Ma délelőtt bemutatták Linköpingben a Gripen "következő generációs" (NG) demonstrátort. A fejlesztési programban a 803-as oldalszámú (39.803), kétüléses B változatú gépet egy olyan platformmá alakítják át, mely enyhén módosított sárkányszerkezet, megnövekedett felszállótömeg (14-ről 16t) és üzemanyagmennyiség, illetve nagyobb tolóerejű (~80-ról 90kN-re) F414-es hajtómű mellett lehetővé teszi új technológiák, új fedélzeti rendszerek és beredezések légi próbáit, és fejlesztését. Az eredmények idővel a már lézető Gripenekben is megjelenhetnek a Saab és partnerei szándékai szerint. 

A sárkány fő változtatása a törzsközéprészen, és szárnytőben történt. A korábbi futógondolák helyére közel másfél tonnányi többlet üza került, az új futóművek a megvastagított törzs-szárny átmenet alá kerültek, ahová 90 fokos elforgatás után húzzák be azokat. A szívócsatornák és a törzshátsórész átépítését igényelte az új, némileg nagyobb, és nagyobb levegőfogyasztású Super Hornet hajtómű integrációja. (Itt eszembe jut az előző honvédelmi miniszter egyébként nagytudású tanácsadója, aki egy "tudományos" konferencián jópár éve lazán bedobta, hogy a Gripen módosítás nélkül fogadni tudja a nagyobb erőforrást...)

Az átlakított törzs alatt két új pilont helyeztek el, de megmaradt a középső is. Ezeket vagy-vagy alapon lehet használni. A bemutatón egytonnás GBU-10-esek voltak ide függesztve. Bölcsen nem szerelték fel a jobb szívócsatorna alatti TGP- pilont, ugyanis ebben a konfigurációban a Litening-konténer már nem fér itt el...

Az avionikai architektúra kezdetben nem változik, marad a SysC központi számítógép köré felépített, öt 1553B normájú multiplex adatbuszrendszerre felfűzött rendszer. Később, ha igény van rá, a perifériák megnövekedett kommunikációs igényét lehet, hogy száloptikás adatbuszhálózattal elégítik ki.

A demo gépbe (mely a 39-7 proto lajstromot kapta) először PS 05/A radar mockup (ballaszt) kerül, de később a Thales fejlesztés alatt álló AESA antennarendszerével ellátott PS 05/A backend. Arra a kérdésre, hogy a Raytheon antennájával elvégzett NORA demonstrációt miért nem egyeneságon folytatták, annyi volt a válasz, hogy a Thales találtatott a legjobb partnernek. Az AESA antenna a Rafale számára fejlesztett rendszernek a Gripen orrkúpátmérőjéhez igazított változata (nincs sok különbség, ~max 1000 modul), a demoban fix elhelyezéssel (a NORA még mozgatható kivitelt vizionált).

A törzs-szárny átmenet mellső és hátsó részébe MAW 300-as UV indításjelzőket szerelnek majd, az EWS 39 elektronikai hadviselési rendszer pedig fejlesztett központi egység (EWCU) mellett új interferometrikus antennarendszerrel ellátott szárnyvégi egységeket (WTU) kap, míg az aktív ellentevékenységi rész új, nagyobb képességű digitális rádifrekvencia memóriákat (DRFM), melyekkel többféle zavaró jelforma, gyorsabban állítható elő. Ezek kisugárzása az eddigi egységekről (mellső-alsó: FTU, mellső-felső: FPU, hátsó: RAU) történik. Hogy a gép kifejezetten zavaró feladatokat (SOJ) is elláthasson, fejlesztés alatt van egy nagy teljesítményű zavarókonténer, melyben AESA zavaróantennákat alkalmaznak. A passzív elektronikai hadviselési eszközök a megszokottak: négy BOP/C kazetta a törzshátsórészben, BOL-szórók a sínekeben (esetleg később a pilonokba integrálva). Az elv az, hogy az exponált helyzetben folyamatosan megy az alacsony vizuális észlelhetőségű, pirofórikus töltetek szórása a nagy kapacitású BOL-okból, míg igazi infracsapdát a BOP/C-kből manuális, vagy MAW-inicializálásra dobnak.

Első benyomásnak ennyi. Ja, Mikael Seidl lesz a projekt fő berepülő pilótája.

Zord Gábor László