El kell dönteni, hogy mi a fontos és mi a nem fontos, és persze el kell dönteni, hogy mi mennyire fontos. Ideális esetben a védelmi szféra a szuverén nemzeti létezés - rosszabb esetben az arra irányuló remény - alapvető intézményrendszere. Állapota annak tükre. Következésképp sem szolgalelkűségnek-önfeladásnak, sem öncélnak-kisajátításnak nem a terepe ugye.
Addig is, ha nem vagy képes háborúzni, keresd a békét.
Zord
Túlzás nélkül bombaként robbant a meghatározó délszláv repülési szakportálon, a Tango Sixen minap nyilvánosságra hozott két fotó, melyek két, napjaink légi hadviselésében kötelező, illetve erősen javallott, stand-off fegyverfajta szerb légierőben történő megjelenését adta hírül. A precíziós irányítású siklóbombáról és a légi indítású (aero/kvázi)ballisztikus rakétáról van szó, melyek kínai képviselőit, az LS-6-ot és a CM-400AKG-t szemmel láthatóan beszerzi és rendszeresíti déli szomszédunk, nyolcvanas években gyártott és az elmúlt években korszerűsített MiG-29SzM+-jaira integrálva. Perspektivikusan ezek a pusztítóeszközök egy második harcirepülő század beszerzését is előre vetítik a Rafale-val felszerelt mellé (~Orao utódnak), valószínűleg kínai típussal.
A Tango Six hírének köszönhető retrospektív felfedezés a tavalyi belgrádi Partner kiállításon készített képem tartalma - és jelentősége. A képesség technikai kulcsa a mindkét új függesztmény hordozására képes többfunkciós stand alone bombatartó/indítóberendezés (SWFCS/WZHK-1) mely a fegyverintegrációs munka minimalizálásának szükségességét szem előtt tartva készült.
A Partner 25-öt megelőző hétvégén lezajlott belgrádi parádé (250920) legutolsó áthúzását bemutató MiG-29-esén is jó eséllyel már ez az új tartó volt látható. Azaz csak lenne, ha az autofókusz nem hagyott volna cserben és nem lenne egy hasonlóan nagyméretű másik indítóberendezése is a szerb MiG-29-eseknek, az orosz H-29 és H-31 rakétákhoz szükséges AKU-58-as.
Zord
Esszbed.
Zord
