Air Power Blog

Ma elszállítják a Vertoleti Rosszii (valószínűleg) novoszibirszki üzemébe nagyjavításra a honvédség négy Mi-17-esét.

Itt az egyik N változatot húzzák be a Volga-Dnyepr Ruszlánjába (RA-82081).

Közepes esőben jött be a 30-as pályára.

0943 loc. A kecskeméti fénysor fölött a "Gelekszkij". A kutatóintézeti út felől dolgoztunk.

Reggel egy tréler hozta Kecskemétre az Malév GH vontatóját, mely a behemótnak földi mozgékonyságot biztosított. A 30-as végéről a gurulóra sasszézva fordították meg a pakoláshoz.

Érkezik a fenti első gép az Ancsához.

Várakozik a maradék három Mi-17-es. A középsőnél valaki nagyon vicces kedvében volt.

Az An-124-es útja Szófiából vezetett Kecskemétre a Flightradar24 tanúsága szerint...

...és este helyi idő szerint éjfél körül ment el szép hosszú útjára Novoszibirszkbe.

Napi tanulságok: Az óriásgép érkezése előtt akiknek a blokkolás miatt menniük kellett, elmentek. A titániumból készült csapatot követte Dongó 57 is, hasonló konfigurációban, lásd szárnyvég. HUF 406 vitte a földieket. Nem tudom, hogy fordult-e elő már ilyen időtartamban távollétük, és éjszakázás is Szolnokon vagy másutt, mindenesetre jól illusztrálta, hogy települni idehaza is lehet, és kell(ene) is, nemcsak a Baltikumba, vagy még egzotikusabb helyekre. Merthogy a HONvédelem az elsődleges feladat. Persze ettől függetlenül a kecskeméti HNS képesség/infrastruktúra korlátairól is sokat elmondott a mai nap, ahogy annak idején a C-5/Abrams (2002) és An-124/Mi-8 (2014) esetében is.

Zord

A Magyar Honvédség repülő erőivel manapság nem sokszor fut csak úgy össze az ember. A jelképes "légierőlködés" gépeit minden szándékosságot nélkülözve megpillantani így olyan öröm, mint a legendás fehér holló esetében mondani szokás, azaz ritka. Nem kizárt, hogy aki meglát jártában-keltében egy magyar katonai légijárművet, és kíván valamit, az teljesülni fog.

Az én szerencsém a balaton-felvidéki Gulács hegy mögött elhúzó An-26-os szállítógép formájában öltött ma testet.

Csak kibújik a szög a zsákból: "pályára irányításomat" nagy mértékben az ezen a tájon egykor látott pápai, taszári,  sármelléki és szentkirályi harci gépeknek és helikoptereknek köszönhetem. Persze akkoriban az volt a ritka és feltűnő, ha kimaradt egy-egy nap látványuk és persze hangjuk nélkül...

Zord

Két kedves olvasóm-kommentelőm is a segítségemre sietett, hogy ne maradjak repülőnap-tudósítás nélkül a hétvégén. Köszönet Szabolcsnak és Leventének!

A Svéd Hadsereg IRIS-T SLS-ét Bv414-esre tervezik, meglehetősen egyszerű kivitelű, és törékenynek tűnő indítóra (standard konténerméretű menethelyzetben a csomag, a lánctalpas vontatmány hátán), aminek sínjei kísértetiesen hasonlítanak a LAU-7-esre. 

Nagy a tömeg, de így is látszik a jellegzetes Hägglunds-szerelvény.

Az idei szliácsi repülőnap sem telt el defekt nélkül. Most a Patrulla Águilát érte a szerencse...azért szerencse, mert egy ilyen eset súlyos eseménybe is torkollhat. Itt nem ez történt csak várnia kellett a közönségnek az amúgy is luftos repnapon.