Levente B.:
@Levente B.:
"In response to the news that Colombia would buy JAS Gripen fighter planes manufact... (2024.11.05. 19:58)Fedőneve Echo: az új Gripen
Levente B.:
Nem először látom, Izrael-Pardubice járat...SPYDER leszállítás?
globe.adsbexchange.com/?icao=738... (2024.11.01. 18:59)Kub: 3M9 helyett Aspide?
zord:
@Levente B.: nyilván a helyén kell kezelni az olyan alkotásokat, melyek eleve a társadalmak egyre ... (2024.11.01. 07:04)Jobb később, mint soha
Teljesen egyértelmű, hogy kell indításjelző, mint ellentevékenységet (infracsapda, stb.) kezdeményező rendszer. Egy ilyen háborúban nincsenek veszélyeztetett terepszakaszok, ahol automatikus, folyamatos és megelőző szórással védettséget lehet biztosítani néhány percig (jó esetben). A vizuális észlelés és manuális indítás pedig nem elég megbízható és gyors.
Bazi érdekes cikk arról, hogy miért hatékonyabb tanker a Super Hornet egy konténer/tartállyal, mint egy konténer/tartállyal és négy póttartállyal. Avagy az amerikai haditengerészet is elkezd végre spórolni...
1:05-nél micsoda az az F-16 törzse alatt? Nekem csak tippem illetve halvány emlékeim vannak róla. Az ACMI rendszerhez kellene vagy valami gyakorló ECM cucc lenne?
Ebben a "fejlesztési tesztelési" stádiumban egy füst a kabinban jellegű esemény olyan, mintha általános lenne.
Hozzáteszem, bármely program jóval későbbi, "üzemeltetési" szakaszában is felkapnák a fejüket és intézkednének, mivel a füst a kabinban közvetlenül befolyásolja a repülésbiztonságot.
@zord: Érdekes cikk, de egyből jön is a kérdés.
A Super Hornet légellenállása a négy tartállyal már jelentős, mert azok a bizonyos szárnytartók kifelé állnak. Együttesen már komoly ellenállást jelentenek. Gondoljatok a két két tartály közt képződő, a hossztengellyel szöget bezáró légcsatorna ellenállására is.
Ezekután érdekes lenne a hasonló MiG-29K/KUB szintén négytartályos/UPAZ konténeres tapasztalatait is ismerni:
@zord: A kérdésem a Hornetre vonatkozott. Ha komolyan tankolni kell gépeket, akkor pótos nélküli tanker = vicc. A készenléti tankerknél még megértem a pótos nélküliséget, de egyébként nem.
A technikát be kell ültetni a műveleti valóságba, ahol a szereplők és az ismeretlen tényezők szép számmal sorakoznak.
Mi a hordozófedélzeti, ciklikus művelet során a tanker rutin feladata? Az, hogy a visszatérés idejére üzemanyag tartalékot biztosítson a kevéssel visszatérő, illetve a bolterező gépek számára. Endurance.
A kérdés itt az, hogy vajon a tankernek indulnia kell az indulási ciklus elején és a hajó közelében a levegőben várakoznia, hogy a visszatérési ciklust fedezze, majd annak végén maga is visszatérjen? Nem véletlenül alakult ki régen, hogy kellett a tanker a levegőben az egész repülés alatt. Viszont mára ezt meghaladta a technológia. Mennyi gép is jön vissza idejekorán meghibásodással? Mennyi is a sikeres fedélzeti elfogások száma a sikertelenekhez képest? A lényeg az, hogy ma a rutin műveletek fedezéséhez nem kell a levegőben lennie állandóan tankernek, és annak a tankernek fölösleges annyi üzemanyagot cipelnie, póttartály-ellenállással elégetnie, vagy max recovery weight érdekében dumpolnia.
Az olyan nagy bürokratikus rendszerek inerciája mint az amerikai haditengerészet, azonban nem veszi figyelembe, eltapossa ezeket a tényeket, így változást önmagukban nem váltanak ki. Egészen addig, amíg pénzügyi megszorulás nem jön (MOST), akkor azonnal elkezdik keresni, hogy hol luftos a rendszer, és rácsodálkoznak, hogy van luft, és ma már lehetséges kezelni is.
Hangsúlyozom, ezek a rutin műveletek, nem kísérő tankerről és egyéb ilyen harcászati hatósugárnövelő finomságokról van szó. Az endurance-növelő, biztonsági tartalék jellegű rutin tankerezésnél mások a szempontok, és a feladatot okosabban is el lehet ma már végezni, mint a "csurig" módszerrel.
@zord: Tehát ez csak a készenléti tenker esetében van, amikor valami okból elé kell menni a bejövő gépnek? Ez azt jelenti, hogy a Navy gépeit üzemszerűen ma gyak. mindig "nagyvas" (KC-10/KC-135) itatja? Egyáltalán az utántöltésre van külön kvalifikáció a Hornet zsokék között? Minden széria Super Hornet képes rá?
"Csak"? A hordozós tanker munkájának ez a sava-borsa. Ők úgymond erre vannak. "Recovery tanker".
Ahogy mondod, a hadszíntérbe, az összhaderőnemi műveletbe a hordozó gépeit általában az USAF/allied szf. bázisú nagy tankerek "illesztik" manapság. Ez az esetek nagy százalékában nem a fedélzeti tanker dolga.
Biztos valami pipa kell ahhoz, hogy utántöltő SH pilóta lehessen valaki, bár igazából a pod/üzamenedzsment tekintetében igényelhet némi többletet, ami nem lehet egy túl nagy dolog. Hajlok rá, hogy aki együléses században repül, az úgy megy hajóra, hogy ki van pipálva nemcsak szopás, hanem szopatás tekintetben is, hiszen ez az E-k rezortja. Hogy fizikailag a kétüléses gépek tudnak-e vinni podot, nem tudom, de hajlok rá, hogy igen. Mindenesetre organikusan ez nem az ő dolguk...paradox módon az idézett cikk tartalmával ellentétben eredetileg azért, mert az E több kerót tud vinni, mint az F (igaz, ez a belsőre vonatkozik).
@stonefort: Utánakötöttek egy régi Kirant vontatott csali gyanánt? :) Esetleg a Bahadurt átnevezték Kaverire, a madzag végén meg a Tejas lóg, így végre kész a Kaveri "hajtómű" :)
Komolyra fordítva, szerintem valami zászlót rángathat maga mögött, ha már bemutató is volt... Szárnyállásból ítélve nem épp hangsebességgel tép, ráadásul semmi fegyverzet.
A piors rakéták a tesztek során a vizuális megfigyelést könnyítik. Az R-77-esek vezérsíkja nem behajtható, de az R-77-esre épülő következő generációs rakétáé már igen. Tudni kell, hogy bár India rendszeresített az R-77-est (nyűglődik is vele) ez a rakéta több mit három évtizednyi szenvedés után végül mégsem kerül rendszeresítésre az oroszoknál, hanem ennek alapjára csinálnak egy másikat. A behajtható vezérsikok már a PAK-FA gépeknek szólnak, de a terv szerint minden orosz gépet ilyenekkel fognak majd egyszer ellátni. Majd, egyszer.
Kis korrekció, mert ez az ábra még akkor készült, amikor arról volt szó, hogy a szárnyvégi sin eltűnik és helyét egy fixen hordozott Szorbcija-hoz hasonlatos konténer duo veszi át. De ma már látjuk, hogy ez is opcionális maradt.
@Allesmor Obranna: Akkor most is pod ECM lesz a Szu-35-ön? Ha igen, akkor én gyak. fixen odaképzelném, mert egy csúcskategóriás harci gép ECM nélkül nem az igazi.
@molnibalage: Ezt ők is igy képzelték, erre nyilván megvan a lehetőség.
Amúgy a Szu-34-eseken már most is látni olyan példányokat, melyekről le se veszik a szárnyvégi ECP konténereket, sőt, a 2008-as grúziai konfliktusnál az egyik proto 34-es úgy ment bevetésre a Moszkva melletti Cskalovszkijról (a monyinói múzeum szomszédsága), hogy vitte a két Szorbcija-t meg egy hatalmas ipari méretű rettenetet a törzs alatt, a szívócsatornák közül lelógatva.
Ez a kép később, 2009-ben készült:
A Szuhojok "pod ECM"-jét (ez az ECM eléggé elavult rövidítés manapság...) ne tévesszük össze az amerikai podos megoldásokkal. A két szárnyvég ugyanis optimális elhelyezésnek számít (mind földi, mind légi fenyegetéssel szemben), és olyan technikákra is lehetőséget ad, ami fizikailag nem állhat rendelkezésre mondjuk egy ALQ-131-esen. Elhelyezési értelemben így az integrált megoldások közé sorolnám.
Ja, és van egy fontos mellékszál is, hogy a törővégi R-73-as amúgy is korlátozott.
@Allesmor Obranna: Számomra örök kérdés az, hogy a NATO / jenki / orosz gépek hány %-ka szerelhető fel ECM konténerre vagy azon gépek közül, amelyik integrált rendszerrel bír, az hány gépen van beszerelve valójában. Attól, hogy az antennák ott vannak a gépen, attól nem feltétlenül van meg a szükséges elektornika a gépben.
Attól tartok, ezzel az információval nem fognak utánunk szaladni.
Meglepő dolgok vannak. Én például bizonyos elsődleges forrásból származó információk alapján úgy vélem, az USAF F-16C-k gyártásakor csináltak komoly előbeépítést az akkor még futó, össszhaderőnemi 165-ös program (ASPJ) berendezései számára is. Aztán ment a dolog a levesbe...
@molnibalage: ALQ-165. Az US NAVY Hornet-jein megvolt a berendezések helye, kábelezése, de csak azok a gépek kapták meg, amelyek hadműveleti zónában repültek. A 16-osokban a "kövérített" függőleges tőrészben lett volna a blokkok helye.
Representatives of Croatia, the Czech Republic, Slovakia and the United States have signed a “Letter of Intent” to the Multinational Aviation Training Centre.
@stonefort: Mit adott volna az ALQ-165? Milyen képességgeket adott volna egy normál ALQ-131/184-hez képest? Mert úgy látom, hogy nem lett volna egy dúl drága program, oszt mégis törölték.
@stonefort: A legfrisebb F-16C/D gépek integrált zavaróberendezései ennek a programnak a farvizének tekinthetőek? A jenki Sólymok mindegyik tudtommal még ECM podra szorul, míg az újabb gyártású Block 50/52+ gépek már nem.
Egy gyors kérdés. Az '50-es évek vége óta Európában a Meteor, ASRAAM, IRIS-T és a francia rakéták kivételével fejlesztett saját erőből és állított rendszerebe bármilyen légiharcrakétát? A licensz nem számít, csak saját fejlesztés! Nekem valahogy nem jut eszembe egy sem.
Az angolok a EE Lighninghez fejlesztettek utoljára rakétét az ASRAAM-ot leszámítva? A SkyFlash licensz volt, Sidewindert meg vettek. Minden más NATO állam jenki gépeket és jenki fegyverzetet használt, ha jól látom.
Hát azért még volt más rakéta..
pld Lightning brit elfogóvadász (RAF, Kuwait és Szaudi Légierő)
Firestreak és Red Top rakéták
--
de a Skyflash és a Aspide is erősen modósított AIM-7-es..
--
Franciák:
Matra R550 Magic
Matra Magic II
Matra R530
Magic Super 530F/Super 530D
MBDA MICA
Az amcsiknak sem volt sok:
AIM-4 Falcon
AIM-7 Sparrow
AIM-9 Sidewinder
AIM-54 Phoenix
AIM-120 AMRAAM
AIM-92 Stinger
és az öreg nukleáris robbanófejes Genie..
minek kellett volna még többet fejleszteni nyugaton??
@stonefort: A Skyflashez asszem az E vagy E-2 Sparrow továbbfejlesztése volt. Hogy mit cseréltek le benne nem tudom, de ha nem kapott meg az F változathoz hasonló dual-thrust hajtóművet, akkor nem volt egy komoly cucc.
@Kelepisti: Azért írtam, hogy 50-es évek vége. Az utolsó teljesen önálló a FS és RT rakéták voltak.
Igazából kisebbfajta csoda ennek ismeretében, hogy Európa képes volt összehozni az ASRAAM és IRIS-T rakétákat.
"Igazából kisebbfajta csoda ennek ismeretében, hogy Európa képes volt összehozni az ASRAAM és IRIS-T rakétákat."
Szerinted hány kitűnő szakember, döntéshozó erőfeszítéseit, rendszerek működéképességét minősíted minősíthetetlenül így?
A kedvenc vesszőparipád, hogy néhány oldalon nem lehet a dolgokat elmagyarázni. Oké. És néhány szóban leírni-lefikázni a szovjet/orosz és európai rakéta (vagy bármilyen) munkát, azt lehet?
Ne haragudj, de ez szerintem szisztematikus problémára mutat egy olyan fiatalember gondolkodásában, aki olvasottsága, végzettsége és ambíciói alapján nagyon jó szakember lehetne ebben a témában.
Hidd el, az alázatosabb megközelítés nem torzuláshoz, hanem épp ellenkezőleg, nagyobb valósághűséghez vezethet az elemzésekben. Kapukat nyit ugyanis meg, melyen új információk áradnak be. Kapukat a saját agyadban, kapukat más emberek, források felé.
És ezt a legeslegjobb szándékkal írtam, mint egyik legszorgosabb kommentelőmnek. Semmi esetre se vedd zokon!
@zord: Furcsa, hogy nem jött át az, hogy pozitív értelemben beszéltem.
Európában évtizedekig nem folyt ilyen program, ennek ellenére lényegében párhuzamosan sikerült megalkotni az ASRAAM-ot és a tolóerővektroált IRIS-T méghozzá elég gyorsan. A 2000-es évek közepére elkészült az IRIS-T, alig valamivel az X Sidewinder után. Egészen megdöbbentő teljesítmény.
Értem. De ez nem meglepő, és végképp nem csoda. Vezető műhelyek vannak itt is, egyetlen különbség a pénzmennyiség (bár éppen most az USA-ban vannak nagy vágások), illetve a rendszereken belül a katonai-ipari komplexum fajsúlya. Amerikában kiemelt, domináns szektor, Európában szó-szó, vagy megtűrt.
@zord: Putyin mondott valami olyasmit, hogy "mi ezt már átéltük egyszer, most megtapasztalhatják az amerikaiak is."
Az amerikai haderő és eszközei naponta benne vannak a hírekben, nem kell külön reklámozni hogy nemcsak léteznek de csinálnak is valamit.
Egy-két év múlva valószínűleg majd megvizsgálják azt is hogy az amerikai bemutatók elmaradása miatt mennyivel kevesebben választották a katonai pályát. Egy évet ki lehet hagyni, de a bemutatókra szükség van, persze határt kell szabni neki.
Ha az amerikai haderő méretét jelentősen csökkentik, akkor viszont nincs szükség az "utánpótlásra".
Nem tudom hogy jelenleg milyen a katonák megítélése az USA-ban, de ott az embereknek szüksége van "kézzel fogható hősökre" és a bemutató pilótáknak, csapatoknak ez a szerepe. Hogyan fog változni a hadsereg társadalmi megítélése ha a hírekből eltűnnek a róluk szóló hírek?
Valószínűleg máson/máshogy is lehetett volna még spórolni, de ez volt a legegyszerűbb, ez ütközött a legkisebb ellenállásba.
Hosszasan lehetne elemezni a dolgokat, szerintem az USA egyszerűen azon a volumenen, mint eddig, nem tud létezni többé. És ez érinti a haderőt is, mint az egyik legnagyobb vállalkozásukat.
Kell a népnek mutatni a dolgokat, és be kell húzni a seregbe a fiatalokat, ez tény, de nem a harckészültség rovására. Az egyik egy úgymond stratégiai funkció (kommunikáció-toborzás), a másik közvetlen, napi feladat. Az előbbiben lehet halogatni, a másodikban nem.
A napokban mindig én írom a Nemzetben az ezzel kapcsolatos anyagokat. Pl. a holnapiban is lesz, benne utalással a védelmi részre, de persze a politika a lényeg.
Szu-25-tel gyúrnak a Patriotok ellen az oroszok. (Mondjuk Grúziában BUK-kal is komoly fejtörést okoztak nekik...) www.jetfly.hu/rovatok/repules/katonai/tipusok/szu25_csatarepulogepek_a_patriotok_ellen/
Nyilván ha Patriot ellen hatékonyak lesznek, akkor más rendszer ellen is javulnak a képességeik. A kérdés az, hogy erre pont a Szu-25 a legjobb platform? Miért nem egy nagy sebességű típust választanak, pl a Szu-34-est?
Úgy gondolod, lehetne javítani a terminológiai felkészültségen? Idővel javul majd az.
Engem a jetflin és más internetes helyeken is a szerző hiánya bánt. Ne legyen má' cikk, amit nem lehet személyhez kötni. Ez az ő munkája, vállalja! Vagy nem vállalja? Akkor meg miért jelenik meg?
És nem arról van szó, hogy borzasztóan titkos dolgok nyilvánosságra hozása miatt védi a személyét...
Tessék kiállni!
@zord: Úgy gondolom,csak a HVG-s cikk miatt készített vele interjút Vicsek Ferenc,s a téma iránti társadalmi közönyt is jelzi,hogy egy gazdasági magazin műsorba került.Nincs tere a biztonságpolitikának,mert nem érdekel senkit,s ha nem egy újabb apropót látnak arra,hogy a kormányt támadják,akkor ez a riport sem készül el.Az ellenzék is marginálisan kezeli a kérdést,s ebből a szempontból a jövő is kilátástalan.Félre ne érts,nem azt a maroknyi újságírót akarom bántani aki próbálja felszínen tartani a témát,de úgy érzem szélmalom harcot folytattok.
Az üzenet talán átjött,miszerint lassan ott tartunk mint ahogy Weichs vezértábornagy bon mot-ja jellemezte a helyzetet a Margarethe I terv kapcsán miszerint:" az ország megszállása harc nélkül 24,harc esetében 12 órát fog csak igénybe venni,mert akkor elmaradnak az üdvözlő beszédek."
Ja. Amikor a MiG-29-eseket kivonták, akkor a HírTV-ben a külpolosokkal beszélgettem a témáról...
A struktúrából szó szerint hiányzik a védelem/biztonságpolitika témája, azt se tudják, hova tegyék.
@zord: a minap egyik parlamenti pártnak háttérmunkát végző intézet vezetőjével beszéltem: védelem/bizpol vonalra se kapacitásuk, se pénzük...
@molnibalage: "A másik az, hogy lassúak. Szinte minden hírt előbb lehoz a HTKA, vagy linkeli itt az AP blogon vagy máshol ,ahova járok."
Ez egészen pontosan úgy van, hogy ide linkeli valaki, majd lehozza a HTKA.... :)
A HTKA híreinek ~75%-nak forrása az AP blog kommentjei... :) Ezzel persze nem kérdőjelezem meg a szükségességét és fontosságát, sőt, ott van a saját befektetett munkájuk a cikkek megírásában. De a források kutatásában nem strapálják agyon magukat... :))
Számomra megtiszteltetés, ha használni tudják a blog tartalmát a "testvérek". Nyilván a bejegyzéseknél jól esik a forrásmegjelölés is, de a kommentekben lévő dolgokra ez nem vonatkozik. Ott "csak beszélgetünk"...
Én azért látok egy apró elmozdulást, a Századvégnél (nyilván kormányzati sugallatra) de elkezdtek foglalkozni a témával. És itt nemcsak a helikopteres felmérésre gondolok, hanem tanulmányokra...remélem lábjegyzetbe, forrásjegyzéskbe beraknak...:-))))
Megnyitnék egy új témát, ha benne vagytok. Bár már volt hasonló ügy itt sokszor, egy-egy kifejezés pontos magyarítása, kibeszélése lenne a cél. Elsősorban az érvek és ellenérvek ütköztetése lenne jó, biztos kisül belőle valami konstruktív dolog.
Kezdetnek legyen a MAWS (Missile Approach Warning System). Szerintetek ez szó szerint rakéta közeledésre figyelmeztető, vagy inkább rakéta indításra figyelmezető rendzerként lenne találóbb?
Az utolsó 100 komment: