Ronda egy jószág!

@radarkiller: Az hagyján, hogy rusnya, de konkrétan batár nagy dögnek tűnik. F22-nél, PAK-FA-nál tuti nagyobb.

Azért tervező körökben mostanában nagyon bejön ez a design... biztos mindenkinek ugyanazt köpi ki a computer... :-D

72.233.92.162/showthread.php?s=82ad564f32fbd832b6002ca422d05738&t=64002&page=24

A törzshátsórész, a kiömlők szinte biztos, hogy változni fognak.

Ezek a kínaiak egy az egyben megépítették az F-29 Retaliatort. (Ha még emlékeztek az ősrégi szimulátorra...)
Ellenben valami nekem gyanús. A képeken és a videókon a környezetet, a háttért is figyeltem. Nem tudom milyen az idő mostanság Kínában, de a nyakamat tenném rá, hogy ezek a felvételek vagy ősszel, vagy múlt tavasszal készültek! Inkább ősz lehet, a levelek alapján.
A másik: a kínaiak általában vigyáznak a kémkedésre, elképzelhetetlen, hogy valaki ilyen képeket készít heti rendszerességgel, és nem bukik le - tehát az anyag megszellőztetése tudatos. (Az épülő Shi-lang hordozóról összesen nem láttam ennyi képet és videót, pedig évek óta rebesgetik a készülését.)
Szerintem biztosra mentek: ősszel megvolt a berepülés, látták, hogy megy a program, most úgy gondolják lehet csepegtetni az információkat. De még ha tényleg napjainkban zajlanak az események, a képek nyilvánosságra kerülésében biztos van kormányzati segítség. Különben az első megjelenése után falat építettek volna a reptér köré...

@Beat it!: :)

www.gamesdbase.com/Media/SYSTEM/Atari_ST/Title/big/F29_Retaliator_-_1990_-_Ocean_Software_Ltd..jpg

www.atarimania.com/pubs/hi_res/ad_de_f29_retaliator_ocean_powerplay_1989-12_028.jpg

Otthon valamelyik régi könyben megvan az eredeti fantáziarajz. Nagyon szép és hangulatos, de a valósághoz sok öze nincs. :)

Ez szárnyforma, és a vezérsíkok elhelyezése nagyon eltér a két elődtől. Vagyis nem egyszerű másolásról van szó. Bár "technológiai transzfer" biztosan szerepet játszott a fejlesztésben. :-)
Az egyik legfontosabb kérdés: Milyen hajtómű van jelenleg benne, vagy mit terveznek. Kínában ugyanis egyelőre ez a problémás terület. Próbálkoznak saját fejlesztésekkel, de a J-10-hez is orosz AI-31 hajtóművek kellettek. A WS-10-et elvileg már beépítették néhány péládnyba, de a hírek szerint bajok vannak vele. Valószínűlehg ezt éveken belül megoldják, de egy szupercirkáláshoz szükséges, a 21. századi technológiájú, kb 140-150 KN tolóerejű hajtóművekkel még sokáig lesznek gondjaik. Nem hinném, hogy az oroszok adnak ehhez segítséget.
Az is lehet, hogy ennél még több tolóerőre lesz szükség, mivel a J-20 mérete, így tömege meghaladja az orosz és amerikai gépekét.
Összegezve: még sokáig elhózódó fejlesztésre kell számítani.
Egy érdekes észrevétel: A stabilizáló ernyő a törzsbe rejthető a képek alapján. Nem mindig emelkedik ki a sárga konténer.
Még egy gondolat: Kínai haditechnika magyar beszerzése egyértelműen politikai keletre (nagyon keletre) tolódás esetén elképzelhető csak. Az olcsóbb eszközöknek más területen kellene megfizetni az árát.

@Z69: A szárnyforma leginkább egy 3. elődöt juttat az eszembe. Úgy hívják,hogy MiG 1.44.Hajtómű állítólag 2 féle van benne,a képek legalábbis azt mutatják,hogy 2 típust cserélgetnek benne,de,hogy melyek ezek azt nem tudom.A fékernyő meg PAK-FA módon elhelyezett a felvételek alapján. Amiben viszont veri az orosz gépet,az a kabintető kialakítás. Bár biztos,hogy az oroszoknál ez a kabintető ideiglenes és hagyományőrző megoldás. A hagyományőrzőt azért mondom,mert annak idején a T-10 első prototípusának is ugyanígy nézett ki a kabinteteje.

Az ernyő nagyon megtévesztett. Azt hittem, hogy a feladata hasonló az YF-22-esen alkalmazottal. Annál ugyanis külsőleg szereltek fel egy stabilizáló ernyőt tartalmazó konténert, azzal a céllal, hogy kivezesse a gépet bonyolult aerodinamikai helyzetből.
De ha ez csak a leszállásnál van kiniytva, akkor fékernyő lehet.

@Beat it!: Egyszerűen engedik a hatóságok a spottingot. Ennyi. A fotók frissek, a "pára" a Kína ipari területeire jellemző szmog. Szerintem nem kell a dolog mögé többet gondolni. Sokan agyalnak azon, hogy az első repülés idejét "időzítették" az US miniszter látogatásához. Marhaság. Most lett kész a gép.

@Sidewinder: htka.hu/2011/01/11/repult-a-j-20/comment-page-1/#comment-33435

@Beat it!: china-defense.blogspot.com/2011/01/where-is-waldo-in-chengdu.html

@Open Skies: Az nem semmi. Tehát akkor AL-31 a fényes is. Allesmor nagyon otthon van ebben a témában.

@Open Skies:
hát igen, ez mindent megmagyaráz. Ebben az esetben már csak arra tudok gondolni, hogy a kínaiak nagyon büszkék az új vívmányukra. Bátran merik mutogatni.

Ez a Kína már nem az a Kína.
A kívánt hatás sokféle lehet, és az elérés módszere is. Nem biztos, hogy háborút vívni a legjobb, melyben mindenféle veszélyes, jobbra-balra cikázó F-22-eseket kell lelőni. Lehet, hogy jobb ennél az a megközelítés, amikor meggyőzöd a hamburgerfejű republikánus frakciót arról, hogy a "kínai fenyegetés" miatt kell még egy-két száz F-22-est gyártani, meg ezzel együtt államadósságot növelni, melyet majd mi, kínaiak finanszírozunk....
Na persze ehhez az kell, hogy látható legyen a fenyegetés. Kissé misztikus, mert az amerikaiak szeretik a kémregényeket, de azért látható. Távolról, telefonnal, lombon kersztül, stb.
Az, hogy mikorra lesz valami, és mi a J-XX-ből, teljesen más kérdés, és lehet, hogy egyáltalán nem olyan fontos, mint a hozzá kapcsolódó percepció. "Ötödik generációs gépük van a sárgáknak!"
Mert ne legyünk szűklátókörűek, ez is asszimetrikus hadviselés. Az YF-22-es 1990-ben repült először, az F-22-es az IOC-t 2005-ben érte el. A J-XX protó, demonstrátor, akármi 2011-ben repül, de az amerikai védelmi tervezéstől elvárják, hogy már most lereagálja (ugyanúgy, mint a PAK-FA-t tavaly). Nincs ott a harcmezőn, nincs belőle csak egy-két példány, de már hat. Ez aztán a csuda dolog!
"Szegény" amerikaiak meg csak küzdenek az F-35-össel és abban is mindenki csak a hanyatlásukat véli felfedezni...

Zord

Ha valakit érdekelnének az LPI radarok - ami ugyebár kissé megfoghatatlan fogalom, ami a dolgozatból ki is derül:

edocs.nps.edu/npspubs/scholarly/theses/2006/Sep/06Sep_Denk.pdf

Zord

@zord: Azért ezt te sem gondolod komonyan, hogy így döntik bea jenkiket gazdaságilag? A teljes F-22 program votl eddig kb. 60 milliárd. Ezt cirka 20 év alatt költötték el. A bankmentőcsomag mekkora volt? 700 milliárd? Mennyi idő alatt osztották szét?

A jenkiket nem rendítené meg, ha "márpedig kell" alapon legyártanak még 200 F-22-őt. Valahonnan máshonnan vennék el a pénzt. Prioritások vannak. Eddig - és szerintem most is - az F-22 nem az, mert szinte nincs is szükség rá...

@molnibalage:

Mindent hajlamos vagy szélsőségesen értelmezni. Senki sem beszélt bedöntésről, az F-22-es csak egy példa a sok közül. De az biztos, hogy a rekordösszegű amerikai védelmi költségvetés a vezető oka az államadósságnak. Minden egyes újabb tétel ennek a helyzetnek a fenntartása irányában hat, ami Kína stratégiai érdeke, mert befolyása az Egyesült Államokon így a lehető legnagyobb. Hozzáteszem, ez valószínűleg jót tesz a globális stabilitásnak is.
És ami a lényeg, amire megpróbáltam rávilágítani, hogy a kínaiak (vagy akár az oroszok) lényegesen kisebb ráfordítás árá érik el a céljaiknak megfelelő hatást, mint az amerikaiak. Ez persze törvényszerűség, hiszen a piramis tetején minden sokkal drágább, és tovább építkezni is nehezebb, mindenesetre hajlamosak vagyunk elfelejteni.
Egyébként meg mindenki azt hisz, amit akar. De hogy az End of History egy óriási baromság volt, az biztos.

Zord

@zord:

Szándékosan írtam.

7 év elhúzódó háborúzás jenki színvonalon, naná, hogy drága. Olyan haderőt használnak erre, amit pár hetes vagy náhány hónapos intenzív használatra terveztek. Ez kb olyan., mintha itthon folyamatosan 7 évig árvíz és belvíz lenne...

Folyamatosan a (nagy) beszerzéseket és fejlesztéseket vágták vissza az csillagos egekbe szökő megszállás költségei miatt és nem azért mert erőltetett ütemű fejlesztés lett volna.

Én perpillanat el nem tudok képzelni olyan HT fejlesztést senkitől, ami pánikszerű beszerzésekre sarkalná a jenkiket, mint a Hidegháború alatt. Hogyan is lehetne, mikor nagy átlagban 20 évvel a többiek előtt járnak? Ráadásul a Hidegháború vége óta még a mennyiségileg leépített erők számszerűleg sem kicsik...

A HT oldal és ehhez fűzödő költség / hitel nyomásgyakorlás lehetősége szerintem pehelysúlyban lehet a hagyományos gazdasági húzásokhoz képest, am "pusztán elhatározás" () kérédse lenne.

A Zskat blogon volt egy jó megjegyzés ennek kapcsán, mikor beszólt egy tag, hogy "jaj, Kína atomhatalom", mire az a megjegyzés jött, hogy a világ mégis a bóvli tornacsukáiktól retteg inkább... :)

----------------

"De hogy az End of History egy óriási baromság volt, az biztos."

Ez micsoda? Valami Öböl-háború utáni megjegyzés?

Eddig általában csak olvastam a Blogot, de most Balázs bácsi utolsó hsz-ére, késztetést éreztem, h reagáljak. :)

"Hogyan is lehetne, mikor nagy átlagban 20 évvel a többiek előtt járnak?"

Ez a 20 év egy közhely, mivel jelenleg Molnin és pár titkos okos bátyán kívül senki sem tudja, hogy a másik mit tud és mije van.
Olyan mint egy nagy csupor és ami az oldalán lefolyik azt tudja a nép.
Lásd a Gripen, többet tud, mint ahogy a reklámokban szól, hiszen egyik országnak és mérnöknek sem az a célja ebben az esetben, hogy mindent nyílt titokként kezeljen...
Illetve nem biztos, hogy amit a hős okoskolbász Usankak használnak az biztosan jó, hisz az emberi agy nem egysíkú és elfogult, más ember más elképzelés más ötlet, így ami először szarnak tűnik sőt másodjára - harmadjára is az nem biztos, hogy szar is, csak nem kötik a népcsoportok orra alá, hogy mink van mit tud, egyszerűbb ha csak egyszerűen hagyjuk, hogy illúziónáljanak és megaszondják a "szakértők" és kialakítsanak egy képet.

Gazdasági szinten, meg ugye Kína és USA egymás zsebében vannak, csak Kína talán már mélyebben. De a jövőben inkább Kína felé dől a mérleg.

Utólag megjegyzem, hogy Molni brutális lendülettel megfogja cáfolni, de én nem kívánok ez ügyben vitatkozni! :)

Szép napot!
Metalka :)

@Metalka: Hogy kinek mije van és az mit tud, az régen tényleg talányos volt. Ma már nem annyira. Az EW valóban egy olyan terület, amelyről kevés az érdemleges infó, de a többi azért javarészt ismert. Kérdés. Miben tud többet a Gripen, mint a reklámokban? Erről eddig pont fordított dolgok jöttek ki. Nem olcsóbb, nem megbízhatóbb, mint a konkurensei, éppen ellenkezőleg. Nekem eddig az jött le, hogy a Gripen program éppen azért van agyon titkosítva, hogy a hiányosságokat fedjék el, ne a valós képességeket.

@stonefort:
Elektronika szinten értettem, de a Griff csak egy egyszerű példa volt. :)
Tegyük fel a lokátor a Gripenben (maradjunk akkor ennél a típusnál) tud X-et, de valójában X + valamit tud/valamiben többet tud.
Elektronikai szempontból elég széles a skála, hogy mit mondunk és mit tud ténylegesen, lehet a zöld valójában sötétzöld csak nem mutatják meg a tényleges árnyalatot.

De akár ez ország szintjén is működhet, azt hisszük, hogy jaj még ők messze járnak a mi szintünktől és majd egyszer csak beérnek, de mi addigra már mesze járunk és az arány megmarad.
J-20 (?) a legjobb példa rá jelenleg.
AS Januári számában a "Lokátorban" a mellékcikkek közül a legelső amiben fel lelhető ez a pár sor és Japánról szól:
"Az F-X program kapcsán több típus felmerült, azonban a beszerzés hosszú távra szól, így ha 10-15 év múlva a térségben megjelennek az ötödik generációs típusok, azok ellenében megfelelő szintű kapacitást kell felmutatni."

Azaz amikor ezt írták (december [?] ) a fenese gondolta, hogy az a 10-15 év pár nap. :)
Az, hogy a J-20 4.-5. vagy 25. generációs-e mindegy a lényeg, hogy nem egy MiG-21 új bundában (legalábbis logikusan gondolkodván), így a térségben lehet emiatt kapkodás, főleg Japán, Dél-Korea és társainál.

USA meg hát a szokásos, kicsit félünk tőle, kicsit lenézzük, mondunk jót rosszat, így biztos nem égünk be. :)

@Metalka: Az a 10-15 év nem pár nap. Mire bevethető lesz néhány kiképzett ezred, az legalább tíz, de inkább több év lesz. sokak szerint.

@Metalka: Egyszerű tény.

Stelth technológia terén helyzet? Az első stealth gépet a jenkik kivonták majd 30 év szolgálat után, ameddig protót (!) sem emelt még senki. Addig már megint két gép versenyzett egymással az X-32 és X-35.

Az YF-22/23 - figyelem párhuzamos fejlesztésre is volt pénz! - is 20 éve repültek először.

(Ekkor a a VSZ alapvadásza lényegében a MiG-21bis és MiG-23 volt még mindig...)

Régebbi példa? Aktív radaros légiharc rakéta protó szinten a '60-es évek végén megvolt, az AIM-54, a '70-es évek elején szolgálatba állt. Az oroszoknál és nem NATO / nyugati országoban országokban ez cirka 30-40 évvel később jelent meg és mai napig marginális elterjedésű, legalbábis az oroszoknál. Komoly fejlesztést azt sem kapott az elmúlt 18 év alatt.

Hajtómű? A Szu-35BM-hez ígértek végre olyan hajtóművet, aminek az élettartam mutatói vége tudják azt 2010 magasságába, ami 1985 magasságában már megvolt a USAF-ban.

Kérlek bizonyítsd, hogy nincs 20 éves lemaradás a kiemelten fontos területeken.

(Igen, az első és egyben utolsó M3.0-as vadászt az oroszok rakták össze. Kettőt lehet találni, hogy miért az utolsót. Azért, mert harcászati szemponból nem sok értelme van annyival száguldozni a bombázók elfogásán kíbül, de az meg nagy magasságban már a '70-es években is inkább afféle végső lehetőség volt egy atomháborúban. Konvencionális hadvieslésben a MiG-25 lényegben szinte semmire sem volt jó, bár nem is ara szánták...

A Zaszlon is egy jó példa az orosz úttörésre, de pusztán az szülte, hogy az aktív radar nem ment...)

mennyit fejlődött a számtek 1990 és 2000, illetve 2000 és 2010 között?

Arra próbáltam rávilágítani, hogy próbálhatunk egységes mércével mérni, de nem megy. Egy globális "tengeri" hatalom, mely világszerte bázisokat tart fenn, máshogy nézi és teszi a dolgokat, mint egy kontinentális, mely maximum a közel-külföldjén állomásoztat csapatokat, vagy éri el nyomásgyakorlással, hogy oda mások ne menjenek be. Az eltérő célok miatt a szükséges befektetés szintje is más.
Ha otthon harcolok, más kell, mint ha a követelményeim alapja az lenne, hogy sűrű IADS-okba kell mélyen penetrálnom.

Molni, ami a Zaszlont illeti, az nem azért volt, mert nem ment az aktív antenna. Az ugyanis akkor még senkinek sem ment.

A Zaszlon egy fázisvezérelt antennaráccsal (FAR) ellátott "sima" lokátor, melynél az volt a lényeg, hogy megnöveljék az információsebességet és lehetővé tegyék a szimultán SAR rávezetést. Ezt mechanikus antennával nem tudták megoldani. Értékelésem szerint forradalmi húzás volt, amivel a típus a nyolcvanas években a legkorszerűbb elfogóvadász lehetett a világon.

Zord

@zord: Azzal egyetértek, hogy a legkorszerűbb. Az aktív radaros részrt nem értem. Az AIM-54A akkor már alsó hangon fél évtizede szolgálata állt, mikor az elős MiG-31 ezred hadrafoghatóvá vált. Mire a széleskörű MiG-31 elterjedés megvolt már az digitális C verzió kopogtatott az ajtón.

A Zaszlont egyébként az egyik legelegánsabb műszaki húzásnak tartom egy adott probléma megoldására.

@Metalka: Nem vágom, hogy a technikai színvonal összehasonlítása hogyan jön komplett nemzetekhez vagy politika irányvonulatokhoz...
Egyetlen szót sem szóltam ezen a téren.

A szovjet rendszer a világ egyik legmocskosabb valamiélynek tartom, de a Zaszlon radar + R-33 a maga korában egy fantasztikus valami volt.

Én pusztán példákat hoztam fel arra, hogy hol tartott egyes időben az egyik és másik oldal.

Kedves Zord és molnibalage!

Teljesen elbeszéltetek egymás mellett. Molni az aktív radart a rakétára/ba értette, Zord pedig a radar antennájára.

Molni állítása szerint azért volt Zaszlon radar a MiG-31-esben, mert a félaktív radaravezérelt R-33-asokat csak ez a passzív sugáreltéréses szintetikus apertúrájú radar volt képes olyan gyorsan kiszolgálni a szimultán célleküzdés során, hogy az megfelelejen annak, mint amikor ugyanennyi autonóm módon dolgozó aktív radarvezérelt rakéta fogná el a céljait.

Ezzel szemben Zord arról írt, hogy a Zaszlon egy forradalmi újdonság volt, mert korábban senki sem épített szintetukus apertúrájú radart vadászgépbe.

Mind a kettőtöknek igaza van.

@Allesmor Obranna: A szintetikus apertúra, mint üzemmód tudtommal a SAR kép előállításához szükséges üzemmód. Ezzel a módszerrel áll a elő a szintetizált antennarács. A légi célok keresésénél is használják ezt a módszert? Vagy a MiG-31-en is volt nagyfelbontású térképező üzemmód?

Egy 1992-es kiadású* F-15-ről szóló könyvben egy vadász verziójú F-15A-nak (?) térképező üzemmódban működő radarjáról van kép. 2,6 méteres felbontást tudott. Ezek szerint már a '70-es évek végén '80-as évek elejét tudta ezt a Sas úgy, hogy elvben egyfeladatos vadász volt.

* Ebben van. (32. oldal)

www.jump.co.za/products/details/50658705-secondhand-big-sale-f-15.htm

Én sajnos a radarokhoz nem értek, de szerencsére van itt olyan, aki igen. Az én olvasatomban a szintetikus apertúra jelentése annyi, hogy fix antenna látószöge (apertúrája) elektronikus sugáreltérítéssel lesz akkora, vagy közel akkora (netán nagyobb?) mint a mozgatható antennák látószöge a mozgatás során.
Magyarán a mozgó antenna a pásztázáskor maga mozog, a szintetikus apertúrájú radarnál meg minden fix, csak a sugár tér ki.
Így minden PESA és AESA radar beleértve a Zaszlont is szintetikus apertúrájú, lévén, nem az antenna maga nem mozog.
Kivétel az PESA Irbisz és a Gripen NG új AESA radarja.

Javítsatok ki, ha tévednék.

A Zaszlont a PESA radarokhoz értettem...

@Allesmor Obranna: Az amit te mondasz az az elektronikus nyaláb eltérítés mechanikus helyett.

www.radartutorial.eu/06.antennas/an14.en.html

Egyébként van kombinált is, hogy nincsenek mereven beépítve mini antenna modulok(AESA), hanem az is kitéríthető. Így a gép részben hátreafele is lét a haladási irányához képest, mertpl +/- 45 fokban téríthető ki a radar mechanikusan, de a nyaláb eltérítés még rátesz +/-60 fokot. Azt persze számításba kell venni, hogy az elektronikus eltérítésnél az érzékenység a széleket tudtommal erősen romlik.

A szintetikus apertúra ez.
www.radartutorial.eu/20.airborne/ab07.en.html

A radar felbontását növelik meg matematikai "bűvésztrükökkel". Persze ehhez nem semmi hardver és szoftver kell mögé.

Ezt lehet PESA, AESA és hagyományos mechanikus radarral is csinálni.

@molnibalage: @Allesmor Obranna:

Miután kiradíroztam a személyeskedő kommenteket, visszatérnék a szakmához.

Naszóval. Itten a szezon fazonnal való tévesztésének helyzete állt elő. A SAR és a FAR két teljesen különböző dolgog, arról nem is beszélve, hogy az első egy angolszász rövidítés, a második magyar/orosz (igen, mind a két nyelvben ugyanúgy jön ki...).
A FAR (fázisvezérelt antennarács, fazirovannaja antennaja rjesjotka) egy antennatípus, aminek alapjait még a radarkorszak elején lerakták. A lényege, hogy több (azonos) antennaELEMből épül fel, melyek önálló antennakarakterisztikájából és jeleik fázisviszonyából jön létre az antennaRENDSZER eredő karakterisztikája. Mindez szembenáll azzal a megoldással, amikor egy elem (sugárzó) és egy paraboloid tükör hozza létre az antennakarakterisztikát.
Ha az elvet nézzük, akkor FAR a német éjjeli vadászok orrán lévő négy elemből álló rendszer is, még akkor is, ha a fázisviszony adáskor fix volt, azaz "nyalábeltérítésre" nem volt képes. Vételkor természetesen a különböző antennaelemeken vett jelek különbsége tette lehetővé, hogy a céltárgy helyzetét (irányát) meghatározzák a karakterisztikán belül.
Mechanikusan forgatott "fix FAR"-nak nevezhetőek a szovjet-orosz méteres radarok is, ahol, négy, 12, 16 Yagi-elemből épül fel az antennarendszer.
Namármost mi FAR-nak már azt nevezzük, aminél a fázisviszonyt változtatni tudjuk, s ezáltal formáljuk, illetve eltérítjük az eredő nyalábot. Van n darab antennaelem, mind a maga karakterisztikájával, ám ezeket nem ugyanúgy tápláljuk meg (ami kiadna egyféle karakterisztikát), hanem annak megfelelően, hogy mit akarunk. Ha van egy adónk, akkor erre szolgálnak az úgynevezett fázistolók. Ugyanaz a jel nem ugyanabban a fázisban megy ki az egyik elemről, mint a másikról. Ahogy változik ezek viszonya, úgy változik az eredő. Még egyszer hangsúlyoznám, hogy a nyalábletérítés csak az egyik cél, a másik (bizonyos FAR-oknál az egyetlen, vagy fontosabb) a nyalábformálás, például az oldalszirmok elnyomása.
A fázistoló egy költséges "kis darab", de vannak szellemes megoldások, amelyek ezt kiküszöbölik. Ilyen, amikor egy adott tápvonalrendszernél az adófrekvenciát változtatják, így változik a különböző sugárzókról kimenő jelek fázisviszonya, így eltérül a nyaláb (SZT).
Bár egy adott típus gyakorlati megvalósítása persze sokkalta bonyolultabb, ám a lényeg az, hogy van egy radarunk egy adóval, melynek a jeleit több elemről sugározzuk ki, de nem ugyanúgy, s ahogy ezek viszonya változik, változik az eredőjük is. Az angolszász szakirodalom ezt nevezte el passzív elktronikus nyalábeltérítésű antennarendszernek (Passive Electronically Scanned Array, PESA), elsősorban fedélzeti applikációk esetén. Ilyen volt a Zaszlon, a APQ-164, RBE2. A mechanikus antennamozgatáshoz képest a FAR legnagyobb előnye a sebesség, hiszen nincs tömeg és tehetetlenség, amivel meg kellene küzdenie. Az igény, mely megszülte, természetesen a szimultán célkövetés, illetve üzemmódok egyidejű alkalmazása volt.

Az elektronikai komponensek fejlődésével időközben lehetővé vált, hogy a nevezett antennaelemek komplett adó-vevő modulokká lépjenek elő, melyek értelemszerűen még nagyobb flexibilitással rendelkeznek - ez az AESA.
Amint látható, a FAR mindenekelőtt egy HARDVER MEGOLDÁST, egy antennacsaládot jelent.

A SAR (Syntetic Aperture Radar) ezzel szemben egy összetett JELFELDOLGOZÁSI METÓDUS, mely lényegében független az antennától, vagy antennarendszertől. A radar platformjának mozgását kihasználva, az útvonal különböző pontjairól mérve jön létre egy gigantikus méretű "szintetikus antenna", mely lehetővé teszi a felbontás növelését.

Zord

@zord: Végre valaki érthetően elmagyarázta! Köszi Gábor!
Lehet, hogy nagyon láma kérdés, érdekelne, hogy amikor az AESA radar több különböző üzemmódon működik egyszerre, akkor vajon kisebb a hatékonysága egy-egy üzemmódnak, mintha csak egy üzemmód érdekében működne az összes adó-vevő?

@samoth: Én is pont azt mondtam, amit Zord a végén leírt. :)

@samoth: Persze. A fizikát nem tudja még az AESA sem átcseszni.
Meg hát a FAR-nak van egy másik sajátossága, nevezetesen az, hogy a hatásos antennafelület (beszéljünk itt összegről) a szögeltéréssel csökken. Tehát annak a célnak, mely szembenéz az antennával a legnagyobb a felderítési távolsága, s kifelé ez csökken, 90 fokon ugye nulla. Ez persze csak elmélet, mert ezek az antennák sincsenek 90-120 foknál többre tervezve. Én ezért tartom jónak, ha forgathatóra építik a platformot (lásd a Selex AESA-ja a Gripenbe). Persze minden kompromisszum. A Raptor és a 35-ös esetében a fix, felfelé álló beépítés az alacsony észlelhetőségi követelményből fakad, ennek oltárán feláldozták a nagyobb teljes látóteret. Hozzáteszem, ami van nekik, az is bőven elég lehet.

Zord

@molnibalage: Számomra az jelentett nagy újdonságot Gábor magyarázatában, hogy szemléltető példának alkalmazta a 2. vh.-s német éjjeli vadászokat! Valahogy ezt olvasva megvilágosodott előttem minden:
"Ha az elvet nézzük, akkor FAR a német éjjeli vadászok orrán lévő négy elemből álló rendszer is, még akkor is, ha a fázisviszony adáskor fix volt, azaz "nyalábeltérítésre" nem volt képes. Vételkor természetesen a különböző antennaelemeken vett jelek különbsége tette lehetővé, hogy a céltárgy helyzetét (irányát) meghatározzák a karakterisztikán belül. "
Aztán meg a "fázistolós" résznél éreztem, hogy ma is valami újat sikerült megtudnom a világból!:)

@zord: Köszi! Ezt valahogy eddig egyetlen leírásban se találtam!
OK, bevallom nem kutattam kifejezetten utána:)

És ha már az amatőr kérdéseknél tartunk, következzen egy óvodás :-))
-Tehát nekem még a mai napig sem teljesen világos, hogy "az AESA radar több különböző üzemmódon működik egyszerre".
-Ezt most úgy képzeljem el, hogy pl. egy Raptor radarja egy időben RWS módban keres légi célokat, közben SAR módban térképez plusz mozgó szárazföldi célokat is keresgél esetleg még légiharc rakétát is rávezet???
-Az mitől függ, hogy egyszerre hány feladatot képes ellátni?
-Ezeket az infókat külön képernyőkön meg is jelenítik egyiőben?

@JohnTerry: Igen, elvben képes erre. Döbbenetes ugye? :)

Persze megnézném, hogy egy szem pilóta hogyan használja ezt ki. Az F-15E esetén az ODS alatt izzadt a pilóta a repüléssel és a WSO csinálta a SAR képet. Párhuzamosan légicélok elleni tevékenységről szó sem volt. Most ezt elvben egy emberre terhelnék rá. Hááááááááát, lelkük rajta...

Hogy mitől függ azt nem tudom. Kevéssé tartom valószínűnek, hogy tetszőlegesen variálható a "cellák" használata, mert maga a cella elhelyezkedés tudommal befolyásolja az elektronikus pásztázást. Az a tippen, hogy bizonyosos korlátozások lehetnek azimuth és elevation tekintetében párhuzamos használat esetére. No persze a hatótáv és felbontás sem lesz igazi, de ha nem követelémny az adott helyzetben...

Az AESA akár néhány ezres antennaelemével lehetségessé válik, hogy több szimultán nyalábot alakítsanak ki. Viszont ha megnézitek az impulzusidőket, és összehasonlítjátok a saját és céltárgyak mozgásparaméterei alapján rendelkezésre álló időkkel, akkor láthatjátok, hogy az is elég, ha "kvázi-szimultán" a működés. Márpedig több tényező együttes hatása miatt nem kizárt akár az impulzusról-impulzusra történő váltás se. Persze az elvből kifolyólag mindez nem érvényes a SAR-ra, mert egy AESA-nak ugyanúgy el kell mozdulnia a célponthoz néhány kilométert (több másodperc), mint bámely más lokátornak.

Akárhogy is van, a pilótafülke tevékenység a lokátortól és más szenzoroktól (EO, EW)érkező, "előrehaladottabb feldolgozású" információ miatt eltolódik egyfajta "általános helyzetképen" végzett munka felé. A pilóta/személyzet egyre inkább eltávolodik az egyes szenzoroktól és azok egyes üzemmódjaitól, és lehetősége lesz eszerint a szintetizált helyzetkép alapján végezni a harctevékenységet.
A szimmereknek a hasonlat az, hogy nem a lokátorral, stb. foglalkozom külön-külön hanem a HAS-on megjelenített mindenféle, légi, földi, vizi célpontokat jelölöm meg és indítok rájuk.

Zord

@zord: Az utolsó példa (számomra) nagyon szemléletes.

Korea sem akar "lemaradni":

english.yonhapnews.co.kr/national/2011/01/30/86/0301000000AEN20110130002200320F.HTML

Zord

F-35C tervek a nyugati parton. Minden gép egy bázisra, El Centróba vagy Leemore-ba.

www.navyf35cwestcoasteis.com/more.html

Zord