Air Power Blog

A Török Légierő Boeing 737AEW&C flottájának háromnegyede a konyai bázison. Bővebben a februári Aeromagazinban olvashattok róluk.

Zord

A 1999-es jugoszláviai légi háború emlékeit feltáró kutatómunka folytatódik. Az elmúlt hétvégén és e hét elején is így tett a Légierő Blogger.

88-0550, azaz a Hammer 34-ként pórul járt avianói F-16C-40 kevéssé ismert bal szárnya, némi törzsmaradványokkal Szabácson egy udvaron. Utolsó pilótája, David Goldfein alezredes (jelenleg altábornagy) sokkal jobb állapotban van: a vezérkari főnökök egyesített bizottságának törzsigazgatója.

Csőszekció szeleppel, valószínűleg a kondirendszerből. A kézzel írt, 1990 februári összeszerelési dátum konzisztens a gép 1988-as költségvetési évben történt finanszírozásával.

Ez már a szabácsi Uniplast Serbia cég szerelőcsarnoka, ahol kompozit teherkabinokat gyártanak és újítanak fel a legkülönbözőbb haszongépjárművek számára...

Egy orosz Kamaz 43118-as alváz, (ez esetben személyszállító) dobozára várva.

Meglepetés a cég egyik szerelőcsarnokában: a Szerb Légierő és Légvédelem P-12-es radarjának kabinját is ők építették újjá.

 Itt 0-24-ig tart a munka :-)

A NATO-agresszióban elesett hősök emlékműve Szendrőn (Smederevo), rajta ismerős nevek: a helyi 250/6 osztálytól Blagoja Radics és Robert Lajcsák, akik 990419-én adták életüket a hazájukért.

Radics őrnagy (posztumusz alezredes) sírja a szendrői új temetőben.

Nem messze tőle, szintén a Novo Grobljében a szlovák-magyar származású Robert Lajcsáké (posztumusz kapetan prve klasze).

Ez már Debrc, a kragujeváci 310. önjáró rakétaezred 2. ütegének egykori tüzelőállása. A kis fa és a tuja a ködben is jelzi azt a helyet...

...ahol Zoran Virijevics tartalékos katona, SzURN járművezető 990414-én elesett, amikor két AGM-130-ast kaptak. A rakéta-póthajtású, elektrooptikai távirányítású bombákat Lakenheath-i F-15E-k indították. 

Zord

A Visegrádi Négyek Európai Uniós Harccsoportjának Közeli Légi Támogatását (V4 EUBG CAS) a 2016 első félévében esedékes készültségi időszak alatt biztosító magyar gripenes közösség számára követelmény a légi utántölthetőség (AAR) képessége is. Hogy a 2015 második felében esedékes ellenőrzések, egybekovácsoló gyakorlatok idejére a kontingens pilótái már rendelkezzenek a szükséges jogosítással, a nyár folyamán sor kerül a kijelölt hajózóállomány tagjainak kiképzésére. Bár korábban már nem egyszer volt példa arra, hogy magyar pilóta ült légi utántöltést végrehajtó kétüléses gépben (először a nyugati vadászgépek tesztelése idején, a Rácz-Varga páros, sőt, pár éve az akkori kecskeméti bázisparancsnok Kilián tábornok úr is, már Gripennel) most első ízben kerül sor magyar pilóták magyar repülőgéppel történő ezirányú kiképzésére, ami valós katonai képességet eredményez majd.

Ilyen lesz. Cseh Gripen tölt a 2012-es NATO-napok alkalmával egy francia KC-135FR-ből Ostrava felett.

A végrehajtás mikéntjét illetően az európai erőforrások szűkössége miatt természetesen van némi bizonytalanság, de alighanem a 2003-as Gripen-szerződésmódosításban foglaltakra tekintettel magyar-svéd keretben kerül sor a kiképzésre. Ez valószínűsíthetően azt jelenti, hogy az egyszem Flygvapen C-130 tanker lesz majd a magyar vadászok partnere, akiket svéd oktatók segítenek majd. A légi utántöltési kiképzés általánosságban nem egyszerű feladat, a Gripen típus esetében a teleszkopikus fogadócső (tervezési kényszerből fakadóan) enyhén szólva nem optimális elhelyezése bonyolítja azt. A probléma lényege, hogy a fogadócső feje, amit a tanker kosarába kell manőverezni, kívül van az előrenéző pilóta látómezején, enyhén a 3-9 óra vonala mögött, balra magasan.

A magyar légi utántöltési kiképzés valószínű tankerje, a svéd légierő egyszem átalakított Herculese. Ez a fotó 2011 májusában készült a szicíliai Sigonellán, amikor a jószág Líbia fölé felderítőbevetésre járó Gripeneket tankolt.

Ha a svéd gép nem állna rendelkezésre, más európai tanker is szóba jöhet, így a Luftwaffe A310 MRTT-je, francia KC-135FR, olasz KC-767, de végső soron amerikai KC-135R is.

Az egyik alternatíva a Luftwaffe A310MRTT-je.

Hogy miért van szükség a CAS-hoz légi utántöltésre? Mint azt a modern idők nyugati légi hadműveleteinek tapasztalatai mutatják, a kijelölt erők harcba vetésére az esetek nagy részében légi őrjáratozásból kerül sor. Ez biztosítja a legrövidebb reakcióidőt, hiszen a CAS sokszor nem tervezhető módon, a szárazföldi erők harca során  felmerülő tűztámogatási igényekre válaszul kerül végrehajtásra. Mivel a nagysebességű harci gépek egyszeri feltöltéssel, releváns hatósugáron, releváns fegyverzettel legfeljebb ha egy-másfél órát ha tudnak őrjáratozni, a huzamosabb idejű lefedettséghez nagyszámú bevetésre és repülőgépre volna szükség. Ez az erőforrásigény csökkenthető igen nagy mértékben, ha a repülőgépek bevetésének időtartamát légi utántöltés(ekk)el többszörösére növelik. Persze ehhez meg tankerekre van szükség, ami nem olcsó mulatság.

A magyar Gripenek tankolócsöveit már nem egyszer tették közszemlére.

Meg kell még említeni, hogy ugyan nem követelmény, de a 2015 utolsó négy hónapjában esedékes baltikumi települt légtérvédelmi készültségi szolgálat (BAP, Siauliai légibázis, Litvánia) ellátásában is rugalmasságot biztosíthat olyan hajózók jelenléte, akik rendelkeznek AAR-jogosítással. A légi helyzet (értsd: nagyobb orosz kirajzás) függvényében ugyanis szükségessé válhat itt is az őrjáratozási időtartam meghosszabbítása.

Az első fotók nyitott tankolócsöves magyar Gripenekről 2006 március 16-án készültek Linköping felett, röviddel az első gépek Magyarországra kerülése előtt. Lassan őröltek a malmok, de a V4 EUBG felajánlás nem lett volna lehetséges enélkül a technikai lehetőség nélkül.

Végezetül lehetetlen kihagyni a magas labdát, és utalni arra, hogy a magyar utántöltési képesség pont a Fidesz-kormány szövetségi vállalása nyomán válik valóra. Mint ismert, a szocialisták 2003-as szerződésmódosítása idején (JAS 39A/B helyett AAR-ra alkalmassá tett EBS HU), még ellenzékből a Fidesz egyre csak azt feszegette, hogy "minek az a légi utántöltés?" Ha idehaza meg is lennénk nélküle, a történések most igazolják, hogy ami benne van a gépben, az később még jól jöhet...egy újabb eset, amikor a védelmi döntéshozatal következményei sokkal később (jelen esetben 12 évvel meghozataluk után) válnak relevánssá. Komoly tanulság ez most, amikor (reményeink szerint) jelentős beszerzések előtt áll a Honvédség. Egy 30-40 éves rendszerben tartásra beszerzett eszköz, fegyverrendszer, platform jellemzőinél, potenciáljánál nem lehet csak a jelen (múlt) követelményeiből kiindulni, de figyelembe kell venni ma még feleslegesnek tűnő képességeket is.

Zord