Jens Stoltenberg pályája Amerika-ellenes követségdobáló baloldali tinédzserségtől, szovjet ügynökökkel történt találkozókon és Oroszországgal miniszterelnökként való tárgyalásos határrendezésen át vezetett a NATO-főtitkárságig. Bár elődje alatt kezdődött az a folyamat, amit most láthatunk Kelet-Európában, úgy tűnik, az új hidegháborús biztonságpolitikai struktúra kiteljesedése mégis a norvég politikus nevéhez lesz köthető.
A mai NATO külügyminiszteri találkozó margóján azonban hál istennek szakmai kérdésekről is szó esett, így a szövetség Készültségi Akciótervéről. Így megtudhattuk, hogy ideiglenes formában, az NRF 2015-ös rotációja bázisán már jövőre feláll az új Nagyon Magas készültségi fokú Összhaderőnemi Harci Kötelék (VJTF), elsősorban német, holland és norvég erőkre támaszkodva. Az uszkve dandárerőt képviselő VJTF a 2016-os rotáció idején nyeri el végleges formáját, a vonatkozó tanulmány jövő februárban kerül a védelmi miniszterek elé. A telepíthetőségi idővel és a képességekkel szembeni követelmények alapját egy "magas rangú NATO tisztségviselő" szerint az a megfigyelés képezi, hogy az orosz haderő idén vezetési gyakorlatain demonstrálta: akár 72 órán belül képes "hadsereg szintű" erőt telepíteni bárhová nyugati határai mentén. A VJTF finanszírozásáról, hogy az az eddigi gyakorlattal szemben akár közösen történjen, még nem született döntés. Lehetséges az is, hogy az erő komponensei készültségi idejüket, vagy annak egy részét a helyzet függvényében SACEUR döntése alapján előrevonva töltsék el, hasonlóan ahhoz, mintha misszióba mennének. Kérdésemre, hogy a VJTF-ek összeállításánál koordinálnak-e az EUBG-t összeállító uniós szervekkel, a válasz az volt, hogy koordináció nincs, de a 22 tagállamos NATO-EU átfedés miatt folyamatos a kommunikáció. Az nyilvánvaló, hogy a duplikációkat semmilyen szinten nem engedhetjük meg magunknak, különösen a Magyarországon.
Zord