Ha az ember lecsúszik az F-16-osok második csoportjáról, és a késve érkező ohióiak nem sietnek érdemi feladatot repülni, be kell érnie hazaival. Amiből volt is ma bőven, és ízelítőt is adtak fegyvernemi együttműködésből. Négy Gripen vs három Kub csatorna szűkített harcrendben helyi légihelyzetkép-generáló képességgel (PRV-16, modernizált Szt-68, P-18, K-1, K-2). A joyride-os MiG-29UB repüléseket, a pont fölötti 29-es és Gripen-műrepüléseket szándékosan nem sorolom ide, de gyönyörködni persze azokban is lehetett.
SZURN-ok vonalban, háttérben a közelkörzeti lokátor.
P-18. REL-es környezetben (is)nélkülözhetetlen.
Szt-68U, a centis komponens.
Ha valóban pontos magasság kell, akkor ott a PRV-16.
Nekifutás...
...kész...
..rajt!
Leszállás a 12-esre, szokatlan perspektívából fotózva. Néha érdemes kimozdulni a szokásos pozíciókból, cserébe az ember össze tud komponálni olyan dolgokat, melyek (főként kerítésen kívülről) nehezen hozhatóak egy képre.
A 29-es típus végének közelségével a fáklyahasználat láthatóan már nem tilos!
Amerikai pilóta élvezi a duplasvancú örömöket.
A 29-es remek bajuszt tud az égre rajzolni leszállás közben. Ebben semmi új nincs, csak egy dolog, melyet rövidesen nem látunk többé.
Ma a 21-es harci és pilótája kapott a szűkmarkúan osztogatott lehetőségből.
A legkülönbözőbb madarak és szárazföldi állatok birtokolják a 12-es fájnel alatti területet, mindenféle felhajtás nélkül. Egyszer eljöhetne ide néhány ZŐD, tanulni.
Zord