A Lengyel Légierőnél ezen a héten tett túra szerdai állomásán, Powidzban az egykori Szu-22 és leendő Hercules-bázis bontakozott ki. {A reptér, azaz 33. légibázis ismerős lehet a NATO Air Meet 2003 magyar résztvevőinek, akik Poznan-Krzesiny fogadóképtelensége miatt ide kényszerültek leszállni MiG-29-essel (szegény Gege is, Isten nyugosztalja)}.

A jelen pillanatban még egyetlen lengyel Hercules, az 1501-es a powidzi apronon. Képletes és valódi értelemben is öszvér gép.

A helyi 14. szállítószázad tervei egyszóval nagyívűek. Megtudtuk, hogy nem öt, hanem összesen nyolc Herculesük lesz. Ebből eddig egy öszvér gép érkezett meg (melyet a radomi són be is mutattak); a lengyel gépek C-130E-k, melyeknek centroplánját tárolt, keveset repült Bravo változatokból nyerték, műszerezettségük pedig megfelel az amerikai légierő kései Hotel változatainak, beleértve az indításjelőt is, bár az APR-39 besugárzásjelző inkább Marine Corps és a mentőalakulatok sajátja). De miért nyolc? Azért, mert az eredeti program csúszást szenved, amire kompenzációképpen az amerikaiak három ramsteini Echo-t adnak bérbe rövidesen három évre. Ennek lejártával a tervek szerint - darabonként 2 millió dollárért - ezek is a Lengyel Légierő állományába kerülnek, s közben az eredetileg megrendelt gépek is beérkeznek. A C-295-ösök mellé így egy nagyobb teljesítményű szállítótípus is kerül Lengyelországba, ami ténylegesen megkönnyíti a missziók (immár elsősorban Afganisztán) kiszolgálását. Csendben jegyzem meg, hogy Powidzban annak ellenére nem voltak jó véleménnyel a pápai SAC-programról, hogy annak Lengyelország is a tagja. Beszélgetőpartnereink egyértelművé tették, hogy szerintük ez  amolyan "alibi", hiszen három C-17-essel lehetetlenség lesz nemzeti igényeket rugalmasan kielégíteni.

Egy az egyben amerikai konfigurációjú Hercules pilótafülke.

A személyzet repesz- és lövedékvédelméről kevlár-panelek gondoskodnak a pilótafülke oldalán és elején éppúgy, mint a tehertér egyes részein.

Kilátás a Hercules tetejéről.

 Az An-28-as örökösének máig hasznát veszi a Lengyel Légierő. 

Könnyű szállító feladatokra az M28 Bryzát repüli a század, bár ez a hermetizáció nélküli típus tényleg csak országon belüli feladatokra használható, például futárkodni, vagy ugratni.

Kétüléses Szu-22-es törzse bakon, készülődés az elszállításra.

A bázison egykor üzemelő típus példányait épp ottjártunkkor szedték szét a WZL2 üzem emberei elszállításhoz, múzeumbe, más kiállításra, oktatópéldánynak, illetve alkatrésznek a swidwini és a miroslawieczi gépek levegőben tartásához.  

A Lengyel Légierőben egyedül Powidzban, két század állományában repült Szu-20MK 1974 és 1997 (!) között. A típussal repült 84 hajózó neve a torony mellett megőrzött példány előtti emléktáblán olvasható, köztük a 74-ben, 76-ban, 78-ban és 95-ben katasztrófát  szenvedettek.

Zord