A Lengyel Légierő őszi bázistúrájának második napján Swidwinbe, a 21. légibázisra léphettünk be, ahol elsősorban a 40. harcászati repülőszázad egy üzemnapját tekinthettük meg. Egyedül egykori VSZ-üzemeltetői közül Lengyelország tartotta rendszerben a típust, aminek oka egyértelműen abban rejlik, hogy egy relatíve sokoldalú csapásmérő repülőgépet jelentős számban akartak biztosítani az "elképzelhetetlen" (orosz) szcenárióra.

Nyolc gépet húztak ki a zónába, mind repült. No comment...

Jelen állás szerint 2011-12-ig maradnak, amikorra az F-16-osok teljes képességspektrummal rendszerbe állnak, és kiváltják a Szuhojt, ezt a lenyűgöző vasalót. A típuson repülő alakulatok (elsősorban a 40.elt) valószínűleg az új sugárhajtású gépeket kapják majd meg (legyenek azok korszerűsített finn Hawk-ok, vagy dél-koreai T-50-esek).

Fegyverzeti bemutató az egyik örökség fedezékben (melyeket máig használják). A teljes Szu-22-arzenál ki volt pakolva, a radar elleni rakétáktól eltekintve.

Több gép a lőtérre ment (Poznanban éppen egy demonstráció zajlott), egyenként két OFAB-100-120 bombával.

Nem okozott gondot a hangfogó domról történő fotózás engedélyezése sem  a kísérőknek. A képi lehetőségekben nem volt korlátozás, de információk tekintetében szűkszavúak a lengyelek. Itt még olyan érzése van az embernek, hogy hisznek benne: meg kell tartani maguknak az információt.

Három gép gurul a pályára, az első már átesett a "végső ellenőrzésen". A 800/1200 literes pótosok kötelező felszerelésnek számítanak.

Az időszakos hangár sem volt tiltott terület a fotósok számára, a galériáról szép "kilátás" nyílt az AL-21-esek cseréjéhez széthúzott Szuhojokkal.

Felszállás, háttérben egy nyitott fedezék és a Radwar cég közelkörzeti radarja (létezik mobil, vadászrávezető változat is), mely minden lengyel katonai reptér köztelező kelléke.

Oszolj a reptér felett. Jól láthatóak még ezen a kicsi képen is az UZR-ek.

Leszállás, szép színes fékernyővel. A kigurulási úthossz átlagosan 1300 méter.

Zord