Air Power Blog

Közel öt hónapig vendégeskedik a szolnoki RepTárban Piros 3-as, a lengyelországi Krakkó repülőmúzeumának Bf 109G-6-osa. A két intézmény közti kölcsönügylet jelentőségét az adja, hogy ez az első Messerschmitt harci repülőgép, mely Magyarországon "tesz látogatást" a második világháború óta. Azt nem kell bizonygatni, hogy a magyar katonai repülésnek aligha van ikonikusabb típusa, mint a Messzer, mely a Puma vadászrepülők fegyvere volt olyan kilátástalan, sokszoros túlerővel szembeni - , történelmileg tragikus - hősi küzdelmeikben, mint az idén éppen 75 esztendeje lezaljott "amerikai szezon", vagy a haza védelme a szovjet "felszabadítókkal" szemben 1944-45 fordulóján. 

Frankó Endre, az utolsó Puma is eljött az időszaki kiállítás megnyitójára.

Tobak "Cica" bácsi könyvein cseperedve, számomra aligha lehetett kérdéses, hogy - paradoxonnal élve - melyik a nagy világégés legszebb vadásztípusa.

A 44 májusában Regensburgban gyártott, majd rövid úton egy gyakorlórepülés során katasztrófa áldozatává vált, 55 évig vízben pihenő gép gyártási száma (163306) a svanc jobb oldalán, jellegzetes háromszögletű táblácskán.

Mit is lehetne ilyenkor mondani? Kívánom, hogy a magyar repüléstörténeti gyűjtemény egyszer egy saját Messzerrel is büszkélkedhessen!

Zord 

A héten a vitorlázórepülő körökben hullámrepülési lehetőségeiről ismert Gyöngyös-Pipishegy sportrepülőtéren tartja Air Wolf Hunting 2019 fedőnevű, főként kutató-mentő orientációjú gyakorlatát az MH86 és az együttműködők. A hétfői éjszakai mozzanatoknál a LégierőBogger is jelen lehetett, megtapasztalni a SAR jelenlegi képességeit és működését, mielőtt a közeli jövőben az új technika (H145M SAR) beérkezésével új lehetőségek nyílnak meg ezen a területen is. 

Az egyik JTAC felügyelete mellett érkezik a 705-ös Mi-17N.

Ötletes fényforrás az idén nagy erőkkel települt táborban a híradóskocsi repsávos antennjának árbócán.

Az NVG-kompatibilis Mi-17-es "szabad szemmel"...

...és stílszerűen éjjellátóval (amiért köszönet annak, akit illet!). A háttérben látható fényforrás a TV-torony a Kékestetőn.

Csendben figyel az égi Göncöl.

A "lakossági telefonos bejelentéstől" kezdve élethűen imitált gyakorló riasztást követően érkezik a 701-esen ülő kutató-mentő a "repülőszerencsétlenség" helyszíne fölé: ez a feladat "kutatási" része. A fényes gömb a dagadó hold, a csík a helikopter repülési pályája, lent az "égő roncs", balra pedig a kijelölt leszállóhely. A háttérben a Sár-hegy az átjátszóval.

Hagyományos, fényszórós leszállás a kárhelyszín közelében.

Ha a földi tevékenység, a sérültek keresése, kiszabadítása a roncsból, stabilizálása elhúzódik, leállítják a hajtóműveket (ez egyébként segíthet az esetleges sérültek segélykiáltásának meghallásában is, ami különösen sötétben fontos). Ilyenkor a gépen ismételt előkészítésre van szükség, mielőtt újra elindulhatnának: a pilótafülke búvónyílásán keresztül felmászott technikus fehér fényű lámpája fényénél a hajtóművet, a reduktort és a rotoragyat ellenőrzi.  

Ismét pörög a Mi-17-es, az indítóhajtómű kiömlőnyílása még izzik.

A gyakorlás része volt az új típusú hordágy csörlőzése is. Itt a gép megfügg a kiemelés helyszíne felett...

...majd fedélzetén a túlélőkkel, elindul hazafelé. 

A gyakorlat felvarrója, melyből - köszönet a szolnokiaknak! - a LégierőBlogger is kaphatott egy példányt.

Zord

Az AirWolfHunting 2019 gyakorlat egyik szép Mi-17N képével illusztrálnám a soron következő hírbejegyzést, arra a közelmúltban nyilvánosságra került keretszerződésre utalva, mely a rendszerbentartás tervezett több éves hátralevő idejére - nem mellesleg a nyugati típusváltás időszakára - megfelelő halapot adhat a honvédség szovjet-orosz szállító és harci helikoptereinek fenntartásához.

Zord