Az elmúlt két hétben a NATO új vezetés-irányítási, kommunikációs és felderítési technológiákat (C4ISR) tett próbára Ørlandon, Norvégia egyik F-16-os bázisán Unified Vision 2012 (UV12) fedőnév alatt. Az összes gyakorlati forgatókönyv a való életből vett példákra alapult, és olyan szokatlan mozzanatokat tartalmazott, mint éles GPS-zavarás, ami miatt navigációs figyelmeztetést is kiadtak a térségben. A gyakorlat jellegéből adódóan nem a nyilvánosság volt az UV12 legfőbb jellemzője, de egy kis apró betekintést azért nyújthat a LégierőBlogger, katamarános, biciklis túrája eredményeként.

Olasz munka. ECR Tornado Piacenzából, és az AMI által a Lockheedtől nemrégiben bérelt, GIII-as platformra telepített multiszenzoros felderítőgép. Ez utóbbi az ISR kiszervezésére irányuló, egyre határozottabb trend egyik példája.

Helyi F-16 MLU indul bevetésre, még 9M gyakorlóval...

...a géppárja már IRIS-T-vel. Mindkettő a norvégoknál szokásos aszimmetrikus PIDS/ALQ-162 pilonkonfigurációval. 

Német ECR Tornado szokatlan, négy póttartályos konfigurációban, nem áttelepülési, hanem helyi repülési céllal.

Spanyol KC-130-as indul az esőben.

Olasz ECR felszállás közben, a forszázs kikapcsolása után, hasa alatt gyakorló HARM-okkal.

Hollandus F-16, LANTIRN-nal és ALQ-131-essel.

A "földi fenyegetést", azaz légvédelmet a vendéglátók egyik NASAMS ütege szolgáltatta a gyakorlat résztvevői számára. Itt az üteg Sentinel-radarja. A gyors, többplatformos, hálózati geolokáció és adattovábbítás a döntéshozók, illetve a harci gépek felé az erőfeszítés egyik legfontosabb célja. Ez is rámutat arra, hogy a légvédelem felszámolása, elnyomása mennyire központi jelentőségű feladat a NATO számára. 

A repülések időtartama alatt végig a bázist körbeölelő tengeröblök fölött őrjáratozott a Norvég Légierő kutató-mentő S-61-ese. A tengervíz hőmérséklete miatt nincs idő a földi riasztásra.

Zord