A kritika akkor lehet építő, ha az elért eredményeket is elismeri. A LégierőBlogger álláspontja szerint a honvédség repülő- és légvédelmi erőiben idén sok minden olyan dolog megtörtént, mely már régóta váratott magára, így jogos lehet 2017-nek a fordulat, vagy a kitörés éve címet megelőlegezni. Persze - tegyük hozzá - a velünk tovább élő nagy problémák, nyitva maradt kérdések dacára...
2016-17 fordulóján megérkeztek Magyarországra a Mistral rakétakészlet-megújítás keretében az új M-3-as rakéták (észt fotó).
A 2014 augusztusi szerződés értelmében Matis multifunkciós célzókészülékek is érkeztek, melyek lehetővé teszik az új rakéta megnövelt lehetőségeinek kihasználását. Ezek először a TOLY17 gyakorlat kapcsán bizonyították, hogy a világ alighanem leghatékonyabb harci helikopter/páncéltörő rakéta kombinációjával (AH-64/Hellfire) szemben is versenyképessé teszik a Mistral fegyverrendszert. (Benedek Levente fotója)
Februárban aláírták a Gripenek MS20 konfigurációra való korszerűsítésének, valamint az éves repült óraszám 1600-ról 2000-re "növelését" lehetővé tevő szerződést az FMV-vel. (FMV fotó)
Tavasszal híre jött annak, hogy a nagyfülűek finanszírozásával RecceLite felderítő konténerre is szert tesznek Gripenjeink. Az illusztrációt az AMI készítette 2016-ban ilyen eszközzel (használják AMX-ről és Tornadóról egyaránt) a földrengés sújtotta Amatricéről.
Márciusban a Jak-52-esek leváltására megérkeztek a Zlín Z-242L-ek, ha a hírek szerint rendszerbeállásuk nem is nevezhető diadalmenetnek, s a "felderítő" Z-134LSi gépekről sincs még hír...mikorra lesz meg a nyolc példány? (az év végi, hazai állami repülőszakember képzés helyreállításáról szóló bejelentések ismét csak reményt keltőek)
Az amerikai adófizetőknek hála egy magas színvonalú JTAC-szimulátorral gazdagodott Szolnok...belefért volna önerőből is, máris jobb lehetne a szánk íze. "There is no free lunch".
Májusban visszahozták novoszibirszki nagyjavítás után Oroszországból a Mi-17-eseket (mármint négyet, a maradék egy később ment ki), ami a szállítóhelikopter harcérték nagymértékű javulásához vezetett. Kár, hogy alapvető korszerűsítésre (NVG/túlélőképesség) nem használták fel az alkalmat - uniós szankciós és "ennyi időre minek?" indoklással.
Októberben először repültek a Gripenek bombával, ami az V4 EUBG CAS képességcélhoz képest diszkrét 22 hónapos csúszás. Újabb repülésre, pláne dobásra (tudtunkkal) azóta sem került sor, szóval a fontos fejlemény után azért várjuk a folytatást...szintén fontos előrelépés volt a csatlakozásunk a NATO PGM MoU-hoz, bár azt itt is meg kell jegyezni, hogy az internacionalizmus sohasem lehet a nacionalizmus alternatívája katonai kérdésekben.
November-decemberben elkezdődött a 2013 óta álló Mi-24-esek kiszállítása Pétervárra nagyjavításra. Ezzel helyreállhat a harci helikopteres képesség - korszerűsítésről hivatalosan szintén nincs szó, de nem hivatalosan talán igen.
Az év legfontosabb "revelációja" december végéig váratott magára: a nemzeti légi szállító képesség helyreállításának megkezdése, két ex-Air Berlin/ex-Eurowings Airbus A319 beszerzésével. Reméljük, az igazi katonai szállítógépekről, az An-26-osok utódairól sem feledkeznek el, amikor tavasszal ezek a "multifunkciós kormányzati szállítógépek" (LégierőBlogger terminológia) megérkeznek.
Zord
