Szeptember végén sikerült két napot eltölteni az átszervezés alatt álló osztrák haderő kiszolgáló-támogató feladatokat ellátó repülőalakulatainál, melyek elsősorban helikopterekkel repülnek Linz-Hörsching és Tulln-Langenlebarn bázisairól. Térségbeli mércével mérve meglepően jelentős, dandárrá szervezett erőről van szó, 83 repülőeszközzel. S ha sógorék nagysebességű ügyleteiről nehéz elismerően írni (lásd tavaszi, nyári bejegyzéseimet), akkor a "slow moverek" tekintetében irigylésre méltó rugalmassággal rendelkező, odahaza és külföldön egyaránt helytálló képességekkel rendelkeznek.
Linzben - itt található a kiszolgáló-támogató feladatokért felelős új elöljáró, a Kommando Luftunterstützung is - két könnyű szállító helikopterszázad települ 23 darab AB-212-essel. A háttérben látható a repülőtér túloldalán a civil terminál, míg a jobb oldalon egy vendégségban lévő tullni Blackhawk várakozik.
Az egyik alárendelt, az Aigenben állomásozó alakulat Alouette III típussal repül, melyből 24 darab áll rendelkezésre. Jövőre ebből nyolc folytatja az osztrák helikopterpilóta-képzést, miután leáll a maradék AB-206-os Tullnban. Az Alouette mellesleg FLIR-toronnyal felszerelve fontos szerepet játszik különösen a magyar határ őrzésében is, egy-két gép felvátva települ a burgenlandi Punitzba erre a feladatra.
Egy AB-212-es a linzi hangárban: éppen egy üléssort helyeznek be a műszakiak. A Bell és az Augusta opciók széles palettáját kínálja a típushoz, és ennek jelentős részét az osztrákok igénybe is veszik. Az első század egyik hajózója, Michael Radler százados azt mondta, hogy évente átlagban 150 órát repülnek a típussal, 40 óra alatt veszik el a szakszó, de ez csak olyan tiszteknél lehet probléma, akik "asztal mellől" repülnek. A két helikopterszázad állománya 2 helikopterrel szolgált már a KFOR-ban, és oltottak tüzet Görögországban tavaly. Jelenleg a forgószárnyasok közül egyedül az AB-212-esek nem rendelkeznek NVG-kompatibilis pilótafülkével, de egy hamarosan beinduló korszerűsítési program ezt orvosolja. A prototípus, mely képernyős műszerfallal lesz felszerelve, jövőre repül a tervek szerint.
AB-206-osok és OH-58-asok sorakoznak a tullni hangárban. Az előbbiek az osztrák haderő kiképző helikopterei, az utóbbiaké a fegyveres támogató/felderítő szerep. Az OH-58-asok rendelkeznek éjjellátó berendezésekkel, úgy NVG-vel, mint FLIR-rel. Jürgen Wghlidal hadnagy szerint évente 150-250 óra között repül egy Kiowa pilóta, 60 óra a minimum, aki ez alá csúszik, elveszti a jogosítását. 8 hét nemrepülés után 2-3 óra gyakorlatba hozóval és ellenőrzővel lehet ismét önállóan repülni.
OH-58-ason dolgoznak a műszakiak. Ausztria a haderején belül lévő műszaki szervezetekkel képes az összes forgószárnyas típus ipari javítására, a hajtóműveket is beleértve.
Az OH-58-as fegyvere a hatcsövű 7,62-es Minigun. Bármennyire is meglepő a géppuskával nemcsak földi célok ellen gyakorolnak, hiszen a Kiowának Ausztriában légi rendészeti feladata is van kis sebességű célok ellen. A levegő-levegő lövészetre a Pilatus PC-6 által vontatott célok ellen van lehetőség (lásd lent).
Az osztrák forgószárnyas közösség csúcstípusa az S-70A-42 Blackhawk, ami mostanában gyártásba kerülő UH-60M-hez hasonló, modern konfigurációban került Ausztriába. A beszerzést az 1999-es galtüri lavinakatasztrófa nyomán indították el, amikor kiderült, hogy az AB-212-esek kapacitása kevés az ilyen helyzetek kezeléséhez. A szerződést 2000 októberében írták alá 196 millio euro értékben kilenc helikopterről, a gépek 2002 decemberében érkeztek meg. A novembertől érvényes új szervezeti struktúrában a Blackhawkot a tullni "közepes szállítóhelikopter század", a korábbi 1. század alkalmazza.
Az osztrák Sólymoknak teljes glasscockpitjük van, orrukban időjárás/terepelkerülő radar kapott helyet. Ezen kívül állítólag a teljes EH-rendszert (disp. MWS, LWS) beszerezték hozzájuk, de az amerikaiak részéről fennálló titokvédelmi és biztonsági regulációk miatt egyelőre nem repülnek a teljes készlettel, csak az APR-39 besugárzásjelzővel. A szenzorok és kazetták előbeépítése kétségtelenül fenn van a gépeken, ahogy az RWR antannái is. A pilótfülke természetesen NVG-kompatibilis, az osztrákok az amerikai AN/AVR-9 típusú éjjellátó szemüvegeket használják. Amint az egyik hajózó is elmondta: az NVG-vel való repülés egyik hátránya a szűk látószög mellett az, hogy a készülék mélységélessége korlátozott, azaz nem lehet egyszerre élesen látni vele a külső terepet, és műszerfalat, ezért ez utóbbira a szemüveg alatt kell lenézni.
Feladatról gurul be az egyik S-70-es. A pilótafülke alsó plexije mögött, mindkét oldalon látható szögletes dobozok az EH-rendszer mellső MWS/LWS szenzorainak előbeépítései. A század pilótái 200-300 óra között repülnek, "Combat Ready" státuszban az maradhat, aki legalább 100 órát repült az előző évben. Blackhawkra az kerülhet, aki más forgószárnyason legalább 800 órát repült. Jelenleg csak olyan elöljárók repülhetnek a típuson, akik innen származtak el, azaz nem ülhet rá senki úri kedvéből.
A linzi szállítórepülő század ex-RAF C-130K-ja a javítóhangárban. Az osztrák haderő a nemzetközi missziókban való részvétel kielégítő biztosítása érdekében vett három Herculest Nagy-Britanniából. A gépek hetente 3-5 utat tesznek meg, például Csádba, az EU békemisszió támogatására, vagy éppen Koszovóba.
Elmar Maresch százados a C-130K jobb ülésében. A szállítószázad idén szeptember végéig 1150 órát repült a tervezett 1300-ból. A gépek jelenleg nem rendelkeznek önvédelmi rendszerekkel.
A 8T-CA lajstromú gép a állóhelyen. A Herculesek légi utántöltő rendszere működőképes, de egyelőre nincs szó róla, hogy az osztrákok használatára kiképeznék pilótáikat. Alighanem arról van szó, hogy a brit gépeken olcsóbb volt rajtahagyani a rendszert, mint kiépíteni.
Az osztrák haderő talán legsokoldalúbb típusa a Piltus PC-6-os. Itt az egyik speciális festésű példány a toronyból nézve; a 13 meglévő példányból öt darabot lekonzerváltak, ezek vevőkre várnak.
A PC-6 elsődlegesen futárgép, és ejtőernyősök ugratására is használják. Mindemellett kiegészítő feladatokat is képes ellátni, mind például a célzsákvontatás. A képen a szükséges csőrlőberendezés látható. Az érzékeny, találatokat és célzási hibát regisztrálni képes mikrofonokkal felszerelt célzsákra a földi légvédelem és az OH-58-asok Allensteig lőterén tüzelhetnek. Korábban volt egy hasonló funkciójú lőtér a Fertő-tó felett is, de azt ma már nem használják.
A Pilatus kabinja légi fényképező/térképész konfigurációban.
A 800 literes tűzoltóvíz-tartály kiszerelve, alján látható a gyors dobást szolgáló ajtó.
Néhány PC-6-ost nemsokára a szudáni békemisszió rendelkezésére bocsáthat a bécsi kormány. Az előkészületek már zajlanak, a sivatagi porszűrő kitet pár gépre már felszerelték.
Pilatusok a hangárban. Az osztrák haderőben minden repülőgépet hangárban tárolnak, kivétel nélkül. Talán tudják, hogy idővel a korrózió, stb. kezelésének költségei és egyéb következményei messze túlszárnyalják a hangárépítés pénzigényét.
Zord