zord:
Kormányhatékonysági Minisztérium. Valószínűleg a legértelmesebb trumpi (muski) kezdeményezés, ami ... (2024.12.16. 05:56)AirPowerNews 141. (2024.dec.)
zord:
Szép videó Marignane-ból az HForce-os H225M SOF-unkról, Róka nyilatkozatával. A nyitókép miatt bei... (2024.12.06. 18:31)AirPowerNews 139. (2024 okt.)
zord:
Ha kínai vagy Dél-Koreában, ne fotózz amerikai hordozót:
koreajoongangdaily.joins.com/news/2024-1... (2024.12.03. 10:54)Forddal Triesztben
zord:
A szaga alapján ez egy infoops kampány. A rezsimszócső BBC civil lakosok nyilatkozataival futtatja... (2024.11.30. 13:07)AirPowerNews 140. (2024.nov.)
@zord: Ez a Belgorodi akció most false flag volt vagy nem volt false flag?
Az oké, hogy két Mi-24-es berepül a határ mögé 30 kilométerre és senki egy rakétát nem indít rájuk, de hogy ők ezt előre megérezzék és csapdát se szórjanak, az már tényleg furi.
Másrészt meg, ha false flag, akkor a ruszkiknak már kellett volna valamit lépniük erre hivatkozva.
The State Department has made a determination approving a possible Foreign Military Sale to the Government of Bulgaria of F-16 C/D Block 70 Aircraft and related equipment for an estimated cost of $1.673 billion. The Defense Security Cooperation Agency delivered the required certification notifying Congress of this possible sale today.
@Levente B.: Peregnek a Kamovok....
Nem tudom hol és milyen körülméynek között történt a találat, de hadműveleti terülten, kis magasságban, tartósan lebegésben vagy ahoz közeli állapotban lenni azért nem egészséges...
Vagy valami beszivárgó egység csinálhatta orosz ellenőrzés alatt álló környéken..??
Tudom, trollkodás. De harmadszor is előhozom, amit már korábban. Egy hete volt, hogy hírszerzési jelentések szerint már 1200 Tocska, és Iszkander-M indítás történt. Az állítólagosan kivont Tocska rendszerek közül egyre többet aktiválnak. Vajon miért? defence-blog.com/russian-tochka-u-ballistic-missiles-return-to-service-amid-ukraine-war/
Már Bastion partvédelmi rendszereket is használnak szárazföldi célok ellen. Vajon miért? www.facebook.com/vezhlivoru/videos/344535584295731
Ezek azok fegyverek, amelyek leginkább elrettentőek, amelyek kiegyenlíthetik egy fejlett techinkával rendelkező ellenség légierejének fölényét, a csökkentett észlelhetőségből származó hátrányokat. Lépjünk kettőt hátra, ne az ukrajnai eseményeket nézzük. Nincs kimeríthetetlen készlet. Nagy vitát kavarnék azzal a kijelentéssel, hogy Oroszország a következő néhány évben ehhez hasonló hadműveletre nem lesz képes? A támadó, és védelmi képességei napról napra gyengülnek. Moldáviában, Baltikumban, Georgiában, de talán Kínában is szerintem minden indításnál húznak egy strigulát, és vigyorognak.
10 Ka-52-es elvesztését is megérzik. Persze, marad még sok a legyártott 150-ből, de mégsem olyan gyorsan jönnek ki a gyárból, mint a kolbász!
Egyszerűen érthetetlen, hogy az ilyen eszközök elvesztegetését továbbra is erőltetik.
@Harrdder: fontos nekik ez a háború, szerintem ilyen egyszerű. Semmiképpen sem szovjet már a gondolkodás, de nem is nyugati. És az ellenség, mely humán vonatkozásban vele ekvivalens, a nagy Nyugat proxija.
Ha ezt összerakja az ember - és már ezt írtam - akkor kiderül, hogy összehasolíthatatlanul nagyobb kihívás ez Oroszországnak, mint amibe a kollektív Nyugat 45 után bármikor belevágott, bele mert vágni.
A légierő légvédelem vonatkozásba gondoljatok csak bele. A Nyugat sose mert bemenni méf kétszámjegyű fenyegetésbe a maga EW-jével, melyet melleseg maguk sokszor nem tartanak kielégítőnek. Most az orosznak be kellett menni. Teljesen magától értetődő, hogy jelentős veszteségeket szenved.
@zord: Nem "kellett" bemenni! Ők döntöttek úgy, hogy csak így oldható meg ez a helyzet. Azért lett volna még más módszer, akár gazdasági, akár belső bomlasztás és egyéb aknamunkák terén, amelyek egyyrészt inkább XXI. századi megoldások lettek volna, másrészt legalább emberéletben és pusztításban kisebb mértéket jelentenének.
Szóval ez a döntés azért ott volt Vlagyimirnál...
Nyugat vs keleti légvédelem terén szerintem az 1990-es Öböl-háború hasonló kockázatot jelenthetett. Nem a rendszerek tudását gondolom itt összehasonlítani, hanem a kornak megfelelő fenyegetettséget és bizonytalanságot amit a hadművelet előtt mérlegelni kellett. 32 évvel ezelőtt az iraki légvédelem is brutálisnak tűnt kívülről a nyugati veszteségek elfogadható mértékéhez képest.
Mégis belementek és sikerült ezen a mértéken belül végrehajtani a feladatot. Az igaz, hogy az elérendő célt is behatárolták és világosabb volt, mint megfoghatatlan "nácitlanítás".
Ukrajna területre kb. másfélszer akkora mint Irak, de az arab hadsereg méretre volt sokkal potensebb, akik akkor már egy évtizede harcoltak, tehát volt tapasztalat is mögöttük.
Bár valószínűleg pont e miatt talán jobban fel is voltak a hírszerzés által térképezve és tény, hogy nem támogatták őket kívülről. Ennek ellenére tartom, hogy a nyugat részérő komoly kockázat volt a támadás mögött.
Így kívülről ez az orosz hadsereg úgy néz ki nyugati mércével mérve túlvállalta magát mind a célok, mind a tervek, mind a technika alkalmazásának terén. Ez utóbbinál nem csak a légierő vs légvédelem, de a szárazföldi technika alkalmazására is gondolok. Mára a taktika kimerül a II. vh-s városbombázásokra, majd utcai harcokra.
Érhetnek el politikailag felmutatható sikereket, de ez csak púder az eredetihez képest, a forrásaik pedig ahogy Harrdder is írta teljesen ki fognak merülni.
@block50: lehet, bár szerintem sok más próbálkozás is volt, így érkeztek el a "más eszközökhöz". Azt sem vitatom, hogy a putyini restauráció vizsgázik, egyes jelek szerint gyatrán.
De azt fenntartom, hogy arányaiban, párosításában ez a konfliktus sokkal kevésbé egyelőtlen, mint a Nyugat adventurizmusának bármely eleme.
(Két-három Sz-300PMU-n valószínűleg megfordult volna az ONA döntés. Szíriába már el sem indultak, stb)
Egyébként meg a nagy, örökérvényű következtetések levonása előtt, másfél hónap után azt mondom, szicsasz.
@zord: Ja nyugi! :-)
Jó lenne már túl lenni rajta... Egy távoli, alacsonyabb intenzitású konliktust elelemezget az ember, de itt nagyon belementek a polgári darálóba.
"Chairman of the Joint Chiefs of Staff Gen. Mark Milley testified that the U.S. and allies have provided 60,000 anti-tank weapons and 25,000 anti-aircraft weapons ― the first public tally provided by a U.S. defense official."
@Harrdder: a Basztion már régóta nem csak partvédelmi, hanem multifunkciós rendszer. Szíriában élesben kipróbálták 2016-ban ilyen feladatkörben, itt meg védett célok elleni csapásokra, ahol a légierőnek, szubszonikus munícioknak kisebb a túlélőképessége.
Na akkor most valami teljesen más. A vége a lényeg. Akkor ez már felmerült jobboldali közgazdásznál.
Csaba László szerint a sok sajtót kapott, régóta tervezett állami beruházások elhalasztásával vagy visszavonásával például komoly összegeket lehet spórolni anélkül, hogy azt igazán megérezzék az emberek. Ilyen a Ferihegyi repülőtér megvásárlása, a Fudan egyetem budapesti kampuszának megépítése, a Paks 2 beruházás vagy a Budapest-Belgrád vasútvonal építése. Ezeken kívül meg lehet vágni az élsportnak jutó állami támogatásokat, a multinacionális cégeknek juttatott óriási adókedvezményeket és egyedi támogatásokat, és a hadiipari beruházásokat, hiszen az ország védelmét a NATO-tagság jobban garantálja, mint a magyar hadiipar teljesítménye. 444.hu/2022/04/04/abban-nem-lesz-nagy-mozgastere-az-uj-kormanynak-mit-csinal-a-gazdasaggal-legfeljebb-abban-hogy-hogyan
A hidegháború alatt, egy szovjet frontot (2 szárazföldi hadsereg + 1 légi hadsereg) ~200'000 katona alkotott.
A korabeli elgondolások alapján ennek a hidegháborús frontnak ~200km szélességben kellett képesnek lennie támadásban, és 250~300km szélességben védelemben.
(Ekkora volt Magyarországon a Dunai Front MN+DHDSCS a 80-as években.)
2022-ben Ukrajnában kb. egy ekkora orosz alakulat (200'000 fő) indított támadást, egy 1200km (!!!) széles frontvonalon, ami 6x szélesebb mint amire ekkora állomány a hidegháborús elgondolások alapján képes.
A korabeli VSz doktrínával szemben itt (egyenlőre legalábbis) nem lehetett a városokat atomcsapásokkal elpusztítani, majd azokat gyorsan megkerülni.
Sikerült a támadást az év legrosszabb időszakára időzíteni (ukrán sártenger), így az orosz alakulatok jellemzően az utakon libasorban haladva kiszolgáltatták magukat az ellenfél csapásainak.
A támadó orosz alakulatok technikája jórészt a hidegháború végi, illetve azon eszközök feljavított változatai, alig néhány kivételtől eltekintve (Kaliber robotrepülő) a 80-as évek végi szovjet képességeket hozták.
Az orosz hadművelet első 3 napja a szovjet hadművészet korábbi sikeres műveletein alapult (1968 Prága, 1979 Kabul), a fővároshoz közeli reptér deszanttal való megszállása után különleges műveleti alakulatok segítségével az ellenfél vezetésének lefejezése.
Mind az orosz, mind az amerikai fél ekkor még azt valószínűsítette hogy az ukrán hadsereg pár nap alatt összeomlik.
A fenti ukrán összeomlás azonban nem történt meg, a "híd ezúttal túl messze volt".
A támadó orosz egységeknek nemcsak egy a hidegháborúsnál 6x szélesebb fronton, csak a mű-utakat használva kellett támadniuk, de az ukrán fél jelentősebb mennyiségű és korszerűségű páncéltörő fegyverzettel, illetve légvédelemmel - beleértve az ex szovjet Sz-300PT, PSz, V, és Buk komplexumokat, és a nyugati kézi légvédelmi rakétákat - rendelkezett mint a hidegháborús NATO. Ezek mind az orosz szárazföldi alakulatok manőverező képességét, mind az orosz légierő lehetőségeit erősen limitálták.
Az első napok után, szinte minden orosz repülőgép kis magasságban repül, hogy elkerülje a radarvezérelt ukrán honi légvédelmet, még a nagy számban rendelkezésre álló keleti és nyugati kézi légvédelmi rakéták által nyújtott fenyegetés ellenére is.
Az orosz páncélos technika veszteségei is napi szinten adnak a nyugati sajtó számára anyagot.
Egy jó hónapos állóháború után az orosz hadsereg feladta Kijev ostromát (annak bekerítésére képtelennek bizonyult), és a két szakadár megye, és azokat a Krímmel szárazföldön összekötő folyosóra koncentrál...
@zord: "A 150 kilométeres kill a háború elején (állítólag)"
A Belarusz határon álló lokátor számára Kijev fölött csak 500m-nél magasabban repülő gépek látszanak.
(laposföld hívők itt némileg hátrányban)
Nehéz megítélni a videón a lelőtt cél repülési magasságát...
Frissült ismét Kecskemét környékének műholdképe a Google Térképen, így már látszik mit építettek a bázison az utóbbi időben. Elbontották a hajtóművezőhelyet és egy újat építettek kicsit arrébb és ehhez kapcsolódóan a leendő párhuzamos gurulóút egyik leágazását is megcsinálták. Érdekes, hogy Ferihegy nem frissül ilyen sűrűn, ott még a 2-es terminál 2018-ban átadott mólóját se kezdték el építeni.
Lenne egy nagyon laikus kérdésem. A bombafenyegetéses gépekhez miért kell készültséget emelni?
Az ukrán sztárpilótás Szuhoja szerintem elég magasan repült a radarhorizonthoz képest, higy elcsapják 150 kilométerről. Nem hiszem, hogy 500 méter alatt capolt éjszaka Kijev fölött.
@rm40: Felkészül Bulgária, ott még van egy Sz-300PMU.
A Görög Sz-300PMU1 komplexum más mint amit az Ukránok kezelni tudnak, azokhoz komolyabb átképzésre lenne szükségük.
@Levente B.:
Sok mindent meg lehet érteni, de ez sztem szuverenitási kérdés és nemzetbiztonsági kockázat. Felelős vezetés nem termelheti ki maga alól háborús körülmények között a saját légvédelmi rendszere legpotensebb egységét, mégha nem is mai darab, akkor sem. Elvi alapon lábon lövik magukat.
Üdv
GSF
@GSF: Simán elképzelhetőnek tartom, hogy kapnak "némi" USA támogatást cserébe. Pl. hogy az ideiglenes megerősítésként érkező amerikai Patriot üteg nem fog hazamenni az ukrán konfliktus után sem. Esetleg némileg felgyorsul az F-16-osok érkezése is. Ha az újakat nem is tudják hamarabb szállítani, de addig is kapnak pár használt USA példányt esetleg.
A MiG-29-esekről már úgyis lemondtak a konfliktus elején. Ha jól emlékszem, hazaküldték a karbantartást végző orosz személyzetet és ezek után már nem biztos, hogy kapnának bármi alkatrészt hozzájuk. A lengyelek is rájöttek, hogy nemcsak arra lehet jó a MiG-29 felajánlás, hogy elhallgattassa az amerikaiakat. Nekik is jól jött volna, ha a MiG-eket használt F-16-ra cserélhetik. kvázi ingyen, illetve az USA és /vagy a NATO pénzén.
@GSF: Üzemeltetési kérdés is.
Csehszlovákia csak fél javadalmazás 5V55R rakétát vásárolt még 1990-ben, majd immáron Szlovákia vette meg a másik felet 1994-ben.
A rakéták gyártó által megadott élettartalma 15 év, amit persze lehet hosszabbítgatni, illetve éles lövészeteken (Bulgáriában) igazolni, viszont a komplexum élettartalma mindenképpen a vége felé közeledett.
@Levente B.: Terjed a hír (akár maszkirovka is lehet). Szerintem inkább a 45 darab rakéta a fontos nem a komplexum többi része, azokból még az az ukránoknak szerintem..
Az oroszoknak van annyi repülőgépe azért, hogy ha egy Sz-300 konvojt látnak a műhódról, akkor küdjenek oda az A50-es irányítok néhány repülőgépet.
A szlovákok 1000 féle kompenzációt kaphatnak az Sz300 leszállítás ellentételezésére akár az EU-tól, akár az USA-tól. Utóbbitól amúgy is vettek F-16-ost. Legfeljebb betudják a költségekbe. A szlovák haderővel kapcsolatos pénzügyi részletekbe annyira látunk be, mint a magyarba....
Megválik orosz vadászrepülőitől Szerbia, ezt Alekszandr Vucsics szerb államfő jelentette be. A tervek szerint a kieső gépeket Franciaországból pótolják majd: legalább 12 Rafale gépet vásárol Belgrád, de végül ennek duplája is lehet a flotta.
A Rafale gépeket a Dassault gyár készíti. Vucsics szerint 12 új Rafale-t vennének a gyártótól és másik 12 használt Rafale gépet pedig egy másik országtól szereznének be, amellyel már tárgyalnak.
@Levente B.: Pedig én még azt hittem eddig, hogy Vucsics vót a forrás...
:-D
...lásd:
"Преговарамо већ годину дана о куповини 12 нових "рафала", а преговарамо са још једном земљом о куповини 12 половних "рафала", рекао је Вучић."
A magam kis kókler blogjára felraktam egy kis elemzést az orosz-ukrán légiháború elejéről, ami inkább az index olvasóknak, mintsem ilyen szakmai grénum számára készült.
2021-ben több Rafale repülőgépet adtak el, mint F-35-öst. Most szárnyal a francia gyártó, az Eurofighterhez és a SAAB-hoz képest. Pedig anno arról szólt a polémia, hogy a francia technika egyedisége miatt nagyon drága és nem kell. Persze szerintem a francia bankkölcsönök is hozzájárulnak. Meg is értem a törekvés, hogy az FCAS-t a gallok építsék fővállalkozásban. Az "EADS" euróvadásza példa, hogy NE építs vadászrepülőgépet..
Tegnap hivatalosan is bevallották, hogy tolják át a szlovák kerekes önjárókat is a határon. Ami érdekes és Harder kollégával magánban írtunk is, hogy emlékeim szerint az ukránok nagyszámú 152mm-es kötöttek szerződést még a háború előtt (még közös gyártást is emlegettek, de a gyár azóta gallyra ment), most meg 155mm-es is visznek amit nem értek, mert a 152mm-es van készlet, meg lőszergyártás a 155-öshöz meg nincs. Igaz az RM is be akar szállni a Pzh2000-el a buliba.
Azért ezzel az új gyártású szerb Rafale századdal még várjuk ki a végét, a szerződést. Sorban áll a használt brit EF és az újgyártású kínai J-10 is. Ez utóbbi évek óta.
@Hpasp: latolgatások voltak, de Franciaországban jött ki előbb a hír. Aztán Vucsics 9-én beszélt róla a Vatreni Stit alkalmával Paszujanszke livadén
@rm40: a testvér, következésképpen a lengyel kormányzó párt és támogatói, a lengyel társadalom meghatározó része sose engedete el. A nagyjavításnál elrontották az oroszok a gépet, amit aztán a légiirányítás a földnek vezetett, hogy lezuhanjon, végül a katasztrófát túlélt lengyel elitet a ruszki titkosszolgálat a roncsok között tarkón lőtte - ez nem conteo, hanem lengyel mainstream hosszú évek óta. Pontosabban egyre fokozódó mértékben, ahogy az el van várva.
@zord: Akkor ez olyasmi, mint nálunk (szerencsére kisebb mértékben) pl. hogy Horthy Istvánt a németek iktatták ki történet. A sorsfordító tragédiákra egyszerűen muszáj külső okot taláni.
@rm40: nem analóg, de vannak hasonlóságok. Meg mi addigra már elkövettük történelmünk egyik legnagyobb hibáját, szóval az esemény relevanciája, bármily tragikus, de korlátozott volt, a két évvel későbbi végjáték tekintetében sem dimenzionálnám túl.
@zord: Ami számomra durva volt a szmolenszki balesetben, a közvetlen okok miatt, hogy a politika beavatkozott és ott is halt meg a pilóták mellett, hogy alig néhány héttel azelőtt voltam a Chopen reptéren az 1. számú VIP szállítóezrednél, körülfotózhattam a gépet, de nem szállhattunk be, mert 2 óra múlva indultak egy útra. Beszéltünk a pilótákkal, stb. A JaK-40-n (amit kivontak) volt még nekik Minyo és W3-as VIP gépük is, nem is egy..
A Piorun kézi csapatlégvédelmi rakétából az USA is rendelt állítólag az Army részére. Persze ott van a lehetőség, hogy a jól ismert harmadik félnek átadásra, de a cikkben azt írják, saját felhasználásra. defence24.com/industry/polish-piorun-manpads-exported-to-us-and-provided-to-ukraine-a-success-for-mesko-company
Ez utóbbival kapcsolatban dobnék be egy vitatémát. A Stinger már nem felel meg a mai követelményeknek, hiába korszerűsítették folyamatosan. Az újonnan kijött rakéták a modernebb elektronika és szenzorok miatt sokkal hatékonyabbak lehetnek? Gondoljunk bele, hogy 20 éve mire voltak képesek a digitális fényképezőgépek, és most milyeneket vásárolhatunk!
@Harrdder: Hát nem tudom, a rakéta érzékelőjét (gyakorlatilag a fejrészét, nem annyira nagy turváj mdosítani, hiszen a processzorok érzékelők mérete és tömege csökkent a fejlődés folyamán, tehát a régebbiek helyére lehet újat beszerezni. A rakétamotor és az robbanófej az ami marad, ezeket meg minek cserélnék, (csak a tárolási idő függvénye a fegyver bevethetőségének) A mai repülőgépek sem ellenállóbbak mint a 2-4 évtizede gyártottak, a robbanófej, közelségi gyujtót nem kell szvsz fejleszteni. A repülőeszközök gyorsabbak sem lettek, tehát a rakétamotor is maradhat. A lengyel cucc inkább a különlges erőknek kell szerintem. Teljesen saját vélemény.
Ha engem kérdezel, a képalkotós infra overkill.
A MANPAD kinematikájával nem tudsz mit kezdeni Kb. 30 éve állandó a hajóanyag spec. imp. értéke és csaj úgy repülne messzebb egy rakéta, ha nagyobb lenne.
De a célbefogáshoz meg látni kell a célt, ergo nincs értelme.
Ha engem kérdezel semmi értelme egy valag pénz ölni új MANPAD fejlesztésre, mert erre valódi igényt nem látok. Már a régebbi ellen is csak a DIRCM jelent valódi védelmet. Az egyetlen feature az anti DIRCM képesség jelentené, amire van ismert szabadalom az IRIS-T esetén.
According to Kirby, the array of equipment that will be sent to Ukraine as part of the new drawdown package is broad. It includes 18 155 mm Howitzers, along with 40,000 artillery rounds. Also included are the AN/TPQ-36 counterartillery and AN/MPQ-64 Sentinel air surveillance radar systems.
To move Ukrainian troops around the battlefield, the package includes 100 armored Humvee vehicles, 200 M113 Armored Personnel Carriers, and 11 Mi-17 helicopters. The helicopters will augment the five Mi-17 helicopters sent to Ukraine earlier this year.
Additional Switchblade drones, Javelin missiles, medical equipment, body armor and helmets, optics and laser rangefinders, and M18A1 Claymore mines are also included in the package.
@Harrdder: Kicsit a MANPAD téma közelíti a gépkarabélyok fejlesztésének problematikáját.
Fél évszázados kaliberekkel, illetve konstrukciókkal lövik a mai napig egymást a hadseregek.
Lehetne ugyan célszámítógépet rakni minden karabélyra, de sem az általa nyújtott előny sem gazdaságilag nem érné meg, így még az USA sem teszi.
Ugyanígy lehetne ugyan képalkotó DIRCCM fejet rakni egy mai modern MANPAD-ba, de a Molni által említett kinematikai / súly / méret korlátok ugyanúgy megmaradnak.
@molnibalage: @Hpasp: én meg azt gondolom, hogy a meglévő tömeg, méret és kinematikai korlátok között is van előrelépési lehetőség, hálózati, LOAL, jobb/alternatív rávezetőfej vonalakon (már példa is van). Persze, ez már nem klasszikus MANPADS lesz, amennyiben a rakétás katona feladata a kiterjesztett üzemmódok esetében a cipelésre és a megfelelő indításra korlátozódhat, a felderítes befogás már nem az ő dolga lesz.
Az amerikaiak konkrétan fejlesztik/keresik a Stinger utódját:
A realitások talaján állva a kis szériás importok az infoszerzést szolgálják ehhez. Nem külföldön fogják gyártani az első lépcsőben legyártani szándékozott 10e új rakétát.
@Hpasp: @molnibalage: @zord: Köszönöm!
Az irányító rendszerre értettem a fejlesztési perspektívákat.
A méretből adódó korlátokat valóban nem lehet átlépni. A hírek szerint Ukrajnában egy repülőgépre 4-5 rakétát is indítottak, nagy mennyiséggel rendelkeznek, nem kell spórolni. De úgy látszik, hogy a magasabban, nagysebességgel repülő gépeket egyszerűen nem érik el.
@zord: Ebből a maszlagból egy szót sem értek, mert a benne levő 2.5 km az nem igaz sem az AGM-114-re, se a Stingerrel, se a Javelin MANPAD-ra.
Ha meg az ATGM hatótáv nő, az akkor az meg irreleváns, mert azt 4.5 km, tehát Stinger szerű lesz csak, de kéltem, hogy csak egy manőverező helit is leszedne...
Jelenleg is ott tartunk, hogy közeledő cél ellen a kinematikai hatótávolsága nem használható ki egy MANPAD-nak. Ergo értelmetlen a kinematikai hatótáv = nagybb rakéta építése.
Ha 4-4,5 km távolságban akar bárki eltalálni egy 300 m/s-mal közeledő célt, akkor a katonának kb. 10 km-ről kéne tudnia, hogy hol van, mert mire céloz, indít az legalább 6-8 sec (és ekkora feltettük, hogy vállán áll a rakétával és tudja hol a cél...) Ez lehetetlen, még 5-6 km is csak a legnagyobb gépeket látni úgy, ha számottevő paraméterrel repülnek.
Ha te ennél messzebbre akarsz tüzelni, akkor nem MANPAD lesz az, amit használsz. A parasztos osztályozásban a Mistral és a RBS.70/90 azok, de valójában nem.
Ha te LOAL-ozni akarsz, ahhoz már rávezető állomás szerűség kell és optika, hogy kövesd a célt.
Szóval szerinem engedjük el ezt a hülyeséget. Ha te MANPAD-nál nagyobb indítási távolságot akarsz, hogy a MZ valójában nagyobb legyen, akkor azt nem MANPAD-nak hívják. Mert ahhoz data link és félautomata/automata üzemmód kell. Mert egy katona nem tud 0-24 órás készültséget adni. Egy SHORAD jármű meg igen,
@molnibalage: nyugodtan tedd. Az amerikaiak hülyék, mindenki hülye, hogy ilyenekkel foglalkoznak. Szerintem meg sok minden történik, ami kimarad a kalkulációdból, és emiatt derekasan mellélősz az ex katedra kijelentéseiddel.
A hálózatnak, a LOAL-nak pont az a lényege, hogy a rakétában lévő kinematikát ki lehessen használni, mert onnan, ahol az indító van, gyakran nincs erre lehetőség (korlátozott LOS, TA, stb.) Írtam fenn, hogy persze ez már nem egy klasszik önálló MANPADS lesz, de abban a tekintetben, hogy egy-két faszi elviszi gyalog, abban igen, ami továbbra is nagy előny.
Sokszor el kell szakadni egy kicsit az aktuális témától, látni, hogy más területeken mi van, és elfogadni, hogy az új technikai lehetőségek ide is begyűrűznek. Ez történik most a MANPADS/VSHORAD vonalon is, a régi alapvetések meghaladása.
Én csak azt kérem, hogy a területen nagyobb gyakorlati kitekintéssel, tapasztalattal rendelkezők szavait is kalkuláld be legközelebb. Respektáljuk a képernyő előtt eltöltött órákat, de a témának vannak más, sokszorta hitelesebb, kiegyensúlyozottabb megközelítései is, amihez ugyan korlátozott a hozzáférés, de az onnan kijövő véleményt semmiképpen sem söpörném le.
Még ha a rakéta azonos is marad ez azt jeleni, hogy jármű kell alá. Tehát azonos rakéta esetén sem MANPAD-ról van szó. A MANPAD, ahol a katona válla a platform és a teste a torony és a két szép szeme az optika.
Az, hogy állandóan emberek vagy emberek ücsörögjenek készenlétben, felkapva a rakétát a vállra. Ez kb. sci-fi. Főleg télen vagy nyáron mínusz sok vagy pozitív nagyon sok fok mellett.
Tehát jármű kell, ami adja mindenhez a supportot. Nem sisak katonán (mert azt kéne), hanem akkor kijelző + kamera + data link. Pontosabban IR kamera az éjszakai képességhez.
Mert az embernek is az kéne. Na, akkor mennyit is kell már felkapkodni magára a jó katonának? ---> Jó lesz ez járművön.
Ez ugyanazt a rakétá használja, mint egy MANPAD,de eszébe se jut senkinek ezt MANPAD-nak hívni. Ez IR SHORAD. És teljesen mindegy, hogy a rakéta rajta egy MANPAD által használt is. Az Avengerre se mondja senki, hogy MANPAD...
Így remélem már értehető, hogy mi a gond. A terminológia se stimmel és azt, amiről te beszélsz, az se MANPAD. Bár az a zavaros link kb. teljesen értelmezhetetlen.
Miért kellene jármű alá? Külső célmegjelölés esetén pont hogy elég akkor nekikezdeni készülődni amikor a cél még csak 20-30km távolságra van.
IR célzóberendezés már a lengyel Iglákon (meg a magyar Misztrálon) is van, nem egy nagy kunszt, de igazából LOAL esetén arra pont hogy nincs szükség.
Ma egy mobiltelefon megtudja mutatni, hogy merre melyik csillagkép található az égen.
Ennél nagyobb elektronikára nincs is szükség.
A jövőben valahogy így:
1, légvédelmi radarok (AWACS) felderíti a kis magasságon UB blokkokkal megtömött behatoló Szu-35-öst, 25-30km távolságban a lövésztől az AVR (automatikusan) értesíti a lövészt rádión, Riadó - 1. fok.
2, Lövész összeszereli a MANPAD-ot, kupakokat eltávolítja, tüzelő állást foglal.
3, MANPAD kezelő bekapcsolja a célzóberendezést (vagy sisakcélzót), ami jelzi neki hogy
- a térben merre fordítsa a MANPAD-ot
- mikor kapcsolja be a lőporos akkut - fejhűtést
- mikor indítson a célzó berendezésen megjelenített virtuális céljelre
- MANPAD indul ballisztikus pályán, majd külső célmegjelöléssel a képalkotó feje elfogja a célt, amire akár fentről lecsap. (ballisztikus pálya ~2x hatótáv)
@Hpasp: Ez addig szép, ameddig van AWACS és tükörsima a terep. Más esetben a távolságok és reakció idők mások.
Továbbá a személyzet harckészségének állapota miatt hajlok arra, hogy a jelenlegi zl. szintű MANPAD mennyiség felének kell valóban emberi platform, de a másiknak Avenger / Gibka szerű platform dukál számtalan ok miatt.
@ljuka71:
Jó reggelt kívánok az ötödik hét után!
Meg lehet nézni, hogy a lesállás fogalma ezen blogon, vagy máshol hol került megemlítésre. Az viszont sokkal érdekesebb, hogy ha erre a kifejezésre magyar nyelven keresni próbál valaki, akkor mit talál. Nem túl sokat.
@Hpasp: Ez nem a jovő. Én ilyen kéttagú MANPADS csapatok mellett fotóztam az ELIT gyakorlatokon Heuberben kvázi 10 éve. Mindkettő fülesben volt mondták nekik a várható célirányt a kezelő a kész Stingerrek felé fordult. Az a néhány fok ide-oda nem számított.
@Hpasp: Igen van fejlődés. Azonban kvázi a két fős Stingeres csapat, már eddig is rádión külső vezetési pontról, megkapta, hogy merről jönnek a támadók, elég idejük volt a rakétát tűzkésszé tenni. Azt, hogy ezt a jövőbe talán sisakcélzóval teszi az még egyszerűsíti a védekezést. Hozzáteszem, a Stingeresekhez képest a Mistralos csapat nem volt ennyire flexibilis még 2008-ban. Az állványt nehezebb volt álcázással forgatni, mint a Stinger lövésznek ráállnj a célra.
@KGyST: Én kíváncsi lennék, hogy milyen helyzetben volt a Moszkva a támadás során. Szvsz nem volt rajta készültségben a légvédelem, se a Sz-300, se a Osza és még a CIWS sem.
Gondolom MCON fedésben, nem volt aktív radar, nem érzékeltek semmit. Lehetséges, hogy az A50-esek látták a rakétákat, de ameddig a flottapk-n keresztül ment a figyelmeztetés addigra becsapódtak a rakéták.. Anton Kuprin kapitány is elhunyt.
---
Érdekes módon először tagadták az oroszok az ukrán támadást, aztán meg olyat olvastam, hogy NATO segítséggel derítették fel a hajót (a török B2-k kívül nincs egy MQ-4C Triton a fekete tenger környékén?
@Kelepisti: szerintem az általános műveleti helyzetkép generáláson és átadáson túl terjed a nyugati segítség. Targeting, EW, nagyon nehezen tulajdonítható, azaz a tényleges jogi küszöb alatt marad a beavatkozás. Fegyvert szállítani lehet, attól még hivatalosan nem leszel hadviselő, de ezek már necces dolgok.
@Kelepisti: igen. De ha jól emlékszem az akkori RORSAT műholdas felderítési adatokkal kapott képet az argi hadvezetés a brit hordozók helyzetéről a faklandi konfliktusban. Korábban még szintén szovjet műholdak derítettek fel egy US. Navy romboló helyzetét amire egy Mig17 géppár bombákat dobott lerombolva az egyik agyutornyot a vietnami háború idején.
@Harrdder:
Elég érdekes olvasni itt a MANPADS-sal kapcsolatos khm, érdekes véleményeket. Nyilván elég sok irányba lehet fejleszteni a cuccot.
-Infrafej: minél kisebb a robbanótöltet, annál többet hoz a konyhára az _igazán_ pontos találat. A legkisebb (kézi) rakétáknál dob a legtöbbet, hány olyan képet láttunk, hogy a Stringer "eltalálta" a Grácsot, de az hazatért. Sajnos leszedték az internetekről azt a képet, amin az izraeliek mutatták be, mit tud a Python 5 (képalkotó infravörös + AI). Minden cél esetén a legérzékenyebb pontot támadja, vadászgépeknél a pilótakabint, helikopternél a rotoragyat, szállítógépnél a törzs-szárny csatlakozást. Megjegyezném, hogy ehhez hasonló logika már az Iglába is be lett építve (1980 körül), ott is a rakéta, amikor a cél már nagyon közel volt, pár métert előre repült, és utána robbant.
-Célfelderítés: a hálózatalapú hadviselésben definíciószerűen nem feltétlenül ugyanaz az egység érzékeli/deríti fel a célt, mint ami támadja (kb. ez a lényege). Az, hogy egy kézi lérakkal támadható célt műholdról, AWACS-ról, földi lokátorral vagy épp szabad szemmel derítenek fel, részletkérdés. A rakétát kezelő személyt megfelelően informálni kell, inkább egy HUD-szerű eszközzel, mit hogy a fülére mondják. Az elektronika mai állását tekintve ebben nem sok kihívás van.
-Hajtómű és impulzusmomentum: ez már érdekesebb kérdés. Azért egy fejlett ipari kultúrájú ország ezen is tud javítani. Nagy sorozatban gyártott fegyvernél én azért el tudok képzelni egy drágább meghajtást (több fokozatú rakéta vagy ramjet), ami kitolja a hatótávolságot, még inkább a hatómagasságot (ugye most is az a felállás, hogy látják a repülőket, de azok túl magasan vannak), Egyébként az izraeliek a Python 5/Derby esetében valahogy megoldották, hogy BVR célokat is támadhassanak, azaz a hatótávolságon tudtak javítani, fölteszem, ez új hajtóanyagot és infrafej-hűtést jelent.
-Autóra rakott MANPADS: a világ legnagyobb baromsága, a korrupció egyik legszebb hadiipari manifesztációja, büszkék lehetünk a semmire sem jó Unimog-Mistral csodára.
Eszi a benzint, drága, nehéz elrejteni/könnyű kilőni. Ha autóra telepítik, akkor a rakéta ne 20 kilós legyen, hanem 100 kilós, és akkor könnyen belátható, hogy az más nagyságrend úgy hatótávolság, mint robbanótöltet tekintetében.
PS persze egy igazán fejlett hadsereg esetében mindig felmerül a kérdés: érdemes-e egy (egy feladatú; gyakorlatilag szükségfegyver) MANPADS fejlesztésébe ennyi pénzt beletolni (nem), vagy ezt a pénzt a légi fölény biztosabb kivívására kell elkölteni (több vadászgép). Valszeg az utóbbi.
NB egyetlenegy légicél-típus van, ami ellen a vadászgép nem alkalmas, ez a ballisztikus rakéta, az ellen meg nem a MANPADS a gyógyír, hanem a Patriot/Hetz 3.
@Kelepisti:
Nem volt készültségben a légvédelem?? Csak mert ez nem az első támadása volt az ukránoknak Neptunnal. Az meg evidencia, hogy a NATO pontosan informálta az ukránokat a Moszkva pozíciójáról, ebben semmi meglepő nincs, a szovjetek is segítették az argentinokat a Falkland-szigeteknél.
Egyébként Kuprin kapitány a legújabb hírek szerint túlélte a bulit, a néma YouTube-videón azonosították a bal füle melletti bibircsók alapján, részt vett a dísszemlén.
@KGyST: No ezt akartam linkelni. Ahogy gondoltam. A hajón nem volt készültségben a légvédelem, a vízzáró ajtók nyitva. Szerintem nem volt aktív lokátor EMCOM fedés, benne voltak az ukrán rakéták hatósugarában, de mivel vszeg nem gondolták, hogy akár műholdas akár drónos felderítés pontosan azonosítja a helyüket, ezért nem volt riadókészültség. A hajón a légvédelmet kivéve, nem voltak olyan fegyverek amellyel részt vehetett volna a blokád fenntartásán kívül a harcokban.
@Kelepisti:
Most én ezt némiképpen önellentmondásosnak látom:
1. Ez a kép a mentésnél készült, hogy itt mi van nyitva és mi nincs az nem mond semmit arról, mi volt a találat idején.
2. Ha a hajó csak a légvédelmet biztosította, akkor mért nem volt aktív a légvédelem? Ha nem készültek támadásra, minek lábatlankodott ott a hajó (minek exponálták)? Valahol szimbolikus, hogy a légvédelmi hajó nyalt be egy légitámadást.
Mostanára az a vélemény kristályosodott ki, hogy:
-Ugye, a fegyvereket szétlopták valószínűleg, bár meg kell jegyeznem, ezt a teljes konfliktust az Sz-300 tervezői nem tűzik a kalapjukra
-A személyzet alulképzett volt (egy ilyen támadásnál perceken-másodperceken múlnak a dolgok), a parancsnoki struktúra végtelenített, a kezelőszemélyzet nem mert/tudott önálló döntést hozni
-Az ukránok képességeit messze alulbecsülték (Szun Ce itt megnyalja a szája szélét)
@Kelepisti: szvsz a fekete tengeri Task force legvedelmet biztositotta volna, de akkor ha a flottát a NATO vagy ukrán repcsik támadják. Ukrán flotta nincs, a fekete tengeri flotta ereje feléjük a Kalibr fregattok. A Moszkva rossz helyen volt rakéta hatotavban. Ez még a szevasztopoli flottapk bűne. A harckészültség nem lehet állandó. Nem számítottak rakéta csapásra
Én mindenkinek, aki a rendszerek, katonák, logisztika elégtelenségén csócsál a foteljéből, ismét figyelmébe ajánlanám a tényt, hogy ez egy igazi, teljes spektrumú háború, az intenzitását, az eszközók pusztító erejét, és java részt a korszerűségét nézve is - mindkét oldalon.
Meggyőződésem, hogy a világ legkorszerűbb hadereje és szövetsége sem merte volna bevállalni ezt az Ukrajnát ( a helyzetet megforditva néhány tehetős fegyverszállítóval, támogatóval a háta mögött persze ), még nekik is olyan mértékű veszteségekkel kellene számolniuk, ami liberál-politikailag vállalhatatlan. Az orosz megtette, mert neki fontos. Bármi áron is.
Szerintem egy ilyen háborúban, ahol egyelőre nuki kivételével minden van, nagy volumenben, minden előfordulhat. Elsüllyesztenek egy hirhedten "sűrű", damage control lehetőségek tekintetében nem jó hírű cirkálót. Lelőnek egy EW-vel teletolt Szuhojt. Stb.
Azon reménykedjünk, hogy nem jön át ide, mert akkor az, amit ott látni, amin ott okoskodunk, itt is lesz. Na akkor majd megértük a háború természetét, amikor egy "korszerűtlen" lejárt szavatosságú Grad lövedék leviszi a padlást, a szomszéd Mari néni fél fejével együtt, mert valaki az utcában foglalt tüzelőállást...
@zord: ja. A napokban emlékezünk Falkland 40.évfordulójára. Gondolom az akkori veszteségek láttán is minden függönyrojt-paszományos is nagyon okos lenne most. Gondolom persze nem, mert az egyik fél angolszász volt, ők meg mint tudjuk, csak profik lehetnek.
(Pedig csak arról volt szó, hogy két rendes ország széles spektrumú háborúban összecsapott...és egy teljes századnyi Etendard meg két tucatnyi Exocet jó eséllyel megforgatott volna mindent)
Használt brit Typhoonok is szóba jöttek, bár sok múlik azon, hogy a britek mit ajánlanak a gépekhez. A MiG-et az élet ciklusuk végéig repülni fogják. A ciprusi Mi-35-ök jó állapotban vannak.
@molnibalage: Dehogy szántam viccnek.
Márpedig felfutásra számítok, megrendelés fronton, nem csak kézi eszközökből. Ha nem lesz igazam, majd elismerem nyilván.
@Gaudi: vannak dokumentumok és adatok, melyek kimaradnak a gyorselemzésekből. NATO tagországok ráforditásának alakulása, katonai "segély" meg ilyen apróságok.
Maradjunk abban, hogy csurog, folyik, ömlik a zsír. A háborús ár sose volt béke ár. Azért, mert Elenszkijt nem látjuk sorba állni a pénztárnál, azért még csengetnek. Aki nyugaton, így nálunk is adót fizet, az fizeti ezt is, nyugi.
@Harrdder: nem látjuk, hova néz a rakéta. Ahogy azt sem, hogy mit tudnak a H-29-esek ma. Nem biztos, hogy ez az a rakéta, amit mi ismerni vélünk. Végülis 65-ös is volt tervezve, sőt, tesztelve is datalink man in the loop változatban, csak nem vették meg.
Arra gondolsz, hogy esetleg csak úgy ellövik a felhő felett a semmibe?
@molnibalage: Az egész F-15EX azért is nagy talány, mert csak a NG veszi át őket, a Air Force L-35A-val repül(ne).. Amennyiben viszont nincs EX, akkor lassan nincs a LM-nek kihivója sem egyetlen tenderen sem az USA-ban, ez meg csökkenti az új katonai, műszaki igényekre adott választ, mert ha egyetlen gyártó van, akkor az, kvázi nem kell, hogy eröltesse magát. Igaz utoljára az F-22/23 volt valódi verseny, a Monica az F-35 ellenében labdába se rúghatott. Olyan volt, mint a Gripen Kanadában..
@Kelepisti: Nos, ez elméletnek szép.
Az eredmény meg az, amint Allesmor összefoglalt...
Az F-15-ös idén lesz közel fél évszázados. Értem én, hogy az EX nem a "nagyanyáink F-15-öse", de amit ez különbül tud, azt már más megfinanszírozta.
* A CFT program több, mint negyven éves.
* A megerősített sárkány alapja a több, mint három évtizedes Strike Eagle.
* A szintén több, mint harminc éves F110GE129-es integrációját a Boeing maga végezte el húsz éve, de ezt kifizettette minden azóta betérő külföldi vevővel, kivéve az izraelieket.
* A Strike Eagle-nek a további élettartamnövelt, megerősített upgrade-je a tizenöt éves, koreai F-15K.
* A Fly by Wire rendszert a szaúdik fizették ki az F-15SA-hoz. Kábé tíz éves projekt.
* Az egyelőre még be se épített, de felkínált MAWS rendszert a szingapúri adófizetők állták.
* Az új radar és a korszerűsített kabin, továbbá a "world fastest mission data computer" a katari polgárok "ajándéka".
Ezt a gépet ha 40 milláért adják, az is sok lett volna érte... :)
Na, ebből neked az jön le, hogy az LM nem erőlteti meg magát úgy, hogy az F-35A ára folyamatosan csökken.
Az igen...
Erre a Boeing meg közölte, hogy kétüléses F-15EX lesz, mert ő azt tudja gyártani. Ezek még arra is lusták voltak, hogy egyszemélyesként gyártsák. Bocsánat, de itt nagyon fordítva ülés van a lovon. A Boeing még annyira se volt hajlandó megerőltetni magát tisztességes gépet szállítson a korrupciózés közepette.
Azon gondolkodom, hogy az oltáron a hátát vagy a hasát mutassa a SZENTGÉP, szárnyait, mint karokat a vallásos révületben vonagló hívek felé kitárva, miközben a sastollakba bújt sátán eljöttén sikonganak?
Vagy legyen szemben a tömeggel? Tényleg nem tudom.
Szerintem a has lenne a megfelelő nyitott fegyverterekkel, melyek így perselyként is funkcionálhatnának, javítva a múlandó test felborult mérlegén.
Ó, dicső Villám, második eljöttödet áldjuk! Aummmmm.
@molnibalage: Azért jön le, merha nincs eladás, akkor nincs K+F-re pénz. Ha nincs, és a taktikai repülők nem hoznak semmit a Boeingnek, akkor nem fog tervezőket, fejlesztőket tartani rá (hacsak az Uncle Sam nem támogatja). Nos ez történik..
@KGyST: szerintem a nagy nacionalista szabadságharcos szöveg mögött mindig vannak haszonlesők. A pénzeket, egyéni gazdasági érdekeket most nem illik látni Ukrajna nagy gonosszal vívott harca közepette, pedig vannak. Ez egy apró villanás ebböl, ráadásul nem tudjuk, mikori lopás. Aztán az is lehet, hogy egy kreált ügy egy újabb kellemetlen politikai rivális kör eltávolítása érdekében.
Az lesz szép, amikor x év múlva a most beöntött Javelinek jönnek elő így, vagy egy újabb háborúban az M1-es pk agyán keresztül...
@zord: Bevallom nem tudom hova tenni ezt a kommentet...
A tény az, hogy méregdrágán vesznek elavult technikát úgy, hogy sem az USAF sem az ANG nem kérte.
Erre meg jön egy ilyen válasz.
Én meg keresem a kandi kamerát.
Értem én egyesek nosztalgiáját a mára retro és legendás platformok irányában, de iróniával eltüni a világ no.1 korrupciós esetén számomra fura no...
@Hpasp: nem az a kérdés, hanem a veszteségek és a home front relációja. Nem volt nyugodt évtized az a briteknek. Hogy győztek, jól jött, de ha becsúszott volna egy nagyobb tragédia, ami az említett esetben valószínűsíthető, akkor fordulhatott volna a kocka szerintem.
Csak érintőlegesen légierős (a helyesbítést drónról végezték), ukrán nehéztüzérség helyre tesz egy orosz harckocsiszázadot, nem irányított lövedékekkel.
The Norwegian government now donates approximately 100 Mistral air defense missiles and a number of launchers. The Mistral air defense system is being used on Navy minesweepers and corvettes. The system was slated to be phased out within few years. Hence, the impact of Norway’s readiness will not be significantly reduced by providing the system to Ukraine.
1967-ben az Eilat rombolót a nyugat számára váratlanul elsüllyesztette a szovjet gyártású P-15 robotrepülőgépekből álló sorozat.
A fentiekre válaszul a US Navy 1977-től rendszerbe állítja a szintén szubszonikus Harpoon-t.
Egy tömeges Harpoon csapás által jelentett fenyegetés elhárítására a Szovjet Flotta részére 1984-ben elkészült az Sz-300F Fort légvédelmi rakétakomplexum.
A Harpoon lemásolását célul tűző H-35 project 1978-ban indult a Szovjetunióban, de csak 1992-ben fejeződik az be.
A Szovjetunió szétesése után, Ukrajna a H-35 alapján 2021-ben állítja rendszerbe az R-360 Neptune, nagyobb hatótávolsággal, és korszerűbb elektronikával rendelkező változatát.
2022-ben a Harpoon elleni harcra eredetileg tervezett Sz-300F Fort légvédelmi rakéta rendszerrel felszerel Fekete Tengeri Flotta zászlóshajóját elsüllyeszti a Harpoon lemásolásával majd továbbfejlesztésével készült robotrepülő.
@Hpasp: az Sz-300F feladatrendszerét én nem szűkíteném le ennyire, s ha már CM, a szovjet flottára es a parti létesítményekre a Tomahawk TASM és TLAM-N még nagyobb veszélyt jelentett, ahogy a repülőgépek is. Nemcsak a 84-es.
A jelen történet pedig továbbra sem kerek számomra. Két dolgot valószínűsítek: a hajó délebbre, "műveleti szüneten" is lehetett, alacsony hk fokozatban, mindenesetre a valószínű fenyegetettségen kívül; NATO/ US targeting, EW.
Miután teljesen visszavonultak Kijev alól, az orosz szárazföldi csapatok frontvonala ~900km-re csökkent.
Az agresszió második hónapjában, immáron sima területszerző háborúban, a Krím és Donbasz szárazföldi összeköttetésének megvalósítására koncentráltak az orosz csapatok. Az ukránok által megerősített Mariupol állt ellen a legtovább, ostromát a második hónap végéig sem sikerült befejezni, a város központjában álló acélgyárban bekerített védők még kitartanak.
Az orosz Fekete Tengeri Flotta zászlóshajóját, a Moszkva cirkálót több ukrán R-360 Neptun robotrepülőgép találata el, amely kigyulladt majd vontatása közben elsüllyedt.
Az eset pikantériája, hogy az ukrán R-360 Neptun robotrepülő a H-35 típuson alapult ami meg az amerikai AGM-84 Harpoon szovjet másolata, miközben a szovjet időkben épült orosz cirkáló légvédelmét az Sz-300F Fort légvédelmi rakétarendszer látta el, amely éppen tömeges Harpoon csapások elhárítására lett tervezve.
Elviekben az Sz-300F Fort komplexum képes akár egy 6..12db Harpoon szárnyas rakétából álló egyidejű tömeges támadás elhárítására is 97..84%-os valószínűséggel, amennyiben azok egy 60°-os íven belül érkeznek.
A támadás után, a már vontatás alatt álló cirkálóról nyilvánosságra került képeken azonban a hajó légvédelmi komplexumai alap helyzetben, az Sz-300F Fort tűzvezető lokátora hátrafelé, az OSzA-MA-2 komplexumok indítói behúzva, békeidős üzemmódban voltak.
Kikapcsolt légvédelem mellett persze akár néhány R-360 Neptun találata is végzetes tüzeket okozhatott az orosz zászlóshajón.
A nyugati világ már több mint 1 milliárd Euró értékben szállított páncéltörő illetve légvédelmi fegyverzetet Ukrajnának, miközben több mint 30 milliárd Euró értékben vásárolt orosz energiahordozót...
Tőlünk keletre fekvő agresszív területszerző háborúkat egymás után indító, és a nemzetközi (Budapesti) szerződéseket nagyívben leszaró atomhatalommal szemben egy esetleges honvédő háborúban (Náci van bőven itthon is az ellenzék kormányfő jelöltje szerint is) bizton számíthatunk hagyományos Kaliber, és BM csapásokra.
Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a NASAMS önmagában kevés.
A fasiszta, háború párti, Putyin bérenc Svájc nem hajlandó fegyvereket adni Ukrajnának:
Neutral Switzerland has held up German arms deliveries to Ukraine by blocking the re-export of Swiss-made ammunition used in Marder infantry fighting vehicles that Kyiv would like to get, Swiss paper SonntagsZeitung reported.
@Hpasp: Nem sok választás van, és veszettül drága..
Nem tudom, szerintem nincs benne ABM védelem nemzeti alapon a Zrinyíben.
(gondolom, hogy most THAAD vagy ASTER vagy valamilyen izraeli.. lehet újragondolni, módosítani a haderőfejlesztési programot a háborús tapasztalatok alapján).
@Kelepisti: Egen, de újraépíteni mondjuk a Százhalombattai finomítót (tetszőleges egyéb magyar célponttal is behelyettesíthető), lehet hogy még többe kerülne adott esetben.
@Hpasp:
"A NASAMS önmagában kevés." Pláne, ha nincs is még itthon. 2023-tól kezdik leszállítani, de mikor lesz teljes és bevethető a rendszer? 2025? Kb 2 év múlva, miközben fél Ukrajnát 2 hónap alatt romba döntötték.
Csalódott vagyok, mert a drónokról semmi infó. Nyilván nem kötik a polgárok orrára, de legalább valami hírmorzsa lenne arról, hogy intenzíven tervezik például a hadászati kategorizálásukat a hazai szintekre vetítve a lehetséges beszerezhető típusokkal. Amihez meg kellene tervezni, hogy mely alakulatok milyen szintű drónokat kapnak, és milyen állománybeli vonzata lesz az üzemeltetés szempontjából. Nem írom ezt le, biztos sokan jobban tudják, hogy a kézből indítható "over the hill" kategóriától a felfegyverzett, több száz kilométeres hatótávolságúig terjedhet a paletta. De egyelőre semelyik kategóriában még csak pedzegetése sincs a rendszeresítésüknek. Kezd olyan érzésem lenni, hogy a jelenleg újjáépülő konvencionális hadsereg elöljárói és tervezői ódzkodnak a drónoktól és/vagy nem látják égetően szükségesnek őket.
Legalább tapasztalatszerzésnek beszereznének egy fél századnyi nagyobb hatósugarú és felfegyverezhető példányt, ami után hasznos következtetéseket levonva indulna egy nagyobb beszerzés.
@Hpasp: köszönjük a technikai-harcászati és hadműveleti értékelést és a bónuszkent csatolt fősodrú vélemény-kinyilatkoztatást. Én igyekszem tartózkodni az ilyesmitől, de a régi székely viccből azért hadd idézzem ide a "medve nem játék" mondatot, nehogy stratégiai kontextus nélkül maradjunk.
(Azt meg csak zárójelben jegyzem meg, hogy az ukrán nacionalizmus szélsőségessége vonatkozásában elég nehéz analógiát találni. Pláne Magyarországon, ahol a náci csak a dísz- előtaggal alkot valós tartalmat korunkban)
A Moszkvával kapcsolatban én biztos nem vállalkoznék ilyen magabiztos kinyilatkoztatásokra egyelőre. Azt tartom valószínűnek, hogy a Nyugat jelentős szerepet játszott targeting, EW vonalon. Amikor pedig EW-t írok, én EW-t gondolok, azaz elektronikai hadviselést, ami egy széles dolog.
1, A medve bizony szerintem sem játék (érdemes odafigyelni arra amit mond, nem csak kiröhögni), mivel a nagy-balhé előestéjén kinyilatkozta hogy számára az 1998 előtti állapot visszaállítása a cél, ami Magyarország EU és NATO tagságának megszüntetését, illetve a Pápai NATO bázis bezárását jelenti.
2, Az ellenzéki miniszterelnök jelölt be mondta a TV-ben, hogy nálunk is vannak nácik (akiket ő képviselt), meg is támadtuk már a Moszkvát korábban, beléptünk az agresszív NATO-ba, ráadásul területünkön előretolt NATO légibázis is van, szóval simán közvetlen fenyegetést jelentünk Oroszország létére.
3, Ukrán nacionalizmus és magyarelnyomás megítélésében egyetértünk. Kormányuk és nagykövetük kinyilatkozásai meglehetősen "oroszosak", ja de hát éppen egy orosz nemzetiségű színész/producer vezeti Ukrajnát.
4, Viszont nem a fenti 3 pont miatt írtam az Air Power Blog-ra!!! (ezeket bármely más internetes felületen is meg lehet vitatni)
Sokkal inkább a véleményedet szerettem volna hallani a magyar légvédelem eszközbeszerzéseinek ügyében.
A szomszédban jelenleg zajló háborúban tömegesen bevetett hagyományos harci résszel rendelkező terepkövető szárnyas rakéták, illetve ballisztikus rakétákkal szembeni honi légvédelmi képesség totális hiányára szerettem volna rákérdezni.
Véleményem szerint sem az egykor modernizált KUB, sem a mostanában modernizált Misztrál, sem a jövőben beszerzendő NASAMS sem alkalmas a jelenleg a szomszédban tömegesen bevetésre került csapásmérő eszközök elfogására.
@Hpasp: aki ismer, tudja mit gondolok a NASAMS-ról. A leglogikusabb, legkiforrottabb korszerű nyugati, Amerika-barát megoldás egy bizonyos, mondjuk úgy hagyományos NATO lérak feladatrendszerre, célportfolióra. Ebbe bejönni direkt attackra, NIR-ezni, bombázni nem lehet.
Hogy mennyire jövőálló a realisztikus magyar kockázatspektrumra nézve, jó kérdés. De ezt a kérdést sok helyen fel lehet tenni, ahol most haderőt fejlesztenek kampányszerűen.
Én mindig elmondom, hogy mozgó célpontra lövünk, és hosszú a kirepülési idő. A múlt és jelen tájékoztató jellegű, de semmiképpen sem elégséges megoldás. Fantázia is kell. Nem lehet megúszni a magyar katonai gondolkodast. A NATO copy paste szerintem nem időtálló.
Ezzel együtt számunkra irreális, alacsony hatékonyságú politikai dolgokba belevágni, mint a ballisztikus rakétavédelem kváziballisztikus, manőverező célok ellen, pénzkidobás. Ennél az is jobb, ha Joe Pescinek védelmi pénzt fizetsz.
@zord: Akkor csak a hadügyminiszter beszélt marhaságokat, vagy jobb esetben csak keverte a szakkifejezéseket.
Minden esetre az megnyugtató hozzáállás, hogy inkább fizessünk védelmi pénzt mint hogy meg tudjuk védeni magunkat.
"A magyar fegyvergyártásnak a kézifegyvergyártásra kell fókuszálnia - mondta el az Inforádiónak Benkő Tibor honvédelmi miniszter. Hozzátette, hogy már 2020-21 környékén lehet eredménye a közép-hatótávolságú rakétavédelmi rendszer beszerzését szolgáló tárgyalásoknak."
A large fire broke out early on Monday at an oil storage facility in the Russian city of Bryansk, the emergencies ministry said, adding that no one was injured.
There was no immediate indication that the fire was related to the war in Ukraine, although Russian officials said last week that Ukrainian helicopters hit residential buildings and injured seven people in the area.
A terminológiai fogyatékosság az emberi faj veleszületett betegsége. Van aki egyszerűen tapasztalattal kinövi, mások vért izzadva tanulva jönnek ki belőle. Mások büszkén magukon viselik, de az előbbiek, a kevesek persze a hátuk mögött összesúgnak és jót derülnek.
@zord: Ha ezzel most ironizálni akartál...?
Tudod, a valóság nem a Rome Total War szintje, ahol tényleg kilóra megvettem egy ponton túl minden ellenséges sereget, mert untam már a sok harcot.
A valóságban meg a védtelen pénzes emberől elveszi a "védelmet" adó egyén, ha folyamatosan védtelen vagy. Többet is, mint amit te fizetnél.
Ennyi.
Helyenként kezdtem azt érezni, hogy ez a felület is elmozdult egy igen sajátos irányba...
HPASP: Tudtommal van ABM képesség, főleg az új fejlesztésű rakétáknál.
Molni: lehet, hogy kétfokozatú, de te alábecsülöd a hegesztési képességeimet... ;-)
Viccet félretéve, egyrészt megszakérteni sem akarok semmit, másrészt meg promózni sem, csak bedobtam a kalapba. Miattam aztán vehetünk bármit...
Saját full egyéni gondolatom, hogy a kisebb NATO országok, mi a fenéért, nem fognak össze, hogy a NATINADS-hoz hasonló eu, ABM védelem kiépítését szorgalmazzák. (nem azt, hogy lator államok ellen szárazföldi AEGIS cirkálókat helyezek el két államban mint az USA), hanem közös alapot képezve nekilátni egy Európát korlátozottan védeni tudó ABM rendszer fejlesztésének, amelynek alapjai akár amerikai akár európai lérak rendszerekben is megvannak. Tudom milyen korlátai vannak, és hogy a dedikált ABM rendszerek mások, mint a pontcélok védelmét is ellátható légvédelmi+ minimális ABM képességgel rendelkező rendszerek, ugyanakkor fejlesztési szinten előremutató lenne akár NATO szinten is. Globális háborútól nem véd meg, tömeges csapás ellen kakukk, azonban néhány rakéta ellen létezhetne a közeljövőben 5-10 év ilyen védelem. Lásd azért az ukránok is fognak el Iskandereket. A robotrepülőgépek ellen gondolom a NASAMS simán elég.
@Kelepisti: Sajnos ezek a nagy közös Európai fejlesztési programok (más területeken) eddig jellemzően vagy menet közben szétestek (ASRAAM), vagy technológiai szörnyszülöttet (Eurofighter) eredményeztek.
@Hpasp: Ha ezt így nézzük akkor a FCAS és a TEMPEST sem lesz jobb.
Szerintem Európában egyedül az MDBA az amely komolyan tud lérakot fejleszteni. Nos ABM képesség fejlesztésében az egyetlen cég amely vezethetné ezt a projeket, ellentétben a repülőgépeknél, ahol a Dassault és az Airbus/EADS /BAe/SAAB egyaránt vetélkedhet ismét (ráadásul összekeveredve az eddig EF gyártok)..
Sok harci munkája van a PVO-SzV-nek ukrán lövedékek ellen, Tocskákra, Szmercsekre, más sorozatvető lövedékekre dolgoznak rendszeresen.
Pl:
"On April 27, at about 11 p.m. Moscow time, the Ukrainian armed forces launched a massive missile strike with Tochka-U ballistic missiles and high-powered multiple rocket launchers on residential areas in the central part of the city of Kherson....Russian air defense units repelled a missile attack by Ukrainian troops on residential areas of Kherson. Twelve shells of a high-power multiple launch rocket system, as well as two Ukrainian Tochka-U ballistic missiles, were shot down in the air over the city. Fragments of one of the downed Ukrainian Tochka-U missiles fell in Shevchenko Park."
@zord: Ez talán az első háború, amikor mindkét fél harcászati hadműveleti rakétékat vet be egymás ellen, és mindkét fél rakétaelhárító rendszerekkel védekezik ellenük.
Pont emiatt a légvédelmi/rakétalhárító rendszerek csúcsra vannak járatva. Az ukránoknál és az oroszoknál is ez nagy mennyiségű eljhárító rakéta felhasználást jelent. Ezt hogy bírják? A korábban emlegetett 1000+ orosz Iszkander, Tocska, és a robotrepülőgépek, valamint emberes repülőgépek miatt elvileg már ki kellett volna fogyni az összes ukrán Sz-300-asnak, Buknak.
Ez így túlságosan függőlegesen zuhan, ilyen nincs, de ez akkor is egy Kalibr kaliberú valami. www.facebook.com/rblagoy/posts/7281113631963470
@árpika: bocs, rosszul értelmeztem. Az a-a indítósínekről, nem a pilonokról van szó, és az a lényeg, hogy az eddigi (külföldi) beszállítók által biztosítotthoz képest jobb legyen a rendelkezésre állás.
@Beat it!: Miskolcon hetente 2-3 alkalommal hallom a brummogását. Általában este 6 és 10 óra között. Nagyon jellegzetes. Románia (Törökország) irányából Lengyelországba. Mindig elgondolkozom rajta, mit szállíthat...
@Hpasp: mióta megjöttek Spangba, nagyon-nagyon keveset olvasni a VAQ-134-es morgóiról, pedig állítólag 4-8 órás bevetéseket repülnek, együtt a 35-ösökkel.
Szerintem egy mezítlábas Neptun támadás nem lett volna elég se a Moszkvának, se ennek az újabbnak (ha igaz). Az intel/targeting mellett valszeg EW-vel is nyomatják az ukránokat, főleg olyan helyeken, helyzetekben, ahol nem vagy nehezen tulajdonítható. Különben sem beszélünk már óriási teljesítményekről, elnyomásról, inkább csak megtévesztésről, fals (elektronikus) célokról.
@Hpasp: a mai Forte11 kimaradt, márpedig az aztán tényleg sokáig ott volt figyelni.
De én nem csak a felderítésről beszélek, ezért hoztam elő a Growlereket. Hogy bizonyítasz rá valakire háborús cselekményt, ha nemzetközi légtérben nemzetközi vizeken hajózó egységet zavar, miközben azt támadják? Hol járnak a VAQ gépei? Róluk nincs track. Az csak egy nagyon-nagyon halvány utalás, hogy a Spangba előretolt tankerek többször töltöttek Románia felett.
Egyszerűen arra akarok utalni, hogy egy nehány rakétás Neptun támadással ezeknek a hajóknak meg kell birkózniuk. Ezért ha mégis sikeresek, mást is meg kell vizsgálni. Az orosz inkompetenciát, mint magyarázatot ebben a kontextusban kevésbé tudom elfogadni, ahogy azt a nyugati háborús propaganda sulykolja. Ellenben egy kifejezetten offenzív elektronikai képesség közrejátszását igen. A Growler erre van: sikeresse tenni a légi-és rakétacsapásokat a légvédelem zavarása, elnyomása, megsemmisítése által.
@zord: "a légvédelem zavarása, elnyomása, megsemmisítése által."
Ezt hívják közvetlen harci cselekménynek = WW3.
A Moszkva esetén kikapcsolt lokátoroknál (ekkor ugye az általad felvetett zavarás, elnyomás, stb nem játszik) szerintem inkább a túlzott Nyeva-BSz-ekre való támaszkodás bosszulta meg magát.
Persze ha különleges nácitlanítási művelet helyett normális háborút jelent be a cár, akkor lehetett volna például tengeri-légi blokádot is bejelenteni (lásd Falkland-82), akkor meg a NATO nem repkedhetne mindenhol is szabadon.
Forte folyamatosan (24 órás váltásokban) ott van (az ő jelenléte nem újdonság), 52kft magasból szépen belátja az egész Fekete Tengert. Számomra a török gép megjelenése, meg a brit útvonalváltoztatása volt érdekes a fentiekben, illetve az AWACS lecövekelése, normálisan a part mellett szokott végig repülni.
And then there's -- secondly, there's a report out there about a second patrol ship -- Russian patrol ship that's been struck, and if there's anything at all you can say about that?
MR. KIRBY: Yeah, we've seen the reports about this second. I think they're saying that the -- the reporting out there, at least in social media, was a Russian frigate. We've been looking at this all day and we have no information to corroborate those reports.
@Hpasp: én próbálnék a szakmára koncentrálni, de ha már nem ússzuk meg politika nélkül, akkor felvetem a stratégiai felelősség kérdését. Azért ez a háború sem csak azért robbant ki, mert a "cár" így ébredt egy nap. De ebbe az utcába inkább ne menjünk bele.
Ami meg a fentieket illeti, azt azért lássuk be, hogy egészen a teljesség megismeréséig nagy valószínűséggel téves következtetés vonható le. A fotelből nem látunk minden gépet, pláne nem minden EM hullámot. Amikor viszont megnézem az amerikai megerősítő erőket, és látom a kevés vadászgépet DCA-ra, de látok egy expediciós Growler századot, egy "offensive enabler-t" akkor legalábbis elkezdek gondolkodni.
Én azon az állásponton vagyok, hogy a világot érdekek mozgatják, emberek döntései, de ezek nagy része nem nyilvános évtizedekig. Ezert ha ezeket a mozgatókat nem ismered vagy negligálod, hiába építhetsz ténymorzsákból egy egész nagy épületet, hiába mondhatod rá, hogy "törtélelem" mégsem tükrözöd a valóságot. Persze ebben a munkában néhány morzsa a padlón marad, mert azok a szubjektív struktúrádba nem illettek bele.
Szerintem meg az ilyen morzsákra különösen oda kell figyelni most.
@molnibalage: tényleg komolyan gondolom, hogy meg kéne nézni OSINT vonalon, hogy ki mit csinált azokban a napokban: AWACS, SIGINT, MPA, GH.
És én, bocs, megnézném a Garudákat is, illetve legalább azt, hogy a Spangba co-locált tankerek hol töltöttek aznap (92ARW Fairchild AFB, pl. 58-0035, 61-0267). Iletve a belga szpotter, Stefaan Eerebout ott fotózott a napokban (11-12-én biztos), hátha tud a profilról, repidőkről mondani valamit.
A másik hadszíntéren lévő EA század, s HTS-en települt VAQ-137 is járhatott akárhol, de ott még annyi halvány asszociáció sincs, mint az expedíciós századnál a bázis, és az ottani tankerek. Azért a navy.mil-en végig lehet nyálazni a képeket, hátha valami apróság...
@zord: A videó nem az egzakt eset miatt lesz nagy szám, hanem, met számszerűen mutatja be a dolgokat animálva azt, amiről az átlagembernek lövése sincs.