Ha valaki nem ismerné a brevity kódokat: június 13-14-én történelmi pillanatokra került sor a svédországi Vidsel lőterén. Közel 17 évvel az első magyar Gripen-lízingszerződés aláírása után megtörtént a repülőgép releváns földi célok elleni fegyverzetének (értsd: nem gépágyú) első valós használata. Bár a kecskeméti (MH59), szolnoki (MH86 ERICS) és ÖHP állomány által végrehajtásra kerülő Légi Fölény 2018 fedőnevű gyakorlatból még egy hét hátra van, a LégierőBlogger a helyszínről azt jelentheti kedves olvasóinak: néhány AGM-65H és G2 levegő-föld irányított rakéta (ez utóbbi esetében "fahegyi gyerek" nyomta a gombot :-) , illetve GBU-12 lézerirányítású, valamint Mk 82 irányítás nélküli bomba már felhasználásra került - a hot debrief szerint teljes sikerrel.
Videó a főbb függesztési mozzanatokról.
Függesztik a fegyveresek az egyik éles GBU-12-est.
GBU-12 és AGM-65G2 együtt a bal szárny alatt.
Mark 82 modifikáció és modularitás. A legtávolabb gyakorló bombatest alapkonfigurációban, aztán inert bombatest teljes Paveway II kittel, legközelebb pedig az éles bombatest a felszerelt lézeres irányítófejjel (Computer Control Group)...
...a ledobás után kinyíló szárnyszekció (Airfoil Group) pedig most érkezik hozzá. Az MXU-kat szerelés előtt a baloldalt látható légmentes hordókban tárolják.
Ez bizony éles.
Inert Mk 82-es várja a dobást tároló-szerelőhelyen cápapofával díszítve. Miként máshol a világon, a bombafegyverzet itt is megihlette a személyi állomány képzőművészeti hajlamú tagjait.
Ugrik tábornok kecskeméti bázisparancsnok, gyakorlatvezető tájékoztatója. Aki figyel: Müller Adrien, hazánk stockholmi nagykövete, Sáfár tábornok ÖHP pkh, légierő haderőnem főnök és Kilián tábornok véderőattasé.
A 31-es kismagasságú útvonalra indul 11-es irányba, háttérben a régi, immár használaton kívüli torony.
Ez már a díszfestésű 40-es és az új torony. Talán a megváltozott körülményeknek köszönhetően, de jelentős építkezések vannak folyamatban az északi tesztbázison, ahová a LégierőBloggernek most sikerült harmadszor eljutnia az LF12 és az EDA HTIC13 után.
Helyi sajátosság: meglepően sok port vernek fel itt a repülőgépek úgy általában, de most az építkezések miatt pláne.
A lassú közelítés jegyében most már sikerült egész közelről megcsípni a ROVER DL antennát a podokon. Az éles fegyverhasználatok alkalmával maximalizálták a szolnoki JTAC közreműködését, de történtek száraz rávezetések, a második héten pedig tervben van svéd irányítók bevonása is.
Hogy némi perspektívába helyezzük a fenti tényközlést, mindez azt jelenti, hogy hosszas hiátust követően pótlásra került a magyar honvédségben korábban rendszerben állt szovjet harci típusok inherens, és többé-kevésbé realizált (nem irányított) bombavető képessége; helyreállt a Szu-22-es 1997-es kivonásával elvesztett, az 1980-as évek közepén először megteremtett precíziós (nagy pontosságú levegő-föld) képesség; végül pedig a honvédség repülői bekerültek azon (köztük térségi, például román) légierők közé, amelyek ténylegesen képesek a napjainkban is még korszerűnek mondható módon földi célok elleni tevékenységre. Csak emlékeztetőül: a direct attack precíziós levegő-föld fegyverzet elterjedése éppen az elektrooptikai önirányítású Maverick, illetve a félaktív lézeres Paveway családdal az 1960-as évek végétől kezdődött meg az amerikai légierőben.
Bár az elmúlt években sokan keverték a szezont a fazonnal, a Gripen-fegyverrendszer technikai lehetősége csak ezekkel a lépésekkel lépett elő valós katonai képességé. Mondhatnánk úgy is: a százmilliárd forintos nagyságrendű JAS-beruházás újabb harmadát (a J után az A betű által jelöltet) sikerült realizálni.
Köszönet a munkáért azoknak, akiket illet, nem feledve természetesen, hogy az LF18 során az újdonság A-G mellett a szokásos A-A gépágyúlövészeti, illetve Sidewinder (Rb74) rakétalövészeti, valamint kis magasságú navigációs feladatokra is sor kerül.
De persze ez a bejegyzés...
...sem jöhetett volna létre a Teve-század nélkül, mely Luleába, az F21 ezred bázisára repítette a szemlélő elöljáró mellett a LégierőBloggert és a katonai sajtó képviselőit is.
Irány észak, fütyülnek a...CFM56-osok a honvédség Airbus A319-esének szárnyai alatt. Diszkrét hidegháborús nosztalgiaként megjegyezném: a távolban látható Gotland, kb. abban a pozícióban vagyunk (csak persze úgy 12 kilométerrel alacsonyabban) ahol az amerikai SR-71-esek anno ellentétes, déli irányban átdörrentek a Baltic Express feladatok során a semleges svéd szárazföld és sziget közti keskeny nemzetközi "légtérfolyosón".
Belső- és külső toborzással töltik fel a légikísérő-állományt. Egyikük mutatja az új Teve-patchet.
Zord
Ps: köszönet azoknak, akik az elmúlt hetekben tettek azért, hogy erről a fontos fejleményről a helyszínről tudósíthassak.
