zord:
A cseh Strnad-klán modernizálta 12 darab használt UH-60L Black Hawk mellett döntött Szlovákia?
ww... (2024.12.18. 15:43)AirPowerNews 141. (2024.dec.)
zord:
Szép videó Marignane-ból az HForce-os H225M SOF-unkról, Róka nyilatkozatával. A nyitókép miatt bei... (2024.12.06. 18:31)AirPowerNews 139. (2024 okt.)
zord:
Ha kínai vagy Dél-Koreában, ne fotózz amerikai hordozót:
koreajoongangdaily.joins.com/news/2024-1... (2024.12.03. 10:54)Forddal Triesztben
zord:
A szaga alapján ez egy infoops kampány. A rezsimszócső BBC civil lakosok nyilatkozataival futtatja... (2024.11.30. 13:07)AirPowerNews 140. (2024.nov.)
Nemtom. De amint látom az üzemanyagpanel helyzete változott valamikor az A/B sorozatban. Azt tudni kell, hogy a C/D-be belül több keró fér (több tartály), lehet, hogy az üzemanyagrendszer változtatás eredménye lett ez az áthelyezés is? Lehet, hogy ez az egész már valamikor az A/B-sor alatt bevezetésre került?
@zord: Lehetséges, hogy az utols A/B gépek már hibridek voltak bizonyos szempontból. A bib az, hogy nem tudom a változtatást széiraszámokhoz és dátumhoz kötni. Akkor ez kiderülne.
Egyébként hamarosan szükségem lenne a te tudásodra is, amikor a elektronikához és a fegyverzethez érkezem. Mennyire érsz rá? :)
"AEGIS is a disaster. I was an ACNT tech (NEC 1318) and had nothing but problems on board the Momsen. Computers would lock at any and all random times. The COTS parts were not built to withstand the shipboard environment. Some of the COTS parts for our switches were so "old" as far as the maker was concerned we could not get parts. Even though that switch was only 3 years old by the time it became operational on the boat. Our known fault book from Lockheed started out in a 3-ring binder about an inch thick. After 3 years of different updates we had 2 binders each 4 inch thick of known problems with the software that lockheed would never fix. The only drones they would allow us to shoot at were highly scripted scenarios, slow moving, and flew straight parallel to the ship. Sometimes it would take 45 minutes to reload the system completely and other times for unknown reasons the system would take all night long to get going. Lockheed came on board to load some software updates before a missile shoot in 2005 and we nothing but problems with the system afterwards. After the shoot Lockheed and some LCDR came on board to do an investigation as to why we had the problems. After spending just a few hours investigating the techs found that Lockheed did not reset the switches on the CPU boards for regular operation after their software update. The techs left mysteriously in secret and the LCDR blamed the chips crew for the mistake. The report blaming the crew went all the way up DOD as far as we were told making us look like idiots. Keep in mind were not given the procedure on how the switches were to be set so we could not inadvertently change them during operation. Lockheed techs were the only ones with that procedure. The Navy was more interested in keeping Lockheed in good standing and using Sailors as blame for something we could not have caused. Parts of AEGIS can be very good. The SPY radar is very good but also has its problems. Other systems linked up to the AEGIS computers had a lot of interoperability issues. It was a crap shoot on whether or not CEC would even be able to send data to AEGIS on any given day. Some days the link between two would need to be reset several times and other days none at all. I am not bitter at all with my time in the Navy. I thoroughly enjoyed the Navy. I have problems with people that try to say AEGIS "works". Lets just say it kinda works on some days. Lets not get into the problems we had with the fiber cables."
Az Irán által megkaparintott RQ-170 Sentinel "naplója" irániak szerint:
"This drone was in California in Oct. 2010 for some technical work and was taken to Kandahar in Afghanistan in Nov. 2010. It conducted flights there but apparently faced problems and (U.S. experts) were unable to fix it. The drone was taken to Los Angeles in Dec. 2010 where sensors of the aircraft underwent testing. It was in use in Pakistan two weeks before Al-Qaida chief Osama bin Laden was killed by U.S. Navy SEALs in the country's northwest."
Maximálisan egyetértek Horty István méltatásával, hogy róla nevezzék el a szolnoki múzeumot, hogy legyen ott mellszobra, stb. A Dongó század hősi halált halt tagja, akinek kormányzóhelyettesként se derogált kimenni a frontra és ott hősi halált halni, megérdemli ezt.
DE!
Annak nincs értelme, hogy megint szimbolikus politikát folytatunk, és a beltartalom nem változik, sőt, gyengül. Emlékezzünk csak, mennyibe került a múzeum előtti, a magyar katonai repülő közösség által soha el nem fogadott, viszont ráerőszakolt művészrémség, aminek a büdzséjéből évekig üzemelhetne az intézmény, roncskutató projektek valósulhatnának meg, és könnyűszerkezetes fedelet kapna az, aminek ma nincs!
Pontatlan. A Ljulka hajtóművek rész kb. 15 éves, rég idejét múlt összeállítás.
A többi végül is jó.
Jó anyagot akar valaki, akkor sohasem a rugalmatlan jenki adatbázisokra kell hagyatkozni, hanem mindenféle lelkes amatőr, megszállott káeurópai anyagokra.
@Allesmor Obranna: Szerintem a lista önmagában azért jó, mert összevadászni azt, hogy milyen hajtómű mihez volt már önmagában egy elég vicces mutatvány. Vagy kérdezhezném úgy is, hogy te tudsz ennél jobb ÖSSZEFOGLALÓ listát? Nem azt mondtam, hogy tűpontos. Azt, hogy átfogó. Ahhoz képest, hogy 2005-ös elképesztően sok minden van rajta.
A hajtóművek paramétereről meg annyit. hogy még a legelterjedtebb jenki vasakról sem találni sokszor két egyező adatot nyugati oldalakon, van bizonyos mértékű szórás.
Ez igaz pl. a gépek üzemanyagmennyiségére is. Gyak. még nem találtam olyan üzemanyagmennyiség megjelölést az F-15A/C gépekre, ami egyezne három eltérő forrásból. Az külön vicc, hogy tömeget adnak meg, mikor a tartályok térfogata fix. Tehát a térfogat mindig azonos, de a keró sűrűségétől függ a tömeg.
Ahogy olvasgatom, a T-50-4-es azért késik, mert jelentősebb átalakításokat eszközöltek rajta a korábbi protogépekhez képest.
Aerodinamikai módosításokról olvasni.
Lezuhant egy MiG-29-es vadászrepülőgép Bulgáriában
"A két pilóta időben katapultált, így megúszták a zuhanást.
Lezuhant csütörtökön a bolgár légierő egy MiG-29-es típusú gépe, de a két pilóta sértetlenül megúszta az esetet, miután időben katapultáltak - közölte a védelmi minisztérium.
Az orosz gyártmányú elfogó-vadászrepülőgép kétüléses változata kigyulladt egy gyakorló repülés során, és Carimir település közelében, Plovdivtól északra a földbe csapódott.
A védelmi tárca tájékoztatása szerint a baleset a földön sem követelt áldozatokat, s a gép elvesztésén kívül más anyagi kár nem keletkezett.
Egyes források szerint a gép a térségben zajló bolgár-amerikai közös hadgyakorlaton vett részt."
OFF:
Az egyik szomszéd blogon kialakult egy ksi vita, de mivel egyikünk sem ért hozzá igazán, jó lenne ha valaki válaszolna néhány kérdésre.
Ha jól tudom még három ex-VSz tagország használja a MIG-29-est. (Lengyelország, Szlovákia, Bulgária.) Ezek mennyire felelnek meg a NATO-standardoknak, integráltak-e hozzájuk nyugati fegyverzetet, lehet-e tudni, hogy kb. mennyibe került? A magyar MIG-29-eseken mennyire érte volna meg elvégezni valami hasonlót, és egyáltalán, kik csinálnak ilyet?
Alapvető NAV/COM/ID csomagokról, üzemidőhosszabbításokról, illetve új üzemeltetési rendszerre való áttérésről van szó, a fegyverrendszerek változatlanok maradtak (lényegében és eddig). De a lengyelek kivételével nem látom, hogy sikerült volna stabilizált támogatási rendszert biztosítani elfogadható szintű hadrafoghatósági mutatóhoz, üzemeltetési tempóhoz. Ennek oka Lengyelország komolyságán túl az ottani ipari háttérben rejlik, meg hogy ők, talán súlyuk folytán is tudnak kommunikálni hatékonyabban az orosszal.
Ezzel szemben infóim és benyomásaim szerint a szlovákok és a bolgárok küzdenek.
Egyszóval: a helyi sajátosságokat, a szakma leépítését, kiirtását, ipari háttér felszámolását figyelembe véve nálunk semmilyen MiG-29 korszerűsítés nem vezetett volna eredményre, mert nekünk megfelelő támogatási csomagot nem tudtunk volna összehozni az orosszal.
Jelenleg Magyarország csak a szállító széleskörű és közvetlen logisztikai és műszaki támogatásával, nemzetközi szerződéses keretek közt tud komplex repülőtechnikát üzemeltetni, önállóan nem. Ezt sajnos orosz partnerséggel nem, csak nyugatival lehet megvalósítani. És persze jó drágán.
Gáborhoz annyit tennék hozzá, hogy a Lengyel modernizációs programból azért kíváncsi lesz a valóságban, mert túl nagyszabásúnak és kicsit átgondolatlannak tartok ekkora upgrade végrehajtását a polák gépeknél. (amelyek ráadásul nem a púpos C-k, és csak a volt német gépeknél van nedves tartály, és semelyiknél sincs utántöltés.. Amennyiben kerülne, annyiért talán használt Falcont is kapnának, és egységesíthetnénk az alkatrész utánpótlást.
A bolgárok csak megtudták oldani a 21-es UB nagyjavítást és tovább reptetik a gépeket, a Szu-25-el együtt, hiába adtak bele apait-anyait a verenyző nyugati repgyártók. Ahogy állnak a bolgárok szerintem nem lesz egyelőre 2-3 évig még típusváltás, max a 29-esek nagyjavítása meg üzemidő lesz tovább hosszabbítva, és kirepülik a másik két típust..
A szlovákok érdekes népek, gyakorlatilag légtérrendészetre megfelel 4-5 üzemképes 29-es, másra nem kell, és ott közép európában egyik legerősebb légrak rendszerük, 1 üteg S300, 4 üteg SA-6 és szép mennyiségű SA-13 MANPADS. Márha helyzet adódna, de nem fog adódni nekik..
Szlovákiában nincs Sztrela-10 már rendszerben, ott is jó sok hazaáruló akad, már kivonták. Sztrela-2 és Igla (eredeti, nem -1) van. Ez utóbbiak ott voltak most is a háromszázas körül, részben ezért is mentek a kis magasságú rácsapások a TÁS ellen, elsősorban a szilácsi 2. század Albái, másodsorban a vendégek részéről, de még az EW-gépek is csináltak egy-egy "katolikus" beköszönést.
Elnézést, eléggé össze vissza vannak írva a rendszerben tartott és kivont eszközök..
9K35-et írták több helyen rendszerben, viszont Sztrela-2, és Igla-t meg nem..
Egyébként nem értem, hogy a 9K32 SA-7 miért maradt és a korszerűbbet vonták ki?
Az 9K38 Igla (SA-18), hogy rendszerben van azt megértem..
Mindenesetre, az SA-7 már sokat nem ér, de az Igla-t szerintem mi is elfogadnánk MANPADS-ként..
Tavaly, mikor voltunk Bulgáriában mesélték, hogy leállítják a 21-est, de nem azért mert kirepülték a harci változatokból az időt, hanem mert a 2UM-ek (2 darab) üzemideje járt le. ezt hosszabbították meg az oroszok (bocs az UB-ért, gyorsabb volt a kezem, mint a gondolatom..), így most ismét van kétüléses ezért tovább lehet a harcikat is üzemeltetni.
Ahogy én olvastam a Lengyelek Fulcrumjaiból 16-ot agy 18-at (most emlékezetből írom) modernizálnának glass cockpit, Link16 és integrálva nyugati fegyverzet (pld. AIM-9) ez nekem kicsit nagyszabásúnak tűnik.. Megéri??
Aztán valószínűleg mégsem lesz belőle akkora modernizáció, mert végül ez lett belőle:
In September 2011, the Poland Ministry of Defence placed a $42.6m contract with Wojskowe Zaklady Lotnicze nr 2 to upgrade its 16 MiG-29s (13 MiG-39A single-seaters and three MiG-29UB-12 two-seaters) aircraft. The scope of work includes overhauling avionics such as mission computer, 1553B data bus system and various GPS modules. The work is expected to be carried out until 2030.
Valahol anno még a új (nyugati/izraeli) lokátort, képernyős pilótakabint, és az adatbuszon túl Link16-ot is olvastam. Keresem az oldalt, de ez még tavaly nyár-ősz eleje terén volt..
Megvan: A DASA ajánlata: hasonló mint amint anno a németeknek ajánlottak fel anno.
---
Dasa has prepared four basic upgrade projects to be offered by MUG. Version 1 covers IFF, TACAN, VHF/UHF radios, emergency radio, conversion to English units and installation of anti-collision lights. This version reflects the earlier Luftwaffe upgrade. Version 2, currently being introduced into service, adds a MIL 1553B databus, GPS and improvements to the HUD. Both versions may include the addition of drop tanks. Version 3 brings the aircraft more Western systems, further extending its capabilities. TACAN is replaced by LINS/GPS. Version 4 covers a totally new glass cockpit, containing a new mission computer, new radar, EW-systems as well as a new fire control unit.
Igen fentebb linkeltem, hogy vadász 15-ösök jelentek meg a térségben, vélhetően ugyanezzel a céllal. Bár a forrás tipikusan háborúpárti, de nem hülyeség, amit ír a David Axe gyerek:
Azért az szögezzük le, hogy nagyon is szigorú logikája van a szovjet-orosz jelöléseknek, legfeljebb a témával foglalkozók 99 százaléka nem ismeri. Az arrogáns Nyugat meg a saját logikáját erőltetné rá. Egy ismerősömtől hallottam pl., hogy a Jane's nem tudta felfogni, hogy az Sz-300V-1 korábbi, mint az Sz-300V, egy olyan nem teljes konfigurációt takart, amit azért benyomtak a szolgálatba. (hasonló logika érvényesül az Igla-1 és az Igla esetében...az Igla-1-nek még nem Igla, hanem kissé módosított Sztrela-3 feje van, mert az igazi nem lett kész időben)
Tökéletesen igazad van, a szigorú logikát illetően. Egyébként ez mindenre igaz, Pld a F-16 Falcon
nép ennyit tud róla, kicsivel érdeklődőbbek meg már F-16C, még érdeklődöbbek meg, hogy pld F-16CJ még érdekélődöbbek, már Block50-52 stn. még érdeklődőbbek meg annál is mélyebben. Szvsz ez igy van az orosz fegyvereknél is.
MiG-29, aztán MiG-29 Fulcrum, aztán MiG-29A v.B aztán még érdeklődőbbek 9.12A vagy B aztán még itt is lehet mélyebben. A légrakos történetet kevesebben ismerik, néznek utána.. Általában Patriot, vs S300 és ennyi.. (én sem néztem utána pontosan a légrakoknak., az orosz jelöléseket néztem, hogy a (Strela-2) 9K32 minek tartották meg, amikor a (Strela-10 ) 9K35 meg kivonták. Igaz utóbbi nem MANPADS hanem radarral is ellátott harcjárműre telepített MANPADS hatótávolságú rakéta. (ennek is 6 változata van). Az (Igla) 9K38 magasabb (elvben korszerűbb) orosz típusjelzésű, de ennek is 8 alváltozatát számoltam meg.)
@Kelepisti:
A Szterla 10-nek nincs radarja. Ami radarnak tűnik, az csupán egy rádiótávmérő. Önálló célfelderítésre (felhő esetén például) nem alkalmas.
Közbevetőleg megjegyzem, mint Haditechnikás illetékesnek, hogy a mostani szám tartalmaz pár tévedést.
Címlap: Azt írja, Szu-30 a Maks kiállításon - de a képen egy Szu -35-ös van.
A cikkben is (MAKS 2011) van ilyen hiba: 22 oldal, 7. ábra: Szu-35 BM a kép aláírása, közben a képen egy Szu-34 van. Felismerni a kacsa vezérsíkokról és az alól lapos orrkúpról.
A hátoldali kép leírása: Mi-28NE harci helikopter utolsó változata a rotor feletti optikai infravörös berendezéssel... - Úgy tudom, a rotor felett radar van, lévén az optikai-infra berendezés az orrban található.
@Beat it!: IFF nincs véletlenül a Sztrela-10-hez? Meg van a parancsnoki járművőn passzív vevő, olyasmi mint az RWR. Kérdés, hogy mennyire tud osztályozni.
@Beat it!:
A Sztrela 10-ről két percem volt, hogy megnézzem mi a mano, ezért írtam is, hogy nem vagyok eléggé képben a légrak. témában.
Más kérdés, hogy pld. a Giraffe van a Mistralhoz., de ütegenként és nem nálunk...
A HT-ban megjelent pár tévedés lényege: a képekhez készül excel táblázat, benne a kép neve és hozzá a képaláírás.
Itt meg elmászott egymástól. ACímlapon valóban egy Szu-35BM van, (többen Sz-nek gondolják, de szerintem a protókból van, aminek még BM volt a jelölése, és a sorozatgyártású gépek kapták, kapják a 35Sz jelölést. Viszont már benne van (ha nem maszkirovka) az ASEA lokátor, mert nincs az orrán pitotcső. A cikkben másik képen igen,Szu-34-es van oda kerül a címlap képaláírása. Pedig egyszerű lett volna:
A Sz-35 együléses kacsaszárny nélküli. A Szu-30 canardszárnyas kétüléses, a Szu-34 meg szélesebb, egymás melletti ülésekkel rendelkezik és szintén kacsaszárnyas.. A Mi-28NE képaláírása igen szintén téves. A rotor felett lokátor van. (a dom legalábbis ott van a képen)..
Sajnálom az elnyomtatásokat, elnézést értük.
@Kelepisti:
Semmi gond, sejtettem, hogy a technika ördöge szólhatott közbe. Előfordul az ilyen. És a szerkesztőt, cikkírót általában jobban bosszantja, mint az olvasót. :)
A Szterla 10 antennáján én is filóztam már. De a légvédelmi rakéta fórumon kb pont egy hete olvastam, hogy az csak távmérő.
@molnibalage:
nem sokat tudok róla. Ajánlom a légvédelmi rakéta fórumot.
Volt elvándorlás a hipoxia miatt az F-22-közösségből, az ACC pk. példával jár élen,és megrepüli a típust, amit addig folytat, amíg kiderül, mi az ok...
(ebben a cikkben a 25k magassági korlátról nem esett szó)
Mérges kis darázs ez az Iraknak készített Bell 407-es. És beszarás, de a FLIR-en kívül van rajta indításjelző. Jellemző, hogy nem amerikai, hanem Cassidian AAR-60-as...még egy Army-n keresztül megvalósuló projektnél is egyszerűbb ezt az utat járni, mint átbújni az idióta amerikai exportkontrollon:
"It is a misconception that an aircraft carrier can be put out of action only if it is sunk...an aircraft carrier is equipped with so many advanced, delicate, and sensitive devices… that it could be incapacitated by even the smallest explosion in every corner of it," Hajizadeh said.
"A napokban újabb mérföldkőhöz érkeztek a magyar JAS-39 Gripenek. Amióta 2006. március 21-én az első öt, negyedik generációs vadászrepülőgép leszállt a kecskeméti betonra, új korszakot nyitva a Magyar Légierő történetében, a magyar felségjelű Griffek elérték a hétezredik repült órát."
Azért ilyenkor elgondolkodik az ember, hogy mennyire szigorúak a szankciók, ha egy (igaz nem túl nagy teljesítményű) amerikai FLIR kerülhet egy iráni katonai repülőgépre...
Kecskeméten megvan a 7.000. repült Gripen óra. 8 hónap alatt lett meg 1.000
Novemberre - tervek szerint meglesz a 8.000. is - azaz már csak 7 hónap kell egy ezreshez. Úgy látszik tényleg komolyan veszik az éves 1.600 óra repült keretet.
Zord, az év végén érdemes lesz frissítened a MIG23-MIG29-Gripen repült óra összehasonlítást. Ott majd meglátszik mit is érnek ezek a számok. A fejlődés azonban egyértelmű.
Van egy pilóta, aki eléri a Gripenen azt kiképzési szintet, hogy keszit adhasson. Ezt a tudását fenn kell tartani. Bár az ilyen dolgokat nem kötik az ember orrára, nekem kb. az a benyomásom, hogy ez a (békeidős!) feladatrendszer, a típus sajátosságai, a szimulátor, tervezés és kiértékelés technológiája miatt kb. 70-80 valós repórát igényel évente a megszerzett jártasság fenntartásához.
Tehát 200 óra (az 1600 és az 1800 közötti különbség) egészen pontosan 2,5-2,85 pilóta éves jártasságfenntartására elég.
De mint tudjuk, kecskeméti pilótát nem lehet fűrészelni, mert az fáj neki. :-) Szóval inkább 2-3.
(Persze a repórák elosztása kifinomultabb folyamat, elvileg a tapasztaltabbaknak a kevesebb is elég, a frisseknek több kell, és persze jó esetben mindig folyamatban van egy-két kiképzés kesziadó szintre, ahova még többnek kell jutnia)
@zord:
Most nem emlékszem pontosan, de egyrészt az amcsi F-15-ösöknél is évi 80-100 óra kellett egy egyfeladatos pilóta szinten tartásához, viszont nem tudom, hogy azt jelenti-e a Combat Ready, mert mintha ott az lett volna a felállás, hogy ezt csak a teljesen (minden feladatban) bevethető pilcsik kapják, fejenként 180 körüli éves repült óraszámmal, de lehet, h rosszult tudom.
A definíciók országról-országra változnak, ahogy a feladatrendszerek is. A magyar Gripen esetében békeidős QRA-ról van szó, pont. A program ennyit tud fixen.
Ami az objektív dolgokat illeti:
Van egy jelentős különbség, amit ne felejtsünk el egy MiG-hez, akár egy F-15-öshöz, de még egy F-16-oshoz viszonyítva se. A Gripennél (és hasonlóan kifinomult vezérlőrendszerrel rendelkező repülőgépeknél) a reptechnika jelentősége rendkívül lecsökkent. Magának a gépnek a repülése, vezetése sokkal kevesebb erőfeszítést így szintentartási ráfordítást igényel. Ez közvetlen hatással van a repbiztonsági minimumra, illetve ebből következően arra, hogy mennyit lehet (harc)feladat centrikusan felhasználni.
(őszintén szólva, ennél a technológiai szintnél én a valós repülés fiziológiai-repülés élettani vonatkozású kiképzési-szintentartási jelentőségét már kb. egy szintre tenném a reptechnika jelentőségével, ha nem magasabbra...)
Röviden: az értékek egy ilyen repülőgépnél alacsonyabbak, mint a korábbiaknál. Hogy egy MiG-29-est biztonsággal repülj, illetve kihozd belőle a maximumot, szerintem jóval többet kell vele repülnöd, mint egy Gripen esetében. Ha azt mondom, hogy Gripen QRA szintentartási minimum 70-80 óra, akkor a MiG-29 100-120 (kellett volna, hogy legyen).
Ugyanakkor van érzésem szerint egy jelenség, ha elkezded növelni a komplexitást és az elvárt képességszintet (elmész swing-role irányba). Az olló zárulni fog, akármin is repülsz, mert a harci feladat súlya az óraszámon belül nagyon megnövekszik, a reptechnikára fordítandó aránya viszony lecsökken, akármennyi volt is az abszolút érték.
De van még egy tényező, ami itthon különösen jelentős, ez pedig a szimulátor léte (a 29-eshez szolgálatban nem volt), technológiai színvonala, illetve az a tény, hogy egy korszerű ember-gép kapcsolati rendszer (MMI, benne MFD, HUD, HOTAS) szimulátoros modellezése sokkal nagyobb élethűséget eredményez, mint egy analóg, hagyományos rendszeré.
És ehhez (ha nem is elég gyakran) de hozzájön a hálózatba kötött svédországi szimulátor, ami a kötelékharcászati kiképzést-szintentartást is lehetővé teszi.
(Ez egy rendkívül izgalmas téma, de megint nem szabad átesni a ló túloldalára!)
@zord:
Részben egyetértek, de:
-Az, hogy az amcsiknál kb ugyanannyi órában definiálták az egyfeladatos pilótát, utalhat arra is, hogy a két gép között akkora különbség nincs. (Nagyon szkeptikus vagyok a "kifinomult vezérlőrendszerekkel" kapcsolatban, ennek a foka nem mérhető, ellentétben pl. a tolóerő-tömeg aránnyal.) Egy QRA-bevethető pilótának ugyanannyi "plusz" óra kell a Full hogyishívjákhoz, mint egy magyarnak, azaz ott sem nem a gép vezetése a szűk keresztmetszet.
-Tényleg, egy képet se láttam a Gripen-szimulátorunkról, sokat nem hallani róla.
@KGyST:
A Gripen szimulátor az egyik legjobban propagált eszköz: www.youtube.com/watch?v=7VAF6vbYkVw
Itt még azt is láthatod, hogy nézhet ki a pilótafülke működés közben.
Hát már ne is haragudj, de k. mérhető. Az, hogy állandóan cidrizel valami lebillentéstől, dugótól, akármitől, vagy nyugodt lehetsz, mert csak nagyon erőltetve lehet ezt összehozni a géppel, az marha nagy különbség, amikor leginkább az ellenséggel akarsz foglalkozni. Odateszed a sebességvektort a küszöbre és oda siklik be a gép. Óriási különbségek ezek! Eddig egyetlen kifejezetten reptechnikai hibából eredő Gripen-veszteség volt. Hát ezek miatt a technológiák miatt ilyen jó a statisztika.
A tolóerő-tömeg aránnyal ezt összevetni olyan, mint krumplit az almával összehasonlítani.
Már bocsánat, de a k. nagy tolóerő-tömeg arány sem mentett meg számos 29/27 hajózót a haláltól kis magasságú műrep közben, de egy korszerű MMI nem is engedte volna, hogy bajba kerüljenek. Szóval emberben, gépben mérhető a kifinomult vezérlőrendszer és humán-gép interfész értéke.
És mindebből igenis szépen vissza lehet fejteni, amiről fenn írtam. És ezt én mondom, akiről mindenki azt gondolja a HM-ben, hogy egy olyan idióta, akinek mindenről a repóra jut az eszébe.
Az utolsó 100 komment: