A hétvégén kezdetét vette Lengyelországban és a Baltikumban a NATO Steadfast Jazz gyakorlata, mely ugyan az aktuális NRF rotáció rutin egybekovácsolására hivatott, ám mégis rendkívüli erőfeszítésnek, már-már fordulatnak számít a szövetség hidegháború utáni történetében. Az atlanti paktum ugyanis bő egy évtizednyi expedíciós/területen kívüli/aszimmetrikus hadviselési kitérő után visszatér az alapokhoz: azaz tagországai kollektív védelmi képességének karbantartásához/fejlesztéséhez intenzív műveletek és erőparitás viszonyai közepette (is). Nem titok, hogy az erőfeszítés kezdete 2008 augusztusára vezethető vissza, amikor a grúz-orosz háború nyomán mindenekelőtt a lengyelek és a baltiak olyan készenléti tervezést ("látható biztosítékokat") kértek számon a szövetségtől, mely az őket potenciálisan érő külső támadás problematikájára van hivatott választ adni.
Messze többről van azonban szó egyszerű oroszfóbiánál. A NATO identitása az Ázsia irányába meghirdetett amerikai stratégiai fordulattal és a 2014-es afganisztáni kivonulással újfent elbizonytalanodik; a nyugat-európai tagországok javarészt (köszönhetően az euroválságnak is) nem lelkesednek, Németország csak nem akar újra katonai hatalom lenni, következésképp az európai biztonság- és védelmi politikai dimenzió sem tud megerősödni. A kitettséget érző, vagy érezni vélő periférián, a keleti és déli tagországok körében van, illetve lehet érdek felrázni a szövetséget, vagy újragondolni regionális/eseti súlyozásokkal, pragmatikus megközelítéssel. Talán nem túlzás a Steadfast Jazz és a vele párhuzamosan zajló Eagle Talon légierő-gyakorlatot ennek az útkeresésnek a katonai lenyomataként értelmezni. Azt pedig a LégierőBlogger szerint felesleges is vitatni, hogy a hosszú évek késlekedése után megvalósuló, regionális/visegrádi körben, magyar részvétellel (GY, KE) zajló, kollektív védelmi vonatkozású gyakorlatok sokkal inkább szolgálják hazánk biztonságát, mint a több ezer kilométerre folytatott kalandozások/segédhadi-megszálló műveletek.
Magyar Gripen lengyel F-16-osok előtt gurul el a Poznan-Krzesiny légibázison november 5-én. A 32 fős magyar kontingens Ványik Attila őrnagy, a Dongó század parancsnokának a vezetésével van kinn Lengyelországban.
Felszáll a 42-es, háttérben a ma már nem használt régi típusú megerősített fedezékek. Az F-16-osok számára NATO-rendszerűeket építettek a bázis másik végében.
Ilyen, átgurulós lefedésekből üzemelnek Poznanban a magyar Gripenek is.
Géppár-leszállás utáni kigurulás, az első, keddi DCA-feladat (menekülteket szállító gép, HVA protection) végeztével.
Pantera, JHMCS, mehetünk. A vendéglátók egyik F-16-osának pilótája indítás előtt.
Illeszkedő tartályos gép indul, dörög az F100-229-es hajtómű.
A csehek hat ALCA-val települtek át Poznanba, míg Gripenjeik hazulról, Caslavból dolgoznak. Itt az egyik L-159-es visszatérés közben négy póttartállyal, két Sidewinderrel és Plamen gá. konténerrel.
És akik a talpalávalót húzzák. A Cobham cég Falcon 20-asa a JEWCS zavarókonténereivel.
Drawskói jelentés...az esőből
November 7. A szomorú esőben ennyi látszott a magyar Kubból a lengyel központi szf. lőtér (Drawsko Pomorskie) bucierzi megfigyelőpontjáról...de ott vannak, követik a célokat, biztosítva az SJ13-ban összegyűlt szárazföldi csapatok védelmét az Eagle Talonban repülő célokkal szemben. Kapcsolódási problémák persze felmerülnek, de csak így lehet azokat majd idővel remélhetőleg megoldani.
Akikre Lengyelországban is büszkék vagyunk 1: Komorowski lengyel elnök a gyakorlótér terepasztalát vizslatja, háttérben a szabadtéri óriáskivetítőn a győriek SzURN-ja és SzPU-ja vigyázza a légteret.
Ritka pillanat: 9M3M3E gyakorlóval töltött magyar Kub SzPU ukrán tengerészgyalogos BTR-80-asok előrenyomulását fedezi. Az idő nap közben, mint látható, javult egy kicsit.
A megfigyelőponttól jobbra a magyar mistralosok foglaltak helyet. Balra az MCP, jobbra egy Atlas FU.
Akikre Lengyelországban is büszkék vagyunk 2: kecskeméti hajózók terveznek Poznanban...ezúttal a SJ13 médiasátrának kivetítőjén, Bucierzben.
Akikre Lengyelországban is büszkék vagyunk 3: szolnoki JTAC a gyakorlaton részt vett különböző nemzetiségű katonák bemutatóján. A háttérben lengyel Leopard 2-es harckocsi.
"Slightly out of focus" stílusban, menet közben a buszról: számomra ismeretlen szárazföldi csapatok tagjai lett felderítők teszik a dolgukat a barátságtalan időben kinn a gyakorlótéren.
Akik a NATO "látható biztosítékát" (hivatalos NATO terminológia Visible Assurances) kérték, és aki azt megadja, azaz ígéri. B-J: Algrides Butkevicius litván miniszterelnök, Andris Berzins lett elnök, Bronislaw Komorowski lengyel államfő és Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár. A kereteket persze továbbra is a nemzetek töltik meg, már aki akarja.
Zord
