MESE:

Nemrégiben a litvániai Siauliaiban jártam, ahol a vadászgéppel rendelkező NATO-tagországok légierői (persze önkéntes alapon), rotációs rendszerben ellátják a vadászgépekkel nem rendelkező balti tagállamok felett az air policing feladatokat. Jobbamondva keszit (QRA) adnak ott.

Július 31-e és október 31-e között a Román Légierő 67 fős kontingense négy MiG-21(MF) Lancer-C repülőgéppel látta el a feladatot (711. század, Aranyosgyéres azaz Campia Turzii).

Az idehaza is jól ismert 96-osból izraeli berendezésekkel modernizált gépek egyik figyelemreméltó képessége a sisakcélzó/megjelenítő (DASH) alkalmazása, mellyel a függesztett infravörös irányítású fegyverzet számára célmegjelölés adható, akár nagy szögeltéréssel is.

A románok balti keszije során alkalmazott Magic II rakéták ugyan nem tartoznak napjaink nagy szögeltéréssel (HOBS) indítható közelharc-fegyverei (R-73E, Python-IV-V, AIM-9X, ASRAAM, IRIS-T) közé, de a DASH így is jelentős flexibilitást ad a célmegjelöléshez, tulajdonképpen a fedélzeti lokátor mellett alternatív célmegjelölési csatornát biztosít. Hasonlóképpen, a DASH-sel földi célok elleni feladatnál a géphez szintén rendszeresített LITENING célzókonténer is vezérelhető. A pilóta egy adott (az előretolt repülésirányító által leírt) területre néz, odafordítja a LITENING-et, rögzíti, majd már a többfunkciós képernyőn megjelenített (nagyítható) képen keresi tovább a célt, melyet ha megtalált, lézerrel megvilágít az irányított bombák alkalmazásához.

KOMMENT:

Míg a Román Légierő a kilencvenes évek második fele óta egy elavult sárkány-hajtómű platform korszerűsítése nyomán rendelkezik ezzel a képességgel, és pilóták tucatjai gyűjtöttek tapasztalatot a DASH-sel úgy levegő-levegő, mint a levegő-föld vonatkozásban, addig a Magyar Honvédség 2009-10-ben elveszti hasonló, (igaz, korlátozottabb és csak l-l viszonylatban meglévő) képességét a MiG-29/Sjel/R-73E kivonásával. A magyar Gripenek nem rendelkeznek sem sisakcélzó/megjelenítő rendszerrel, sem nagy szögeltérítéssel indítható közelharc-rakétákkal. Annak ellenére a AIM-9L/I-1 rakéták kerültek beszerzésre, hogy a 2003-as szerződésmódosítással kitolt szállítási/rendszeresítési időbe beleférhetett volna a sisakcélzó és az IRIS-T (AIM-2000) beszerzése is. Ráadásul időközben mindkét eszköz integrációja és rendszeresítése mellett döntött a svéd kormány saját Gripenjeik képességeinek javítása érdekében.

A sisakcélzó hiánya azonban jelenleg (a közeljövőben) nem l-l viszonylatban jelent problémát. Az AMRAAM-ok egyelőre megnyugtató BVR-fölényt biztosítanak a koalíciós lég műveletekhez, így a sisakcélzóval támogatott HOBS-képesség közel-légiharcban jórészt irreleváns. Légi fenyegetettség jószerivel nincs is azokban a műveletekben, ahová a magyar Gripeneket potenciálisan tervezhetik a 2010-es swing-role felajánlással. Sokkal inkább hiányozni fog a sisakcélzó/megjelenítő olyan tipikusnak mondható afganisztáni l-f forgatókönyvekben ahol a leggyakoribb feladat a közvetlen légi támogatás (CAS) őrjáratozásból. A magyar Gripenekhez már beszerzett LITENING-IIIG célzókonténer alkalmazását tenné rugalmasabbá, gyorsabbá és biztonságosabbá (időérzékeny cél, baráti tűz, járulékos károkozás, stb.), amennyiben sisakcélzóval lehetne a célterületre irányítani.

Azonban ezzel alighanem túlzottan előreszaladtam az időben. A kecskemétieknek sokkalta alapvetőbb gondjai vannak jelenleg annál, mintsem hogy ilyen kérdésekkel foglalkozzanak...

Zord