Air Power Blog

A brazil (ki)választás miatt önbizalommal telten, a svájci népszavazás miatt tagadhatatlanul izgalomban égve folytatódik Linköpingben, a Gripen-program hazájában az újgenerációs (NG) változat fejlesztése. A LégierőBlogger a napokban ebbe a munkába nyerhet bepillantást.

A program legfőbb eszköze, a (B-változatból átépített) 39-7-es prototípus, a teszthangárban. 2008 májusi első repülése óta mintegy 280 feladatot teljesített, 250 órával, különböző konfigurációkban. Most az SELEX AESA radarjának egy újabb változata, illetve az infravörös szenzor (mintapéldány az előtérben) tesztelése zajlik. A géphez rövidesen csatlakozik a 39-8, a 39-9. A teljesen sorozat-reprezentatív 39-10 első repülése 2017 elejére várható. 

Micael Byden tábornok, a légierő parancsnoka: az E konfigurációval a legtöbbet vették célba, a lehető legkisebb technológiai kockázat mellett. Az észlelhetőség csökkentése kontraktuális kötelezettség, de a hangsúly az EW-re került a túlélőképesség tekintetében a Gripen NG-nél.

Fegyverek, függesztmények a Gripen Demonstrátor mellett. A terv az, hogy a szállítás 2018-as megindulásától kezdve az Echo változat ugyanazzal illetve bizonyos területeken több fegyverzeti képességgel rendelkezzen, mint az MS20-as C/D. A képen: Meteor konténerben, IRIS-T szállítókocsin, GBU-49, LItening 3G, és a SPK39 felderítő konténer.

Svéd Légierő 2014, számokkal: emberek, alakulatok, gépek, órák.

Az új változat háromnézeti rajza a főbb látható ismertetőjegyekkel (Saab/LégierőBlogger grafika). Az Echo, vagy ahogy itt nevezik, az Erik "bőre" alatt jóval több a változás (mondjuk az orránál egyből a Selex ES Raven ES-05 radar). Az EW (EH) rendszer nagyobb szárnyvégi egységei (WTU) jelzik a jelentős tervezett képességnövekedést - a program állítólag a legnagyobb értékű fedélzeti elektronikai hadviselési rendszerfejlesztés az USA-n (F-35) kívül. Bár szerződéses kikötés a rádiólokációs szignatúra (RCS) csökkentése, a svédek láthatóan inkább az EW-re tesznek, mint az LO-ra.

És egy ilyen összejövetelen rendkívül érdekes, számunkra releváns információval is találkozhatunk egy ismerős, bizonyított magyar szakember tolmácsolásában is. Dia Kilián Nándor dandártábornok úr, katonai attasé, volt kecskeméti bázis pk. előadásából.  

Zord

Továbbiak hamarosan...

Mint arról tavaly bejegyzést írhattam, a NATO-ban a kis magasságú légihelyzetkép szövetséges lérak egységek közötti, horizontális (és taktikai szintű) cseréjét célozza a LLAPI interfész kialakítása. Akkor egy lengyel-cseh műveleti verifikációs gyakorlat alkalmával igazolták a csatolás működőképességét. Ezúttal a Szlovák Légierő nyitrai "Tobruk Védelmezői" Légvédelmi Rakétadandárjának erőfeszítéseiről számolhat be a LégierőBlogger, mely a tervek szerint ősszel érik be egy éles szlovák-cseh-amerikai gyakorlat keretében (Caslavban). A lehetőségért köszönet azoknak, akiket illet!

Akik végül cselekszenek a LLAPI révén továbbított információk nyomán: északi szomszédunk VSHORAD-erői. Rajparancsnok és lövész - az előbbi a rádióval és az ALES cég által fejlesztett légihelyzet-terminállal, az utóbbi az IFF-el modernizált 9K38 Igla komplexummal (indítóval).

Szlovák légvédelmi lövész és fegyvere közelebbről. A sisak alatt füles van, a parancsnoktól rádión érkeznek az utasítások.

Ezen a képen még jobban látszik a Mode 4 képes IFF MkXII rendszer antennája. Az azonosítás így lövész szinten is megoldott.

És ami a légvédelmi rajt harcba viszi, biztosítja az oltalmazandó szárazföldi erőkkel azonos mobilitást, és harctéri védettséget is biztosít:  a BMP-1 alapján Csehszlovákiában gyártott OT-90 gyalogsági harcjármű PVO (légvédelmi) változata. A járművezetőn kívül a légvédelmi rajparancsnok és három lövész foglalhat benne helyet. Az OT-90-esen az OT-64-es tornya van 14,5-ös és 7,62-es géppuskákkal, melyeket az egyik lövész kezelhet.

Az OT-90 belső terének jobb oldalán tíz Igla cső fér el, ilyen kihúzható rekeszekben (egy négyes és két hármas rekesz van). A rakéták szállításán kívül a járműben megoldott az energiaellátás is, így a kommunikációs eszközök akkutöltése, ami tábori viszonyok között független működést tesz lehetővé.

Az OT-90 PVO tetején is biztosított egy rakéta rögzítése. Ennek akkor van jelentősége, amikor rövid megállásból lő a lövész a deszanttér feletti búvónyílások egyikében állva. Egy ilyen gyakorló lövészetet egyszer már megmutathattam (erre a Sztrelákat használják el Szlovákiában).

De miről is beszélünk? Egy generikus nemzetközi partnerrel való LLAPI-csatolás sematikus ábrázolása a prezentáción, rajta villanásnyira a szlovák VSHORAD-struktúra: három, OT-90-essel szállított légvédelmi lövészraj tartozik egy vezetési elem (Astra PVO - Tatrapan) alá. A szlovákok számára a LLAPI-t az teszi különösen fontossá a jelen pillanatban, hogy a vezetési elemnek, bár a képen fel van tüntetve, a valóságban nincs saját szenzora (radarja), azaz önmagában nem tud helyi légihelyzetképet előállítani, csak a fentről, vagy "oldalról" kapott információk alapján tud dolgozni, feladatot szabni a rajparancsnokoknak. Három radarra van igényük, de hogy ez mikorra kerül beszerzésre, egyelőre nem tudható. A dián fel van tüntetve a Link-11B-t vagy a Link-16-os adatkapcsolatot a felsőbb vezetési szint (SAMOC) felé kiváltani/meghosszabbítani hivatott JREAP C (IP) protokol is.

Az Astra PVO - Tatrapan különleges, háromtengelyes járműve. Így elmondható, hogy nemcsak a lövészek, de vezetési pontjuk is védett járműre lett telepítve.

Az Astra rendkívül szépen, igényesen kivitelezett munkahelyei.

A LLAPI-tesztek második fázisának demonstrációja (szintetikus céladatok átvitele) az igazi technika "árnyékában". A hivatalos célközönség az amerikai attasé volt.

Csoportkép egy Kub SzPU előterében, háttérben a Zobor-hegy.

Nyitrai lérakos tájkép, Nyeva-indítóval.

Vendéglátás nyitrai módra. Az egyik apró, de mégis fontos gesztus.

Zord

Ps:

Ottjártunkkor a Zoboron gyakorlatoztak a szlovák belügyesek az egyetlen rámpás Mi-171-esükkel...

Idén se lehetett nem észrevenni pár dolgot egy észak-olaszországi utazás alkalmával...

A Nucleo Elicotteri della provincia autonoma di Trento I-TNDD lajstromjelű gépe, amit tavaly is sikerült elcsípnem, leszállás közben bázisán, a trentói repülőtéren.

A fenti szolgálat egyik helikoptere munkában Cavalese közelében.

Útbaigazító tábla az A4-es pályán: a vicenzai Caserma Ederle az amerikai 173. Légiszállítású Dandár Harccsoport otthona. A közeli Berici-hegyekben a hidegháború idején amerikai nukleáris fegyverraktár működött (Site Pluto).

Foltos álcázófestéssel ellátott lőszerraktár Casali Volta közelében.

Zord

Útban, a Ljubljanski vrh tetején:

Az autópálya felett...

...a szlovén haderő 16. légtérellenőrző zászlóaljának egyik mérőpontja a régi TPS-70 és új Ground Master 403-as radarok radomjaival