PZH2000, OH-58D...
A mieink a kivonandó Gvozgyikának is örülnének...

@piratvitorla:

Itt egy Gvozgyika...ha nagyon szépen kérjük, talán megszánnak bennünket :-)

Zord

@zord: Hiába, mi bármit képesek vagyunk elherdálni...

Augusztus 4-7 között egy új dokumentum filmet vetítettek a Vihar Hadműveletről a Horvát TV-ben:

hrtprikazuje.hrt.hr/293648/godina-oluje

A neten mászkálva láttam, hogy a TV élőben adta - meglepő :) - talán egyszer elérhető lesz a külsős érdeklődőknek.

A mai újság fotóért másodjára is megy a "big like"

Így láttam Zágrábot:

kameraaltal.blog.hu/2015/08/05/oluja

Közben szépen összeszólalkoztak déli szomszédaink a tervezett horvát ATACMS beszerzés kapcsán...

Zord

@zord: Az M270 MLRS-hez biztos az az ATACMS rakéta? Azért azt nem osztogatják bárkinek. Amúgy a NASAMS légvédelem is érdekli őket.

www.armyrecognition.com/january_2016_global_defense_security_news_industry/croatia_is_on_negotiations_with_norway_to_purchase_nasams_medium-range_air_defense_system_11201164.html

@ms07: Az biztos, hogy jó fegyver az ATACMS rakéta. A britek a negyedik öbölháború után rendszeresítették nagyobb számban.

@ms07: @Kelepisti:

Hát, amit eddig találtam cikk, abban megemlítik. Egyetértek, hogy nem akárkinek osztogatják, de MCTR-t nem sért, szóval, ha van politikai szándék, akkor mehet. Mivel Szerbia státusza továbbra is bizonytalan (NATO kizárva, az EU-val is csak most kezdtek tárgyalni, az oroszok kezét nem akarják elengedni), így a horvát-szerb konfrontáció az új hidegháborús rendszer egy specifikus proxi frontjának kínálkozik, amivel lehet hangolni a nagy játékot is.

Teszem hozzá, érdemes ilyenkor elgondolkodni a százmilliárdos még mindig (remélem, már nem sokáig) bomba nélküli bérelt Gripenjeink megtérülésén. Oké, az elmúlt pár évben (elméletileg) regionális szinten megkérdőjelezhetetlenül képesek lettek volna 40 AMRAAM-mal ~ harminc gépet lelőni. 40 Maverickkel ~ 30 páncélost, nem túl izmos építményt. A gépágyús CAS-ról nem beszélek, mert ott elég jó eséllyel vesztettünk volna el több gépet is a regionális (örökség)-fenyegetettségspektrumban, ugyanis a környező bolond országok nem vonták ki a MANPADS-t és a csövest.
Namármost ATACMS ellen ABM-képes lérakot kell venned.

Zord

@zord: bocs, MTCR

Zord

A válaszul belengetett szerb S-300-zal le lehetne szedni?

@ms07:

Változattól, rakétától függően. Azzal az ajándék PSz/PM-el, amit reálisan meg tudnak kapni, akár ingyen az orosztól, nem igazán. Szerintem.

Zord

@zord: Mennyi esély lehet rá, hogy a PM-et (vagy exportváltozatát) megszerezzék a szerbek? Gripen ide vagy oda, de szerintem ez baromi nagy erőeltolódást okozna a térségben. (Persze a beszerzett mennyiségtől is függ.)

@JohnTerry: A szerbeknek nincs pénzük. Pont. Ha az orosz ad, akkor lesz nekik. De Belgrád azt is tudja, hogy ennek Washington rohadtul nem fog örülni. Ha ez a horvát MLRS/ATACMS dolog megvalósul, szerintem lesz valamilyen látványosabb ellenlépés, talán éppen a 300-as, függetlenül attól, hogy az átadott változat tényleg alkalmas lesz-e az ABM-re.

Hozzáteszem: 1999-ben az Sz-300-as "no go" lett volna a NATO-nak. Eléggé komplett kiképzések zajlottak is jugó személyzeteknek még a háború alatt is, de Jelcin végül meghátrált. A korábbiakkal szemben egyetlen rendszerelem sem jutott be az országba.

Egyébként meg egyetértek. A 300-as, még PT, PSz is a mai napig alapvető változást hozna a térség air power kalkulációjába, főleg egy csoportosítás (ezred), nem az egy szem tót vagy bulesz osztály.

Zord

@zord: Most így 2016-ban, lenne bármennyi értelme 4. generációs géppel és hagyományos A-G fegyverzettel ( tehát ARM és stand-off nélkül) nekimenni egy PSz vagy akár PM változatnak? Vagy még mindig öngyilkosság?

@JohnTerry: EW-rendszer (beleértve természetesen a programozást), támadó csoport létszám/taktika, és az osztály elhelyezkedésének, illetve a közeli illetve alacsony légvédelmének a függvénye.
Ma jobbak az esélyek dedikált EW/SEAD kötelék és támogatás nélkül is, mint anno, a 4. generáció és a double digit térségi megjelenésekor ~ 1993: felálló nyitrai Sz-300PMU osztály vs érkező kecskeméti MiG-29-esek.

De teljes felelősséggel én csak vontatott vagy eldobható aktív csalival merném, ami a fedélzeti rendszerekkel összehangoltan ki van hegyezve (értsd: programozva) arra a specifikus fenyegetésre.
Hogy egy kicsit még konkrétabbak legyünk, én a régióban a 31. és a 52. ezred (USAFE), illetve a fullos, vontatott TRD csalis DAS-sal felszerelt EF (olaszok, németek - egyelőre csak A-A) gépein kívül jelenleg nem küldenék be mást szívesen.

Na persze tudjuk, hogy ha menni kell, akkor menni kell. Akkor nincs nyugatias finnyogás, "zero loss policy", fel kell tűrni az ingujjat, és nyúlás a pöcegödörbe.

Zord

Ps: Hol van ettől a magyar Gripen-program? ~2x humán erőforrásnyira, jobb és szabadabb intel-együttműködésnyire, illetve BOP/B-ből dobott BriteCloud csalinyira.

Érdekes „Sz-300" makettet adott Rogozin Vucsicsnak:

rs-lat.sputniknews.com/srbija/20160111/1102419435/rusija-srbija-oruzje-s300.html

Zord

@zord: tényleg, miért nem vettünk vontatott csalit? (akár utólag). Rendelkezésre áll és relevánsan nem hiszem, hogy drágább, mind a jelenleg rendszeresített.
.. és ott az általam favorizált JTDS konténer (ami moduláris,és sokat tud) 2-3 darab beszerzése nem borítaná fel a költségvetést... (persze lásd bombák..)

@zord: Mekkora mennyiségű lesz a GBU-12/16 beszerzés? Én nagyságrendileg 80 bombáról hallottam + a képesítés megszerzéséhez szükséges minimákis Mk bombákról. Ha lenne még százas nagyságrendű Mk-82/84 együttesen, akkor én elégedett lennék a mai pénzügyi helyzetet nézve. A gépek mennyiségéhez képest azért az már tűzerő lenne a AGM-65 + GBU + Mk összességet nézve.

-------------

Az Sz-300PSz /PMU (export) max. célsebessége 1200 m/s, az Sz-300PM/PMU1 (export) változaté 2800 m/s. A másodikkal Pershing II is leszedhető, tehát az ATACMS sima ügynek kellene lennie.

Hpasp által posztolt közelítő sebesség számítás (ökölszám)

Ballisztikus rakéta sebessége [Mach] = Gyök (hatótávolság [km-ben]) * 0.3

Az ATCAMS változattól függően tud 130-300 km-et. Ez M3.5 és M5.0 körüli célsebességeket jelent. A kisebb távolság esetén még a PSz/PMU-val is, de a PM/PMU1-gyel meg már akármelyiket.

--------------

@JohnTerry:
Ha a támadás előtti percekben ismert a helyezete az osztálynak, akkor lehet, de ez a Zord által említett "ingujjas" változat lenne és igen sokba fájna és csak az alacsony megközelítés jönne szóba, semmi más. A szimultán célleküzdés miatt így is igen sok géppel kellene egyidőben támadni és EW support nélkül ez öngyilkosság szerintem.

5V55R HMZ-je "csak" 75 km, ideális esetben nagy magasságban a HARM elvileg elvitorlázik 100 km-re is, lásd AF Bulgáriában landolt HARM-ot. Az 5V55K HMZ ennél is kisebb, ha csak ezt adnák. A PMU1 48N6/48N6E HMZ 150 km, az ellen a HARM már sehogysem megy.

A Zord által említett EW bazár és önvédelmi képességek mellett lehet limitálni a veszteségeket, afelett nagyon veszélyes dolog, de kiegyensúlyozatlan is, a terepviszonyok is komolyan játszanak. Az USA-t leszámítva még a középhatalmas számára is igen nagy falat már 2-3 Sz-300PMU/PMU1 kiiktatása, szó nem lenne fáklyásmenetről. A szimultán célleküzdés, hatalmas rakéta sebesség miatt a korábbi hidegháborús rendszerek kinematikai lenyomása egyszerűen megszűnik...

A rendszer támadható pontja szerintem még inkább a felderítő radar, annak zavarása. Ha az nem tud céladot adni, akkor a tűzvezetővel való keresésnek brutális korlátai vannak és azzal folyamatosan dolgozni még '80-as évek HARM-ja ellen is elég szuicid dolog annak becsült pásztázási sebessége ismeretében. A tűzvezető radart egyszerűen nem arra tervezték, hogy célt derítsenek fel vele.

@JohnTerry: @molnibalage: röviden akinek ma van egy Sz-300 ezrede, annak egy elég komoly aszimmetrikus előnye van. Én azt mondom, hogy ez az, amit politikai szinten szoktak, csírájában elkaszálni. Kormánybuktató ok. Szerintem nagyon jó esettanulmány lenne a második szlovák osztály (már PMU-1) beszerzésének meghíúsítása. Komoly pénzt is bukott rajta az ország, akkor sem történhetett meg. De asszem erre még várnunk kell pár évtizedet.

Zord

@Kelepisti: a Gripenhez terveztek vontatott csalit, de aztán leálltak vele. Most a BriteCloud a realitás. A mozgásparaméterei miatt nekem nem tetszik az eldobhatóság, de a vontatottnál persze ezerszer egyszerűbben kivtelezhető - ha fajlagosan nem is biztos, hogy olcsóbb...
A másik gondom vele az időzítés. A vontatott ott van kinn, elektronikusan bármikor aktiválható.

Zord

@zord: Az Sz-300 ezred az hány osztály? Három?

Én már két Sz-300PMU1 osztályt is nagyon komoly erőnek tartok még középhatalmak szintjén is, ha nincs USA részvétel.

A vontatott csalit én jobbnak tartom a rendelkezéser állása és a repülőgéphez sokkal inkább egyező mozgásparamétere miatt.

@zord: szerinted akkor mondjuk SAMP-T/ASTER 30 (netán MEADS?) választása esetén is igaz lenne a tiltás vagy csak az orosz rendszerekre (ami valahol azért érthető)?

Amit a Griff képességdeficitre írtál, az fontos. Szépen formálódik hát az igénylista (+Cobra HMDS, Meteor, Iris-T, GBU-k stb...). A szép napok elteltek, lepörgött a homokóra, térségünkben is beindul a fegyverkezési verseny, ébredni kellene kedves döntéshozók...

@Batkaa: Ha több pénz lenne, én akkor sem ezekre költeném. A szárazföldi erők teljesen le vannak gatyásodva. A légierő hozzájuk képest félisten még a mostani fegyverzettel is és az érkező GBU-kal.

@Batkaa:

A SAMP/T esetén az lenne a szöveg, hogy ja, ha van pénzetek ilyen rendszerre, akkor legyen Patriot! És akkor pont azt nem éred el, amit akarsz, arról nem is beszélve, hogy az nem egy ilyen ország légvédelmére való (szerintem). Nagyon jó rendszer, de ide minden jóindulattal nem jó a szektorosság.
A SAMP/T szerintem az egyetlen talán elérhető kompromisszum. 360 fok, megvan a 100 km, nem amerikai és nem orosz. Nekem nagyon tetszik a kissé rövidebb lábú KM-SAM is, de megint csak ugyanaz a kérdés felmerül, mint a Surion esetében is: biztos, hogy a Föld másik oldalán lévő országból kell fegyvert venni?
Szóval itt a képesség is számít, és a származás is. Megint csak a lengyelekre kell figyelni, hogy ott mi lesz végül. Meddig mehetnek el, és mivel?

- - - - - - - - - - -

Sajnos retrospektíve egyre inkább sajnálom, hogy nem sikerült nekünk a kilencvenes évek elején tető alá hoznunk az "Sz-300 államadósságért" bizniszt. A 29-eseknél jobban járt volna vele az ország. A 21-esekkel bőven ki lehetett volna húzni a bérelt Gripen század érkezéséig. Nagyon vadászközpontú volt a gondolkodás, és ez sajnos része az egész tragikus rendszerváltás utáni honvédség-történetnek.

Zord

@zord: majd a törökök... hátha összehoznak ebben a szegmensben is valamit...
Igen, tehát SAMP-T, ebbe az irányba kell terelni a döntéshozók figyelmét. De kelleni fog mellé kisebb is.
Retrospektíve, ahogy én látom, csupán visszalengett az inga, mivel ugye korábban a légierő volt "elnyomva" a légvédelemhez képest, csak úgy sikerült ez a visszalengés, hogy tarolt mindent...

@molnibalage: nem vitatva szárazföldiek igényeinek jogosságát, a légvédelem stratégiai kérdés és nem keverendő össze a légierővel, még akkor sem, ha esetleg a megint megalakult légierőhöz kerül szervezetileg.
De igen, a SAMP-T mellett (és egy kisebb rendszer vagy legalább GROM-ok beszerzése mellett) kell a szárazföldiekre is gondolni: elsősorban a tüzérségre és a katonák személyi felszerelésére koncentrálnék, aztán sorban a többi... négy éven belül szinte mindent ki lehetne cserélni, ami égetően sürgős. Még csak nem is pénzkérdés, az elhatározás hiányzik.

@zord: A Patriot bevallom nekem azért nem tetszik és mert alapvetően arra épít, hogy egy brutális hálózatban kapja az adatokat és a tűzvezető radar csak akkor dolgozik, ha kell és nincs is felderítő, mint az Sz-300 akármelyik változatánál. Ez viszont minden nem US alkamaz esetén elég komoly problémákat vet fel az én szememben.

A SAMP-T nekem a tipikus "nehéz" rendszernek tűnik. Hasoló területi lefedést, de alacsonyabb tűzerő sűrűséggel és korlátosabb kinematikával a NASAMS tud. Nekem az a rendszer eszméletlenül bejön. Persze ott meg a rakéta a drága és elbírna azért az AMRAAM egy szilárd gyorsító fokozatot... De túlélőképesség és sok más szempontból a NASAMS olyan durva, hogy eldobom tőle a hajam.

@molnibalage: Megkockáztatom, hogy a gyakorlatban a Patriot a legmegbízhatóbban nyírja ki azt, ami bemegy a zónájába. Amerikai technológiai fejlettség, és minőség. De ez csak egy szempont a sok közül.

Érdekes a kérdés. A disztributált, aktív rakétás rendszerek elméletileg nagyon szimpatikusak. Hagyományosan drágább a rakéta, de valószínűleg az elektronikai komponens-háttér változásaival egyre kevésbé. Nehéz ezt átlátni, nehéz lenne dönteni. Valószínűleg efelé megy a világ, azzal kiegészítve, hogy nemcsak aktív lehet a fej, de IR (IIR) is, esetleg multiszenzoros is. Aztán céljelleg alapján azt a rakétát lövöd, ami a legjobbnak tűnik. A német MEADS is vélhetően efelé tart, PAC-3MSE-vel illetve IRIS-T-SLM-el.

Zord

@molnibalage: no igen, de mi van, ha utólag ott is kiderül, hogy az AMRAAM miatt a nemzeti fennhatóság korlátozott...?

@Batkaa: Ennyi erővel miden fegverrendszerre ez áll. Mitől korlátozottabb a nemzeti fennhatóság egy svéd, francia vagy jenki rendszernél egymáshoz képest? Az AMRAAM feletti korlátozottságra sem láttam semmiféle bizonyítékot, inkább csak szóbeszéd. Hogyan akadályozza meg a jenki, hogy ha ma úgy döntünk, akkor gépre rakjuk és indítjuk...?

Az Sz-300 volt anno a magyar küldöttség első számú beszerzési célja, de az oroszok csak a MiG-29 és Szu-27 között engedtek választani. Gondolom ebben benne volt az Antall fél elba*zott kisreprűzésük hazákból, pedig csak annyit kértek, hogy felépíthessék a hazatérő állománynak a életkörülményekhez a lakotelepeket, laktanyákat. (a hazatérő állomány közül voltak akik sátrakban laktak. családjaikkal.
A csehszlovákok 1990-ben (93-ban szlovákoké lett, a bolgároknál 2005-ö képeket láttam, de valószínűleg elöbb, a Kelet-németek pedig szintén kaptak egy üteget (utóbbit Németországba egyesítésekor jól áttanulmányozták.)

@molnibalage: szerintem úgy, hogy konkrét feladaton kívül nincs minden itt hozzá állandóan. Mondjuk valamilyen kábel, csatlakozó, akármi.

Zord

@Kelepisti: olyan hírek is voltak, hogy az amerikaiak is a MiG-et sugallták.

Zord

@zord: Én ez maximum azzal a kitétellel fogadom el, hogy ha a jenki rendszerben van és mindenkitől kapja az adatot. Ellenben, ha nekünk vagy pl. a szlovákoknak lenne Patriotja, akkor mi szolgálná ki azt és hogyan...? Vagy bármilyen olyan országnál, ahova eladják, de nincs tartós jenki jelenlét, tehát a Patriotnak saját magának kellene célt keresni?

Ezen felül az órás léptékű tűzkészültségi ideje nagyon nem vonzó az Sz-300PMU/PMU1 5-10 perces idejével szemben. Minél inkább saját erőből kell üzemelnie és keresnie a rendszernek, annál jobb a gyors mozgás képessége.

Ha már SAM-ok és ellentevékenység - ahonnan indultunk..

A Saab megrendelést kapott az FMV-től a Gripen vadászgépek ellentevékenység adagolójának fejlesztésére és sorozatgyártására. A megrendelés értéke 223 millió Svéd Korona. A megrendelés támogatja az ellentevékenység adagolók fejlesztését és a sorozatgyártását a Gripen E és C/D típusok számára. A munka 2016-ban indul és befejezése 2020-ra várható.

No ez most újabb flare-chaff kivetőket, vagy vontatott csali is, vagy a JTDS konténer vagy mi a fityfene lehet.. A SAAB honlapján nem találtam róla semmit, csak a légierőblogger által is kapott magyar nyelvű SAAB hírekben volt a mai napon..

@Kelepisti:
A Varsói Szerződés országai mind egyszerre 1989-ben kapták meg, a Csehszlovákok ki se bontották ezt több helyen is olvastam, ugyanígy a németek sem, ugyanis a TÁS ki sem épült időben, a teljes cuccot Prangendorf-ban tárolták, mely a közeli Vega laktanyája volt. Úgy tudom hamarosan vissza is adták az oroszoknak.

@molnibalage: "ha nekünk vagy pl. a szlovákoknak lenne Patriotja, akkor mi szolgálná ki azt és hogyan...?"

Szerencsére ez nálunk megoldott kérdés lenne , de gyanítom, hogy a szlovákoknál is. A NATINAMDS-ben résztvevő országok elég komoly légi vezetési-irányítási AVR-ekkel rendelkeznek, ezekben többféle adatkapcsolatot alkalmaznak. Ami a SAM egységek, alegységek felé fontos, a Link-11B vagy a Link-16. Ezeken keresztül egyes célok légihelyzetkép szimbólumait (track) vagy akár egész azonosított légihelyzet képet (RAP) is át lehet játszani az ő vezetési pontjukra.
Tehát pl. az itthoni CRC által gyűjtött és feldolgozott radar-adatokból előállított légi helyzetet egy az egyben át lehet játszani a győriekhez. De, elméletileg az is lehetséges, hogy egy őrjáratozó AWACS derítsen fel célokat és ezt küldje le a SAM-nek.
Fontos megjegyezni, a linkeken csak track küldhető át, radar-plot nem.

(linkekről bővebben: www.northropgrumman.com/Capabilities/DataLinkProcessingAndManagement/Documents/Understanding_Voice+Data_Link_Networking.pdf)

És, hogy a Link-11B egy jóval régebbi rendszeren is valóság: www.hmarzenal.hu/vedelmi-ipar/k-1p-tuzvezeto-rendszer.html

@JohnTerry:

Igen. Ez a szövetség. Az a szövetség, amely a magyar (térségi) történelmi tapasztalattal nem kompatibilis.
Magyar pénzből olyan fegyverrendszereket kell beszerezni, mely a biztonságpolitika radikális változásait is képes túlélni. Ebben a Patriot szar. Ezért nem szabad venni. Tényleg azt mondom, hogy kevés ilyen cucc van, de a Patriot az egyik. Akkor inkább levetett (persze technikailag supportálható) régi szar, de vörös, vagy kék oldalon is alkalmazható legyen.
Tudom, hogy kissé pesszimista attitűd, de egyre inkább hiszek benne.

----

Ha úgy veszed, a K-1P nem is olyan régi rendszer, és a kocsin, meg a nevén kívül nincs sok köze a K-1M-hez.

Zord

@zord: Elég nyersen, de megfogalmaztad.

@zord: Megmondom őszintén nem igazán vagyok járatos a biztonságpolitikában. Ilyen témában nem is szeretnék vitába keveredni veled. De, tényleg kicsit pesszimista vagy. :)
Abszolút saját vélemény, de úgy gondolom ez a nagybetűs Szövetség, eldöcög még egynéhány évtizedig. (Szerintem az EU hamarabb bebukik.) Szóval ha egy komolyabb rendszer kerül beszerzésre légierő viszonylatban, sztem simán be lehetne kalkulálni minimum egy 20-30 éves NATO-ban való működést.
Jó dolog a függetlenség, meg a több lábon állás, egyes országoknak megy is. Pl. India, régebben Irak. De, ez inkább pénzesebb országoknak való. Szerintem nálunk csak az erőforrások elaprózásához és elpazarlásához vezetne.
Ennek ellenére KUB váltótípusnak egy BUK M3-at (de akár M2-t is) látnék legszívesebben, de tudom, hogy csak vágyálom marad. :(

@JohnTerry:

Őszintén szólva amúgy is elméleti dolog. Nem hiszem, hogy Patriotra, SAMP/T-re lenne pénz. Jó, ha a Kubnak lesz utódja, egy minden idős SHORAD-MRAD (25-50km) rendszer formájában.

Zord

Eszerint MiG-29, Buk, Tor, Pancir van a szerbek kívánságlistáján, Sz-300 nincs:

www.kommersant.ru/doc/2891412

Zord

@zord: Végül is érthető, mivel az Sz-300 kiváló lérak, de békeidőben nem lehet vele légirendészeti feladatokat végezni. A 29-es flottával viszont lehet. Jelenleg 5 darab van nekik, és a 21-esekből lassan teljesen kirepülik az időt, valamint a végletekig elavultak (egy BISON, vagy MiG-21-200, vagy LanceR program ezeken a gépeken már nem sokat segítene. Ha a 29M-eket beszerzik, akkor a légvédelmet a három bár nem nagy hatótávolságú (bár a BUK régen még a közepes kategóriába tartozott) de potens, ráadásul csapatlégvédelemre, és honi feladatokra egyaránt alkalmas (pontcélok védelme) többszörös lérak védőernyőt lehet velük építeni (A Tor+ gá-val is rendelkezik. Én is örülnék egy ilyen háromkomponensű rendszerken itthon. Az egyiket PANCIR-t üteget rögtön PAKS-ra telepíteném..

@Kelepisti: a Buk közepes minden mostani terminológia szerint is (NATO MRAD=25-100km). Tor függőleges indítású rövid, a Pancir közvetlen irányzású kombinált közeli-rövid rendszer.

Zord

@zord:
BUK volt kis hazánkban is, amikor is a Szovjet csapat lérakok a KRUG-t váltották le vele 1988-ban és nálunk is ez volt a terv.

@zord: az a helyzet, hogy lehetne itt pénzt találni lérakra (is), ha...
Nyers számításom szerint ~20 éves pénzügyi projekttel számolva mintegy 7,5 milliárd dolláros fejlesztési keretet lehetne elkölteni, ez mai áron kb. 2200 milliárd forint*. A beszerzések megfelelő üzemezésével el lehetne érni, hogy a technika beszállítása már az első 2-5 évben megtörténjen, a pénzügyi teljesítés pedig 10-15 év alatt történne meg.

A SAMP-T bekerülése az elérhető adatok szerint 400-450 millió dollár, amiben 6 indító, 96 rakéta és a radar, illetve parancsnoki irányító rendszer van benne. Ezt az összeget kicsit megnövelném további radar és irányító rendszer beszerzésével, hogy szükség esetén két külön autonóm rendszerre lehessen osztani, ami így már elegendő lenne idehaza. Összesen cca. 500M dollár (a legnagyobb tételt a rakéták jelentik), ehhez hozzá jön a pénzügyi konstrukció költsége, ami +30%-ra vettem: ~188milliárd forint (+support).

Feltételei:
1) a honvédelmi költségvetés rekonstrukciójának végrehajtása, legalább a már bejelentett emelések végrehajtása, de inkább tovább, a 2%-ot megcélozva: folyamatos GDP arányos emelés 2027-ig.
2) a HM és a MH strukturális átalakítása a harc megvívásának követelményei szerint.
Tehát csak a szokásos...

*a becslés GDP 2%-os ráfordítással számol, ami ezen az időtávon valószínűleg ígyis-úgyis szükségessé fog válni.

@Batkaa:

Hát jó lenne, ha ennyiből kijönne, de...

A 2 százalékról csak akkor mernék beszélni, ha kitör a háború. A mostani magyar "elit" csak ilyen nyílt vészhelyzetben lenne erre hajlandó.

Most inkább azon kell szurkolni, hogy az a 0,1 százalék jöjjön meg 2017-ben is, és el lehessen kezdeni tényleg beszerezni. Anélkül ugyanis minden csak vicc.
Ha viszont a honvédség körvonalazódó belbiztonsági fordulata megtörténik, akkor azzal megnyílik a lehetőség ennek csökkentésére, ismételt elodázására.

Ha saját pénzemben fogadni kellene, én azt mondanám, hogy a valóságban épp felmegyünk egy százalék fölé (nem lesz meg a 1,39 sem), és ha nem lesz háború, azaz vis maior, akkor kb. ott is maradunk a következő (~10-15 éven belül bekövetkező) gazdasági válságig, amikor megint lemegyünk 0,7-re.

Egyszóval most pár év alatt lesz egy összesen pár száz milliárdos "többlet", amiből jó esetben tűzerőt szereznek be, nem célanyagot.

Zord