A héten Szerbiában jártam az Allied Force légi hadművelet kezdetének tizedik évfordulóján, hogy egy kimerítő tanulmányút keretében kutassam a támadók és a légvédelmi erők harcának szóbeli, tárgyi, és dokumentum-emlékeit. Elsődleges forrásom és kalauzom Dani Zoltán nyugállományú ezredes volt, aki a Belgrádot védő 250. légvédelmi rakétatandár 3. osztályát (Nyeva) vezette. A blogot látogatóknak aligha kell őt bemutatnom, elég ha annyit mondok, hogy ő az „a székely, aki levette a lopakodót”. Legnagyobb sikerének mindazonáltal azt tartja, hogy felkészítette embereit a harcra, illetve személyi és anyagi veszteség nélkül csinálta végig a 78 napos háborút. Ez a bejegyzés percre pontosan az F-117-es lelövésének tizedik évfordulójára van időzítve. 1999-ben ekkor szedték le a Simanovci falu melletti tartalék (eredetileg Dvinának épült) tüzelőállásból Dale Zelko alezredes gépét.
Dani Zoltán és Goro Redžić, az egykori 6. osztály egyik rávezetőtisztje (ma Szendrő város képviselőtestületének elnöke) a Lipe falu mellett elesett lérakosok emlékművénél ma délelőtt. 1999 április 19-e éjjelén ezen a helyen amerikai harci gépek meglepetésszerű csapást hajtottak végre a túl hosszú ideig nem áttelepített osztály tüzelőállása ellen. Két, valószínűsíthetően Paveway III-as egytonnás bombát kaptak, az UNV antennaposzt és az UNK tűzvezető kabin megsemmisült. A magyar-szlovák származású Robert Lajcák százados azonnal meghalt, míg Blagoja Radics őrnagy ugyan kiugrott a kabinból, de oldalába repeszt kapott. Reggel kilenc után halt meg egy belgrádi kórházban. Hárman megsebesültek. Ez a tapasztalat is rávilágított, hogy a harci váltásnál nem szabad félvállról venni a golyóálló mellényt és a sisakot.
Dani egykori osztályának UNK-kabinja, immár a 250/2 osztály tüzelőállásában, Jakovóban, ahová ellátogathattam a szerb védelmi minisztérium és a dandár jóvoltából. A kabinajtón az ismert és eddig ismeretlen, igazolt és nem igazolt, bizonyított és nem bizonyított lelövések szimbólumai. Csak annyit még a képhez, hogy ma már nem minden nyilvánvaló, ami egykor annak tűnt...
A jakovói Nyeva osztály egyik rakétaindítója (5P73) négy éles rakétával. Belgrádot máig légvédelmi rakéta készültség oltalmazza a nap 24 órájában.
A modernizált Nyeva-M1T komplexum UNK-kabinjának belseje, a rávezető tiszt munkahelyével.
Ez már a Kalamegdan, Belgrád vára (az egykori Nándorfehérvár), annak is a Hadtörténeti Múzeuma. Az 1999-es emlékkiálltás egyik vitrinjében a lelőtt F-16-os pilóta, David Goldfein akkor alezredes (555. FS CO) sisakja és ejtőernyő-hevederje, Dale Zelko F-117-esének egyik futóakana-ajtaja, és egy ballonos hőmérsékleti szenzor.
A 250. dandár parancsnoki épületében, Belgrád Banjica negyedében, a folyosón ki van állítva az 555. század parancsnoki gépének a jobb szárnya a középső tartóval, illetve az ALE-50-es külső pilonba épített kazettájával. A sarokban egy HARM kiégett hajtóműve, melyhez hasonló számtalan helyen megtalálható Szerbia-szerte, a légvédelem elnyomásának költséges mementójaként...
A rumai Helytörténeti Múzeum folyosóján található ez az üres AGM-154-es műholdas irányítású kazettás siklóbomba. Kizárásos alapon, 1999-ben ezt vagy a Theodore Roosevelt repülőgép-hordozó, vagy a taszári tengerészgyalogos MAG Hornetjei indíthatták útjára.
Zord