harcot folytattok.
Az üzenet talán átjött,miszerint lassan ott tartunk mint ahogy Weichs vezértábornagy bon mot-ja jellemezte a helyzetet a Margarethe I terv kapcsán miszerint:" az ország megszállása harc nélkül 24,harc esetében 12 órát fog csak igénybe venni,mert akkor elmaradnak az üdvözlő beszédek."
Ja. Amikor a MiG-29-eseket kivonták, akkor a HírTV-ben a külpolosokkal beszélgettem a témáról...
A struktúrából szó szerint hiányzik a védelem/biztonságpolitika témája, azt se tudják, hova tegyék.
@zord: a minap egyik parlamenti pártnak háttérmunkát végző intézet vezetőjével beszéltem: védelem/bizpol vonalra se kapacitásuk, se pénzük...
@molnibalage: "A másik az, hogy lassúak. Szinte minden hírt előbb lehoz a HTKA, vagy linkeli itt az AP blogon vagy máshol ,ahova járok."
Ez egészen pontosan úgy van, hogy ide linkeli valaki, majd lehozza a HTKA.... :)
A HTKA híreinek ~75%-nak forrása az AP blog kommentjei... :) Ezzel persze nem kérdőjelezem meg a szükségességét és fontosságát, sőt, ott van a saját befektetett munkájuk a cikkek megírásában. De a források kutatásában nem strapálják agyon magukat... :))
Számomra megtiszteltetés, ha használni tudják a blog tartalmát a "testvérek". Nyilván a bejegyzéseknél jól esik a forrásmegjelölés is, de a kommentekben lévő dolgokra ez nem vonatkozik. Ott "csak beszélgetünk"...
Én azért látok egy apró elmozdulást, a Századvégnél (nyilván kormányzati sugallatra) de elkezdtek foglalkozni a témával. És itt nemcsak a helikopteres felmérésre gondolok, hanem tanulmányokra...remélem lábjegyzetbe, forrásjegyzéskbe beraknak...:-))))
Megnyitnék egy új témát, ha benne vagytok. Bár már volt hasonló ügy itt sokszor, egy-egy kifejezés pontos magyarítása, kibeszélése lenne a cél. Elsősorban az érvek és ellenérvek ütköztetése lenne jó, biztos kisül belőle valami konstruktív dolog.
Kezdetnek legyen a MAWS (Missile Approach Warning System). Szerintetek ez szó szerint rakéta közeledésre figyelmeztető, vagy inkább rakéta indításra figyelmezető rendzerként lenne találóbb?