Bár a nagyobb kaliberű (300 mm) orosz rakétatüzér eszközök kikönnyítésének gondolata nem újkeletű (Káma, 2009), ukrajnai tapasztalatokra reagálva rukkolt elő az orosz ipar a Szarma rendszerrel. Gyűrösi Miroszláv barátom jóvoltából szolgálhatok itt három képpel a héten Szaúd-Arábiában megrendezett World Defence Showról, ahol a Roszteh először mutatta be az eszközt nemzetközi kiállításon.
A Szarma platformja a Kamaz 63501 8x8-as tehergépkocsija, páncélozott kabinnal.
Ahogy a korábbi erőfeszítést, a nyugati szakirodalom ezt is a HIMARS mintájának követéseként írja le.
A nem irányított rakéta asszortmentet a Szarma esetében a 120 kilométer maximális lőtávolságú precíziós irányítású (GNSS) 9M543, valamint több más változat (pl kazettás harci részű 9M544 és 9M549) egészíti ki, de szó van az UMPB irányított siklóbombák, illetve REL célú pusztítóeszköz integrálásáról is.
Érdemes megjegyezni, hogy a WDS alkalmával a Szarmát a Planset-A tüzérségi vezetési rendszerrel és a Supercam 350 small (<100 km) drónrendszerrel együtt, felderítő-csapásmérő komplexumként kínálták. Alátámasztásául annak, hogy egy ilyen nagy távolságú (és értékű) csapásmérő képesség csak a teljes sensor-to-shooter hurok birtokában lehet hatékony beruházás. S ha már az értékről szó esik, a Szarmára leadott első 2024-es orosz megrendelésben, ukrán források szerint egy indító 155 millió rubelbe, azaz 1.9 millió dollárba, egy TZM pedig 64 millió rubelbe kerül. A rakéták ára 20-40 millió rubel között van.
Legyen itt egy kép a Supercam egyik változatáról, melyet még tavaly az IDEX-en sikerült lefotóznom, néhány reklám-matricával együtt.
Zord
