Légierő Blog

Légierő, légvédelem, Air Power. Elsősorban Magyarországgal kapcsolatos hírek, kommentek.

zord.gabor@gmail.com

Friss topikok

Kalendárium

november 2018
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30

Címkék

AirPowerNews (47) f 16 (20) Gripen (51) gripen (76) Hajmáskér (21) helikopter (29) hungarian (29) hungary (63) Kecskemét (43) kecskemét (45) Kub (18) légvédelmi rakéta (19) lövészet (15) magyar (39) Mi-17 (16) mig 29 (38) mi 17 (19) nato (20) Pápa (17) radar (16) Szolnok (25)

HTML

Délkeleti őrszemek

2008.11.13. 13:04 | zord | 8 komment

Az 54. Légtérellenőrző Ezred keleti-, délkeleti irányokat szemmel tartó alárendeltjei felé sodort az élet nemrégiben. Ez a fotósorozat tisztelgés az ő „csendes”, legfeljebb ventillátoroktól és aggregátoroktól zümmögő és zúgó munkájuk előtt, amit a magyar és környező légtér ellenőrzése érdekében végeznek. A debreceni és a békáscsabai lokátorszázadok sorsa már eldőlt, hátralevő életük hossza attól függ, hogy a bánkúti és békáscsabai mérőpontokon telepített RAT-31DL 3D FAR távolfederítő lokátorok próbaüzeme mikor zárul le végre kielégítő eredménnyel. 

DEBRECEN

A debreceni repülőtéren álldogáló MiG-17PF-nek hozzáillő hátteret nyújt a helyi radarszázad PRV-17-es magasságmérő (высотомер) és P-37-es körfelderítő- távolságmérő (дальномер) lokátora. Ezeknek a radaroknak a felmenői (P-20, P-30, P-35, PRV-11) még szolgálták az előtérben álló vadászgép rávezetését itthon és szerte a VSZ-ben.

Ez a PRV-17-es valamiért nem radardombon foglal helyet.

P-37-es (Siemens 1990 másodlagos antennával) és PRV-17 az egyik domb tetején.

AN/TPX-54-es másodlagos (IFF) radar.

Pihen a magasságmérő. Ebből a szögből jól látható a PRV-17 (1RL141) jellegzetes arculata, és választ kapunk arra a kérdésre is, hogy a NATO-ban miért kapta az Odd Group nevet. Ehhez tudnunk kell, hogy az egy kompenzációs oldalantennával ellátott PRV-13-as az Odd Pair nevet kapta; logikus volt, hogy a második kiegészítő antenna megjelenésekor a „párosból” már „csoport” lett.

Az egyik P-37-es üzem közben.

A P-37-es jellegzetes kettős antennarendszere, mely a karakterisztika megfelelő, függőleges irányú kialakítását szolgálja. A felső antenna tetején a Siemens 1990 IFF-antenna.

BÉKÉSCSABA

A RAT-31DL antennatornya és radomja. A burkolat által védett, érzékeny FAR-antennák hátránya a külső megfigyelő szemszögéből, hogy „láthatatlan” működése. Mivel ezek a radarok évente néhány napra, esetleg néhány órára állnak le, nagy a valószínűsége, hogy a fotó készítésekor is éppen pörgött a rácsantenna.

A radarszázad területén, a RAT tornyától északra még biztos ami biztos alapon ott áll a „régi de biztos” technika. A helyszínen, szürkületben olyan benyomásom volt, hogy nem dolgoznak, senki sem pörgött, senki sem bólogatott. Aztán a képek nézegetése közben otthon tűnt fel egy szögletes tárgy a képek bal szélén, mely nem nézett ki ugyanúgy képről-képre. Ekkor jöttem rá, hogy nemcsak P-37-esek és PRV-17-esek vannak Csabán. 

Most éppen a kamera felé néz a „bujdosó” SZT-68U antennája.

Most szöget zár be a kamera tengelyével, és láthatóvá válik a függőleges („sörösdoboz-metszet”) reflektor és a sugárzókat magába foglaló konzol, melyek együtt jellegzetes, semmivel sem összetéveszthető külsőt kölcsönöznek az SZT-nek (vagy ha úgy tetszik, 5N59, 19Zs6, 36D6, 35D6). Amatőr műholdfotó-kutatóknak: ugyanez a jellegzetessége teszi felismerhetővé az SZT-ket, ha a kellően alacsony (nap)besugárzási szögnél láthatóvá válik az árnyékuk!

Zord

Címkék: hungary radar debrecen békéscsaba p 37 prv 17 radarezred 54. tin shield szt 68

A bejegyzés trackback címe:

https://legiero.blog.hu/api/trackback/id/tr20766944

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tacsk0 2008.11.13. 20:21:16

En csak azt nem fogom, hogy ha a felulrol harmadik foto tanulsaga szerint a bologatost ugyanarra a dombra teszik, mint a korbeforgot, akkor:

- korbeforgo egy bizonyos szogben nem fog tole kilatni
- a bologatos szemelyzetenek a besugarzas hatasara hamarosan nem kell tobbe kotonnal szoszmotolnie vagy gyerektartason aggodnia.

Lehet, hogy ezek csak ugy ott vannak, de nem mennek, esetleg a foto csal es kulon dombon vannak, jo messzire?

zord 2008.11.14. 09:53:13

Igen, bármennyire is furcsának tűnik, ez a kettő ugyanazon a dombon van.

- Nem tudom neked pontosan megmagyarázni, hogy miért, de ez a kitakarás a lokátoroknál nem egészen ugyanúgy működik, mint vizuális megfigyelésnél. Biztos, hogy hozzájárul az a PRV a közeli clutterhez, de ettől még lát mögé a P-37. Hajók antennákkal zsúfolt felépítményén is látni hasonló kitakarásokat, de mégsem okoz ez súlyos problémát a lefedettségben.
- Amit mi látunk a domb tetején, azok az úgynevezett antennakabinok, ezekben működéskor nincs személyzet. A kezelők a többi kabinban foglalnak helyet, melyek vagy a dombok aljában állnak, vagy a dombok alatt kialakított fedezékekbe vanna betolva.

Zord

Rommel28 2008.11.14. 19:52:09

Üdv!

A RAT-31DL-ben nem fázisvezérelt antenna van? Ha igen, akkor miért forog?

zord 2008.11.15. 07:55:44

Egyszerűen: hely(magassági) szög szerint fázisvezérelt(ek) a nyaláb(ok), míg a körkörös letapogatást az egész antenna elforgatásával oldaják meg.

Bár egyes leírások azt sejtetik, hogy a fázisvezérelt antenna (FAR) csodaszer, bizony arra is vonatkoznak a fizika törvényei. Az egymástól függetlenül vezérelhető sugárzó elemek (ebből a szempontból mindegy, hogy külön-külön adó-vevő modulok - AESA, vagy egyazon forrásból megtáplált fázistolók - PESA vannak mögöttük) alkotnak egy sík antennarácsot, amelynek van egy kialakítástól függő változtatható karakterisztika-tartománya. Namármost, ha az antenna fix, akkor ez elméletileg +/- 90 fok lehet, azzal a kiegészítéssel, hogy a merőlegestől távolodva, a "beesési szög" csökkenésével csökken a hatásos antennafelület is - és ezzel együtt a detektálási távolság is. Nem vagyok szakember, de mondjuk azt ökölszabálynak, hogy egy FAR fixen 120-140 foknál többet hatékonyan nem tud lefedni emiatt a jelenség miatt.
Ez egy vadászgépnél nem probléma, mert annak a jelenlegi követelmények szerint csak előre kell látnia.
Ellenben egy 360 fokot letapogatni kénytelen távolfelderítő lokátornál igen, így ott (pl. RAT-31DL, FPS-117, Protovnyik-DE, stb.) oldalszögben mechanikus forgatást alkalmaznak.

Zord

Tacsk0 2008.11.15. 13:37:03

Az AEGIS hajóknál, megy a nagy űrvédelmi / ABM bunkereknél a piramis minden oldalára tesznek egy fázisolt palacsintasütőt, így jön ki a 360 fok látószög.

Egyébként az MH-nak az SZT-68-as radarja is fázisolt, mégis forog.

Úgy tudom a régi E-3 AWACS-on még forgott a diszkosz, az újakon már nem, mert belül három fázisolt antenna van a teljes látószöghöz.

Ami viszont érdekelne, hogy a gerendás tetejű AWACS-oknál, pl. SAAB, hogyan oldják meg, hogy előre és hátra rendesen lásson?

zord 2008.11.15. 22:47:05

Az Erieye nem 360 fokos. Volt/van olyan, ahol az orrba és a farokrészbe szereltek még antennát (Phalcon), és így oldották meg. Az igazság az, hogy ritkán van szükség 360 fokra. A probléma a fázisvezérelt AWACS-oknál az őrjáratozás közbeni irányváltás. Elvileg a 340-es és a 2000-es Saab is megprödül 15-18 másodperc alatt, amíg szépen húzzák a trackeket a számítógépek.
Az SZT is fázisvezérelt helyszögben, de egy igazi okos megoldással. Változtatják az adórfekit üzem közben, így ugyanazon a tápvonalrendszeren és sugárzókon kinyomva minden frekihez más és más kitérés ("eredő karakterisztika") tartozik. Szerintem zseniális egy cucc. Pláne, ha árbócra raknánk, ahogy bizonyos változatait egyes Sz-300-as osztályoknál a volt SZU-ban!

Zord

Rommel28 2009.01.25. 11:34:41

Meg tudnátok mondani, hogy mi az a FAR antenna(minek a rövidítése), és hogy mi a különbség az SZT-68 és az SZT-68U között?
Kösz

zord 2009.01.25. 15:22:40

Hú, most elgondolkodtattál! Nekem teljesen azt volt a fejemben, hogy a FAR fázisvezérelt antennát(rendszert) jelöl (használtam is így), de az angolul nem jön ki, Phased Array Radar, PAR lenne. Ezért utánanéztem. A FAR magyar rövidítés, és fázisvezérelt antennarácsot jelent, ami a lényeget illetően ugyanaz. Se az egyikből se a másikból nem derül még ki, hogy mi van mögötte (Aktív: adó-vevő modulok, Passzív: fázistolók, közvetlen táplálás, optikai táplálás, stb.)

SzT: egy-két éve nagy önbizalommal írtam volna választ erre a kérdésre, de ma már nem. A kutatásaim alapján annyi konfigurációval, elnevezéssel találkoztam annyi különböző rendszerben, hogy ma csak annyit állítanék teljes bizonyossággal: két fejlesztési vonal volt, az egyik az RT csapatok számára, a másik pedig az Sz-300-as rendszerben, sokszor osztályszinten telepített kis magasságú felderítő radar. Sokáig úgy tudtam, hogy SzT-68U volt az RT-seké, SzT-68UM a rakétásoké...voltak olyan hírek is, miszerint az utóbbiból hazánkba érkezett néhány példány volt az Sz-300-as beszerzési programból valóban megvalósult lépés (állítólag volt benne valamilyen csatolási lehetőség a komplexumhoz).
Egy dolog biztos, az orosz igyekszik megszabadulni tőle, mert a gyárt (Iszkra) Ukrajnában van.