A budaörsi rendezvényre érkezett Ejder Yalcin 4x4-es többfunkciós páncélozott járművön láthattuk először a eljövendő magyar szárazföldi rejtőszíneket.
A négyszínű festés a jármű oldalán...
...és "hűtőrácsán".
És az összhatás kedvéért a török jármű egésze az új magyar színekben.
Zord
A lengyelországi Ustkában júniusban sorra kerülő Tobruq Legacy 2019 (TOLY19) koalíciós légvédelmi interoperabilitási hadgyakorlatra - és az azon belül sorra kerülő éleslövészetre - készül fel a győri légvédelmi rakétaezred vegyes csoportosítása ezekben a hetekben az újmajori gyakorlótéren. Ami a gyakorlat harcászkodási részét illeti, arra valós célokkal - többek között az éleslövészeten ugyanitt részt vett Mi-24-esekkel - készültek fel, ami viszont az éleslövészetet, arra a HM Ei Zrt újabb továbbfejlesztésen átesett Meteor 3MA drónjainak támogatásával.
Szűkített harcrend. A harcászati gyakorlatokkal szemben, amelyeken a valóságoshoz közeli módon települnek a lérak-komponensek, az éleslövészetek alkalmával rendszerint úgynevezett szűkített harcrendben, ahol lényegesen kisebbek a távolságok a tűzalegységek között, és az egymáshoz viszonyított helyzetük is a elsősorban a lőtéri biztonsági rendszabályokat veszi figyelembe (például a tengerparttal párhuzamos vonal harcrend).
2013 óta - azaz 6(!) év elteltével - először vehet részt éleslövészeten a Kub-osztály, mely (csak az öntelt euforikus delíriumban leledzők és a dilettánsok kedvéért mondom) egészen addig Magyarország egyetlen minden idős földi telepítésű légvédelmi képességét adja, amíg legkorábban évek múltán a rövid-közepes hatótávú utódkomplexumok elérik a műveleti képességet. Tévedés ne essék, ugyanúgy, mint más (például a forgószárnyas) fegyvernemnél, itt sem jelenthet kibúvót a fenntartás felelőssége alól a lendületet kapó modernizáció. A régi és új között sem állhat elő egy "caught with pants down" helyzet.
A TOLY19-en vizsgázik először éleslövészeti körülmények között magyar kézben a Mistral 3 rakéta - természetesen a MATIS hőkamera támogatásával.
Gumiköteles rásegítéssel indul a Meteor-3MA célanyag Rátóti-Nagy-mezőn kialakított bázisról. Háttérben az MRVP, három irányított antennaárbócával. A repülési idő, így a célpálya hossza, az egyidőben stabilan a levegőben tartható célanyag száma, a hajtóművek megbízhatósága, a sárkány hazai gyártása és megnövelt szilárdsága az előrelépések, melyekkel ez a technikai rendszer mostanra elérte potenciáljának határait.
Az utánfutó oldalában kialakított három drónpilóta-munkaállomás. Felül a gép orrában elhelyezett kamera élőképe HUD-szimbológiával, alul a műholdképre rávetített helyzetkép a tervezett és valóságos útvonallal, fordulópontokkal, a gépek aktuális pozíciójával és a repülés paramétereivel.
Ismét a repülőtér felett, még égő piropatronnal. A hordozható töltetek száma is nőtt.
Leszállás egy 18 perces feladat után.
Zord
Magyarország demilitarizációjának részeként 2000-ben felszámolták a nagysebességű harci repülést Pápán, s ez a műfaj Kecskeméttel egybázisúvá, majd idővel a Pumákkal egyszázadúvá vált a honvédségben - a falig hátrálás iskolapéldájaként. A történelem kereke azóta talán nem is egyet fordult, mindenesetre úgy hozta a sors, hogy mától, 19 év után ismét huzamosabb ideig (legalább hat hónapig) magyar vadászrepülőgépek üzemelnek majd a dunántúli repülőtérről.
Éles fegyverzettel gurul be a Kilo előtéren kialakított indító- és fogadózónába az egyik Gripen. Háttérben a SAC/HAW C-17-es hangárja.
Akárcsak a múlt heti baltikumi kitelepülés, a mai pápai áttelepülés "amúgy mellékesen" demonstrálta azt is, hogy pár évnyi hiátus után helyreállt a honvédség - ha még oly elavult - rövid hatótávolságú levegő-levegő rakétaképessége. Reméljük, hamarosan hosszabb távra is megnyugtató, korszerű HMS/HOBS megoldást kap ez a kérdéskör, helyreállítva-meghaladva a MiG-29/R-73/Sjel kivonással 2010-ben elvesztett képességet.
A ma látott tíz csörgőkígyő egyike.
Egy kis EWS39 detail: éles FPU külön leszerelhető orrkúppal és "bevésett" S/N-nel...
....illetve egy "dummy" unit, monolit blokkal és s/n nélkül.
Zord
