
Zord
Ha jól számolom, a mai volt a negyedik alkalom, hogy Hende Csaba bázislátogatáson kalauzolta Colleen Bellt. Ugyebár volt az éjjeli reptérfoglalás Pápán, majd az (állítólag) „bővítésfinanszírozásos” ismételt vizit ugyanott, aztán a kecskeméti gripenes fészekben, végül Szolnokon. Itt természetesen a vendég kedvéért az „amerikai emlőkön nevelkedett” 34. BLKMZ volt a főszereplő, de ha nem is voltak kiemelve, az önállóságát április 1-ével (vissza)nyert 88. KVZ, illetve a 86. SZHB is keményen dolgozott a bemutatón. Talán nem járunk messze a valóságtól, ha úgy fogalmazunk: az utóbbiak játszották el az enabler szerepét az infil/exfil szállítási, illetve a védvonal létesítési feladatok ellátásával, hogy a bercsényisek a bázis készültségi épületében a meghívottak orra előtt végrehajthassák „táskaszerző” akciójukat. A másik megállapítás, most félretéve az ultrakonzervatív nacionalista malíciát, hogy egy konvergencia előjeleinek is tanúi lehettek a jelenlevők. Amerikai források szerint ugyanis afelé mennek a dolgok, hogy a 34-esek és a 88-asok bázisán új alakulat, egy ~ „különleges műveleti képességű ezred” jöjjön létre Szolnokon.

Ugranak a felderítők a 704-esből. Reálisan ez T mínusz néhány nappal is megtörténhet, rejtetten, éjszaka, legalább néhány kilométeres távolságra az objektumtól.

Bejön a védvonalat (perimeter) biztosító csapat alacsonyan. DIverz „flotta”: ajándék finn és használt orosz civil Mi-8-as. Optimista megközelítésben: „de van”.

A 3305-ös minyó, háttérben az RSzP.

Földet ér az ex-finn gép.

Oldalt irányítják a 3309-esből kiugró 88-as különítményt, elkerülendő a farokrotort.

A védvonal biztosítása után gyorskötélen ereszkednek a bercsényisek a 704-es Mi-17-esből. Reálisan ez a célobjektum tetejére történhet.

„Sag mir wo die Blumen sind”. A készültségi épület gyönyörű virágágyása mellett rontanak be az „érzékeny információért” a 34-esek katonái.

Donyeck-szindróma: nagyon divatos manapság a repülőteres díszlet. KMZ-katona biztosítja a tornyot.

A VIP-ek plazmatévén nézik az épületben történteket. A narrátor Sándor Tamás ezredes, a 34-esek parancsnoka.

És ekkor megérkezik a rajtaütés miatt riasztott ellenség...

...hogy magára húzza a légi támogatást nyújtó Mi-8-es nehézfegyverzetét...

...ebből a harcból nem is lehet kérdés, hogy kinek kellett győztesként kikerülnie :-)

Komoly arc, inkább nem vitatkozunk vele.

Megvan az aktatáska az „érzékeny információkkal”. Nyugodtak lehetnek a 34-es srácok, a 88-asok tartják állásaikat. Futás a kiemelés helyszínére...

...ami a látvány kedvéért a SPIES-köteles módszerrel történik.

Lóg a fürt a Mi-17-es alatt. A legalsó a „táskás ember”.

Piros jelzőfüstben helyezkedik be a 88-asokat felvevő 3305-ös.

Stimmel a bejegyzéshez. 86-os repülőeszköz, 88-as és 34-es pk + vkf egy képen. Persze a két maradék, fotós alak is része a szélesebb értelemben vett közösségnek :-) Úgy is mondhatnánk, együtt a csapat.

A nagyköveti Huron és az ajándék páncélozott Humvee.
Zord
Ps: A LégierőBlogger számára a látottak és a várható KMZ+KVZ=KMKE átszervezés ismét csak a helikopterek kérdését veti fel. A képesség ugyanis a megfelelően konfigurált légi szállító platformok nélkül nem önálló, hanem megint csak „segédhadi” lehet. Lehetne részletekbe bocsátkozni, de itt legyen annyi elég, hogy az éjjeli alkalmazhatóság és az önvédelmi rendszer a SOF kiszolgálásra való alkalmasság két hangsúlyos területe. Az NVG odaveszett a 2013-as néhány száz összórás mélyrepülés és az N gépek kifutása miatt, a bemutatón szerepelt két „mezítlábas” Mi-8-as és egy Mi-17-es fedélzetén lévő több tucatnyi magyar katona pedig egy éles helyzetben a jelenleg meglévő, 0, azaz nulla túlélőképesség miatt mind odaveszhetett volna. Szégyen, és még egyszer, nagybetűkkel SZÉGYEN, hogy a néhány gépes magyar helikopterállományt nem lehet a készletekben még bizonyosan meglévő ASzO töltetkivetőkkel felszerelni. Magyarán szólva legalább megtenni azt, amit lehet, jóformán pénz nélkül is – mondjuk a MH Légijármű Javítóüzemben.
Eltelt két év, itt az isztambuli IDEF kiállítás újabb kiadása - Törökország pedig az azóta bekövetkezett biztonságpolitikai változások ellenére vagy inkább éppen azért töretlenül fejleszti hadiipari képességeit. Ezúttal is van olyan eszközkategória, amibe belevágtak és képesek voltak annyi haladást elérni, hogy elő lehessen vele rukkolni egy egyre nagyobb relevanciájú nemzetközi bemutatón, még ha az hazai pálya is.

A török fejlesztésű légvédelmi rakétarendszerek kis és közepes hatómagasságú rakétái. A kérdésben van egy kis jelölésbéli, terminológiai bizonytalanság: mi a projekt neve, mi a rendszeré, mi a rakétáké? Az itt AiHSF rövidítéssel jelölt rövidebb (dc max=15km, hc max=5km), és a HiSAR-O rövidítéssel jelölt hosszabb (dc max=25km, hc max=10km).

A klasszikus csapatlégvédelmi feladatú, önálló tevékenységre is képes HiSAR-A rendszer, ZMA-30 lánctalpas járműre telepítve, MAR célfelderítő lokátorral, EO szenzorral és négy AiHSF rakétával. Az előtérben a küzdőtérből kiemelve a kezelői munkahelyek.

Ez már a 6x6-os Mercedes Zatros vázra telepített indító, mely képes a rövid és a hosszú rakéták indítására (6db) is. Az előbbi esetében egy MAR és AKR radarral, EO szenzorral felszerelt tűzvezető kabinnal (FCS) és két modernizált 35 milliméteres gépágyúval kombinálva; az utóbbi esetében egy nagyobb rendszer részeként (lásd lejjebb). A teleszkopikus árbócon négy adatátviteli antenna.

Az amerikai Sentinel befolyását letagadni sem tudó Kalkan radar, mely információval látja el a hosszú rakétával felszerelt ütegeket.

A hosszú rakétás rendszerfelépítés: három indító, egy tűzvezető kabin, egy (vontatott) Kalkan radar, egy dzsip hordozta EO szenzor, egy Link 1/11B/16 csatoló (kommunikációs) kabin,

.Persze az IDEF-en nemcsak török portékával találkozhattunk. Itt az amerikai Raytheon standján egy SLAMRAAM, ESSM-ER, AIM-9X kombóval feltöltött 4x4-es emirátusi, orosz tervezésű Nimr (Asban) terepjáró.

1:3-as SOM-J makett az 1:1-es SOM makett előtt. Míg az eredeti csapásmérő robotrepülőgép a fejlesztés TRL 8-as színvonalán áll, az F-35-ös belső fegyverterébe szánt (a norvég JSM-mel rivalizáló?) J változat TRL 4/5-nél.

A Teber-81-es kombinált lézer/GPS irányító kittel felszerelt Mark 81-es bomba.

Távoznak a VIP-eket szállító Blackhawkok a TüYAP vásárközpont heliporttá átalakított egyik parkolójából. A földön várakozik egy civil S-76-os is.

A török hadsereg S-70-esein (ezek még nem a 109 gépes szerződés TAI-nál gyártott T-70-esei) jól látszanak az Aselsan HEHSiS önvédelmi rendszerének első fázisában beépített MILDS (AN/AAR-60) indításjelzői és csapdaszórói. Különleges feladatú gépekre ment, illetve megy ehhez még LWR, RWR és RF zavaró is.

Egy civil S-76C++ is hordta a nagyon fontos vendégeket az IDEF-re.
Zord