Úgy "nőttem fel", hogy a hozzánk legközelebbi amerikai légierő-alakulat, az aviánói 31. ezred F-16-osai "rendet vágtak" a Balkánon, egy ízig-vérig poszthidegháborús, hagyományos szerepkörben állva helyt. Hogy nukleáris missziójuk közben egy pillanatra sem szünetelt, fel sem merült - az ember legfeljebb az 510. Buzzards század jelvényének szimbolikáján morfondírozhatott el egy kicsit. Most, hogy az ukrajnai válságot megelőzően (!) modernizált infrastruktúrájukban adott ítéletnapi készültség ismét relevánssá vált Oroszországgal szemben, más szemmel nézek ezekre - a sok esetben szériaszámukról is ismerős - Viperákra, amint nap nap után rutin kiképzési repüléseiket hajtják végre az észak-olasz bázison.

A borongós gondolatokhoz illő időjárásban zajlik az élet a földön éppúgy, mint a levegőben.

A hegyek mentén nyugat felé autózva, Nervesa della Battaglia első világháborús tüzéremlékműve egy jóval később "odaszállt" angyallal alkot elgondolkodtató kombinációt. Dove andranno i nostre fiori?

Zord