Ma még jobb napja volt a LégierőBloggernek. Mert szép időben harci gépeket fotózni jó ugyan, de olyan harci gépeket, melyeken függesztmény is van, még jobb.
Litening G-III konténer a 35-ös gépen. Jól látszik a forgatható szenzortorony és a test végén, jobb oldalon a kondirendszer beömlőnyílása.
Bár örvendetes, hogy ez a ma már nélkülözhetetlen és széleskörűen elterjedt képesség immár megjelent a Honvédségben is, a károgó LégierőBloggerben felmerül a kérdés, hogy miért pont most kell repülni a pod-okkal, amikor a keszi teljes átvétele, a hajózóállomány át- és kiképzése van napirenden (igen, a 29-esek immár visszavették a keszit...) 
A 43-as kétüléses, egy zsokéval gurul a 12-es pályára. A sötétszürke konténer jól elüt a gép színétől.
De mire is jó egy ilyen konténer? A korai berendezésektől (Pave Knife, Pave Spike, stb.) eltérően ezek képesek célkoordináta-generálásra. A pod tudja hol van, hova néz, és lézer távmérővel távolságot mér, így meg tudja határozni a cél helyzetét. Ennek műholdas fegyverek bevetése esetén van jelentősége, a lézereseknek elég a megvilágítás. A Gripennél egyelőre ez utóbbi releváns, de ehhez bomba is kellene, ami nincs. Meghát lőtér is kellene, kérdés, elkezdtek-e már ezzel foglalkozni az illetékesek. A hazaiak fizikailag megfelelnek, ez biztos, úgyhogy a VSHORAD-ot követően nem kellene már bombázni is külföldre menni.
Konténer a géppár mindkét tagján. A ma repült öt oldalszám közül a 32-es, a 35-ös, és a 43-as repült Liteninggel. Vajon helyes dolog ebből a státuszra (edícióra) következtetni, vagy ma csak három pod volt az ötből elérhető?
A 32-es siklik be leszálláshoz. A konténer minden bizonnyal számos korlátot hoz túlterhelésben, állásszögben, sebességben, mint a 16-oson.
A jobb főfutó fényszórója a konténer hátsóját világítja meg.
Besorolásnál még "nyitva vannak a konténer szemei". Leszállásnál, a kikapcsolással hátra fordul a szenzortorony a sérülések megelőzése érdekében.
Haslövés. Látszik, hogy a hossztengellyel nem párhuzamos áramlás miatt a szívócsatorna alatti pilon, és a rajta lévő pod is bandzsít.
35-ös jön be leszállni. A fehér pöttyök a szállingózó juhartermések.
A neten találtam egy HM-es xls fájlt, amiben a következő olvasható a Litening-szerződésről: kezdete 2005 december 20. lejárta 2009 december 31. Teljesítési összegek 2007-ben 73 millió, 2008-ban 2 milliárd 307 millió, 2009-ben 1 milliárd 191 millió forint.
Ezen a hátulról készült felvételen is látható a konténer "bandzsítása"..jpg)
Valószínűleg így néz ki a Gripen egyik többfunkciós kijelzőjén a Litening oldal. A kép egy FMV-s prezentációból való, s mint arra már volt példa a radar esetében (a letapogatási zóna függőleges metszetével) a magyar megjelenítés nem feltétlenül úgy néz ki mint a svéd, illetve a marketing brossúra.
Elvileg a jobb oldali kijelzőn (Multi Sensor Display - MSD) jelenítik meg ezt a képet, bár kérdés, hogy a radar ilyenkor hol látható, a balos FDD-n, vagy a középső HSD-n. Továbbra sem tudható bizonyosan az integráltság foka, azaz a különböző szenzorok miként tudnak együttműködni, látóvonalukat (LOS) párhuzamosítani. Például ha térképező üzemben dolgozik a radar, akkor a kijelölt célra ráhúzható-e a pod, vagy az csak navigációs rendszerbe betáplált koordinátákra nézhet rá? Ez alap dolognak tűnik, de távolról sem olyan biztos. A szenzortorony direkt forgatása a gázkar tetején lévő kurzor-joystick-kel bizonyosan működik (enélkül az egésznek nem lenne értelme), de ez önmagában kevés, a szűk látószög miatt nagyon nehéz megtalalálni egy célpontot csak a pod-ot használva. Ugyanez kérdés A-A vonatkozásban is, ahol a Litening elvileg alkalmas lehet BVR-célazonosításra, ha oda tud nézni, ahol a radarnak befogása van (az, hogy elvileg alkalmas lehet önálló A-A célkutatásra, egy másik dolog).
Zord
