A profik nyilván a tervezésben hisznek, de szerintem a szpotter legnagyobb fogásaiban a szerencse, ha úgy tetszik a felsőbb hatalmak segítsége játszik leginkább közre. Ez érvényesült ma a LégierőBlogger esetében is, a trentói repülőtéren, ahol a helyi légimentők gyakorlatába csöppent bele.
Számos mentési szcenárióban fontos szerepet játszhatnak a kutyák, de a síterepekkel szabdalt Dolomitokban, melynek lefedése a trentói légi mentők fő feladata, ezek közül is kiemelkedik a lavinák esetleges áldozatainak keresése. Ez a tél is bizonyította, hogy szükség van ilyen speciális képességek fenntartására.
Néhány perccel korábbi pillanat, az iskolakör második fordulójában az AW139-es.
Itt már a hosszúfalon az I-NOST, háttérben a Monte Bondone szikláival.
Nem tudom, hogy a 2012-13-ban lehetséges honvédségi váltótípusként is kóstolgatott AgustaWestland (Leonardo) helikopter nekünk bevált volna vagy sem, mindenesetre ritka szép egy jószág. A tavaly óta nem mellesleg NVG-képes egység gépe itt már lassítás közben, a jobb oldalajtó nyitva, a hegyimentő és négylábú segítőtársa készülődik a csörlős leeresztéshez.
Hidegvér. Az életmentő eb a telén keresztül látottak alapján nyugodtan tűrte a forgószárnyas utazást, majd a földet érés "kötélvégi" módszerét is.
Vége a gyakorlásnak. A Nucleo Elicotteri della provinzia autonoma di Trento hangárjának előterében a leszállóhelyére hoovertaxizik az AW139-es, előtte - immár az aszfalton - különleges hámjával "sétáltatja" kétlábú munkatársát a kutya.
A mókustestvériség egyik helyi tagjával nemrégiben már találkoztam a Garda-tónál. Ma ismétcsak a szerencsének köszönhetően a szpotterfogás spektrumát az I-TNLD lajstromú AS350B3 bővítette.
A használatos 36-os irányra fordul a mókus, ebből a szögből különösen jól láthatóak feladatrendszerének speciális kellékei.
A hegyek között nagy hasznát venni az Ecureuil kitűnő nagy magasságú képességeinek.
Zord
