A helikopterképesség modernizációjánál, megújításánál a manapság leggyakoribb alkalmi harci kötelék, a zászlóalj harccsoport illetve részei légi úton történő átcsoportosítása képezte az egyik sarokpontot. Ebből kaptunk ízelítőt Jutas-Újmajor viszonylatban.

Reggel nyolc, a zászlóalj harccsoport katonáit felveszi az egyik H145M Újmajorban.

0803: indul a két H145M-ből álló első hullám. A következő csoportot szállító Mi-17-es a háttérben már közelít.

0805. A Mi-17-es ~szakaszerőt is képes szállítani.

---és akkor jöhet a púder :-)

1001, alacsonyan közelít a H145M géppár a leszállóhelyhez. Ez már Újdörögd Romváros, a célobjektum. Mivel át kellett érnünk a autóval, értelemszerűen ez nem a fenti látott kör érkezése.

Fékez a 09 földet érés előtt...

...a 16-os kirakja a szállított Bocskai-lövészeket.

100311: a kirakás után a géppár sürgősen elhagyja az LZ-t. Minden földön töltött perc hatványozottan növeli a deszant és a persze helikopterek sebezhetőségét.

Ez ám az időzítés! 100353, és érkezik a Mi-17-es. A valóságban is ilyen feszesen kell egymás következő helikoptereknek, hogy az egész kirakás se húzódjon el.

Horvát katona hagyja el a Mi-17-est. A legutóbbi változatokig a Mi-8-as család legnagyobb limitációja egy szem, szűk ajtaja volt. Nem véletlen, hogy a kagyló levétele a beszállás-kirakodás gyorsításának egyetlen módszere.

100523: a leszállóhelyet körkörösen biztosító katonák feje felett távozik a 704-es.

Az átcsoportosított erők helységharcokkal veszik birtokba a célterületül szolgáló romvárost
Zord
