Ja, ami az iraki-iráni háborút, illetve az Iránnak történő amerikai-izraeli fegyvereladásokat illeti, az Irán-Kontra ügy minden jel szerint csak a jéghegy csúcsa volt.

Ajánlom figyelmetekbe a Profits of War című könyvet Ari Ben-Menashe-től. Szerintem teli van szándékos dezinfóval, nyilvánvaló hülyeségekkel, de a lényeg helytálló. Szóval ne legyünk naivak, nem éri meg:

www.amazon.com/Profits-War-Inside-U-S-Israeli-Network/dp/1879823012

Zord

Azt gondolom, hogy a "munkát" arabokkal kell megcsináltatni:

www.bbc.co.uk/news/world-middle-east-16561493

Zord

@zord:
Köszi, gyanús is volt a 600 óra, csak erre emlékeztem.

Raptor demo belülről:

www.youtube.com/watch?v=j9VEHw__eRY&feature=related

Külön érdekes a vége, ahol a J-turn, vagy másképp a legyezőforduló látható belülről. A gép nem 3D vektoros, még is szépen fordul és ezen a videón látszik, hogy ilyenkor a fékszárny tér ki, nem a csűrő (mind a kettő flaperon), érdekes megoldás.

@molnibalage: Nem tudom, hogy van-e elektronikus változat, kérdezz rá a honlapon.

Ne csak számokban, tolóerőben gondolkodj. Taktikával, kiképzéssel sok mindent el lehet érni.

Az amerikaiak azt állítják, tudják miért esett le a Kandahári Szörny....

www.reuters.com/article/2012/01/13/us-usa-drone-iran-idUSTRE80C1MD20120113

....de nem mondják el.

Zord

Így áll az F-35-ös tesztelése:

www.businessweek.com/news/2012-01-13/f-35-showed-mixed-results-in-tests-pentagon-report-says.html

Zord

Az F-35-re várva a norvégok kevernek a bázisaikkal:

www.barentsobserver.com/fight-over-fighter-jet-location.5007962-58932.html

Teljesen nyilvánvaló, hogy ez a típus nagyon komoly infrastruktúrát fog követelni a tartós üzemeltetéshez, és azt két helyen kiépíteni- fenntartani még egy Norvégiának is sok lehet...

Egyébként meg ha arról beszélünk, hogy 5. generáció kell nekik, akkor annak éppen fönt lenne értelme Bodőben, nem lenn Őrlandon. Szerintem...

Zord

Szaúdi 15-ös francia Mirage-al ütközött. Zsokék kattintottak:

arabnews.com/saudiarabia/article563489.ece

Zordl

Fázisvezérelt, konformális önvédelmi lézerfegyver bombázókra?

www.militaryaerospace.com/articles/2012/01/air-force-eyes-fuselage-mounted-laser-weapons-to-defend-bombers-from-missiles-and-aircraft.html

Zord

Vége a C-130 AMP-nek. Ez a svédeknek se jön jól...

www.businessweek.com/news/2012-01-13/boeing-s-c-130-transport-upgrades-said-to-be-ended-by-pentagon.html

Zord

www.youtube.com/watch_popup?v=Ki86x1WKPmE

www.flixxy.com/c130-super-hercules-paris-airshow-2011-cockpit-view.htm

@árpád34:

Jobbülés rendkívül kapaszkodik néha...

Zord

Szép kis csörlőzés egy Vigili del Fuoco 212-essel:

www.bbc.co.uk/news/world-europe-16567686

Vajon látunk-e és mikor ilyet magyar UH-1N-től???

Zord

@zord: A gép egy AB-412 (négylapátos forgószárny, hosszabb-magasabb burkolat a törzs felett). Magyar UH-1N-t csörlőzni én is szívesen látnék, de úgy általában is jó lenne látni őket...

Szovjet MiG-27-esek üzeme autóútról, plusz reptértámadás:

www.youtube.com/watch?v=csflXVhCQAo&feature=related

Na. Szovjet akciófilm, ezúttal a haditengerészek Tu-16-osaival, Jak-38-asaival. Szokásos felállás, garázda, felelőtlen és kissé ostoba jenkik (Il-18-as mint Orion és kötelező bézbólsapka), bölcs szovjet admirális, igaz szívű szovjet pilóták, stb stb...

www.youtube.com/watch?v=9xNDAO08XSQ&feature=related

:)

@c29:

Köszönöm! Hú vazze...ilyen csúnya mellényúlást...hiába, az ember jót akar, gyorsan akarja, és közben nem nézi a lapátszámot és egyebeket.

Zord

@Allesmor Obranna: Óriási! Ha jól emlékszem volt Pesten egy csak szovjet filmeket játszó mozi. Rémlik, hogy ezt ott láttam. Voltunk vagy hárman a nézőtéren. Kösz a linket! :-)

Nem gondoltam volna hogy a lengyelek a Szu-22 és az F-16 mellett ilyesmire is használják a 29-est:

www.airliners.net/photo/Poland---Air/Mikoyan-Gurevich-MiG-29A-%289-12A%29/2049275/M/

A Fobosz-Grunt eseményre tekintettel az MH is készenlétben volt a hétvégén:

A Katasztrófavédelmi Koordinációs Kormánybizottság szombat délutáni ülését követően Domján László vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka 2012. január 15-én reggel 08.00 órától készültséget rendelt el a Légi Kutató-mentő Szolgálat részére. Az ún. PRV magasságmérő lokátorok a földre visszatérő darabokat tudták volna nyomon követni.

Részt vett:

- Légi Kutató-Mentő Szolgálat.
- Légi sugárfelderítő csoport.
- Automata Mérő és Adatgyűjtő Rendszer mérőállomások.
- Légi csoport.
- HAVARIA laboratórium.
- Légi Szállítású Készenléti Szakasz.

Zord

@zord: Az hogy van hogy raketa elorejelzo es elharito redszereket telepitenek mindenhova, de meg mindig nem biztosak benne hogy a Csendes-oceanba csapodott a muhold? Arrol meg nem is beszelve hogy a legkorbe belepes utan sem tudtak elore megmondani a becsapodas helyet.

@Allesmor Obranna:
:) Csak belepörgettem,de tetszik. A Veszélyes Őrjárat című szintén szovjet akciófilmet nincs esetleg fent valahol magyar szinkronnal?

@zord: Az oroszoknak nincs szerencséjük a Marssal. Remélem,ha egyszer embereket küldenek oda,azok már nem járnak úgy pórul,mint a szondáik.

@zord: Ne aggódj, Mohácsnál határozottan több veszett ennél! A 412-es amúgy rokonszenves gép... Csak lenne már végre itthon is valami!

Hornet-pilóta perspektívája a légi hadviselés változásairól, Koszovótól Afganisztánig:

www.nytimes.com/2012/01/16/world/asia/afghan-war-reflects-changes-in-air-war.html?_r=3&pagewanted=1

Zord

10 ezer órás F-15E, amelyik leverte az egytonnás bombával az iraki helikoptert 1991-ben:

www.af.mil/news/story.asp?id=123286330

Mindenesetre van a cikkben egy dolog, ami szerintem lehetetlen. Azt írja, hogy három hónap alatt rakták bele az utolsó 1200 órát. Ez 13 repóra lenne naponta, arról nem beszélve, hogy ki is kell szolgálni, meg időszakosok is vannak, ami nem öt percet vesz igénybe...

Zord

@zord: Évi 500 órás átlag. Az igen. <csettint, füttyent, elképed>

@molnibalage:

Az még elképzelhető lenne valahogy, de az uccsó három hónapban 1200??? Ez valami tévedés lesz.

Zord

Egy kis változás abban, mit is értenek air power, légi erő alatt az amerikaiak:

www.airforcetimes.com/news/2012/01/MONDAYair-force-doctrine-redefines-air-power-011612w/

Itt van maga az új AFDD 1:

www.e-publishing.af.mil/shared/media/epubs/AFDD1.pdf

Zord

@zord: Szerintem elütés. 120 óra. Ha felszorzod néggyel, akkor kijön a ~500.

@molnibalage: "When we got here, it was at 8,800 hours, said Staff Sgt. Ryan Forsse, a 455th EAMS crew chief assigned to #487. "We put 1,200 hours on it in the past three months." (8800 óránál járt, és az elmúlt 3 hónapban tettek bele 1200 órát) Ebből úgy tűnik, nem elütés. Azt írják: "This is the squadron flag ship" , és minden szükséges munka rajta abszolút prioritást élvez.. Így is nehéz elképzelni ennyi órát ennyi idő alatt, de talán nem lehetetlen.

@c29:

De szerintem van megoldás.

A századnál dolgozik MSgt. Stakhanov...:-)

Zord

@c29: Lehet, hogy "stressz tesztet" csináltak. Megnézték, hogy mi a fizikai maximum, amit ki lehet hozni egy gépből. Az eredemény akkor ez. Döbbenetes. Az, hogy ez mennyi zöldhasúba fáj és milyen igénybevételt ró az egész gépre, az meg megint más tészta.

A teszt célja az is lehet, hogy ha adott igénybevételt időben összesűrítve kap a gép, akkor az milyen eltérést jelenethet az átlaghoz képest.

A tervezett burtális élettartam hosszabításhoz egyfajta mérce is lehet.

Ok nélkül ekkora terhelésnek nem látom értelmét. Ennek célka kell hogy legyen. Max. nem kötik az orrunkra...

Nem feltétlen értelmetlen a dolog, mivel leader gép, rakták bele az órát, ahogy tudták. Gondolom, az egész verda állapot szerint van karbantartva, nem volt olyan esemény, ami kibillentette volna őket a munka hevéből, Afganisztán felett meg lehetett repülni folyamatosan.

Ami érdekes, hogy kik repülték, ebben az esetben gondolom, a pilcsik is váltották egymást.

Volt olyan évünk, nem is egy, hogy a komplett magyar vadászerő nem repült ennyit :-/

Eltelt egy év a megírása óta, ezért érdemes vetni egy pillantást erre a bejegyzésre:
legiero.blog.hu/2010/12/08/viszonyitsunk_23_kontra_29
Bár pontos óraszámot nem ismerünk, a 2011-es Gripen órák 1600 körüli száma nem rossz. (Most a magyar viszonyokat nézzük, ne a 11 ezer órás F-15-öst.) Reméljük idén még többet tekernek bele a vasba, és tényleg kijön a 10 év végére a 16800 óra. A 20. év pedig még messze van...

Az irániaknak is van humoruk:

edition.cnn.com/2012/01/18/world/meast/iran-drone-replicas/index.html?hpt=hp_t2

Zord

Egy A-12-es dekk az e-bayre került:

www.flightglobal.com/blogs/the-dewline/2011/12/how-an-a-12-avenger-ii-canopy.html

Zord

Lehet, hogy nektek nem új, nekem az. Rafale fotók F-22-esről:

www.flightglobal.com/blogs/the-dewline/2011/12/08/rafale%20F22.jpg

Zord

security.blogs.cnn.com/2012/01/17/exclusive-downed-pilots-tell-their-tale/?hpt=hp_c3

Ezek azok a Rafale fotók, melyekkel a franciák cáfolni akarták/cáfolták az amerikai hivatalos álláspontot az UAE feletti hadgyakorlattal kapcsolatos Raptor - Rafale gyakorló légiharcok eredményeit illetően. Akkor az amerikaiak azt állították, hogy minden esetben rajta volt a gépeken a két szárnypótos.

iho.hu/hir/ki-ad-tobbet-egykori-vadaszgepeinkert-120119

Meglepődtem hogy még csak most:
www.aviationnews.eu/2012/01/19/lockheed-martin-f-35a-performs-first-night-flight/

@Open Skies:

Kis lépésekkel előre...ez a berepülések filozófiája.

Viszont az alsó kép beszarás! Iszonyat jól néz ki ez a dög. Szerintem SOKKAL szebb, mint a 22-es!

Zord

www.youtube.com/watch?v=8v5ZiMn1IBw

7:39-8:10 között a szárnyon valami új (?) dolog látható.

Vajh mi lehet?

@molnibalage:

A Hawk-ból csinált légiharc-rakéta, nem tudom mi a neve.

------------------------------------------------

Mellesleg az interneten keringő tengeri provokációs háborúkezdeti szcenárióhoz szükséges feltételek együtt vannak, akár napokon belül megtörténhet:

edition.cnn.com/2012/01/19/world/meast/arabian-sea-us-carrier/index.html?hpt=hp_t3

Egyébként van egy óriási csúsztatás a cikkben, hogy "returning the U.S. Navy its standard two-carrier presence there". Ez egész egyszerűen nem igaz. Többször volt ilyen, de az utóbbi időben általában csak váltások idején, nem huzamosabb időre. A Lincoln és Vinson viszont most mindketten ráérnek időzni egyszerre...

Zord

krigskonster.blogspot.com/2012/01/ny-jas-gripen-till-sverige.html

@zord: Mintha kisebbek lennének a vezérsíkok.

htka.hu/2012/01/20/harckocsiktol-helikopterektol-valna-meg-a-hm/
Szerepelt itt Zord MN cikke, amiben azt az infót adta a HM, hogy idővel az összes raktáron lévő T-72-est újra hadrendbe akarják állítani (kb 160 db, ebből 80 állítólag már újra hadrendben van). Akkor tehát mit adnak el? Az a hír volt a kacsa, vagy ez? Vagy mégis változott az álláspont, és marad a 80 körüli szám?

@zord: @molnibalage:
És Aim-54 is volt a gépre függesztve! Korábban azt feltételezték, hogy Phoenix-ük már nincs. Ha csak egyetlen példány is maradt, előbb-utóbb klónozhatják...

@Beat it!:
Meglepne, ha a Phoenix sorozatgyártását ne tudták volna megoldani, ha akarják. Ennél sokkal komplexebb rendszereket is klónoztak/továbbfejlesztettek (AH-1, F-5), a hetvenes évek elektronikáját meg ma reprodukálni azért nem lehetetlen.
Mondom, ha akarják.

@Beat it!:

Kacsának semmiképp se kacsa. Én úgy tudtam, hogy az összes szóba jöhető példány visszamegy rendszerbe. Decemberig felállt egy zászlóalj, és 80 hk.-t reaktiváltak addig, de nem állnak meg.
A lényeg az, hogy a cél egy teljes hk. ezr. felszerelése.

Zord

@KGyST:

Summa summarum, nem mennék be oda. Olyan bunkóval üthetnek le, amiről nem sok mindent tudni. Az elmúlt húsz év amerikai EW/stealth sikerei jelentős részben az ellenséges technika ismeretén alapultak. Ha ez hiányos, márpedig Irán esetében eléggé az, akkor vannak bizonyos "új típusú kockázatok". És a perzsák NEM arabok.

Zord

@zord:
Abban nem is kételkedek, hogy azt írod pontosan, amit tudomásodra hoznak. :) Azzal viszont van némi fenntartásom, amit a HM mond időnként... De a mostanság hozott döntéseik mögött felsejlő ésszerűségnek köszönhetően feltételezem, a legócskább példányokat fogják eladni.

@KGyST:
Nem csak az elektronika lehet problémás, hanem maga a rakétatest is. A nagy sebesség - nagy hő miatt spec fémösszetételt kell alkalmazni, ha jól tudom.

@KGyST: Na, erre ne vegyél mérget. Az AIM-7F két tolóerőfokozattal bíró hajtóműve ~40 éves és mai napig nincs ilyen más rakétán, csak az AIM-7M-en. (Vagy MICA-n van?)

A mendemondák szerint az AIM-54 is ilyennel bírt. Az R-33 ellenben tudtommal hagyományosan egy hussal indítja a rakétát.

Nem feltétlen kell mindig azt képzelni, hogy az elektronika a húzós. A HTKA-n múltkor simán leszakértették ,hogy gőzkatapultot csinálni nem nagy szám... (Én meg nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek.)

Az F-5 másolat meg a szóbeszédek szerint nem új gép. Összekukáztak egy gépből két földi és talán egy röpképes példányt. Tehát blöff/kamu...

A 70-es évek analóg elektronikáját meg azért nehéz reprodukálni, mert ma már ez egy kihalt technológia...

@zord: Mitől hiányos? Iránban miből van olyan sok, amit nem ismertek? F-5, F-4, F-14 hazai vas. Ebből az F-14 még ki is van herélve ugyebár... Mijük van még? Mirage F.1EQ. Dettó. Már az ODS alatt sem volt ismereteln. J-7? Kohószökevény. MiG-29. Csak húsz éves.

Nem vágom, hogy hol a kérdőjel.

1. Engem nagyon meglepne, ha a perzsákat kevésbé ismernék, mint anno a szovjeteket. Oda gyakorlatilag lehetetlen volt ellenőrzés nélkül bejutni, az országon belüli mozgást teljesen ellenőrizték, Irán meg egy többé-kevésbé normális ország. És a Szovjetunióban is lehetett embert találni. Iránról valszeg többet tudnak, mint amit elmondanak.

2. Engem meglepne, ha az irániak nem jutottak volna még el oda, hogy bármilyen anyagminőséget reprodukáljanak.

3. Ellenben simán el tudom képzelni, bár nem értek hozzá persze, hogy a rakéta szoftvere olyan módon van valami ROM-ba beégetve, hogy az nagyon nehezen legyen kiolvasható. A hetvenes évek csúcsrakétájában azért ez az anyagmennyiség lehet viszonylag jelentős, amit nehéz "csak úgy" reprodukálni. A többi érdektelen.

4. Kérdés lehet viszont ilyen nagy és bonyolult rakéta gyártásának a gazdaságossága. Simán lehet, hogy vadászok ellen túl drágának találtatik, RPV-k ellen depláne, bombázók meg az első hullámban nem jönnek.

Meglepne, ha ez a két tolóerejű szilárd hajtóanyagú rakétahajtómű olyan nagy kunszt lenne, inkább egyszerűen csak szükségtelen (légiharc-rakétánál nem baj a minél nagyobb sebesség, és elképzelhető, hogy a hatótáv utolsó 10%-áért nem, érdemes beáldozni az első 10%-ot). Pl a Javelin pct rakéta is hasonló technikát használ.

@molnibalage:

Iránba ma már egyik gép és technika sem az, ahogy vették. Erre az embargók jelentették a garanciát. És ismeret alatt nem a sárkányokról beszélek.

A legnagyobb problémát én sem az elektronikában látom, hanem mindenekelőtt az olyan "kihegyezett" üzemekben, mint a hajtóművek. Na ott kiderül, hogy mit tud a RENDSZER. Nem is sokan képesek rá.

Zord

@zord: Azért nehogy azt higyjük már, hogy a barkácsolgatás képesség növekedéssel jár...

@KGyST: De, hatalmas állatság az egyfokozatú rakéta. Beltenni iszonyatosan nagy energiát abba, hogy 3 Mach helyett 3-4 ezer méreren felgyorsíts 4-re, mikor a rakéta kb. 5 sec alatt ugyis visszalassul. Ugyanazt a mennyiségű energiát betéve - idő-tolóerő görbe alatti terület - messzebbre mehet el a rakéta, mert kisebb sebességgel sokal kisebb a légellenállás.

Az AIM-7F esetén a gyorsító és utazó fokozat tolóerje között majdnem hatszoros eltérés van.

www.alternatewars.com/SAC/AIM-7F_Sparrow_III_SMC_-_January_1977.pdf

Az, hogy ilyet nehéz és drága csinálni, az meg megint egy más tészta. Viszont borzalmasan nagy előny.

Devil!

Együtt a Stennis és a Lincoln.

A katapultokon gondolom keszi gépek?

www.navy.mil/management/photodb/photos/120119-N-QH883-124.jpg

Zord

@zord: Úgy tűnik, főleg a Stennisen, Két keszi plusz a tanker plusz a plane guard helikopter. Amúgy gyanúsan nagy a rend :-))))))

@Devil 505:

Gondolom a helikopter rádiójába a fotós bemondta hogy csííííz!, a hajókon meg a fedélzeti hangosba ezt kiadták :-))))))))))))))))))))

Zord

MH-53-es csattant Afganisztánban. Hat tengerészgyalogos veszett oda.

edition.cnn.com/2012/01/20/world/asia/afghanistan-helicopter-crash/index.html?hpt=hp_t1

Négy francit meg agyonlőtt egy afgán katona.

Zord

@zord: www.navy.mil/management/photodb/photos/120119-N-QH883-087.jpg

@molnibalage:
BVR harcban minél gyorsabb a rakéta, annál hamarabb utoléri a célt, ha csak olyan gyors, mint a cél, akkor sose éri utol. Azaz az a kis nagy sebességű szakasz sok esetben baromi fontos, akkor történik az elfogás, ill a nagy része.
A BVR harcban a hatótávolság utolsó kilométerei sokkal kevéssé fontosak, ilyen távolságnál a radar is elvesztheti a célt, sokkal könnyebben el lehet szökni, satöbbi.

Érdekes, még mindkét hajó tele van Prowlerekkel.

@KGyST: Ez nem ilyen egyszerű. No offense, de BVR harc az nem arról szól, hogy valaki UTÁN lősz. 5-6 km magasságban azonos sebességgel (~M0.8) repülő célok esetén, ha a cél nem gyorsít és nem emelkedik és nem manőverezik egy AIM-9 NEZ zónája tudod, hogy mekkora indítási távolságot jelent? Olyan 7 km-et...

BVR harcban nem az a fontos hogy mennyi idő alatt ér oda a rakéta, hanem hogy odaért -e. Márpedig azonos tömegből az AIM-7F/M messzebre megy el, mint az R-27. Lehet, hogy az első 5-8 km-en lehagyja. Csak míg az R-27 effektív nagy tolóereje kb. 5 másodpercés 7-8 táján kiég, az AIM-7F még a 16 másodpercben is tartja azt a sebeggéset, amire már visszaesett az R-27 korábban.

Szimulátorban vizsgálgattam ezeket.

www.mediafire.com/?69njllinjo9jqqj

(Ezt a BMS4 szimhez csináltam, AIM-9M-et javítgattam. A rakéta Cd értéke nagy Mach szám tartományban szerintem túl kicsi, mert ekkora égésvégi sebességet nem szabadna elérnie. Az indítások M.08 sebességel történtek.)

Megmutathatom, hogy azonos tömeg, azonos légellenállás mellett, azonos görbe idő-tolóerő görbe alatti terült esetén messzebbre fog menni a rakéta egy utazó és egy gyorsítási fázissal, mint egy nagy hussal. (Hacsak nem teljesen elbaszott a Cd görbe.)

@molnibalage: Hm... Az a 7 km lehet, hogy csak 5...

Viszonyításképpen, az SV alatt a legtávolabbi AIM-7M inditás asszem 18 mérföldnél volt, de az is iknább taktika húzás volt, mert az bőven a NEZ-en kívül van.

@molnibalage:
Az nyilvánvaló, hogy ugyanakkora rakéta messzebb repül kisebb sebességgel, mert a légellenállás a sebesség négyzetével arányos. Ezen nincs mit vitázni.

Csak értelmes cél igyekezni fog a rakétát kikerülni, végső esetben előle elmenekülni, ebben az esetben egy lassan repülő rakéta elég könnyű préda.

Egyébként az eredeti témához visszatérve, extrém hatótávolságú rakétáknál, mint az Sz-200 vagy a Phoenix, sokkal többet számít a felhevülés, ott inkább ez az oka a két tolóerőnek.

@molnibalage:

Az a vicces, hogy a Lincoln-Stennis képek Exif-je érdekes adatokat mutat: az egyik csak a vélhetően helyes időpontot (120118 este), a többi valami 2008-as dátumot.

Zord

Gripen szimulátor 4:18-tól:
www.honvedelem.hu/video/801/celkeresztben---januar-20

@KGyST: Ez sem igaz. +20 km-en az 5 Mach akkora CAS, mint tengerszinten a hangsebesség.. Ez határozza meg a dinamikus nyomást, tehát extrém túlelegedésről max. az orrkúp táján lehet beszélni. Az meg nem acél, mert a radar számára átlátszónak kell lennie EM szempontból. Eddig sehol nem olvastam arról, hogy az AIM-54 hőálló acélból lenne.

Elnézést az OFF-ért.
Két kérdés.
Egyik, a zsámbéki lérak múzeummal mi mostanában a helyzet? Aktív?
Illetve hogyan érdemes oda eljutni?
Bp-ről gondolom kínai csodabusz Zsámbékra, onnan?

Másik off:

Valaki hallott már erről a Denevér nevű, Szolnokon most kiállított kütyüről?

tv2.hu/tenyek/video/az-utolso-magyar-repulo

@Liverbird:

iho.hu/hir/titokzatos-repulo-targy-szolnokon-120120

www.szoljon.hu/jasz-nagykun-szolnok/bulvar/titokzatos-repulo-targyat-kaptak-lencsevegre-szolnokon-fotok-423368

@Open Skies: Köszi, ezeket már olvastam. Úgy értem korábban hallott-e már valaki róla? Mert nekem tök új.

Úgy látszik akkoriban egy ideig komolyan rágódtak nálunk az UAV-témán. Visszakerestem itt a Szojkával kapcsolatos kommentekre, az az ügy is 94-95 körül indult.

A R-33 rakéta tolóerőkarakterisztikájáról van bárkinek bármi infója?

Na ez nagyon jó:

www.youtube.com/watch?v=Kq7dqIHsH3k&feature=related

Belülről egy jenki 18-as demo. Klassz felvétel. Érdekes látni, hogy mennyire elhúzza a pilótás bácsi a sebességet időnként...

Azt tudjuk hogy az USAF a Thunderbirds és a Raptor demón kívül minden szóló demót leállított 2012-re.

A US Navy / Marine-nél mi a helyzet? Gondolom a Blue Angels és a Super Hornet demó marad. És a többi? Mivel repülnek még szóló bemutatót?

Ez is jó, F-14D demók, kívülről és belülről, kommentek, illetve belső fónia:

www.youtube.com/watch?v=kDtvxQtn5mU&feature=related

Az átstartból nyomott függőleges nyolcas azért nem semmi.

Nem mellékesen pénteken az F-35B lekerült a feketelistáról:

online.wsj.com/article/SB10001424052970204301404577172642239159740.html?mod=googlenews_wsj

Zord

@zord: Mint ahogy a CVN-flottát sem csökkentik.

www.fav-club.com/blog/

Vlagyivosztok melletti Szu-27SzM / MiG-31 bázis:

yasinkov.livejournal.com/56923.html
quick-spinch.livejournal.com/

Azt tudja valaki, hogy miért vannak egyes pilóták hajózóruháján hevederek, másokén meg miért nincsenek? Szu-27-esnél nem rémlett, hogy így hordanák, inkább csapásmérő pilótákon láttam ezt korábban...Vagy többféleképpen is lehetne egy típusnál? Az itthoni MiG-29 pilóták mindenestre nem így használták, a régi szuhojosokat nem tudom, de őket el tudom képzelni...

@zord:

Háborúhoz is vezethet az EU iráni olajembargója

www.origo.hu/nagyvilag/20120123-irani-olajembargo-fegyveres-konfliktus-is-lehet-az-eu-uj.html

Egy klasszikust idézve:
"Apa kezdődik!!"

A Nagyvas szeme.Simon Róbert kiváló cikke:
airbase.blog.hu/2012/01/21/a_nagyvas_szeme

"Van egy különleges üzemmódja is az NO-19-nek. Ha az ellenség aktív zavarást használ a gép ellen, át lehet kapcsolni a gép lokátorát, az aktív zavarás elleni üzemmódra. Ekkor a cél keresése automatikusan rááll a zavarforrásra és már lehet is indítani a rakétát! Tudomásom szerint nyugati repülőgép-vezető leírásokban szerepel, ha az ellenség részéről MiG-29, Szu-27, vagy ezeknél magasabb típusú repülőgép tevékenysége várható, szigorúan tilos az aktív zavarást alkalmazni!"

Ez biztos?

@Liverbird: Azért ez nem ilyen egyszerű, zavarás elleni üzemmódja már a MiG-21-es radarjának is volt, de hogy mennyit ért....

@stonefort: Pontosan ezért kérdeztem. A cikk mindenképpen érdekes, de az idézett bekezdést picit merésznek tartom.

Gondoltam, hogy sokak fantáziáját megmozgatja ez a bekezdés. Így lenne ötösöm a lottón ... :-)

@toth.tomi: A Szu-22-es és 25-ös pilóták a ruhára vették/veszik a hevedert. Szerintem Zord korábbi, lengyel Szu-22l posztján is láthatsz ilyen.

@Liverbird: +1

Olvastam több F-16 modifikáció és más nyugati kép ilyen-olyan manualjat, de ilyennel nem találkoztam...

@Devil 505: Ez világos, ezt hoztam fel példának (bár szerintem kicsit zavarosan fogalmaztam). Amit igazából nem értettem, az az, hogy előfordulhat-e egy típus esetén (jelen esetben Szu-27), hogy mindkét fajta hevederezést használják?

@toth.tomi: Hát...keress rá célirányosan pl. a youtube-on, aztán a sok felvételből kiderül majd. :-)

globalmilitaryreview.blogspot.com/2011/09/russian-su-25-fighter-jet-damaged-by.html

Egy régi Szu-35-ös, teljesen megpakolva,TVC nélkül manőverezik:

www.youtube.com/watch?v=UsyMUAfh6fg&feature=related

A HOJ (Home On Jam) üzemmód létező dolog pl. az AMRAAM esetében, a mi R-27-eseink azonban szerény tudomásom szerint erre nem voltak alkalmasak.

Jóváhagyták a svédek a Gripen-szerződés módosítását

www.origo.hu/itthon/20120124-jovahagyta-a-sved-kormany-a-gripenszerzodes-modositasat.html

üdv:
Hollywood

@stonefort: Azért ennél a képességnél is megjegyezném, hogy a képességnek is vannak szintjei. Az ARM fegyverek földön álló radarokat is képesek elhibázni. Akkor a HOJ, egy manőverező gép esetén milyen pontos is lehet...?

@Liverbird: @stonefort: @Devil 505:
A NO-19 zavarás elleni üzemmódja olyasmi lehet, mint az orosz légvédelmi rakéták esetében. Legalábbis gondolom egy táboron belül hasonló logika mentén dolgoztak.
Légvédelmi rakétáknál a lokátor ráállt a zavarásra (oldalszög, helyszög) és befogta. Elvileg lehetett is indítani a rakétát. 3pont üzemmód: a rakéta közvetlen a cél felé repül. De milyen messze van a cél? Na ezt nem lehetett pontosan megmondani, kellettek hozzá a cél magasságának adatai. Ezt betáplálva a berendezés kiszámította a körülbelüli indítási távolságot. (Volhov és Nyeva, amiről szó van. A Volhovban külön berendezés volt erre: i87v.) Bővebben írták már az index Légvédelmi rakéták Mo-n c. fórumán.
A Mig esetében nyilván bonyolultabb a dolog, mert nem a földön áll fix helyzetben. A zavaró célt így is tudta követni, de az indítás távolságát mivel határozta meg? Befogja a zavarást, követi, indítja a rakétát, ami repül a cél felé. Ez oké. De ha a cél nem 30, hanem 60 km-re van, akkor hiába. Talán a földi irányítás segített a távolság meghatározásában? Simon Róbert biztos tudja a választ, meg kellene kérdezni.

@Hollywood:

Az infót a szombati Magyar Nemzetben közöltem. Annyira nincs sajtószabadság a baloldal kárára ma Magyarországon, hogy egy infót a kormány kezében lévő MTI inkább a Népszabadságból vesz át, még akkor is, ha ott három nap késéssel jelenik meg hozzánk képest.

És hadd nem mondjam nektek, hogy ez hányadik ilyen eset. A legszebb az, amikor a Nemzetben megjelent infónkat az mno idézi az mti-ből, a népszabóságra hivatkozva, több nappal később.

És a legszebb, amikor a poszkomcsi beleírja a cikkbe, hogy náluk jelenik meg először...a pofám leszakad.

Zord