Mint arról tavaly bejegyzést írhattam, a NATO-ban a kis magasságú légihelyzetkép szövetséges lérak egységek közötti, horizontális (és taktikai szintű) cseréjét célozza a LLAPI interfész kialakítása. Akkor egy lengyel-cseh műveleti verifikációs gyakorlat alkalmával igazolták a csatolás működőképességét. Ezúttal a Szlovák Légierő nyitrai "Tobruk Védelmezői" Légvédelmi Rakétadandárjának erőfeszítéseiről számolhat be a LégierőBlogger, mely a tervek szerint ősszel érik be egy éles szlovák-cseh-amerikai gyakorlat keretében (Caslavban). A lehetőségért köszönet azoknak, akiket illet!
Akik végül cselekszenek a LLAPI révén továbbított információk nyomán: északi szomszédunk VSHORAD-erői. Rajparancsnok és lövész - az előbbi a rádióval és az ALES cég által fejlesztett légihelyzet-terminállal, az utóbbi az IFF-el modernizált 9K38 Igla komplexummal (indítóval).
Szlovák légvédelmi lövész és fegyvere közelebbről. A sisak alatt füles van, a parancsnoktól rádión érkeznek az utasítások.
Ezen a képen még jobban látszik a Mode 4 képes IFF MkXII rendszer antennája. Az azonosítás így lövész szinten is megoldott.
És ami a légvédelmi rajt harcba viszi, biztosítja az oltalmazandó szárazföldi erőkkel azonos mobilitást, és harctéri védettséget is biztosít: a BMP-1 alapján Csehszlovákiában gyártott OT-90 gyalogsági harcjármű PVO (légvédelmi) változata. A járművezetőn kívül a légvédelmi rajparancsnok és három lövész foglalhat benne helyet. Az OT-90-esen az OT-64-es tornya van 14,5-ös és 7,62-es géppuskákkal, melyeket az egyik lövész kezelhet.
Az OT-90 belső terének jobb oldalán tíz Igla cső fér el, ilyen kihúzható rekeszekben (egy négyes és két hármas rekesz van). A rakéták szállításán kívül a járműben megoldott az energiaellátás is, így a kommunikációs eszközök akkutöltése, ami tábori viszonyok között független működést tesz lehetővé.
Az OT-90 PVO tetején is biztosított egy rakéta rögzítése. Ennek akkor van jelentősége, amikor rövid megállásból lő a lövész a deszanttér feletti búvónyílások egyikében állva. Egy ilyen gyakorló lövészetet egyszer már megmutathattam (erre a Sztrelákat használják el Szlovákiában).
De miről is beszélünk? Egy generikus nemzetközi partnerrel való LLAPI-csatolás sematikus ábrázolása a prezentáción, rajta villanásnyira a szlovák VSHORAD-struktúra: három, OT-90-essel szállított légvédelmi lövészraj tartozik egy vezetési elem (Astra PVO - Tatrapan) alá. A szlovákok számára a LLAPI-t az teszi különösen fontossá a jelen pillanatban, hogy a vezetési elemnek, bár a képen fel van tüntetve, a valóságban nincs saját szenzora (radarja), azaz önmagában nem tud helyi légihelyzetképet előállítani, csak a fentről, vagy "oldalról" kapott információk alapján tud dolgozni, feladatot szabni a rajparancsnokoknak. Három radarra van igényük, de hogy ez mikorra kerül beszerzésre, egyelőre nem tudható. A dián fel van tüntetve a Link-11B-t vagy a Link-16-os adatkapcsolatot a felsőbb vezetési szint (SAMOC) felé kiváltani/meghosszabbítani hivatott JREAP C (IP) protokol is.
Az Astra PVO - Tatrapan különleges, háromtengelyes járműve. Így elmondható, hogy nemcsak a lövészek, de vezetési pontjuk is védett járműre lett telepítve.
Az Astra rendkívül szépen, igényesen kivitelezett munkahelyei.
A LLAPI-tesztek második fázisának demonstrációja (szintetikus céladatok átvitele) az igazi technika "árnyékában". A hivatalos célközönség az amerikai attasé volt.
Csoportkép egy Kub SzPU előterében, háttérben a Zobor-hegy.
Nyitrai lérakos tájkép, Nyeva-indítóval.
Vendéglátás nyitrai módra. Az egyik apró, de mégis fontos gesztus.
Zord
Ps:
Ottjártunkkor a Zoboron gyakorlatoztak a szlovák belügyesek az egyetlen rámpás Mi-171-esükkel...
